Ugrás a tartalomhoz

A fog temploma

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Szent fogereklye temploma
A Fog temploma (ශ්‍රී දළදා මාළිගාව) világörökségi helyszínen található
A Fog temploma (ශ්‍රී දළදා මාළිගාව) világörökségi helyszínen található
TelepülésKandi
Ország Srí Lanka
VallásBuddhizmus
Névadórelic of the tooth of the Buddha
Építési adatok
Építés kezdete1595
Építés befejezése1595
Elhelyezkedése
A Szent fogereklye temploma (Srí Lanka)
A Szent fogereklye temploma
A Szent fogereklye temploma
Pozíció Srí Lanka térképén
é. sz. 7° 17′ 38″, k. h. 80° 38′ 19″7.293889°N 80.638611°EKoordináták: é. sz. 7° 17′ 38″, k. h. 80° 38′ 19″7.293889°N 80.638611°E
Térkép
Az A Szent fogereklye temploma hivatalos honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz A Szent fogereklye temploma témájú médiaállományokat.

A Srí Dalada Maligawa (szingaléz: ශ්‍රී දළදා මාළිගාව, tamil: ஸ்ரீ தலதா மாளிகை) vagy a Szent fogereklye temploma buddhista templom a Srí Lanka-i Kandi városban. Az egykori Kandi királyság palotaegyüttesében található templomban helyezték el Buddha fogrelikviáját. Már ősi időktől fogva ez az ereklye fontos szerepet játszott a helyi politikában, mert úgy tartják, hogy akié az ereklye, azé az ország irányítása is. Kandi – amely ma az UNESCO világörökség részét képezi – volt a Srí Lanka-i királyok legutolsó fővárosa, elsősorban az itt található templom miatt.

A helyi szerzetesek naponta fejezik ki tiszteletüket a templom belső termében. Napi háromszor tartanak szertartásokat: hajnalban, délben és este. Szerdánként jelképesen megmosdatják az ereklyét illatosított vízben és virágokban (helyi elnevezése: nanumura mangallaja). Erről a szentelt vízről úgy tartják, hogy gyógyító ereje van és szertartások végén a jelenlévők között szét szokták osztani.

1998-ban a templom megrongálódott egy terrorista merényletet követően, azonban sikerült helyreállítani a károkat.[1][2]

Gautama Buddha parinirvánája (halála) után a fogereklyéjét az ősi indiai Kalinga köztársaságban őrizték, majd Guhasziva király utasítására Hemamali hercegnő és férje, Dantha herceg kicsempészték a fogat Ceylonba.[3] Lankapattana (a mai Ilankeiturei) közelében érték el a szigetet Kirthi Srí Meghavarna király (301-328) uralkodása idején. Az uralkodónak adták a fogat, aki ereklyeként őrizte a Meghagiri viharában (a mai Iszurumunija templom) Anuradhapura városban. A relikvia őrzése az uralkodó feladata volt, amely idővel olyan értelmezést vett fel, hogy annak van joga uralkodni, aki a fogat birtokolja. Emiatt a következő uralkodók mindig a rezidenciájuk közelében építették fel saját fogereklye templomukat. Így tettek az Anuradhapura, a Polonnaruva, a Dambadenija, a Japahuva és a Kurunegala királyságok uralkodói is.

Dharmapála király uralkodása idején az ereklyét rejtve őrizték a Ratnapura városi Delgamuva viharában.[3] Onnan szállította Kandi városba Hiripitije Dijavadana Rala és Devanagala Rathnalankara Thera. I Vimaladharmaszurija király kétszintes épületet építtetett a fog számára, azonban ez az épület ma már nem létezik.[4] 1603-ban, amikor a portugálok megszállták Kandi várost, elvitték az ereklyét a dumbarai Meda Mahánuvara templomba. Csak II. Rádzsaszimha király idején került vissza újra Kandiba, ahol helyreállították az eredeti épületet.[3] A jelenlegi épületet Vira Narendra Szinha, Srí Lanka utolsó királya építtette.[5] A nyolcszögletű Patthirippuva-t és a várárkot Srí Vikrama Rádzsaszinha emeltette. A tervező egy híres helyi építész volt, Devandra Mulacsarin. Eredetileg szabadidős tevékenységekre használták és csak később került ide a fogereklye. Jelenleg könyvtárként üzemel. Két terrorista merényletet is túlélt az épület. Az elsőt 1989-ben, a másodikat 1998-ban.

A várárok és a Bogambara-tó mentén szaladó téglafalat vízi hullámfalnak nevezik.[5] A falba lyukakat építettek a kókuszolaj mécsesek számára. A várárok fölötti főkapukat nevezik úgy, hogy Mahávahalkada. Ezek lépcsőinek lábánál van elhelyezve egy kandi építészeti stílusban faragott szandakada pahana (holdkő). A Mahavahalkada teljesen megsemmisült az 1998 robbantásban, amelyet később újjáépítettek a holdkővel és egyéb kőfaragásokkal együtt.[6] A bejáratot kőelefántok díszítik. A lépcső tetején hindu tengeri lényeket formázó toranákat és két védelmező követ helyeztek el.

A hevisi dobosok terme a fő szentéllyel szemben van. A fő szentély két emeletét úgy nevezik, hogy "Palle malaja" (alsó szint) és "Udu malaja" (felső szint) vagy "veda hitina maligava".[7] A veda hitana maligava ajtajain elefántcsont faragások vannak. Azt a termet, ahol a fogat ténylegesen őrzik úgy nevezik, hogy "Handun kunama".

A fő szentély fölötti arany mennyezetet 1987-ben építették. Aranykorlát veszi körbe[8] a fogereklyét, amelyet hét drágakövekkel kirakott aranyládába zártak.[9] A ládák sztúpa alakúak. Ugyanebben a helységben állították ki az Eszala Perahera fesztivál alkalmával használatos, különleges ládát is.

Társépületek és építmények

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A királyi palota a templomtól északra helyezkedik el.[10] John Pybus nagykövet 1762-ben részletes leírást adott a királyi palotáról.[11] III. Vikramabáhu (1356. körül - 1374) és Szenaszammatha Vikramabáhu (1469. körül - 1511) királyok palotákat építettek a helyszínen. I. Vimaladharmaszurija király különféle díszítéseket hajtott végre a palotákon. A királyi palotát úgy nevezik, hogy "mahá vaszala" vagy "Maligava". Korábban létezett a főbejáratnál három vahalkada is és egy 8 méteres fal is. A "Natha devale" elnevezésű épülettel szemközt található épületrészt tartják a legkorábbi épületnek a helyszínen. A gyarmati brit uralom idején a kormányzók irodájaként funkcionált,[10] ma régészeti múzeumként használják. Az Ulpen Ge és a királynői palota a fő palotaépület társépületei.

A templom északi homlokzatától nézve részben az előadóterem is látszik.

A kandi királyok számára az előadóterem, avagy a Magul maduva szolgált az udvar közösségi színtereként.[12] Srí Vikrama Rádzsaszinha uralkodása idején készült el ez a terem.[13] Az 1783-ban készült tetőt tartó fa oszlopok faragásai a Kandi-kor művészetének maradványai. Egy felújítás következtében a terem eredeti méretét (18 x 11 méter) megnövelték (18 x 21 méter).[14] A terem közelében álló néhány épületet a brit uralom idején leromboltak. Az előadóteremben írták alá azt az egyezményt 1815-ben, amely az utolsó kandi király trónfosztásáról és az uralkodói intézmény megszüntetéséről szólt.[15] A termet ma állami szertartásokhoz használják.

A Mahámaluva az évente tartandó Eszala perahera fesztivál alkalmával látogatható.[6] Itt található egy kandi gyermekhős, Madduma Bandara szobra, aki félelem nélkül nézett szembe a halállal.[16]

A templom és környéke

  • : Fog temploma épületegyüttes
  • : Mahávahalkada (főbejárat)
  • : Várárok
  • : Pattirippuva (oktogon)
  • : Handun kunama
  • : Arany baldachin
  • : Új palota
  • : Kandi királyi palota
  • : Kandi nemzeti múzeum
  • : Régi udvari épület
  • : Kandi-tó
  • : Biso ulpen ge (Királynő fürdő)
  • : Dijathilaka mandapaja
  • : Udavatta Kele szentély

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. "Eleven die in Sri Lankan temple suicide bomb". BBC. 1998. január 25. Hozzáférés: 2012. április 8..
  2. "Religious ceremonies to commemorate the LTTE attack on Temple of tooth in Sri Lanka". Colombo Page. Sri Lanka. 2009. január 25. 2015. április 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. április 11..
  3. 1 2 3 Abeywardena 2004: p. 25
  4. Seneviratna 1989: 90. o.
  5. 1 2 Seneviratna 1989: p. 92
  6. 1 2 Abeywardena 2004: 28. o.
  7. Seneviratna 1989: 93. o.
  8. Abeywardena 2004: 26. o.
  9. Seneviratna 1989: 94. o.
  10. 1 2 Abeywardena 2004: 36. o.
  11. Seneviratna 1989: 73. o.
  12. Abeywardena 2004: 428. o.
  13. Rootsweb.ancestry.com www.rootsweb.ancestry.com The 1815 Kandyan Convention at the Audience Hall - Derrick Schokman - Daily News, 2003-04-25, olvasva: 2015-03-18
  14. Seneviratna 1989: 87. o.
  15. Rootsweb.ancestry.com www.rootsweb.ancestry.com - The Kandyan Convention and British policy - Aryadasa Ratnasinghe - Daily News, 2002-03-02, olvasva: 2015-03-18
  16. www.infolanka.com - Ehelepola Medduma Bandara - A Child Hero: by S. B. Karaliyadda (Island)
  • Abeywardena, H.A.P. (2004). Kandurata Praveniya (1st ed.). Colombo: Central Bank of Sri Lanka. ISBN 9789555750929. (szingaléz)
  • Seneviratna, Anuradha (1989). "Dalada Maligawa". In Vethara Mahinda Thera (ed.). Kanda Udarata Mahanuwara (Szingaléz fordítás ed.). Colombo: Kulturális ügyi minisztérium (Srí Lanka). (szingaléz)
  • Siriweera, W. I. (2004). History of Sri Lanka. Colombo: Dayawansa Jayakodi & Company. ISBN 955-551-257-4.
  • Wijesooriya, S. (2006). A Concise Sinhala Mahavamsa. Kotte: Participatory Development Forum. ISBN 955-9140-31-0.