Buddhagósza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Bhadantácsarija Buddhagósa (szingaléz: බුද්ධඝෝෂ හිමි, thai: พระพุทธโฆษาจารย์, kínai: 覺音/佛音) vagy Buddhagósza 5. századi indiai théraváda buddhista tudós és író.[1][2] Legismertebb műve a Viszuddhimagga (A megtisztulás ösvénye[3]), amely Buddha megszabaduláshoz vezető ösvényének théraváda értelmezését foglalja össze és elemzi. Buddhagósza értelmezése a théraváda ortodox értelmezésévé vált a 12. század után.[4] A théraváda irányzatban tett munkásságát elismerik mind a nyugati tudósok, mind a théraváda iskola.[2][5]

Élete[szerkesztés]

Buddhagósza életével kapcsolatban igen kevés megbízható információ áll rendelkezésre. Az elsődleges források a műveihez kapcsolt rövid prológusok és epilógusok, a szingaléz Mahávamsza krónikákban található, róla szóló történet, illetve a későbbi életrajzi művek (a Buddhagószuppatti).[6] Más művek is említik Buddhagósza életét, de úgy tűnik, hogy semmilyen megbízható tényt nem közölnek.[5]

Nevének jelentése: "Tisztelendő Tanár" (Bhadanta+ácsarija) és "Buddha hangja" (Buddha+gósza) páli nyelven.[7]

A Buddhagószának tulajdonított művekhez kapcsolt életrajzi szemelvények kevés részletet közölnek az életéről, ezek viszont feltételezhetően tényleg a művek keletkezésekor kerültek bele.[5][8] Ezek a javarészt hasonló stílusú szemelvények leírják, hogy Buddhagósza Indiából érkezett Srí Lankába és Anuradhapura városban telepedett le.[9] Ezen felül szerepelnek benne Buddhagósza tanítóinak, támogatóinak és társainak nevei, amelyeket általában azonban semmilyen más forrás nem igazol vissza.[9]

A Mahávamsza alapján Buddhagósza egy brahmin családban született, a Magadhi Királyságban (az ősi Nepál),[2] Bodh-Gaja közelében. A Védák mesterévé vált és India szerte filozófiai vitákat folytatott.[10] Egy alkalommal maradt csak alul a vitákban, amikor egy Revata nevű buddhista szerzetessel került össze. Először a védikus tanok jelentésével kapcsolatban, majd az Abhidharma egyik tanításával kapcsolatban kavarodott össze.[10] Annyira lenyűgözte Buddhagószát a buddhista szerzetes, hogy a Tipitaka (a páli kánon három hatalmas szöveggyűjteménye) és az ahhoz készített szövegmagyarázatok tanulmányozásába kezdett. Az egyik szútrához tartozó szövegmagyarázat eltűnt Indiában, ezért elhatározta, hogy Srí Lankába utazik és megvizsgálja a szingaléz nyelven megőrzött szövegmagyarázatokat.[10]

Úgy tűnik, hogy srí lankán hatalmas mennyiségű szöveget talált, amelyet a Mahávihara szerzetesei gyűjtöttek és őriztek meg.[11] Buddhagósza engedélyért folyamodott, hogy a szingaléz nyelvű szövegeket átültethesse páli nyelvre.[12] Buddhagósza tudását legelőször azzal tesztelték le az idősebb szerzetesek, hogy ki kellett dolgoznia a szútrában található két vers tanításait. Ekkor írta meg Buddhagósza a Viszuddhimaggát.[13] Pedig közben még istenségek is tesztelték Buddhagószát, ugyanis többször eldugták előle a jegyzeteit és teljesen előröl kellett kezdenie az írást.[12] Buddhagósza sikeresen átment a teszteken, ugyanis az idősebb szerzetesek úgy találták, hogy minden szempontból helyesen foglalta össze a Tipitaka három kötetgyűjteményét. Ezután Buddhagósza rendelkezésére bocsájtották a szövegmagyarázatok teljes egészét.[12] Buddhagósza elkészítette a páli kánon további legfontosabb könyveinek magyarázatait is. Ezek ma a théraváda értelmezések legfontosabb alapját képezik.[2]

A Mahávamsza beszámolója nehezen ellenőrizhető. A nyugati tudósok véleménye szerint a történeteket ugyan kiegészítették legendás eseményekkel (például, amikor istenek elrejtik Buddhagósza jegyzeteit), ellentmondásos tények hiányában a művet általánosságban mégis hitelesnek tartják.[10] A Mahávamsza szerint Buddhagósza észak Indiában születet Bodh-Gaja közelében, a szövegmagyarázatai utószavában Buddhagósza csak egy indiai helyszínt említ ideiglenes lakóhelyeként India déli részén: Káncsi.[5] Emiatt egyes kutatók szerint (például Oskar von Hinüber és A. P. Buddhadatta) Buddhagósza valójában Dél-Indiában született, majd később költözhetett a történelmi Buddha életrajzi helyszíneihez közelebb.[5]

A Buddhagószuppattit és a későbbi életrajzi elbeszéléseket a nyugati tudósok általánosságban inkább legendáknak tartják.[14]

Írásai és fordításai[szerkesztés]

Buddhagósza állítólag a páli kánonhoz készült szingaléz szövegmagyarázatok hatalmas terjedelmű szövegeinek fordítását és egységbe foglalását hajtotta végre. A Viszuddhimagga (páli: A megtisztulás ösvénye) a théraváda buddhizmus egységbe foglalt kézikönyve, amelyet a mai napig fontos műként tartanak számon az irányzat gyakorlói.[15][16][17] A Mahávamsza nagy mennyiségű könyvet tulajdonít Buddhagószának, amelyeket valószínűleg nem ő készített, csupán későbbi művek, amelyeket hozzá kapcsoltak.[18]

Az alábbi listán az a tizennégy páli kánonnal kapcsolatos mű szerepel, amelyet hagyományosan Buddhagószának tulajdonítanak:[19]

Pali
Tipitaka
Buddhaghosa
szövegmagyarázata

Vinaja-pitaka
Vinaja (általános) Szamantapászádiká
Patimokkha Kankhavitarani

Szutta-pitaka
Dígha-nikája Szumangalavilaszini
Maddzshima-nikája Papanycsaszudani
Szamjutta-nikája Szaratthappakaszini
Anguttara-nikája Manorathapurani

Khuddaka-
nikája
Khuddaka-pátha Paramatthadzsotika (I)
Dhammapada Dhammapada-atthakatha
Szutta-nipáta Paramatthadzsotika (II),
Sutta-nipáta-atthakatha
Dzsátaka Dzsátakatthavannana,
Dzsátaka-atthakatha

Abhidhamma-
pitaka
Dhamma-szanganí Atthaszalini
Vibhanga Szammohavinodani
Dhátu-kathá Panycsappakaranatthakatha
Puggala-pannyatti
Kathá-vatthu
Jamaka
Patthána

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (v. Hinüber 1996, p. 103) pontosabban meghatározza Buddhagósza életének főbb dátumait (370–450) CE a Mahávamsza és egyéb források alapján. A Mahávamsza alapján (Bhikkhu Ñāṇamoli 1999, p. xxvi) Buddhagósza érkezését Mahánama király uralkodásának idejére helyezi, 412 és 434 közé.
  2. ^ a b c d (Strong 2004, p. 75)
  3. www.buddhapest.hu - Viszuddhimagga - A megtisztulás ösvénye -2013. január 24. - olvasva: 2015.02.21.
  4. (Crosby 2004, p. 837)
  5. ^ a b c d e (v. Hinüber 1996, p. 102)
  6. (Bhikkhu Ñāṇamoli 1999, p. xxviii)
  7. Rhys Davids és Stede, 1921-25. o., páli-angol szótár, Pali Text Society.
  8. (Bhikkhu Ñāṇamoli 1999, p. xxix)
  9. ^ a b (Bhikkhu Ñāṇamoli 1999, p. xxix-xxx)
  10. ^ a b c d (Bhikkhu Ñāṇamoli 1999, p. xxxiv)
  11. (Bhikkhu Ñāṇamoli 1999, p. xxxii)
  12. ^ a b c (Bhikkhu Ñāṇamoli 1999, p. xxxv)
  13. (Strong 2004, p. 76)
  14. (Bhikkhu Ñāṇamoli 1999, p. xxxix)
  15. Stede, W. (1951. október 1.). „The Visuddhimagga of Buddhaghosācariya - Henry Clarke Warren; Dharmananda Kosambi”. The Journal of the Royal Asiatic Society of Great Britain and Ireland (3/4), 210–211. o.  
  16. Stede, D. A. L. (1953. április 3.). „Visuddhimagga of Buddhaghosācariya - Henry Clarke Warren; Dharmananda Kosambi”. Bulletin of the School of Oriental and African Studies, University of London 15 (2), 415. o. DOI:10.1017/s0041977x00111346.  
  17. Edgerton, Franklin (1952. január 1.). „Visuddhimagga of Buddhaghosācariya - Henry Clarke Warren; Dharmananda Kosambi”. Philosophy East and West 1 (4), 84–85. o.  
  18. (v. Hinüber 1996, p. 103)
  19. A táblázat forrása: (Bullitt 2002)

Ajánlott irodalom[szerkesztés]

  • Visuddhimagga: The Path of Purification. Seattle: Buddhist Publication Society (1999). ISBN 1-928706-01-0 
  • Bullitt, John T.. Beyond the Tipitaka: A Field Guide to Post-canonical Pali Literature (2002). Hozzáférés ideje: 2009. április 7. 
  • Crosby, Kate. Macmillan Encyclopedia of Buddhism. Macmillan Reference USA, 836–841. o (2004). ISBN 0-02-865910-4 
  • v. Hinüber, Oskar. A Handbook of Pali Literature. Munshiram Manoharal Publishers Pvt. Ltd. (1996). ISBN 81-215-0778-2 
  • Kalupahana, David J.. A history of Buddhist philosophy. Motilal Banarsidass Publishers Private Limited (1994) 
  • Pranke, Patrick A.. Macmillan Encyclopedia of Buddhism. Macmillan Reference USA, 574–577. o (2004). ISBN 0-02-865910-4 
  • Sponberg, Alan. Macmillan Encyclopedia of Buddhism. Macmillan Reference USA (2004). ISBN 0-02-865910-4 
  • Strong, John. Macmillan Encyclopedia of Buddhism. Macmillan Reference USA, 75. o (2004). ISBN 0-02-865910-4 

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]