Buddhista szocializmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A buddhista szocializmus egy politikai ideológia, amely a szocializmust pártolja buddhista elvek alapján. Mind a buddhizmusban és a szocializmusban a szenvedés megszüntetését szeretnék elérni úgy, hogy elemzik a feltételeit és eltávolítják az okokat. Mindkettőben a személyes tudatosság átalakítása szerepel (az egyikben spirituális, a másikban politikai) az emberi elidegenedés és önzőség megszüntetése érdekében.[1]

A buddhista-szocialistaként jellemzett személyek közé tartozik Buddhadasza Bhikkhu,[2][3] Bhímráo Rámdzsí Ámbédkar,[4] Han Jong-un,[5] Szeno’o Giró,[6] U Nu és Norodom Szihanuk.[7][8]

Bhikkhu Buddhadaszának tulajdonítják a "Dhammikus szocializmus" kifejezést.[3] Úgy vélte, hogy a szocializmus egy természetes állapot, mivel minden dolog együtt létezik egy rendszerben.[9]

„Nézzük meg a madarakat: láthatjuk, hogy csak annyit esznek, amennyit a hasuk elbír. Annál többjük nincs, mivel nincsenek magtáraik. Nézzük meg a hangyákat és a bogarakat: ők csak ennyire képesek. Nézzük a fákat: a fák csupán annyi táplálékot és vizet szívnak fel, amennyit a törzsük tárolni képes, annál többet nem képesek befogadni. Emiatt egy olyan rendszer, amelyben az emberek nem rondíthatnak bele mások jogaiba és nem rabolják el mások tulajdonát, teljesen természetes és a természettel harmóniát képez.[9]

Han Jong-un úgy vélte, hogy a buddhizmus legfőbb elve az egyenlőség.[5] Egy 1931-es interjúban Jong-un arról beszélt, hogy szeretné feltérképezni a buddhista szocializmust.

„Jelenleg úgy tervezem, hogy írni fogok a buddhista szocializmusról. Ahogy létezik keresztényszocializmus a kereszténységben, úgy létezik buddhista szocializmus is a buddhizmusban.[5]

Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma a következőket mondta:

Az összes modern gazdasági elmélet közül a marxizmus épül morális elvekre, míg a kapitalizmust főleg a növekedés és a jövedelmezőség érdekli. (…) Számomra a Szovjetunió korábbi rendszerének bukása nem a marxizmus bukása volt, hanem a zsarnokságé. Emiatt még mindig félig marxistának, félig pedig buddhistának tartom magam.[10]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Shields, James Mark; Liberation as Revolutionary Praxis: Rethinking Buddhist Materialism; Journal of Buddhist Ethics. Volume 20, 2013.
  2. Puntarigvivat, Tavivat (2003). Buddhadasa Bhikkhu and Dhammic Socialism, The Chulalongkorn Journal of Buddhist Studies 2 (2), 189-207. o.
  3. ^ a b What is Dhammic Socialism?
  4. Badal Sarkar, Dr. B.R. Ambedkar’s theory of State Socialism, International Research Journal of Social Sciences 2 (8), 38-41 (2013) PDF
  5. ^ a b c Tikhonov, Vladimir, Han Yongun's Buddhist Socialism in the 1920s-1930s, International Journal of Buddhist Thought and Culture 6, 207-228 (2006). PDF
  6. Shields, James Mark; Blueprint for Buddhist Revolution The Radical Buddhism of Seno’o Girō (1889–1961) and the Youth League for Revitalizing Buddhism, Japanese Journal of religious Studies 39 (2), 331-351 (2012) PDF
  7. Cambodia Under the Khmer Rouge
  8. Monarchy in South-East Asia: the faces of tradition in transition
  9. ^ a b Preecha Changkhwanyuen, Dhammic Socialism Political Thought of Buddhadasa Bhikku, Chulalangkorn Journal of Buddhist Studies 2 (1), page 118 (2003)
  10. Tibet and China, Marxism, Nonviolence

Külső hivatkozások[szerkesztés]