Klésák (buddhizmus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A klésák (szanszkrit: klésa; páli: kilésza; tibeti: nyon mongs) a buddhizmusban a mentális tényezők, amelyek elhomályosítják a tudatot és káros, ártó cselekedeteket eredményeznek. A klésák olyan tudatállapotok, mint az aggodalom, félelem, harag, féltékenység, vágy, depresszió, stb. Magyar fordításai: szenvek,[1] tényezők, szennyeződések,[2] szenvedések forrásai. Ezek a tényezők a megismerést (pramána) hibás irányba befolyásolják. A mai mahájána és théraváda hagyományokban a nem-tudás, vágy, és gyűlölet klésait tekintik az összes többi klésa forrásának. Ezt nevezik a mahájána irányzatban a három méregnek illetve a théraváda irányzatban három káros gyökérnek.[3] A klésa kifejezés a "klis" igei gyök származékaként a szenvedésre utal - "gyötörni", "zaklatni", "fájdalmat okozni". A korai buddhizmusban a "kilésza" terminológiát használták.[4]

Páli irodalom[szerkesztés]

A páli kánon beszédeiben (szútrák) a kilésza gyakran jelenti a különböző élvezeteket, amelyek beszennyezik a testi és a mentális állapotokat. Az Abhidhamma-pitakában és a poszt-kanonikus páli irodalmakban tíz szennyeződést különböztetnek meg, amelyek közül az első három (kapzsiság, gyűlölet, tévelygés) a szenvedés forrása.

Szutta-pitaka: mentális akadályok[szerkesztés]

A páli kánonban szereplő Szutta-pitakában a kilésza és az ehhez kapcsolódó upakkilésza[5] megakadályozzák a közvetlen megismerést (abhidzsnyá) és bölcsességet (padzsná).

Például a Szamjutta-nikájában van egy tíz beszédet tartalmazó gyűjtemény (SN 27, Kilésza-szamjutta), amelyben szerepel, hogy a "vágy-érzet" (csanda-rágo) testtel vagy tudattal való azonosítása[6] a "tudat szennyeződését" (csittassze'szo upakkileszo) eredményezi.

Abhidhamma: tíz szennyeződés és a káros gyökerek[szerkesztés]

A Szutta-pitaka nem tartalmaz kilésza-listát, az Abhidhamma-pitakában szereplő Dhamma-szanganí (Dhs. 1229ff.) és Vibhanga (Vbh. XII) igen és a poszt-kanonikus Viszuddhimagga (Vsm. XXII 49, 65) is (dasa kilesa-vatthūni). Az ezekben található tíz kilésza a következő:

  1. kapzsiság (lobha)
  2. gyűlölet (dosza)
  3. tévelygés (moha)
  4. önteltség (mána)
  5. helytelen nézet (miccsáditthi)
  6. kétség (vicsikiccsá)
  7. tunyaság (thína)
  8. nyugtalanság (audhatja)
  9. szégyentelenség (ahríkja)
  10. nemtörődömség (anapatrapja)[7]

A szanszkrit srávaka és a mahájána irodalom[szerkesztés]

Három méreg[szerkesztés]

A mahájána hagyományban a tévelygés, kapzsiság, és gyűlölet klésák jelentik a három mérget (szanszkrit: trivisa). A théraváda hagyományban ugyanezeket nevezik a három káros gyökérnek (páli: akuszala-múla; szanszkrit: akusala-múla). Ezeket tekintik az összes többi klésa alapjának.

Öt méreg[szerkesztés]

A mahájána hagyományban az öt fő klésa a három mérget, valamint a büszkeség és az irigység klésákat jelenti. Összesen ez az öt mére.

Az Abhidharma hat gyökér-klésája[szerkesztés]

Az Abhidharma-kosa hat gyökér-klésát (múlaklesa) különböztet meg:

Maháparinirvána-szútra[szerkesztés]

A Mahájána Maháparinirvána-szútra mintegy 50 klésát sorol fel, amelyekbe beletartozik a ragaszkodás, undor, ostobaság, féltékenység, büszkeség, makacsság, rossz akarat, önfejűség, rossz életvitel, erkölcstelenekkel való barátkozás, ragaszkodás az örömökhöz, alváshoz, evéshez, ásításhoz, fecsegéshez, hazugsághoz, stb.

Két elhomályosító dolog[szerkesztés]

A mahájána irodalomban gyakran szerepel "két elhomályosító dolog" (Wylie: szgrib gnyisz) - "a zavaró érzelmek" és a "zavaró ismeretek".[9]

A klésák legyőzése[szerkesztés]

Az összes buddhista iskola azt tanítja, hogy a klésákat nyugodtság (Szamatha) és belátás (Vipasszaná) meditáció segítségével lehet lecsillapítani - nem teljesen kiirtani. Ezekkel meg lehet érteni a klésák és a tudat valódi természetét. Amikor valaki teljesen megérti a tudat üres természetét, a zavaró érzelmeknek többé nem keletkeznek már gyökerei, ezért nem szennyezik be a tudatot.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. www.buddhistaegyház.hu - Episztemológiai szójegyzék
  2. www.tarrdaniel.com - Hinajána buddhizmus
  3. www.theravada.eoldal.hu - Buddhista jellemtipológia
  4. www.hu.wikibooks.org - A tradicionális jóga rendszere
  5. Beyond the etymological relationship between and semantic closeness of kilesa and upakkilesa (például lásd: Rhys Davids és Stede, 1921-25, p. 139, upakkilesa bekezdés - http://dsal.uchicago.edu/cgi-bin/philologic/getobject.pl?c.0:1:3657.pali), - Bodhi (például: 2000, pp. 903-4; 2005, pp. 55-6), Thanissaro (2004) and Rhys Davids & Stede (1921-5, entry for "Sankilesa"
  6. In particular, this saṃyutta contextualizes kilesa vis-à-vis the six internal and external "sense bases" (ayatana) and their mental concomitants (the six classes of consciousness, contact, feeling and craving, see the section on the "six sextets"), the six primary "elements" (dhātu, cf. mahābhūta), and the five "aggregates" (khandha).
  7. Rhys Davids & Stede (1921-5), p. 217; and, Nyanatiloka (1988), entry for "kilesa," Hozzáférés ideje: 2008-02-09 from "BuddhaSasana" at http://www.buddhanet.net/budsas/ebud/bud-dict/dic3_k.htm.
  8. Guenther (1975), Kindle Location 321.
  9. Dorje, Jikdrel Yeshe (Dudjom Rinpoche, szerző), fordította és szerkesztette: Dzsurme Dorzse és Matthew Kapstein (1991). The Nyingma School of Tibetan Buddhism: Its Fundamentals and History. Boston, USA: Wisdom Publications. ISBN 0861711998, p. 107 (felsorolások).

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]