Mongólia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mongólia
Монгол Улс
(Mongol Uls)

Monggol ulus.svg
Mongólia zászlaja
Mongólia zászlaja
Mongólia címere
Mongólia címere
Nemzeti himnusz: Монгол улсын төрийн дуулал (Mongol ulszín törín dúlal)
Mongolia in its region.svg

Fővárosa Ulánbátor
é. sz. 47° 55′, k. h. 106° 53′
Államforma köztársaság
Vezetők
Államfő Cahiagín Elbegdordzs
Hivatalos nyelv Mongol
Függetlenség Kínától
kikiáltása 1921. július 11.
Népesség
Népszámlálás szerint 2 953 190 fő (2014)[1] +/-
Rangsorban 140
Becsült 2 931 300 [2] fő (2013. december)
Rangsorban 140
Népsűrűség 1,94 fő/km²
GDP (IMF, 2007)
Összes 5,3 milliárd dollár (151)
PPP: 9,4 milliárd dollár (141.)
Egy főre jutó 1981 dollár (119[3])
PPP: 3541 dollár
HDI (2007) 0.700 (114) – közepes
Földrajzi adatok
Terület 1 564 116 km²
Rangsorban 19
Víz 0,43%
Időzóna UTC+8 (UTC+7, +8)
Egyéb adatok
Pénznem Mongol tugrik (MNT)
Nemzetközi gépkocsijel MGL
Hívószám 976
Internet TLD .mn
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mongólia témájú médiaállományokat.

Mongolia CIA map.png

Mongólia Belső-Ázsiában található köztársaság, északról Oroszország, délről a Kínai Népköztársaság határolja, tengerpartja nincsen. Területének nagy része füves puszta, északon és nyugaton magas hegyekkel, délen a Góbi-sivataggal. Fővárosa Ulánbátor, itt él a népesség egyharmada. Teljes határvonala 8220 km, ebből 3643 km jut Oroszországra és 4677 km Kínára.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mongólia domborzati térképe
Mongólia műholdas képe

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felszínének legnagyobb része 1000 méter feletti fennsík és hegyvidék. Délkeleti felén fekszik a Góbi kő- és homoksivatag. Nyugaton a Mongol- és Góbi-Altaj, az ország közepén a Hangáj-hegység, Ulánbátortól keletre Hentij-hegység húzódik. Legmagasabb pontja a Hujtun-csúcs (4374 m) a Mongol-Altajban található, míg az ország legalacsonyabb pontja a Hoh-tónál van (518 m). Nagyobb folyói a Szelenge, Orhon és Herlen észak, északkelet felé folynak. Az ország kétharmad része lefolyástalan terület, ezért sok tava sós vizű. Ilyen például legnagyobb tava az Uvsz-tó (3350 km²) és az ugyancsak északnyugaton található Hjargasz-tó, de a Góbi sivatag tavai is nagyrészt sósak. Legmélyebb és egyben legnagyobb édesvizű tava az orosz határ közelében található Hövszgöl-tó, aminek legnagyobb mélysége 262 méter.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlata száraz, szélsőségesen kontinentális, az éves csapadék mennyisége 200 mm. Október és március között Észak-Mongólia fölött egy hosszantartó magas légnyomású terület megakadályozza a nedves, meleg levegő bejutását az országba, ezért a telek különösen hidegek és szárazak, ritkán esik hó. A januári középhőmérséklet -20 °C, de a mélyebben fekvő területeken elérheti a -50 °C-ot is. A rövid nyáron a meleg nappalok ellenére az éjszakák hűvösek, a júliusi középhőmérséklet északon 18, délen 26 °C. A fővárost Ulánbátort – annak ellenére, hogy egy szélességi fokon fekszik Budapesttel – a Föld leghűvösebb átlaghőmérsékletű fővárosaként tartják számon.

Jellegzetes mongol táj, Hövszgöl ajmag

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Przewalski lovak hordája a Husztajn Nuruu (Хустайн нуруу) Nemzeti Parkban

Az ország túlnyomó része füves puszta, más néven sztyepp, amit csak a déli területeken vált fel sivatag. A szélsőséges éghajlat miatt összefüggő erdők csak a tavak, folyók környékén és a csapadékosabb hegyoldalakon alakultak ki. Ez mindössze 13,7 millió hektár, az ország területének csupán 8,8%-a.

  • Dél-bajkáli terület: (Hentij-hegység, Hövszgöl-tó környéke)
    szibériai cirbolyafenyő (Pinus sibirica), erdeifenyő (Pinus silvestris), lucfenyő (Picea obovata), szibériai vörösfenyő (Larix sibirica), szibériai jegenyefenyő (Abies sibirica), nyírfa (Betula platyphylla)
  • Hangháj-hegység és környéke: (Az ország erdeinek háromnegyede ezen a területen található.)
    szibériai vörösfenyő (Larix sibirica), nyírfa (Betula platyphylla).
  • Középázsiai-terület: (Góbi-sivatag)
    szakszaul (Haloxylon ammodendron) Mongolul a 'gobi' köznév. Olyan száraz sztyeppet jelent, ahol a teve megél. Megkülönböztetik az igazi sivatagtól, ahol a teve nem él meg. A különbség a kívülálló számára nem mindig egyértelmű. Mongólia faunájának és különösen rovarvilágának úttörő jelentőségű, 1960-as évekbeli feltárása a magyar Kaszab Zoltán nevéhez fűződik.

Nemzeti parkjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Altai Tavan Bogd (Таван богд) Nemzeti Park
  • Góbi Gurvanszajhan (Гурвансайхан) Nemzeti Park
  • Gorhi-Tereldzs (Горхи-Тэрэлж) Nemzeti Park - 66 km műúton Ulan-Bátorból. Egy hágó és kolostor.
  • Husztajn Nuruu (Хустайн нуруу) Nemzeti Park - Przewalski-ló élőhelye.
  • Hövszgöl-tó Nemzeti Park
  • Horgo-vulkán (Хорго) - Cagán-tó (Тэрхийн Цагаан нуур) Nemzeti Park
  • Dél-Altaj - Góbi Nemzeti Park
  • Tavan Bogd hegy (Таван богд уул) Nemzeti Park
  • Csambagarav Lul (angol átírásban: Tsambagarav Lul) Nemzeti Park - glaciális táj, hópárduc él itt.

Természeti világörökségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Oroszországhoz tartozó Tuvai Köztársasággal közös természeti világörökség az Uvsz Núr-medence, az Uvsz-tó lefolyástalan sós tó környéke.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ősi megalitok Mörön közelében

Területe már az ősidőktől lakott volt, az i. e. 3. században hun törzsek hódították meg. A hun törzsszövetségek támadásai nagy veszélyt jelentettek a nem sokkal korábban létrejött kínai császárság számára, ezért azok a Qin-dinasztia alatt elkezdték építeni a kínai nagy falat. A hunok elvándorlása után a mongol terület türk törzsek birtokába került, a 6-8. században a türk kánság része volt, majd a 8. és 9. században az ujgur kánsághoz tartozott.

Később területén mongol törzsek telepedtek le, elszigetelten, önálló kánságokat alkotva. A mongol törzseket Dzsingisz kánnak sikerült egyesítenie 1206-ban, és ezzel elkezdődött a Mongol Birodalom virágzása.

A hódítások során a birodalom területe gyorsan nőtt, fénykorában elérte a 35 millió négyzetkilométert, és ezzel mindmáig a történelem legnagyobb összefüggő területű birodalma lett. A birodalom viszonylag rövid ideig állt fenn, nem sokkal azután, hogy elérte legnagyobb kiterjedését, Kubiláj kán uralkodása alatt a Dzsingisz kán fiai közt felosztott területek függetlenedtek, és önálló államalakulattá szerveződtek.

A birodalom szétesése után 1634-től Mongólia fokozatosan mandzsu-kínai uralom alá került, és az országban elterjedt a buddhizmus tibeti irányzata. A 250 éves mandzsu elnyomás után 1911-ben Külső-Mongólia, Tibettel egyidőben függetlenedett Kínától. Tibet és Mongólia ekkor kölcsönös barátsági és szövetségi szerződést kötöttek, de azt sem a nagyhatalmak, sem Kína nem ismerte el. Az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom után 1919-ben Kína megtámadta és elfoglalta Mongóliát.

A kínai megszállást követően zűrzavar uralkodott el az országban. Az Ázsiai Lovashadosztály élén Ungern báró 1920-ban betört az országba, és az elmozdított Bogdo Kán megsegítésére sietett. Győzelmeinek köszönhetően elűzték a kínaiakat, és rövid időre 1921. március 13-án kikiáltották a független monarchiát. Az Ungern kán néven is elhíresült fehérorosz anarchista hadseregét a Vörös Hadsereg megsemmisítette. Ezek után a monarchia pártolói alulmaradtak a Szovjetunió által támogatott mongol kommunistákkal folytatott küzdelmekben, és 1924-ben kikiáltották a Mongol Népköztársaságot.

A Mongol Népköztársaság szorosan kötődött a Szovjetunióhoz. A mérsékelt politikusok háttérbe szorultak, majd 1936-ban a Mongol Forradalmi Néppárt vezetője, Horlógín Csojbalszan került Mongólia élére. Hogy hatalmát megszilárdítsa, Sztálint követve tisztogatásba kezdett, és egy kivétellel minden lámaista kolostort felszámolt. A tisztogatásokba és a lámák tömeges kivégzésébe megközelítően 25-30 000 ember halt bele.

1936-ban Mongólia kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött Szovjetunióval, ennek köszönhetően a második világháború elején, 1939-ben elhárították Japán támadását a halhin-goli csatában. 1945-ben a szovjet csapatok Mongóliát használva kiindulópontul Belső-Mongólia területén (amely ma is Kína része) megtámadták a japán csapatokat. A kialakult helyzetet kihasználva Mongólia rákényszerítette a Kínai Köztársaságot Külső-Mongólia függetlenségének elismerésére, ami egy népszavazás útján meg is történt (melyet a később megalakult Kínai Népköztársaság is elfogadott).

Csojbalszan 1952. január 26-i halála után Jumdzságín Cedenbal került hatalomra. Cedenbal Hruscsovot követte, aki elítélte Sztálin személyi kultuszát, így Mongóliában is hanyatlott az előző vezető, Csojbalszan népszerűsége. Szakítottak a háborús politikával, és megújították nemzetközi kapcsolataikat Észak-Koreával és Kelet-Európával. Mongólia 1961 óta az ENSZ tagja. 1984-ben Cedenbal súlyosan megbetegedett, ezért nyugdíjazták, utódja Dzsambin Batmönh lett.

1990-ben a kommunista kormány lemondott. Az első szabad választásokat 1990. július 29-én tartották, amelyet a már működő több párt közül elsöprő többséggel a Forradalmi Néppárt nyerte meg. 1992-ben elfogadták az új alkotmányt, ami eltörölte a népköztársaságot, 1991-től az ország hivatalos neve Mongol Köztársaság.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A parlament ülésterme

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1921-től a rendszerváltásig a Mongol Forradalmi Néppárt volt hatalmon, azóta a Mongol Demokrata Párt és a Forradalmi Néppárt váltja egymást. Jelenleg, 2007. november 22. óta a Forradalmi Néppárt van kormányon.

Közigazgatási beosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mongóliának a megyei jogú fővároson, Ulánbátoron kívül 21 megyéje van, amiket mongol nyelven ajmagnak neveznek. Minden ajmag járásokra (szum) osztható, amikből összesen 315 található.

Mongólia megyéi

 1. Arhangaj (Cecerleg)
 2. Bajanhongor (Bajanhongor)
 3. Bajanölgij (Ölgij)
 4. Bulgan (Bulgan)
 5. Darhan-Úl (Darhan)
 6. Dornod (Csojbalszan)
 7. Dornogovi (Szajnsand)
 8. Dundgovi (Mandalgovi)
 9. Góbi-Altaj (Altaj)
10. Góbi-Szümber (Csojr)
11. Hentij (Öndörhán)

12. Hovd (Hovd)
13. Hövszgöl (Mörön)
14. Orhon (Erdenet)
15. Övörhangaj (Arvajhér)
16. Ömnögovi (Dalandzadgad)
17. Szelenge (Szühebátor)
18. Szühebátor (Barún-Urt)
19. Töv (Dzúnmod)
20. Uvsz (Ulángom)
21. Dzavhan (Uljásztaj)
22. Ulánbátor (főváros)

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sztyeppén sokan laknak jurtában

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Népesség: 2 931 300 fő (2013. decemberi becslés)
  • Népsűrűség: 1,8 fő/km²
  • Népességnövekedés: 1,46% (2006 becslés)
  • Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 62 év, nők 67 év (2006 becslés)
  • Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 27,9%, 15-64 éves 68,4%, 65 év feletti 3,7% (2006)
  • Városi lakosság aránya: 62% (1999)
  • Írástudatlanság: 20% (1999)

Legnépesebb városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hivatalos nyelv: mongol
  • Népek: halha mongol 86%, kazah 5%, dörbed mongol 3%, bajad 2%, burját 2%, dariganga mongol 1%, egyéb 1% (1999)
  • Vallások: buddhista (lámaista) 50%, sámánhívő és keresztény 6%, muszlim 4%, felekezeten kívüli 40% (2004)
  • Írásrendszer: cirill ábécé

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Út Kharkhorin mellett, az ország középső részén

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mongol zenészek népviseletben Párizsban
Képek
Bogdo Kán téli palotájának egy kapuja
Csojdzsin láma kolostora (múzeum), Ulánbátor
Erdene Dzuu sztúpája
Templom az Amarbayasgalant kolostornál
Gandan templom, Ulánbátor
Színházépület, Ulánbátor
Naadam-fesztivál
A Nádam-fesztivál lovasai
Ulan Bator.- Gandan Monastery (3).JPG
Tara buddhista istennő szobra
Musicien traditionnel mongol.JPG
Mongolian Musician.jpg
Argún ilhán levele a pápához, 13. század vége

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO kulturális világörökséggé nyilvánította a Mongol-Altaji sziklarajzok együttesét és az Orhon-völgy kultúrtájat az Orhon folyó mentén.

Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Időnktől függően érdemes hosszabb-rövidebb kirándulásokat tenni. Egy hétvégére a főváros melletti Dzunmod, Tereldzs ajánlott, amelyet 1 órányi autózással elérünk. Egy hosszú hétvégi túrába belefér egy gyors Góbi-túra Szajnsand érintésével. A vonatnak köszönhetően gyorsan megjárható az út és ott elég látnivaló is akad. Továbbá megismerhetünk a különleges Góbi világából is egy keveset.

Közép-Mongólia történelemben gazdag, de természetileg is kiváló terület, ezért ha lehet nézzük meg a tájait. A fővárostól viszonylag könnyen elérhető és a vidék látnivalókban gazdag. Egy ilyen túrát kb. 1 hét alatt tudunk megtenni.

A Góbi-sivatag egyes területei csak gyakorlott utazóknak ajánlott, de a turisták számára kiépített területek könnyen megközelíthetők. Az Altaj-hegység vonulatait a természetet kedvelőknek ajánlott meglátogatni. Érdemes kora tavasszal vagy ősszel menni, mert nyáron az alacsonyan fekvő terleteken sok a bögöly és a szúnyog. A területet érdemes repülővel megközelíteni, mert autóval nagyon fárasztó az út.

Útiterv készítésekor mindig bőven számoljunk időt, mert a vidéki utakon könnyen tönkremehet a bérelt autó és akkor előfordulhat, hogy egy-két napot is kell állni. [4]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Birkózók a Nádam-fesztiválon

Birkózás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mongol férfiak legfőbb versenyszáma a hagyományos, szabadfogású mongol birkózás. A birkózásnak sajátos szabályrendszere alakult ki. A mérkőzés nincs időhöz kötve, továbbá nincs kialakított súlycsoport sem.

Lovaglás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mongolok szinte összenőttek kedvenc állatukkal, a lóval, így az egyik legkedveltebb szórakozásnak is a lóversenyeket tartják, ez az ünnepségek mindenkori fénypontja is.

Íjászat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai és korabeli íjászat között nagy különbség mutatkozik. Régen a harcosok lóhátról nyilaztak és mozgó célpontra lőttek. Csak az íjászat sporttá szelídítése után kerültek elő a céltáblák és a versenyzők leszálltak a lóról.

Olimpia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Labdarúgás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum Név Helyi név Megjegyzés
Január 1 Újév Шинэ жил (Shine zsil)
Január-Február Holdújév Цагаан сар (Cágán szár) A mongolok minden évben megünneplik a holdhónap szerinti újévet, amelyet saját nyelvükön cágán szár-nak, azaz fehér hónapnak neveznek.
Március 8 Nemzetközi nőnap Олон Улсын Эмэгтэйчүүдийн Баяр (Olon Ulszyn Emegteichüüdiin Bajar), Мартын найман (Martyn Najman)
Június 1 Anyák és gyerekek napja Эх үрсийн баяр (Ekh Ürszijn bajar)
Július Nádam Наадам (Nádam) A törzsön belüli viadalok, férfias erőpróbák eredete több évszázadra tekint vissza. Írásos feljegyzések Dzsingisz kánt tekintik az első hivatalos Nádam-verseny megalkotójának, aki azokat a népi játékokat emelte birodalmi rangra, amelyeket a háborúban is hasznosíthatott.
November Dzsingisz kán születésnapja Чингис хааны төрсөн өдөр (Dzsingisz Khaany törszön ödör) 2012-ben alapítva
December 29 Függetlenség Napja Тусгаар Тогтнолын Өдөр (Tuszgár Togtnoliin Üdür)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Obrusánszky Borbála: Mongólia, Dekameron útikönyvek

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mongólia témájú médiaállományokat.

Magyarul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Más nyelveken[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]