Buddhista nézetek a halálbüntetésről
A buddhisták nézetei a halálbüntetésről megoszlanak az egyes buddhista országok hagyományaival és a különböző értelmezésekkel összefüggésben. A legtöbb hagyományosan buddhista országban hivatalosan nem törölték el teljesen a halálbüntetést. Nepál, Bhután és Kambodzsa törvényben tiltja a halálbüntetést, Dél-Korea, Laosz, Mianmar és Srí Lanka egyáltalán nem alkalmazzák a halálbüntetést (bár a törvény még létezik).[1] Mongóliában évekkel ezelőtt moratóriumot hirdettek a halálbüntetésre.[2] Bár jogilag még nem szűnt meg, a gyakorlatban már nem alkalmazzák (a legutolsó kivégzés 2008-ban volt).[3]
Áttekintés[szerkesztés]
Az öt fogadalomból (panca síla) a legelső tiltja az élet elpusztítását. A Dhammapada tizedik fejezete szerint:
- Mindenki fél a büntetéstől; mindenki fél a haláltól, ahogy te is. Ezért ne ölj, és ne öless. Mindenki fél a büntetéstől; mindenki szereti az életet, ahogy te is. Ezért ne ölj, és ne öless.
A Dhammapada 26-ik, legutolsó fejezetében ez szerepel: "Brahminnak hívom őt, aki letette a fegyvert és minden teremtmény felé felhagyott az erőszakkal. Ő nem öl és nem segít másokat sem, hogy öljenek". Ezeket a mondatokat sok buddhista (különösen a modern Nyugaton) a halálbüntetéshez vezető jogszabályok alapvető ellenzéseként értelmezi. Ugyanakkor, ahogy a legtöbb szent irattal kapcsolatban, itt is alapvető nézeteltérések vannak az írás értelmezésével kapcsolatban. Thaiföldön, ahol a buddhizmus a hivatalos vallás, a büntetőjog része a halálbüntetés,[4] és ugyanez a helyzet a buddhista többségű országokban: Srí Lankán,[5] Mongóliában, és Mianmarban,[6] noha ez utóbbi 1997 óta nem hajt végre halálbüntetést. Továbbá az egész történelemben a buddhista hivatalos vallású országok (Távol-Kelet és Indokína) java része gyakorolta a halálbüntetést. Kivételt jelent az, amikor Szaga japán császár 818-ban betiltotta a halálbüntetést. Ez 1165-ig tartott, bár a földesurak a saját birtokaikon ez alatt is alkalmazták a büntetést.
Bár a buddhizmus az ölést sem önvédelem, sem pedig bosszú esetén sem fogadja el, elfogadja viszont akkor, ha nagyobb szenvedés megelőzése a cél. Santidéva Bódhicsarjavatarája (8. század) a szenvedés elkerülése érdekében engedélyezi az erőszakot: "Mindig mások hasznáért cselekedj. Még ami tiltott, is engedélyezetté válik, ha a cselekvő előre látja, hogy végső soron jóra fordul"; "Bár azok védelmezője lehetnék, akiknek nincs védelmezője"; "Ha egyvalaki szenvedése árán sokak szenvedése tűnik el, a könyörületes előidézi ezt a szenvedést a mások érdekében".[7] Az Upája-kausalja-szútra (hasznos gondolatok) egy bódiszattva történetéről számol be, aki egy rablógyilkos megölésével több száz ember életét mentette meg.[8] Más mahájána írások szerint az önvédelemből ölés megmenti a gyilkost a rossz karmától, és jó karmát teremt a védekező számára, feltéve, hogy az illető a könyörületesség szellemében cselekszik.[9] Ezt a japán buddhista tradíció isszacu tásó-nak nevezi, aminek jelentése: "egy (agresszor) megölése sok (ártatlan) életben maradása céljából", és a "hasznos gondolatok" egy manifesztációja. A misztikus Zen buddhizmus (amire japánul Busidó néven hivatkoznak) egy hagyományos kifejezése: "a kard, ami (igazságosan) öl, azonos a karddal, ami életet ad".
Mindezek miatt kevés buddhista csoport tiltja meg, hogy buddhisták katonák, rendőrök, vagy farmernek legyenek (ez utóbbit a buddhizmus szintén egy öléssel együtt járó foglalkozásnak tekinti), és egyesek azzal érvelnek, hogy a halálbüntetés engedélyezhető, ha megelőző céllal történik. Általában a többségi buddhista csoportok a Japánhoz, Koreához és Tajvanhoz hasonló szekuláris országokban inkább halálbüntetés elleni álláspontot foglalnak el, míg Thaiföldön, Srí Lankán és Bhutánban, ahol a buddhizmusnak erős politikai befolyása van, ennek ellentéte áll fenn. A megtorló célú halálbüntetést majdnem minden buddhista csoport ellenzi.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- Szeppuku (vagy harakiri)
- Bardo tödol ("Tibeti halottaskönyv")
- Újjászületés (buddhizmus)
- Nirvána
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Ázsia, ideje eltörölni a halálbüntetést. Amnesty.hu, 1999. november 30. [2015. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 27.)
- ↑ Mongólia: az egyház elégedettségét fejezte ki a halálbüntetés eltörlése miatt. Radiovaticana.va, 2012. február 1. (Hozzáférés: 2015. február 27.)
- ↑ Mongólia (angolul). Deathpenaltywolrdwide.org. [2015. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 27.) A legutolsó eset a halálbüntetés alkalmazására 2008-ban volt.]
- ↑ www.konzuliszolgalat.kormany.hu - Thaiföld
- ↑ www.origo.hu - Hóhért keresnek Srí Lankán - 2014. 03. 14., olvasva: 2014.12.07.
- ↑ www.konzuliszolgalat.kormany.hu - Mianmar. [2015. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 7.)
- ↑ Wallace & Wallace, "Bevezetés a Santidévába", Útmutató a bódhiszattva életmódhoz)
- ↑ Jeffrey L. Richey, Zen, Premodern, A vallás és a háború enciklopédiája, 465. oldal
- ↑ Richard D. McBride, II, Buddhizmus: Kína, A vallás és a háború enciklopédiája, 39. oldal