Srí Lanka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Srí Lanka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság
ශ්රී ලංකා ප්රජාතාන්ත්රික සමාජවාදී ජනරජය
Sri Lankā Prajathanthrika Samajavadi Janarajaya
இலங்கை சனநாயக சோஷலிசக் குடியரசு
Illankai Chananaayaka Chosalisa Kudiyarasu
Democratic Socialist Republic of Sri Lanka
Srí Lanka zászlaja
Srí Lanka zászlaja
Srí Lanka címere
Srí Lanka címere
Nemzeti himnusz: Sri Lanka Matha
LocationSriLanka.png

Fővárosa Sri Jayawardenapura Kotte
é. sz. 7°, k. h. 81°
Legnagyobb város Colombo
Államforma Köztársaság
Vezetők
Államfő Maithripala Sirisena
Miniszterelnök Ranil Wickremesinghe
Hivatalos nyelv szingaléz, tamil
Beszélt nyelvek angol
függetlenség Az Egyesült Királyságtól
kikiáltása 1948. február 4.
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 57
Becsült 20 277 597 fő (2012. március)
Rangsorban 57
Népsűrűség 323 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 65 610 km²
Rangsorban 119
Víz 1,3%%
Időzóna UTC+5:30 (UTC+6)
Egyéb adatok
Pénznem Srí Lanka-i rúpia (LKR)
Nemzetközi gépkocsijel CL
Hívószám 94
Segélyhívó telefonszám
  • 119
  • 110
Internet TLD .lk
Villamos hálózat 230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Type D
  • BS 546
  • BS 1363
Közlekedés iránya bal
Commons

Srí Lanka, korábbi nevén Ceylon könnycsepp alakú sziget az Indiai-óceán északi részén, India partjaitól délre, az Egyenlítőtől 6 - 9,5 fokra északra.

Homokos tengerpartja pálmafákban, a sziget belseje buja növényzetben és állatvilágban gazdag. A szárazföld belsejében teaültetvények, rizsföldek, trópusi őserdők váltogatják egymást.

Neve szingaléz eredetű, és „sugárzó, fénylő ország”-ot jelent. Az államot régebben a szigettel megegyező néven emlegették. Ez a név óind eredetű („oroszlánsziget”), és a bátorságukról híres szingaléz harcosokra emlékeztet. Az egykori brit gyarmat 1948-ban kiáltotta ki függetlenségét.

A sziget elnevezése[szerkesztés]

A sziget neve, Srí Lanka, magyarul „Fényességes sziget”.

Korábbi elnevezése volt még: Lanka (szanszkrit), Simundu vagy Simoundou (görög), Szerandives (római latin), Szerendip (perzsa), illetve Szerendib (arab), Tâmraparnî (hindi), illetve Taprobanê (görög).

A portugálok a Ceilas nevet adták neki, a latin Selan (Szelan) név alapján. Általánosan ismertté az angol Ceylon néven lett, mely 1972-ig volt érvényben, akkor lett hivatalosan Srí Lanka.

Földrajz[szerkesztés]

térkép szerkesztése
Képek
Tájkép a sziget belsején, Batalegala - Kadugannawa
A sziget középső területén sok vízesés alakult ki
Tengerpart Tangalla városa mellett

Domborzat[szerkesztés]

A szigetország mértani középpontjában, a kiszélesedő déli rész közepét idős kőzetekből felépülő hegység foglalja el, amelyet minden oldalról lankás dombságok, alföldek, part menti síkságok öveznek. A számtalan lagúna, földnyelv és szigetecske jelzi, hogy a partok a legtöbb helyen laposak, szinte észrevétlenül olvadnak bele a tengerbe.

A sziget területe három magassági zónára osztható:

  • a parti síkságok (tengerszint feletti 50 m magasságig), amelyek nyugaton és délen viszonylag keskenyek; a keleti oldalon viszont észak felé fokozatosan kiszélesednek
  • a dombvidék és az előhegyek (800 m magasságig), ezek főleg a központi hegységtől nyugatra és délre foglalnak el jelentős területeket
  • a központi hegyvidék (2000 m feletti csúcsokkal)

Az ország legmagasabb pontja a Pidurutalagala, 2524 méter. További csúcsok: Kirigalpota (2395 m), Totapola (2360 m) és a vallási-kultikus jelentőségű Ádám-csúcs (Sri Pada, 2243 m). Ez utóbbi a buddhizmusnak, az iszlámnak és a hinduizmusnak egyaránt szent helye.[1]

Indiával az "Ádám hídja" (Adam's Bridge) nevű képződmény köti össze. Ez ma mészkőzátonyok láncolata, amelyek többnyire nem emelkednek ki a tengerből. Valaha azonban összefüggő földhíd volt. 1480-ban adta meg neki az utolsó kegyelemdöfést egy trópusi ciklon.[2]

Vízrajz[szerkesztés]

A sziget domborzati adottságai következtében a folyók küllőszerűen ágaznak ki a központi hegyvidékből. A leghosszabb folyó a Mahaweli is alig éri el a 330 km-t. A két legbővizűbb folyó a Kalu (112 km) és a Kelani (143 km).

Az alacsonyan fekvő, porózus mészkő Jaffna-félszigetnek (északon) gyakorlatilag nincs természetes vízfolyása.

A folyók általában meredek esésűek, különösen a hegyvidék fennsíkjait elhagyva alkotnak látványos vízeséseket, a legmagasabban 200 méterről zuhannak alá. A tengerparti síkságok enyhén lejtenek, a lassan hömpölygő folyók nagy deltatorkolatatot alakítanak ki vagy pedig a tenger hullámzása által létrehozott lagúnákban végződnek. E lagúnák hossza eléri a 100 km-t is és a tengervízzel keveredve ideális életfeltételeket teremtenek sok hal- és rákfélének.

Természetes tavak alig vannak az országban, viszont az északi és a keleti száraz területeken lépten-nyomon az ősi időkben kiépült víztározókra bukkanunk. E tározók 2000 éves múltra tekintenek vissza. A víztározókból öntözőcsatornák ágaznak el, amelyek nagy távolságig juttatják el az éltető vizet.

Éghajlat[szerkesztés]

Srí Lanka az Egyenlítőtől valamivel északra, az Indiai-óceánban terül el, klímája trópusi. Átlaghőmérséklete és a levegő páratartalma magas, de a sziget domborzati viszonyai miatt tájegységenként különböző. A tengerparton a levegő jóval melegebb - esetenként kifejezetten forró -, míg a hegyek között jóval kellemesebb a hőmérséklet. Tengerparton átlag 27 °C, "a hegyi fővárosban", Kandyben 20 °C, mig a közel 2000 méter magasan fekvő Nuwara Eliyaban 16 - 18 °C. A csapadék eloszlása sem egyenletes. A sziget délnyugati részén fekvő esős zóna átlagosan évi 2500 mm csapadékot kap. A legtöbb vidéken az évi csapadékmennyiség 1200–1900 mm. Itt az esős időszak októbertől januárig tart, az év többi részében nagyon kevés a csapadék. Az északnyugati és a délkeleti partok kifejezetten szárazak, az évi csapadékmennyiség 600–1200 mm.

Élővilág[szerkesztés]

Eredetileg a sziget egészét erdő fedte, a 21. század elejére csak 32%-át foglalja el erdő. Természetes növénytakarója DNy-on trópusi esőerdő, DK-en monszunerdő, É-on szavanna és fás szavanna. Erdőirtások miatt elsősorban a trópusi sík vidéki esőerdők állományai tűntek el, ezek nagyobbrészt csak 1000 m magasság felett maradtak meg. 1500 méteren hegyi esőerdők, illetve köderdők vannak, felettük füves növényzet, az úgynevezett pata. Észak felé haladva az örökzöld erdőket lombhullató fajok alkotta erdők váltják fel. A legszárazabb vidékeket bozótos szavanna borítja. Az általában homokos tengerparton pálmaligetek nőnek.

Képek
Tündérrózsa
Elefántok fürdőznek egy folyóban
Ceyloni makákó
Ceyloni leopárd
Kék páva
Varánuszfélék

Gazdag állatvilágát sok bennszülött (endemikus) faj jellemzi, a rovarevők közül például a karmoscickány és a ceyloni törpecickány. Jellegzetes faj a félmajmok közé tartozó karcsú lóri, amelynek legközelebbi rokonai Madagaszkáron élnek. A főemlősök közül megtalálható a ceyloni parókás majom, a hulmán, a vörösarcú langur is, ragadozók közül az aranysakál, a mocsári hiúz, a ceyloni leopárd, a ceyloni törpemacska, az ajakos medve, az indiai monguz. Valószínűleg betelepített az indiai elefánt és a disznószarvas.[3]

Nemzeti parkok[szerkesztés]

A szigeten sok nemzeti park található.[4] Az alábbi felsorolás csak a legrégebbieket, legnevezetesebbeket tartalmazza.

  • Yala: Colombótól 309 km-re a sziget délkeleti részén, száraz vidéken fekszik. Területe: 1259 km2. Nevezetessége az itt élő nagy testű emlősök, köztük elefánt.
  • Uda Walawe: Colombótól 170 km-re a sziget északnyugati részén fekszik, száraz övezetben. Területe 30821 ha. Elefánt, leopárd, vízibivaly, krokodil, vaddisznó, szarvas, őz és számtalan madár élőhelye.
  • Horton Plains: Colombótól 200 km-re, hegyvidéken, az esőerdőben helyezkedik el.
  • Kumana madár rezervátum: Colombótól 312 km-re. Vándormadarak és több mint 500 féle honos madár.
  • Wilpattu: Colombótól 176 km-re, az északnyugati part száraz övezetében, természetes tavak vidékén.
  • Pinnawela elefánt menhely: Colombótól 90 km-re, több mint 70 elefántból álló csorda látható.
  • Peradeniya botanikus kert: 600 ha festői környezetben Kandy mellett található, 1371-ben létesítették. A világ egyik legszebb botanikus kertje.

Természeti világörökség[szerkesztés]

Az UNESCO által elismerten a világ természeti örökségének része a Sinharadzsa Erdő Természetvédelmi Terület.

Történelem[szerkesztés]

Őslakosai a vedda törzsek voltak. Őket az Északnyugat-Indiából érkező fejlettebb kultúrájú szingalézek igázták le és a Kr. e. 1. évezred közepén alapítottak államot Anuradhapura fővárossal.

Kr. e. 250 körül a sziget lakói áttértek a buddhizmusra. A Kr. e. 2. században megkezdődött a tamil terjeszkedés, elűzésük után az Anurádhápurai Királyság kora következett (Kr. e. 2. század - Kr. u. 10. század).

Ókori történelme során számos nép folytatott kereskedelmet a szigettel (így a rómaiak, az arabok is).

Ptolemaiosz világtérképének ábrázolása Srí Lankáról Taprobana ógörög néven. 1-2. század, kiadva 1535-ben

A 7. és 11. század között több hullámban a tamilok vándoroltak át a kontinenst Srí Lankával összekötő szigetsoron a szigetre. Önálló királyságot alapítottak, és a szingalézeket a sziget délnyugati részébe szorították. (A két nép között máig tartó ellenségeskedés folyik.) A 10. század végén a sziget északi része a tamil Csola-Birodalom fennhatósága alá került. A hódító Csola-dinasztia alapította az új fővárost, Polonnaruvát. A Csolák után ismét a szingalézek uralkodtak, de Pollonaruva főváros maradt és a szigetországot a szingaléz Parákramabáhu egyesítette (ur.: 1153-1186).[3]

A 13-15. században Kandy volt a főváros. Északon a 14. században egy dél-indiai dinasztia megalapította a Tamil Királyságot.

A portugálok érkezésekor a szigeten három királyság, Jaffna, Kotte és Kandy állt fenn. Az 1505 és 1658 közötti portugál, illetve az azt követő, 1802-ig tartó holland uralom csak a két part menti királyságra terjedt ki. A 18-19. század közötti angol gyarmatosítás megpecsételte a sziget további sorsát: 1802-ben brit koronagyarmattá nyilvánították.

Ceylon 1948-ban elnyerte a függetlenségét és ugyanakkor belépett a Brit Nemzetközösségbe, államfője a brit uralkodó maradt. 1972-ben az ország végleg elszakadt a brit koronától, áttért a köztársasági államformára és nevét Ceylonról Srí Lankára változtatták.

A Srí Lanka-i polgárháború 1983-ban robbant ki a tamilok és szingalézek között és végül 2009-ben zárult le a tamil felkelők vereségével.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

A régi parlament épülete Colomboban. Ma az elnöki titkárság épületeként működik

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

Az ország államformája elnöki köztársaság. A kabinetet az államelnök vezeti, akit 6 évenként a nép választ. A miniszterelnököt az államfő nevezi ki. Az egykamarás parlamentbe 6 évenként 225 képviselőt választanak.

Törvényhozás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

Politikai pártok[szerkesztés]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés]

Sri Lanka provinces.png

Az országot 9 tartomány alkotja:

Srí Lanka közigazgatási felosztása
Tartomány Főváros Terület (km2) Népesség
Central (Központi) Kandy 5,674
2,556,774
Eastern (Keleti) Trincomalee 9,996
1,547,377
North Central (Észak-Központi) Anuradhapura 10,714
1,259,421
Northern (Északi) Jaffna 8,884
1,060,023
North Western (Északnyugati) Kurunegala 7,812
2,372,185
Sabaragamuwa Ratnapura 4,902
1,919,478
Southern (Déli) Galle 5,559
2,465,626
Uva Badulla 8,488
1,259,419
Western (Nyugati) Colombo 3,709
5,837,294

Védelmi politika[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Képek
Sri Lanka-i iskoláslányok
Iskolások egy sztúpánál
Buddha szobra egy szerzetesfiúval
Hindu (tamil) templom Jaffnában
Utcakép Badulla városában
Srí Lanka vallási megoszlása. A térkép a lakosság többségének vallását jelzi.
Srí Lanka fő etnikumai

Népesebb települések[szerkesztés]

Etnikai megoszlás[szerkesztés]

A lakosság 74%-a szingaléz, 18%-a tamil, 7%-a ceyloni mór, 1%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.

Az északi területek kivételével mindenhol a szingalézek vannak többségben. A tamilok elsősorban északon és a Központi-hegyvidék belsejében élnek. Az arab-tamil keverék lakosság, a ceyloni mórok a nyugati és keleti partvidéken laknak, akárcsak a portugál-holland leszármazottak, a burgherek.[5]

Nyelvi megoszlás[szerkesztés]

Az országban a hivatalos nyelvek a szingaléz és a tamil, de sokan beszélik még az angolt is.

Vallási megoszlás[szerkesztés]

A lakosság 70%-a buddhista, 12%-a hindu, 10%-a muszlim, 8%-a keresztény.[6]

Szociális rendszer[szerkesztés]

Egyéb adatok[szerkesztés]

  • Városi lakosság aránya: 23%.
  • Születéskor várható élettartam: férfiaknál 70 év, nőknél 75 év.
  • Írástudatlanság: 7,7%.
  • Népességnövekedés: 0,83%.

Dél-Ázsia országai közül itt a legalacsonyabb a természetes szaporodás és az analfabéták száma.

Gazdaság[szerkesztés]

A trópusi monszun által öntözött termőföldeken rizst, teát, kaucsukfát és fűszernövényeket termesztenek. Sokan a halászatból és a fakitermelésből élnek. Az ipar elsősorban a mezőgazdaság terményeit dolgozza fel. A földjéből bányászott grafit, csillám és drágakőfélék világgazdasági jelentőségűek.

Teaültetvény Kandy közelében
Szélfarm Ambewela mellett

Általános adatok[szerkesztés]

A GDP (reál) növekedési üteme: 7% (2014-ben), 7,3% (2013-ban). GDP összetétele szektoronként (2014-ben): mezőgazdaság: 10,2%, ipar: 33,1%, szolgáltatások: 56,7%. A munkaerő foglalkozása (2012-ben): mezőgazdaság: 31,8%, ipar: 25,8%, szolgáltatások: 42,4%. A lakosság 9%-a él a szegénységi küszöb alatt 2010-ben.[6]

Gazdasági ágazatok[szerkesztés]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

Fő termények, nyersanyagok: rizs, cukornád, gabona, hüvelyesek, olajos magvak, fűszerek, zöldség, gyümölcs, tea, gumi, kókuszdió; továbbá a tej, tojás, marhahús; hal.[6]

Az ültetvényeken teát, korpát, fahéjt, kaucsukot termesztenek. Az állattenyésztés alárendelt szerepet játszik. Jelentős a korall- és gyöngyhalászat, valamint az értékes fák kitermelése.

Ipar[szerkesztés]

Fő ágazatok (2014-ben): a mezőgazdasági termények feldolgozása (tea, kókuszdió, dohány, nyersgumi); hajózás; ruházati- és textilipar; cementgyártás, építőipar, kőolaj-finomítás.[6]

Iparára az exportra kerülő mezőgazdasági termékek részleges feldolgozása (bőr-, cukor- és pamutipar), illetve a gyorsan fejlődő vegyipar jellemző. A közelmúltban a vaskohászat, kőolaj-finomítás, gyógyszergyártás, elektrotechnika, autó-összeszerelés is meghonosodott.

A bányászatnak sokféle értékes ásványkincse van.

Jelentősebb még a banki, biztosítási és informatikai szolgáltatások és az idegenforgalom (turizmus).

Kereskedelem[szerkesztés]

  • Exporttermékek: textil- és ruházati cikkek, tea és fűszerek; gumi; drágakövek; kókusz, hal
  • Importáruk: kőolaj, textília, mezőgazdasági gépek és berendezések, építőanyagok, ásványi termékek, élelmiszerek

Főbb kereskedelmi partnerek 2013-ban:[6]

  • Export: USA 21,8%, az Egyesült Királyság 8,3%, India 4,5%, Németország 4,2%
  • Import: India 21,5%, Kína 17,6%, Szingapúr 10,1%, az Egyesült Arab Emírségek 6,1%, Irán 4,9%

Drágakövek[szerkesztés]

Több mint 50 féle drágakő található, a legértékesebbek: a kék zafír, a macskaszem /Crysoberyl/ valamint a narancsos-rózsaszínű zafír /padparadsa/. Megtalálható még a csillag zafír, rubin, alexandrit, aquamarin, topáz, garnet, kék és fehér holdkő, amethist. Az angol királynő koronáján lévő 400 karátos kék zafírt /blue belle/ és a tévesen "indiai csillag" névre hallgató -a New York-i Nemzeti Múzeumban található kék zafírt is Srí Lankán találták. A drágakövek zömét Ratnapura környékén bányásszák

Közlekedés[szerkesztés]

  • Közutak hossza: 96 695 km.
  • Vasútvonalak hossza: 1508 km.

Kultúra[szerkesztés]

Kiri Vihára, Polonnaruwa egy épülete
Képek a kultúráról
Hindu templom, Jaffna
Hindu, tamil templom (kovil)
Buddhista templom, Wewurukannala
Buddhista dagoba (sztúpa)
Jami Ul Alfar Jummah mecset, Colombo
Sigiriya. Az ősi, hatalmas szobornak csak a mancsai maradtak meg.
Hagyományos kétfejű dob (Yak Béra)
Táncosnők
Dance in Kandy Sri Lanka.JPG
Kandy-táncos és zenészek
Ves-táncosok
Raban-táncosok
Ősi sziklarajzok, Sigiriya
Póznán ülő horgászok
Hindu résztvevők a Kavadi vallási ünnepen

Oktatási rendszer[szerkesztés]

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Múzeumok[szerkesztés]

  • Nemzeti Múzeum - Colombo. Címe: Sir Marcus Fernando Mawatha, Colombo 7. Nyitva: péntek kivételével 9-17 h

Könyvtárában 500000 könyvet tartanak, melyek közül 4000 pálmalevélre íródott

  • Kandy Városi Múzeum - A királyi palotában található. Nyitva: minden nap 9-17 h
  • Drágakő Múzeum - Ratnapura. Nyitva. 9-17 h
  • Romvárosok: Anuradhapura, Polonnaruwa. Megtekinthetők: 9-17 h

Kulturális világörökség[szerkesztés]

A sziget a buddhizmus egyik központja és hosszú múltra tekint vissza története és kultúrája. Ezért aránylag sok helyet nyilvánított az UNESCO világörökséggé:

Tudomány[szerkesztés]

Művészetek[szerkesztés]

Tánc[szerkesztés]

A főbb hagyományos táncstílusok:

  • Kandy-táncstílusok. (Uda Rata Natum, szingaléz: උඩරට නැටුම්) Önálló irányzatot képviselnek a Kandy táncstílusok, amelyek a buddhista templomokban, vallási rítusokból alakultak ki. A Kandy-táncokat - a kultikus táncokhoz hasonlóan - főleg férfiak adják elő.
  • Maszk- és ördög-táncok. Az előadó művészetek közül a sziget déli részéről származó, kultikus eredetű maszk-táncok a legősibbek. A démon- és állatmaszkokat viselő táncosok ősi mítoszokat, ördög- és betegségűző rítusokat mutatnak be. Híres Ambalangoda települése az ördögűző táncairól.
  • Néptáncok (pl. a Leekeli, Kalagedi, Raban, Polkatu)
  • Táncdráma

A legtöbb tánc kíséretének alapja a dob, amelyeknek több mint 30 fajtája ismert. A táncok egy részének csak dobkísérete van, de gyakran szerepet kapnak a csengettyűk és az egyszerűbb fúvóshangszerek is.[7]

Irodalom[szerkesztés]

Egészen a 19. századig az irodalmat főként vallási témájú művek és történelmi krónikák képviselték. A legkorábbi írásmű, a Tipitaka buddhista szöveggyűjteményhez fűzött páli és szingaléz nyelvű kommentárok, szövegmagyarázatok Atthakatha néven ismert összefoglalása.

A 14. századig a vallási-történelmi művek nagyobbrészt páli nyelven íródtak, de fokozatosan használatossá vált a szingaléz is. A 17. században a portugálok elleni harcok idején kialakult egy új versfajta is, a harci dal, amely a hódítókat legyőző királyok tetteit dicsőíti. Majd a 19. század végén, a szingaléz reneszánszot hirdető nacionalista mozgalom keletkezésével kezdődött meg az irodalom kibontakozása. A nemzeti gondolat kifejezésének eszközévé a történelmi dráma vált, a 20. század elejére már több, a szingaléz színjátszás és drámaírás művelőit összefogó társaság is létrejött. A kor legnevesebb drámaírója John de Silva volt, akinek számos műve, köztük a Sirisangabo és a Sri Vikhrama nagy szerepet játszott a nemzeti öntudat kialakításában.[7]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés]

A szigetország egyik jellegzetessége, hogy a helyi halászok közül sokan még ma is hagyományos módon, magas gázlólábakon állva fogják ki a halakat.

Nemzeti szimbólumok[szerkesztés]

Nem hivatalos nemzeti szimbólumok[szerkesztés]

  • A srí lankai elefánt (Elephas maximus maximus) és az oroszlán[10]
  • Nemzeti (hagyományos) viselet: nőknek a szári, férfiaknak a szárung és a dhoti (vetti, mundu)

Szokások, illemtan[szerkesztés]

[11]

  • Az angol befolyásnak köszönhetően a nyugati üdvözlési formák, így a kézfogás az üzleti életben mindkét nem tagjai között általánosan ismert.
  • Ujjal mutatni valakire illetlenség. Ha valakit magunkhoz akarunk hívni, lefelé fordított tenyérrel intsünk az ujjainkkal.
  • A társalgásban ne hozzuk szóba a tamilok és szingalézek közti ellenséges viszonyt, a vallás, a kasztrendszer és a szex témakörét.
  • Étkezéskor ne használjuk a bal kezünket! Ha a fogást növényi levélen kínálják, azt ne együk meg, hiszen az a tányér.
  • A fej szent, a láb tisztátalan. Ne érintsük meg senkinek a fejét, a lábunkat ne tegyük fel bútordarabokra stb.
  • Templom vagy mecsetlátogatáskor a ruházatunk takarja a lábunkat és a karunkat.
  • Ne adjunk közvetlenül pénzt a buddhista szerzeteseknek. Számukra tilos a pénz érintése, adományunkat a templom előtti dobozba tegyük.
  • A vallási kegytárgyakat kezeljük a legnagyobb tisztelettel.
  • A helyiek időfelfogása alapján ők természetesnek veszik, ha egy fontos ember akár 2-3 órát is megvárakoztatja őket.
  • Délelőtt és délután teaszüneteket tartanak a hivatalnokok. Ilyenkor ne számítsunk rá, hogy bárki is a rendelkezésünkre áll, még ha az íróasztalánál is ül az illető.

Gasztronómia[szerkesztés]

A konyhaművészet alapja a curry (fűszerkeverék és egyben a felhasználásával készült ételek neve). A curry-s ételek a pörkölthöz hasonlóan, de a pirospaprika szerepét a fűszerkeverék játssza. Az ízléstől és az étel jellegétől függően még további fűszereket (kardamom, szegfűszeg, mustármag) is felhasználnak. A currys ételek nagyobbrészt zöldségfélékből készülnek. A leggyakoribb alapanyagok: zöldbab, káposzta, burgonya, uborka, cékla és más Magyarországon ismeretlen zöldségek. A curry-t elsősorban főtt rizzsel eszik. A vidéken élő Srí Lanka-iak gyakran minden étkezéshez curry-t esznek, de különböző alapanyagokból és különböző ízesítésekkel.

Reggelire gyakran fogyasztják a hoppert, ami rizslisztből és kókusztejből készült, ropogós palacsintaféle. A Srí Lanka-i konyhában a leves gyakorlatilag ismeretlen, de az ebéd vagy vacsora elképzelhetetlen a gyümölcsök sokasága nélkül. A buddhisták és hinduk jelentős része vegetáriánus.

A legjellegzetesebb üdítő ital a kókusz friss leve. Jellemző még a napi többszöri teázás. A sötétre készített teát sok cukorral és gyakran néhány csepp tejjel isszák. Jó minőségű a kávé is, amelyet hosszú lére eresztve isznak. A nemzeti italuk még a kókuszléből erjesztett pálinkaféle, az arak, melynek fő termelő vidéke a déli tengerparti sáv.[7]

Népszerű az országban az indiai, muszlim és kínai konyha is.

Turizmus[szerkesztés]

Az ország ókori városok, paloták, templomok maradványaiban gazdag. A kellemes klíma, a több mint 2500 éves írott történelem, a fantasztikus kirándulások évről évre rengeteg turistát vonzanak a világ minden tájáról. Srí Lankán egy ma még érintetlen kultúra várja az odalátogatót.

Matara kókuszpálmás tengerpartja

Fő látnivalók[szerkesztés]

Sport[szerkesztés]

R. Premadasa stadion, Colombo

Olimpia[szerkesztés]

Ünnepek[szerkesztés]

Minden valószínűség szerint Srí Lankán van a világon a legtöbb munkaszüneti- vagy ünnepnap. Ezek közül a legjelentősebbek a következők:

  • Állami ünnepnapok:
    • Január 1. Újév napja
    • Február 4. Függetlenség napja
    • Május 1. A munka ünnepe
    • Május 22. Hősök napja

Az ünnepek legnagyobb része a négy nagy vallás valamelyikéhez kötődnek.

  • Vallási ünnepek:
    • Január 1. Duruthu perahera
    • Január közepén Tamil Thai Pongal ünnepe
    • Január –február: Ramadan (muszlim)
    • Március: Hajj fesztivál (muszlim)
    • Április közepén: szingaléz és tamil újév
    • Március-április: Nagypéntek, Húsvét előtt
    • Május: Telihold napja, Buddha születése, megvilágosodása, halála
    • Május 7. A Vejak Telihold ünnepe, az Év napja
    • Június 5. Posom Telihold napja
    • Június: Milad un Nabi (Mohamed születésnapja)
    • Július-augusztus: Esala Fesztivál Kandyben
    • Október: Deepevali, a nagy hindu ünnepség, a fények fesztiválja.
    • December vége: Karácsony

Minden hónapban, teliholdkor, vagyis az ún. poya napokon a hívők és nem hívők egyaránt munkaszünetet tartanak. Ezért, ha bármilyen programot szervezünk az éppen aktuális holdnaptár szerinti ünnepi nyitva- vagy éppen zárva tartásra már jó előre célszerű felkészülni, nehogy meglepetés érjen bennünket. Viszont a vallási ünnepeken, felvonulásokon, - a peraherán – részt venni mindenkinek nagy élményt jelent.

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek és források[szerkesztés]

  1. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 
  2. Garg, Ganga Ram (1992). "Adam's Bridge". Encyclopaedia of the Hindu World A–Aj. New Delhi: South Asia Books. p. 142. ISBN 81-7022-374-1.
  3. ^ a b Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007
  4. http://www.info.lk/srilanka/srilankanature/nationalparks.htm
  5. Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.
  6. ^ a b c d e https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ce.html
  7. ^ a b c Dr. Balás Péter: Srí Lanka, 1984.
  8. http://www.sundaytimes.lk/040314/funday/4.html
  9. http://volleyballsrilanka.org/
  10. http://www.iucnredlist.org/details/15951/0
  11. Gemini Budapest Kiadó: Az üzleti kultúra enciklopédiája, 1998.
  • Dr. Balás Péter: Srí Lanka, 1984