Indrija

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
37
A MEGVILÁGOSODÁS
DHAMMÁJA
Buddha.jpg
  4
szatipatthána
 
  4
erőfeszítés
4
Alap
 
5
képesség
5
erősség
  7
tényezők
  
  8
ösvényi tényező
 
Buddha.jpg
nézetvita

Az indrija (szó szerint: "Indra istenhez tartozó", vagy "Indrának tetsző") szanszkrit és páli fogalom az indiai eredetű bölcseleti rendszerekben.

A hinduizmusban és a jógában a szó az érzékszervekre vonatkozik. Tíz indrija létezik, amelyeket két csoportra osztanak: az érzékelés szerveire (buddhíndriják) és a cselekvés szerveire (karméndriják).[1]

A buddhizmusban ezzel a fogalommal több belső folyamatot jelölnek, amelyet leggyakrabban "képességnek" fordítanak, illetve szövegkörnyezettől függően "spirituális képességnek" vagy "irányító elvnek"[2]

A buddhizmusban szövegkörnyezettől függően a következőket értik indrija alatt:

  • az 5 spirituális tényező
  • az 5 vagy 6 érzékelési képesség
  • a 22 fenomenológiai képesség

Az öt spirituális képesség[szerkesztés]

A páli kánon részét képező Szutta-pitakában az indriját gyakran használják az "öt spirituális képesség" (páli: panycs indrijáni) értelmében:

  1. hit vagy meggyőződés (szaddhá)
  2. energia vagy kitartás (vírja)
  3. tudatosság vagy memória (szati)
  4. koncentráció vagy összpontosítás (szamádhi)
  5. bölcsesség vagy megértés (pannya).

Ez az öt képesség a hét minőség-csoport egyike, amelyet Gautama Buddha dicsért.[3]

A Szamjutta-nikája 48.10 az egyik olyan példázat, amelyben leírják a spirituális képességeket, a következő sorrendben:

Az SN 48.51-ben Buddha az mondja, hogy az öt képesség közül a bölcsesség (agga) a "legfőbb".[6]

A spirituális képességek kiegyensúlyozása[szerkesztés]

Az AN 6.55-ban Buddha azt tanácsolja egy elbátortalanodott szerzetesnek, Szonának, hogy úgy "hangolja be" a spirituális képességeit, mint egy hangszert:

"... what do you think: when the strings of your [lute] were neither too taut nor too loose, but tuned to be right on pitch, was your [lute] in tune & playable?"
"Igen, tiszteletreméltó úr."
"Ugyanígy, Szona, a túlzott erőfeszítés nyughatatlansághoz vezet, a lagymatag erőfeszítés lustasághoz vezet. Ezért meg kell határoznod a kitartásod megfelelő mértékét, be kell állítani a képességeket és úgy megválasztani a témádat."[7][8]

Ehhez kapcsolódóan a Viszuddhimagga és más poszt-kanonikus szövegmagyarázatok[9] figyelmeztet, hogy egy spirituális képesség ne kerekedjen felül a többi négyen, ezért általában azt tanácsolja, hogy át kell alakítani az eltúlzott képességet az elemző állapotokkal (lásd dhamma-vicsaja) vagy a nyugalom kifejlesztésével (szamatha). Ezenfelül a szövegmagyarázatok azt tanácsolják, hogy az öt spirituális képességet egymást kiegyensúlyozó párok segítségével fejlesszük:

Tudatosság
  Hit Megértés  
Energia Koncen-
tráció
Tudatosság
Az öt spirituális képesség kiegyensúlyozása.
  • "Mert, akinek erős a hite de gyenge a megértése, az kritikusság nélkül bízik és alaptalanul. Aki erős a megértésben, de gyenge a hite, annak hibázik a ravaszsága, mint aki az orvosság miatt betegedik meg. A kettő kiegyensúlyozásával, az illetőnek csupán akkor lesz önbizalma, amikor van rá alapja." (Vism. IV. fejezet, §47, ¶1)
  • "... A semmittevés legyőzi azt, aki erős a koncentrációban, de gyenge az energiája, mivel a koncentráció a semmittevést részesíti előnyben. Az agitáció legyőzi azt, akinek sok az energiája, de gyenge a koncentrálóereje, mivel az energia az agitációt részesíti előnyben. De ha a koncentráció energiával párosul, akkor nincs átmozdulás se semmittevésbe, se agitációba. Tehát ezt a kettőt ki kell egyensúlyozni." (Vism. IV. fejezet, §47, ¶2)
  • "... Aki a koncentráció javításán dolgozik, annak erős hitre van szüksége, mert csak az ilyen hit és az önbizalom által érhető el a teljes megértés." (Vism. IV. fejezet, §48)
  • "... Ezután van a koncentráció és a megértés kiegyensúlyozása. Aki a koncentráció megerősítésén dolgozik, annak szüksége van erős egyesítésre, mert így fogja elérni a teljes megértést; aki a belátáson dolgozik, annak szüksége van erős megértésre, mert így megértheti a létezés három jellemzőjét; de csak a kettő összehangolásával érhető el a teljes megértés." (Vism. IV. fejezet, §48)

Buddhagósza a következőket tette hozzá:

  • "Azonban erős tudatosságra van szükség mindegyik esetben; mert a tudatosság megóvja a tudatot, hogy a hiten, energián és megértésen át agitációba essen, ugyanis ezek az agitációt részesítik előnyben, vagy, hogy a tudat semmittevésbe essen, mert a koncentráció a semmittevést részesíti előnyben." (Vism. IV. fejezet, §49).[10]

Az SN 48.43-ban Buddha azt mondja, hogy az öt spirituális képesség megfelel az öt erősségenk.[11]

Az öt anyagi képesség vagy a hat érzékszervi képesség[szerkesztés]

A Szutta-pitakában hat érzékszervi képesség szerepel a hat érzékelési alaphoz hasonlóan. Ezek a képességek az öt érzékszerv és a "tudat" vagy "gondolat".

  1. látás (csakkh-indrija)
  2. hallás (szot-indrija)
  3. szaglás (ghán-indrija}})
  4. ízlelés (dzsivh-indrija)
  5. érintés (káj-indrija)
  6. gondolat (man-indrija)

Az első ötöt úgy is nevezik, hogy az öt anyagi képesség (például: panycsannam indrijánam avakanti).[12]

22 fenomenológiai képesség[szerkesztés]

Az Abhidhamma-pitakában az indrija fogalma kibővül huszonkét "fenomenológiai képességre" vagy "ellenőrző erőre" (páli: bávíszati indrijáni),[13] amelyek a következők:

  • a hat érzékszervi képesség
  1. szem/látás képessége (csakkh-indrija)
  2. fül/hallás képessége (szot-indrija)
  3. orr/szaglás képessége (ghán-indrija)
  4. nyelv/ízlelés képessége (jivh-indrija)
  5. test/tapintás képessége (káj-indrija)
  6. tudat képessége (man-indrija)
  • három fizikai képesség
  1. női nem (itth-indrija)
  2. férfi nem (purisz-indrija)
  3. élet vagy életerő (dzsívit-indrija)
  • az öt érzés képesség[14]
  1. fizikális öröm (szukh-indrija)
  2. fizikális fájdalom (dukkh-indrija)
  3. mentális öröm (szomanasza-indrija)
  4. mentális fájdalom (domanassz-indrija)
  5. egykedvűség (upekhha-indrija)
  • az öt spirituális képesség
  1. hit (szaddh-indrija)
  2. energia (viríj-indrija)
  3. tudatosság (szat-indrija)
  4. koncentráció (szamádhi-indrija)
  5. bölcsesség (panny-indrija)
  • három végső-tudás képesség
  1. az gondolni, hogy "meg fogom ismerni az ismeretlent" (anannyáta-nyasszámít-indrija)
  2. gnozis (anny-indrija)
  3. az, aki tud (annyátá-vindrija)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009
  2. Bodhi (2000) az indriját a következőképpen fordítja angolra: "spirituális képesség" vagy egyszerűen "képesség." Buddhaghosa és Ñāṇamoli (1999) képességnek (például 128-9. o.), Conze (1993) "irányító képességnek" és "spirituális képességnek" (Rhys Davids és Stede (1921-25), 122-123. o., entry for "Indriya,"
  3. Bodhi, 2000, 1937. o.
  4. vagy az SN 48.8 és az AN V.15 - Conze (1993), 28. o. és Nyanaponika és Bodhi (1999), 297. o.]]
  5. Bodhi (2000), 1671-73. o.; és Thánisszaró (1997a).
  6. Bodhi (2000), 1695. o.
  7. Thánisszaró (1997b). lásd még: Nyanaponika & Bodhi (1999), 168-70. o.
  8. Lásd még: Bodhi, 2000, 1605-7. o.).
  9. például az AN 6.55, Nyanaponika és Bodhi (1999, 301-2. o.)
  10. Buddhaghosa és Ñāṇamoli (1999), 128-9. o. - illetve: Bodhi (2000), 1511. o.; Conze (1993), 2. rész, 5. fejezet, "The Balance of the Faculties."
  11. Bodhi (2000), 1688-89. o.
  12. Rhys Davids és Stede (1921-25), 122-23. o.
  13. Bodhi (2000), 1508-1509. o. és Rhys Davids és Stede (1921-25), 122-3. o.
  14. Bodhi, 2000, 1510. o.

Források[szerkesztés]