Négy gondolatébresztő látvány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A négy látványt megjelenítő festmény.

A négy látvány (négy gondolatébresztő látvány vagy négy gyötrelmes látvány) a Gautama Sziddhártha életéről szóló legendában szereplő négy találkozást jelenti, amely később a fiatal herceg elvonulásához és megvilágosodásához vezetett. A négy látvány indította el a történelmi Buddhát a spirituális úton, amelynek a végén megértette az állandótlanságot (aniccsa) és a feltételes lét kielégíthetetlenségét. A legenda szerint ezen találkozások előtt Sziddhártha herceg be volt zárva az apja palotájába, aki egy jóslat kapcsán attól félt, hogy a fia aszkétává válna, ha a való világ szenvedéseivel szembesülne.[1] Azonban az ifjú herceg a legelső palotán kívül tett látogatása során négy gyötrelmes látvánnyal találkozott: egy öregember, egy beteg ember, egy holttest és egy aszkéta. Ezek a megfigyelések mélyen érintették és megértette, hogy minden érző lény szenvedésnek van kitéve.

A négy látvány legendájának története[szerkesztés]

Háttér[szerkesztés]

Sziddhártha herceg születése után apja, Suddhódana király összehívott Bráhmint, hogy jósolják meg a fia jövőjét. Hét az jósolta, hogy a fiú vagy Buddha vagy hatalmas király lesz, Kaundinja viszont egyenesen azt jósolta, hogy a herceg elvonul a világi élet elől és Buddha lesz belőle.[2]

Suddhódana azt szerette volna, hogy a fiából király legyen, ezért bent tartotta fiát a palota falai között és körbevette őt minden világi örömmel és luxussal, amellyel egyben távol tartotta a valóságos világtól.[3]

A látványok pontos megfigyelése[szerkesztés]

Fényűző pompával körülvett fiatalkori évei után Sziddhártha herceg 29 éves korában kiszökött a palota falain túlra.[3][4] A palotából a városba tett úton Csanna (szanszkrit: Csandaka) névre hallgató kocsihajtó volt a társa.[5]

Útja során legelőször egy öreg emberrel találkozott, amelyből megértette a herceg az öregedés következményeit.[6] Amikor erről az emberről kérdezte Csannát, ő azt felelte, hogy minden élőlény egyaránt ki van téve az öregedésnek.[5]

A második találkozás egy betegségtől szenvedő emberrel történt. Ez a látvány is nagyon meglepte Sziddhárthát, amelyről Csanna ismét azt mondta, hogy minden élő lény ki van téve a betegségeknek. Ez még jobban összekavarta az ifjú herceget.[5]

A harmadik látvány egy holttest volt. Ahogy előtte, Csanna elmagyarázta, hogy a halál minden élőlény elkerülhetetlen sorsa.[5] A három gyötrelmes látvány után Sziddhártha találkozott egy aszkétával, aki annak szentelte életét, hogy megtalálja az emberi szenvedés okát.[7]

Következmény[szerkesztés]

A látványok pontos megfigyelése után Sziddhártha visszatért a palotába, ahol női táncos előadást szerveztek számára. Az egész előadás alatt a látványokon töprengett. Másnap kora reggel, miközben az alvó táncosok mindenfelé hevertek, elhatározta, hogy útra kel, hogy az érző lények szenvedését megállítsa.[8][9]

Kedvenc fehér lovával (Kanthaka) és Csannával vágott neki az útnak. Később Csannát és minden vagyontárgyát visszaküldte a palotába, és aszkétaként folytatta útját, amelynek végén sikerült elérnie a megvilágosodást.[8]

Buddha legendájának irodalmi forrásai[szerkesztés]

A korai páli szuttákban a négy látványt nem említik, hogy konkrét találkozások során történtek volna.[10] Ezek alapján Sziddhártha belső megtapasztalása absztrakt megfontolások voltak. Ehhez hasonlóan az Arija-parijeszana-szutta (Maddzshima-nikája 26) is absztrakt megfontolásokat említ.[11]

Források[szerkesztés]

  1. spiritualis.hupont.hu - Sziddhártha élete
  2. Keown, Damien. Buddhista szótár (angol). Oxford University Press, 15. o (2003). ISBN 0-19-860560-9 
  3. ^ a b A Buddha élete fiatalemberként - Bhikkhu Szilacsara. AccessToInsight. (Hozzáférés: 2014. július 18.)
  4. McFaul, Thomas R.. A béke és az igazság jövője a világfaluban (The future of peace and justice in the global village). Greenwood Publishing Group, 30, 31. o (2006). ISBN 0-275-99313-2 
  5. ^ a b c d Trainor, Kevin. Buddhizmus (Buddhism). Oxford University Press (2004). ISBN 0-19-517398-8 
  6. Mehrotra, Chandra. Öregedés és különbözőség (Aging and Diversity). CRC Press, 344. o (2008). ISBN 0-415-95214-X 
  7. Cooler, Richard: Buddhizmus (Buddhism). Délkelet-ázsiai tanulmányi központ (Center for Southeast Asian Studies), Észak-Illinois Egyetem. (Hozzáférés: 2009. április 29.)
  8. ^ a b Easwaran, Eknath. The Dhammapada. Nilgiri Press (2007). ISBN 1-58638-020-6  Dhammapada (Easwaran fordítás)
  9. Gach, Gary. The complete idiot's guide to understanding Buddhism. Alpha Books, 8. o (2001). ISBN 0-02-864170-1 
  10. Siderits, Mark. Buddhism as Philosophy: An Introduction. Ashgate Publishing Limited, 17. o (2007). ISBN 978-0754653691 
  11. Arija Parijeszana-szutta (MN 26), fordította angolra: Thanissaro Bhikkhu