Srí Lanka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Srí Lanka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság
ශ්රී ලංකා ප්රජාතාන්ත්රික සමාජවාදී ජනරජය
Sri Lankā Prajathanthrika Samajavadi Janarajaya
இலங்கை சனநாயக சோஷலிசக் குடியரசு
Illankai Chananaayaka Chosalisa Kudiyarasu
Democratic Socialist Republic of Sri Lanka
Srí Lanka zászlaja
Srí Lanka zászlaja
Srí Lanka címere
Srí Lanka címere
Nemzeti himnusz: Sri Lanka Matha
LocationSriLanka.png

Fővárosa Sri Jayawardenapura Kotte
é. sz. 7°, k. h. 81°
Legnagyobb város Colombo
Államforma Köztársaság
Vezetők
Államfő Maithripala Sirisena
Miniszterelnök Ranil Wickremesinghe
Hivatalos nyelv szingaléz, tamil
Beszélt nyelvek angol
függetlenség Az Egyesült Királyságtól
kikiáltása 1948. február 4.
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 57
Becsült 20 277 597 fő (2012. március)
Rangsorban 57
Népsűrűség 298 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 65 610 km²
Rangsorban 119
Víz 1,3%%
Időzóna UTC+5:30 (UTC+6)
Egyéb adatok
Pénznem Srí Lanka-i rúpia (LKR)
Nemzetközi gépkocsijel CL
Hívószám 94
Internet TLD .lk
Commons

Sri Lanka-CIA WFB Map.png

Srí Lanka, korábbi nevén Ceylon könnycsepp alakú sziget az Indiai-óceán északi részén, India partjaitól délre, az Egyenlítőtől 880 km-rel északra. 65 610 négyzetkilométer kiterjedésű. Homokos tengerpartja pálmafákban, a sziget belseje buja növényzetben és állatvilágban gazdag. A szárazföld belsejében teaültetvények, rizsföldek, trópusi őserdők váltogatják egymást. Lakossága 17 millió, melynek nagy részre buddhista vallású. Az ország ókori városok, paloták, templomok maradványaiban gazdag. A kellemes klíma, a több mint 2500 éves írott történelem, a fantasztikus kirándulások évről évre rengeteg turistát vonzanak a világ minden tájáról. Srí Lankán egy ma még érintetlen kultúra várja az odalátogatót. Neve szingaléz eredetű, és „sugárzó, fénylő ország”-ot jelent. Az államot régebben a szigettel megegyező néven emlegették. Ez a név óind eredetű („oroszlánsziget”), és a bátorságukról híres szingaléz harcosokra emlékeztet. Az egykori brit gyarmat 1948-ban kiáltotta ki függetlenségét. A szigetet 30 kilométer hosszú szigetsor („Ádám hídja”) köti össze Indiával. A sziget központját magas hegyvidék uralja, amelyet széles, part menti síkvidék vesz körbe. A földjéből bányászott grafit, csillám és drágakőfélék világgazdasági jelentőségűek. A trópusi monszun által öntözött termőföldeken rizst, teát, kaucsukfát és fűszernövényeket termesztenek. Sokan a halászatból és a fakitermelésből élnek. Az ipar elsősorban a mezőgazdaság terményeit dolgozza fel.

A sziget elnevezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget neve, Srí Lanka, magyarul „Fényességes sziget”.

Korábbi elnevezése volt még: Lanka (szanszkrit), Simundu vagy Simoundou (görög), Serandives (római latin), Serendip (perzsa), illetve Serendib (arab), Tâmraparnî (hindi), illetve Taprobanê (görög). Ismertté Ceylon néven lett a latin Selan név alapján, mely 1972-ig volt érvényben, akkor lett hivatalosan Srí Lanka.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tájkép a sziget belsején, Batalegala - Kadugannawa
A sziget középső területén sok vízesés alakult ki

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigetország központi részét idős kőzetekből felépülő hegység foglalja el, amelyet lankás dombságok és alföldek öveznek. Legmagasabb pontja: Pidurutalagala, 2524 méter. Indiával az "Ádám hídja" (Adam's Bridge) nevű képződmény köti össze. Ez ma mészkőzátonyok láncolata, amelyek többnyire nem emelkednek ki a tengerből. Valaha azonban összefüggő földhíd volt. 1480-ban rombolta le egy nagy vihar.

A 2243 méteres Ádám-csúcs (Sri Pada) a buddhizmusnak, az iszlámnak és a hinduizmusnak egyaránt szent helye.[1]

Tengerpart Tangalla városa mellett

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Srí Lanka az Egyenlítőtől valamivel északra, az Indiai-óceánban terül el, klímája trópusi. Átlaghőmérséklete és a levegő páratartalma magas, de a sziget domborzati viszonyai miatt tájegységenként különböző. A tengerparton a levegő jóval melegebb - esetenként kifejezetten forró -, míg a hegyek között jóval kellemesebb a hőmérséklet. Tengerparton átlag 27C°, "a hegyi fővárosban", Kandyben 20C°, mig a közel 2000 méter magasan fekvő Nuwara Eliyaban 16 - 18 C°. A csapadék eloszlása sem egyenletes. A sziget délnyugati részén fekvő esős zóna átlagosan évi 2500 mm csapadékot kap. A legtöbb vidéken az évi csapadékmennyiség 1200–1900 mm. Itt az esős időszak októbertől januárig tart, az év többi részében nagyon kevés a csapadék. Az északnyugati és a délkeleti partok kifejezetten szárazak, az évi csapadékmennyiség 600–1200 mm.

Élővilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredetileg a sziget egészét erdő fedte, mára azonban csak kb. a felét. A száraz erdőkben kereskedelmi szempontból értékes keményfa fajok is nőnek.

Képek
Tündérrózsa
Elefántok fürdőznek egy folyóban
Ceyloni makákó
Ceyloni leopárd
Kék páva
Varánuszfélék

Nemzeti parkok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigeten sok nemzeti park található.[2] Az alábbi felsorolás csak a legrégebbieket, legnevezetesebbeket tartalmazza.

  • Yala: Colombótól 309 km-re a sziget délkeleti részén, száraz vidéken fekszik. Területe: 1259 km2. Nevezetessége az itt élő nagy testű emlősök, köztük elefánt.
  • Uda Walawe: Colombótól 170 km-re a sziget északnyugati részén fekszik, száraz övezetben. Területe 30821 ha. Elefánt, leopárd, vízibivaly, krokodil, vaddisznó, szarvas, őz és számtalan madár élőhelye.
  • Horton Plains: Colombótól 200 km-re, hegyvidéken, az esőerdőben helyezkedik el.
  • Kumana madár rezervátum: Colombótól 312 km-re. Vándormadarak és több mint 500 féle honos madár.
  • Wilpattu: Colombótól 176 km-re, az északnyugati part száraz övezetében, természetes tavak vidékén.
  • Pinnawela elefánt menhely: Colombótól 90 km-re, több mint 70 elefántból álló csorda látható.
  • Peradeniya botanikus kert: 600 ha festői környezetben Kandy mellett található, 1371-ben létesítették. A világ egyik legszebb botanikus kertje.

Természeti világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO által elismerten a világ természeti örökségének része a Sinharadzsa Erdő Természetvédelmi Terület.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Srí Lanka (korábbi nevén Ceylon) őslakos vedda törzseit az Északnyugat-Indiából érkező fejlettebb kultúrájú szingalézek igázták le az időszámításunk előtti 6. században. A 7. és 11. század között több hullámban a tamilok vándoroltak át a kontinenst Srí Lankával összekötő szigetsoron a szigetre. Önálló királyságot alapítottak, és a szingalézeket a sziget délnyugati részébe szorították. A két nép között máig tartó ellenségeskedés folyik. A portugálok érkezésekor a szigeten három királyság, Jaffna, Kotte és Kandy állt fenn. Az 1505 és 1658 közötti portugál, illetve az azt követő, 1802-ig tartó holland uralom csak a két part menti királyságra terjedt ki. A 18-19. század közötti angol gyarmatosítás megpecsételte a sziget további sorsát: 1802-ben brit koronagyarmattá nyilvánították.

Ceylon 1948-ban a brit Nemzetközösség teljes jogú domíniuma lett, majd 1972-ben Srí Lanka néven kikiáltották a köztársaságot. A Srí Lanka-i polgárháború 1983-ban robbant ki és 2009-ben zárult le a tamil felkelők vereségével.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régi parlament épülete Colomboban. Ma az elnöki titkárság épületeként működik

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország államformája elnöki köztársaság. A kabinetet az államelnök vezeti, akit 6 évenként a nép választ. A miniszterelnököt az államfő nevezi ki. Az egykamarás parlamentbe 6 évenként 225 képviselőt választanak.

Törvényhozás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sri Lanka provinces.png

Az országot 9 tartomány alkotja:

  • Nyugati (Western)
  • Központ (Central)
  • Déli (Southern)
  • Északnyugati (North Western)
  • Észak-Központi (North Central)
  • Uva
  • Sabaragamuwa
  • Északi (Northern)
  • Keleti (Eastern)

Védelmi politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek
Sri Lanka-i iskoláslányok
Iskolások egy sztúpánál
Buddha szobra egy szerzetesfiúval
Hindu (tamil) templom Jaffnában
Utcakép Badulla városában
Srí Lanka vallási megoszlása. A térkép a lakosság többségének vallását jelzi.
Srí Lanka fő etnikumai

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban a hivatalos nyelvek a szingaléz és a tamil, de beszélik még az angolt is.

A lakosság 74%-a szingaléz, 18%-a tamil, 7%-a mór, 1%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.

Vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság 70%-a buddhista, 12%-a hindu, 10%-a muszlim, 8%-a keresztény. [3]

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Városi lakosság aránya: 23%.
  • Születéskor várható élettartam: férfiaknál 70 év, nőknél 75 év.
  • Népességnövekedés: 0,83%.
  • Írástudatlanság: 7,7%.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teaültetvény Kandy közelében
Szélfarm Ambewela mellett

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A GDP (reál) növekedési üteme: 7% (2014-ben), 7,3% (2013-ban). GDP összetétele szektoronként (2014-ben): mezőgazdaság: 10,2%, ipar: 33,1%, szolgáltatások: 56,7%. A munkaerő foglalkozása (2012-ben): mezőgazdaság: 31,8%, ipar: 25,8%, szolgáltatások: 42,4%. A lakosság 9%-a él a szegénységi küszöb alatt 2010-ben. [4]

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fő termények, nyersanyagok: rizs, cukornád, gabona, hüvelyesek, olajos magvak, fűszerek, zöldség, gyümölcs, tea, gumi, kókuszdió; továbbá a tej, tojás, marhahús; hal.[5]

Az ültetvényeken teát, korpát, fahéjt, kaucsukot termesztenek. Az állattenyésztés alárendelt szerepet játszik. Jelentős a korall- és gyöngyhalászat, valamint az értékes fák kitermelése.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fő ágazatok (2014-ben): a mezőgazdasági termények feldolgozása (tea, kókuszdió, dohány, nyersgumi); hajózás; ruházati- és textilipar; cementgyártás, építőipar, kőolaj-finomítás.[6]

Iparára az exportra kerülő mezőgazdasági termékek részleges feldolgozása (bőr-, cukor- és pamutipar), illetve a gyorsan fejlődő vegyipar jellemző. A közelmúltban a vaskohászat, kőolaj-finomítás, gyógyszergyártás, elektrotechnika, autó-összeszerelés is meghonosodott.

A bányászatnak sokféle értékes ásványkincse van.

Jelentősebb még a banki, biztosítási és informatikai szolgáltatások és az idegenforgalom (turizmus).

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Exporttermékek: textil- és ruházati cikkek, tea és fűszerek; gumi; drágakövek; kókusz, hal
  • Importáruk: kőolaj, textília, mezőgazdasági gépek és berendezések, építőanyagok, ásványi termékek, élelmiszerek

Főbb kereskedelmi partnerek 2013-ban [7]:

  • Export: USA 21,8%, az Egyesült Királyság 8,3%, India 4,5%, Németország 4,2%
  • Import: India 21,5%, Kína 17,6%, Szingapúr 10,1%, az Egyesült Arab Emírségek 6,1%, Irán 4,9%

Drágakövek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több mint 50 féle drágakő található, a legértékesebbek: a kék zafír, a macskaszem /Crysoberyl/ valamint a narancsos-rózsaszínű zafír /padparadsa/. Megtalálható még a csillag zafír, rubin, alexandrit, aquamarin, topáz, garnet, kék és fehér holdkő, amethist. Az angol királynő koronáján lévő 400 karátos kék zafírt /blue belle/ és a tévesen "indiai csillag" névre hallgató -a New York-i Nemzeti Múzeumban található kék zafírt is Srí Lankán találták. A drágakövek zömét Ratnapura környékén bányásszák

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Közutak hossza: 96 695 km.
  • Vasútvonalak hossza: 1508 km.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiri Vihára, Polonnaruwa egy épülete
Képek a kultúráról
Hindu templom, Jaffna
Hindu, tamil templom (kovil)
Buddhista templom, Wewurukannala
Buddhista dagoba (sztúpa)
Jami Ul Alfar Jummah mecset, Colombo
Sigiriya. Az ősi, hatalmas szobornak csak a mancsai maradtak meg.
Hagyományos kétfejű dob (Yak Béra)
Táncosnők
Dance in Kandy Sri Lanka.JPG
Kandy-táncos és zenészek
Ves-táncosok
Raban-táncosok
Ősi sziklarajzok, Sigiriya
Póznán ülő horgászok
Hindu résztvevők a Kavadi vallási ünnepen

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nemzeti Múzeum - Colombo. Címe: Sir Marcus Fernando Mawatha, Colombo 7. Nyitva: péntek kivételével 9-17 h

Könyvtárában 500000 könyvet tartanak, melyek közül 4000 pálmalevélre íródott

  • Kandy Városi Múzeum - A királyi palotában található. Nyitva: minden nap 9-17 h
  • Drágakő Múzeum - Ratnapura. Nyitva. 9-17 h
  • Romvárosok: Anuradhapura, Polonnaruwa. Megtekinthetők: 9-17 h

Kulturális világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget a buddhizmus egyik központja és hosszú múltra tekint vissza története és kultúrája. Ezért aránylag sok helyet nyilvánított az UNESCO világörökséggé:

Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tánc[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főbb hagyományos táncstílusok:

  • Kandy-táncstílusok. (Uda Rata Natum, szingaléz: උඩරට නැටුම්) Önálló irányzatot képviselnek a Kandy táncstílusok, amelyek a buddhista templomokban, vallási rítusokból alakultak ki. A Kandy-táncokat - a kultikus táncokhoz hasonlóan - főleg férfiak adják elő.
  • Maszk- és ördög-táncok. Az előadó művészetek közül a sziget déli részéről származó, kultikus eredetű maszk-táncok a legősibbek. A démon- és állatmaszkokat viselő táncosok ősi mítoszokat, ördög- és betegségűző rítusokat mutatnak be. Híres Ambalangoda települése az ördögűző táncairól.
  • Néptáncok (pl. a Leekeli, Kalagedi, Raban, Polkatu)
  • Táncdráma

A legtöbb tánc kíséretének alapja a dob, amelyeknek több mint 30 fajtája ismert. A táncok egy részének csak dobkísérete van, de gyakran szerepet kapnak a csengettyűk és az egyszerűbb fúvóshangszerek is. [8]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egészen a 19. századig az irodalmat főként vallási témájú művek és történelmi krónikák képviselték. A legkorábbi írásmű, a Tipitaka buddhista szöveggyűjteményhez fűzött páli és szingaléz nyelvű kommentárok, szövegmagyarázatok Atthakatha néven ismert összefoglalása.

A 14. századig a vallási-történelmi művek nagyobbrészt páli nyelven íródtak, de fokozatosan használatossá vált a szingaléz is. A 17. században a portugálok elleni harcok idején kialakult egy új versfajta is, a harci dal, amely a hódítókat legyőző királyok tetteit dicsőíti. Majd a 19. század végén, a szingaléz reneszánszot hirdető nacionalista mozgalom keletkezésével kezdődött meg az irodalom kibontakozása. A nemzeti gondolat kifejezésének eszközévé a történelmi dráma vált, a 20. század elejére már több, a szingaléz színjátszás és drámaírás művelőit összefogó társaság is létrejött. A kor legnevesebb drámaírója John de Silva volt, akinek számos műve, köztük a Sirisangabo és a Sri Vikhrama nagy szerepet játszott a nemzeti öntudat kialakításában. [9]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigetország egyik jellegzetessége, hogy a helyi halászok közül sokan még ma is hagyományos módon, magas gázlólábakon állva fogják ki a halakat.

Nemzeti szimbólumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem hivatalos nemzeti szimbólumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A srí lankai elefánt (Elephas maximus maximus) és az oroszlán [12]
  • Nemzeti (hagyományos) viselet: nőknek a szári, férfiaknak a szárung és a dhoti (vetti, mundu)

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A konyhaművészet alapja a curry (fűszerkeverék és egyben a felhasználásával készült ételek neve). A curry-s ételek a pörkölthöz hasonlóan, de a pirospaprika szerepét a fűszerkeverék játssza. Az ízléstől és az étel jellegétől függően még további fűszereket (kardamom, szegfűszeg, mustármag) is felhasználnak. A currys ételek nagyobbrészt zöldségfélékből készülnek. A leggyakoribb alapanyagok: zöldbab, káposzta, burgonya, uborka, cékla és más Magyarországon ismeretlen zöldségek. A curry-t elsősorban főtt rizzsel eszik. A vidéken élő Srí Lanka-iak gyakran minden étkezéshez curry-t esznek, de különböző alapanyagokból és különböző ízesítésekkel.

Reggelire gyakran fogyasztják a hoppert, ami rizslisztből és kókusztejből készült, ropogós palacsintaféle. A Srí Lanka-i konyhában a leves gyakorlatilag ismeretlen, de az ebéd vagy vacsora elképzelhetetlen a gyümölcsök sokasága nélkül. A buddhisták és hinduk jelentős része vegetáriánus.

A legjellegzetesebb üdítő ital a kókusz friss leve. Jellemző még a napi többszöri teázás. A sötétre készített teát sok cukorral és gyakran néhány csepp tejjel isszák. Jó minőségű a kávé is, amelyet hosszú lére eresztve isznak. A nemzeti italuk még a kókuszléből erjesztett pálinkaféle, az arak, melynek fő termelő vidéke a déli tengerparti sáv. [13]

Népszerű az országban az indiai, muszlim és kínai konyha is.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Matara kókuszpálmás tengerpartja

Fő látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

R. Premadasa stadion, Colombo

Olimpia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden valószínűség szerint Srí Lankán van a világon a legtöbb munkaszüneti- vagy ünnepnap. Ezek közül a legjelentősebbek a következők:

  • Állami ünnepnapok:
    • Január 1. Újév napja
    • Február 4. Függetlenség napja
    • Május 1. A munka ünnepe
    • Május 22. Hősök napja
  • Vallási ünnepek:
    • Január 1. Duruthu perahera
    • Január közepén Tamil Thai Pongal ünnepe
    • Január –február: Ramadan (muszlim)
    • Március: Hajj fesztivál (muszlim)
    • Április közepén: szingaléz és tamil Újév
    • Március-április: Nagypéntek, Húsvét előtt
    • Május: Telihold napja, Buddha születése, megvilágosodása, halála
    • Május 7. A Vejak Telihold ünnepe, az Év napja
    • Június 5. Posom Telihold napja
    • Június: Milad un Nabi (Mohamed születésnapja)
    • Július-augusztus: Esala Fesztivál Kandyben
    • Október 14. Deepevali, a nagy hindu ünnepség, a fények fesztiválja.
    • December 24–26. Karácsony

Minden hónapban, teliholdkor, vagyis az ún. poya napokon a hívők és nem hívők egyaránt munkaszünetet tartanak. Ezért, ha bármilyen programot szervezünk az éppen aktuális holdnaptár szerinti ünnepi nyitva- vagy éppen zárva tartásra már jó előre célszerű felkészülni, nehogy meglepetés érjen bennünket. Viszont a vallási ünnepeken, felvonulásokon, - a peraherán – részt venni mindenkinek nagy élményt jelent.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]