Négy nemes igazság
| Négy nemes igazság (Fordításai és hagyományos megfelelői) | |
| angol | Four Noble Truth |
| páli | cattāri ariyasaccāni |
| szanszkrit | चत्वारि आर्यसत्यानि (IAST:) catvāri āryasatyāni |
| bengáli | চত্বারি আর্য সত্য |
| burmai | သစ္စာလေးပါး (MLC:) θɪʔsà lé bá |
| kínai | sìshèngdì (egyszerűsített:) 四圣谛 (hagyományos:) 四聖諦 |
| indonéz | Empat Kebenaran Mulia |
| japán | shitai (kandzsi:) 四諦 |
| khmer | អរិយសច្ចបួន (UNGEGN:) areyasachak buon |
| koreai | sa-seong-je |
| mongol | Хутагт дөрвөн үнэн |
| szingaléz | චතුරාර්ය සත්යය සත්යය Chathurarya Sathyaya |
| tibeti | འཕགས་པའི་བདེན་པ་བཞི་ (Wylie:) 'phags pa'i bden pa bzhi |
| thai | อริยสัจสี่ (RTGS:) ariyasat sii |
| vietnámi | Tứ Diệu Đế |
| szójegyzék • jegyzet • tárgymutató | |
| A sorozat témája Buddhizmus |
|---|
 |
|
|
|
Körvonalakban |
A négy nemes igazság (szanszkrit: चत्वारि आर्यसत्यानि, csatvári árjaszatjáni; páli: csattári árijaszaccsáni; tibeti: 'phagsz pa'i bden pa bzhi) a legalapvetőbb buddhista tanítások egyike. Ezek az igazságok a szenvedésre (szanszkrit: duḥkha, páli: dukkha), annak természetére, eredetére, megszüntetésére, és az ahhoz vezető útra vonatkoznak. Ezek azon igazságok közé tartoznak, amelyekre Gautama Sziddhártha a megvilágosodásához vezető úton ébredt rá.
A négy nemes igazság sokszor megjelenik olyan ősi buddhista szövegekben, mint a páli kánon.[1] A korai tanításokban és a hagyományos théraváda felfogásban a négy nemes igazság a haladó tanítás volt azok számára, akik készen álltak a befogadásukra (lásd fokozatos tanítás).
A négy nemes igazság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- az emberi élet lényegében szenvedéssel teli;
- a szenvedés oka az emberi önzés és a vágyakozás;
- van egy út (vagy mód), amelyen keresztül meg lehet szabadulni az önzéstől és a vágyakozástól;
- a megszabaduláshoz az ún. „nemes nyolcrétű ösvény” (astángika-márga) vezet: a helyes szemlélet, a helyes gondolkodás, a helyes beszéd, a helyes cselekvés, a helyes élet, a helyes törekvés, a helyes vizsgálódás, a helyes elmélyedés.
A szanszkrit és páli szatja és szaccsa szavak egyszerre jelentenek „igazságot” és „valódit” vagy „tényleges dolgot”. Ebből is következik, hogy több tudós van azon az állásponton, hogy a négy nemes igazság nem valamiféle alaptézis, „végső igazság” vagy hitvallás, hanem a Buddha által megtapasztalt „való dolgok” vagy „valóság” megfogalmazása, valamint a felsorolás tagjainak sorrendje, inkább mnemotechnikai segédeszköz, mint egyre mélyülő igazságok hierarchikus sora.[2]
A négy nemes igazság a Páli kánonban
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A szenvedés természete (dukkha):
"Ez tehát a szenvedés nemes igazsága, szerzetesek: a születés szenvedés, az öregség szenvedés, a betegség szenvedés, a halál szenvedés, a szomorúság, kesergés, fájdalom, bánat és kétségbeesés szenvedés. Együtt lenni azzal, amit nem szeretünk, szenvedés, elválasztva lenni attól, amit szeretünk, szenvedés, nem jutni hozzá ahhoz, amit kívánunk, szenvedés. Mindent egybevetve a szenvedés a ragaszkodásnak alávetett öt léthalmaz."
- A szenvedés eredete (dukkha szamudaja):
"Ez tehát a szenvedés keletkezésének nemes igazsága, szerzetesek: ez a szomj, ami újraszületéshez vezet, élvezet és vágy kíséri, hol ebben, hol abban gyönyörködik, nevezetesen az érzékek szomja, a létezés szomja, a nemlétezés szomja."
- A szenvedés megszűnése/megszüntetése (dukkha niródha):
"Ez tehát a szenvedés megszűnésének nemes igazsága, szerzetesek: ez pedig ugyanannak a szomjnak maradéktalan elhagyása, megszűnése, feladása, a lemondás, megszabadulás, elszakadás attól."
- Az ösvény, ami a szenvedés megszűnéséhez vezet (dukkha niródha gáminí patipadá magga):
"Ez tehát a szenvedés megszűnéséhez vezető út nemes igazsága, szerzetesek: ez bizony a nemes nyolcas út, nevezetesen a helyes szemlélet, helyes elhatározás, helyes beszéd, helyes cselekedet, helyes életvitel, helyes törekvés, helyes figyelem, helyes összeszedettség."[3]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Lásd"SN 56.11. A tan kerekét forgásba hozó tanítóbeszéd". A-Buddha-Ujja. Hozzáférés: 2015. április 4.
- ↑ Gethin, Rupert. "The Matikas, Memorization, Mindfulness and the list". In Janet Gyatso (ed.). Gethin In the Mirror of Memory. Suny press, 1992. 149. o. ISBN 0791410773. Hozzáférés: 2015. április 4.
{{cite book}}: Check|url=value (súgó) - ↑ "SN 56.11". A-Buhha-Ujja. Hozzáférés: 2015. április 4.
{{cite web}}: Unknown parameter|other=ignored (|others=suggested) (súgó)
