Ugrás a tartalomhoz

Thai királyi általános átírási rendszer

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Thai királyi általános átírási rendszer (vagy thai királyi átírás, angol nyelvű rövidítése RTGS) a thai nyelv hivatalos[1][2] átírása latin betűs írásra. A thai nyelv saját bonyolult írással rendelkezik: a thai írás 44 mássalhangzójellel, 28 magánhangzójellel, és ezen kívül még mássalhangzó-magánhangzó kombinációkkal és tónusjelekkel rendelkezik. Latin átírásának szabályait a Thaiföldi Királyi Intézet publikálta, eddig négy verzióban: 1932-ben, 1939-ben, 1968-ban és 1999-ben.[3][4][5]

A latin átírást útjelző táblákon és hivatalos kormánypublikációkban is használják. Majdnem teljesen azonos az ISO 11940-2 sztenderddel.

A magyar Wikipédia nem a thai királyi átírást követi, hanem a magyar szabályzatok előírásai szerint és azok szellemében létrehozott saját irányelv szerint jár el.

A rendszer fő jellemzői:

  • Csak a latin ábécé alapbetűit használja, diakritikus jelek nélkül.
  • Minden magánhangzót és kettőshangzót magánhangzójelekkel ír át: a, e, i, o, u.
    • Az egyszerű a, e, i, o, u betűk monoftongusok, a nemzetközi fonetikai ábécének (IPA) megfelelő értékkel.
    • Az e-vel végződő összetett betűk (digráfok) monoftongusok: az ae, oe, ue betűk hangzásban az IPA ɛ, ɤ, ɯ betűinek felelnek meg. Tipográfiai megjelenésüket ugyanakkor úgy választották meg, hogy az IPA æ, œ, ɯ betűire (ligatúra-jeleire) hasonlítsanak.
    • Az a, i, o végű összetett betűk kettőshangzók, amelyeket az IPÁ-ban a, j, w jelöl.
  • A magánhangzókat az IPÁ-nak megfelelően használja, kivéve a következő eseteket:
    • A h-s összetett betűk, mint ph, th, kh hehezetesek (az IPÁ-ban pʰ, tʰ, kʰ), így megkülönböztetve a nem hehezetes kiejtésű p, t és k hangoktól.
    • Akár az angol nyelv, ng-t használ az IPA ŋ hangjára.
    • Az angolhoz némileg hasonlóan a ch jelöli az IPA t͡ɕʰ és t͡ɕ hangjait.
    • Az angolhoz hasonlóan y-t használ az IPA j hangjára.

A szóvégző mássalhangzókat a kiejtés, és nem a thai írás alapján írják át.

A magánhangzók az átírásban arra a helyre kerülnek, ahol ejtik őket, nem úgy, mint a thai írásban. Olyan kiejtett magánhangzókat is leír, amelyeket a thai írás csak beleért.

Kötőjelet használnak a szótagelválasztás egyértelműsítésére, ha a következő szótag magánhangzóval kezdődik, illetve ng előtt, ha a megelőző szótag magánhangzóval ér véget.

Az átírt szavak közt szóköz van, bár a thai írás folyamatos, szóközök nélküli. Például „สถาบันไทยคดีศึกษา” (a Thai Tanulmányok Intézete) átírva „Sathaban Thai Khadi Sueksa”. A szóösszetételeket és a személyneveket azonban nem bontják meg szóközzel. Például, „ลูกเสือ” (összetett szó, cserkész) átírva „luksuea” és nem „luk suea” („ลูก” + „เสือ” = tigris + kölyök). „โชคชัยจิตงาม” (valaki utó- és családi neve) – átírva „Chokchai Chitngam”, és nem „Chok Chai Chit Ngam”.[1]

A rendszer nem írja át maradéktalanul a thai fonémákat. Különösen a következő dolgok hiányoznak belőle:

  • Nem rögzíti a tónusokat..
  • Nem tesz különbséget a rövid és a hosszú magánhangzók között.
  • A ch jel nem tesz különbséget az IPA t͡ɕ és t͡ɕʰ hangja között.
  • Nem tesz különbséget az IPA ɔ és o hangjai között.

Problematikus esetek:

  1. fonéma2. fonéma
RTGS ThaiIPALeírásaMagyarul ThaiIPALeírásaMagyarul
ch t͡ɕ Zöngétlen fogmeder-szájpadlás
zár-réshang
nagyjából -ty ฉ, ช, ฌ t͡ɕʰ Hehezetes zöngétlen fogmeder-szájpadlás
zár-réshang
nagyjából csh
o โ–ะ, – o Hátul képzett, középső nyelvállású
rövid, ajakkerekítéses
mint azt angol "note" szóban เ–าะ ɔ Hátul képzett, alsó nyelvállású
rövid, ajakkerekítéses
o az angol "boy" szóban
โ– Hátul képzett, középső nyelvállású
hosszú, ajakkerekítéses
amint az o az angol "go" szóban –อ ɔː Hátul képzett, legalsó nyelvállású
hosszú, ajakkerekítéses
mint aw az angol "raw" szóban.

Az eredeti, 1932-es verzió olyan általános rendszert képzelt el, amely nagyjából fedi a kiejtést, és egy kiegészítő rendszert a magánhangzók hosszúságával, a tónusokkal, és speciális thai karakterekkel.[6] A ch és az o okozta zavart az 1968-as változat vezette be.

A mássalhangzóknál az átírás a szótagkezdő és a szótagzáró pozícióra van megadva. a magánhangzók esetében kötőjel jelöli a kezdő mássalhangzó pozícióját.

Mássalhangzók Magánhangzók
BetűKezdő pozícióbanZáró pozícióban
kk
ข ฃ ค ฅ ฆkhk
ngng
cht
ฉ ชcht
st
ch-
yn
dt
tt
ฐ ฑ ฒtht
nn
dt
tt
ถ ท ธtht
nn
bp
pp
ph-
f-
php
fp
php
mm
y-
rn
rue, ri, roe-
ฤๅrue-
ln
lue-
ฦๅlue-
w-
st
st
st
h-
ln
h-
    
BetűLatin átírásban
–ะ, –ั, รร,[7] –าa
รร[8]an
–ำam
–ิ, –ีi
–ึ, –ื, —ือue
–ุ, –ูu
เ–ะ, เ–็, เ–e
แ–ะ, แ–ae
โ–ะ, –, โ–, เ–าะ, –อo
เ–อะ, เ–ิ, เ–อoe
เ–ียะ, เ–ียia
เ–ือะ, เ–ือuea
–ัวะ, –ัว, –ว–ua
ใ–, ไ–, –ัย, ไ–ย, –ายai
เ–า, –าวao
–ุยui
โ–ย, –อยoi
เ–ยoei
เ–ือยueai
–วยuai
–ิวio
เ–็ว, เ–วeo
แ–็ว, แ–วaeo
เ–ียวiao
  1. 1 2 ประกาศสำนักนายกรัฐมนตรี เรื่อง หลักเกณฑ์การถอดอักษรไทยเป็นอักษรโรมันแบบถ่ายเสียง (PDF), Royal Gazette (thai nyelven), 116 (37 ง): 11, 1999. május 11.
  2. Report on the Current Status of United Nations Romanization Systems for Geographical Names: Thai (PDF)
  3. Standard for transcribing the Thai alphabet into the Roman alphabet by conveying the sound (PDF) (thai nyelven) Archiválva 2018. június 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (Thai nyelven)
  4. Principles of Romanization for Thai Script by Transcription Method (PDF) (ENSZ-dokumentum)
  5. Nitaya Kanchanawan (július–szeptember 2006), "Romanization, Transliteration, and Transcription for the Globalization of the Thai Language" (PDF), The Journal of the Royal Institute of Thailand, 31 (3)
  6. "A Notification of the Royal Institute concerning the Transcription of Thai Characters into the Roman" (PDF), The Journal of the Thailand Research Society, XXXIII: 49–65, 1941. március
  7. Szótagzáró mássalhangzó előtt
  8. Szótagzáró mássalhangzó nélkül

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]