Jemen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jemeni Köztársaság
الجمهوريّة اليمنية
(al-Dzsumhúrija al-Jamanijja)
Jemen zászlaja
Jemen zászlaja
Jemen címere
Jemen címere
Nemzeti himnusz: Jemen himnusza

Fővárosa Szanaa
é. sz. 15° 30′, k. h. 48° 00′Koordináták: é. sz. 15° 30′, k. h. 48° 00′
Államforma köztársaság
Vezetők
Államfő Rashad al-Alimi (vitatott)
Hivatalos nyelv arab
Egyesítés 1990. május 22.
Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint28 250 420 fő (2017)[1]
Rangsorban48
Becsült34 850 000 fő (2024 jan.[2])
Rangsorban48
Népsűrűség67 fő/km²[3]
GDP
Egy főre jutó2457 USD[4]
PPP: PPP egy főre
Földrajzi adatok
Terület527 970 km²
Rangsorban 48
Időzóna
(UTC+3)
Egyéb adatok
Pénznem Jemeni riál (YER)
Nemzetközi gépkocsijel YAR
Hívószám 967
Segélyhívó telefonszám 199
Internet TLD.ye
Villamos hálózat 230 volt
Elektromos csatlakozó
  • NEMA 1-15
  • AC power plugs and sockets: British and related types
  • BS 1363
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Jemeni Köztársaság témájú médiaállományokat.

Térkép

Jemen (arab: ٱلْيَمَنْ) vagy hivatalos nevén Jemeni Köztársaság (الجمهورية اليمنية) állam Délnyugat-Ázsiában, amely az Arab-félsziget délnyugati peremén fekszik. Északon Szaúd-Arábiával, északkeleten Ománnal határos, tengeri határa pedig Eritreával, Dzsibutival és Szomáliával van. Hozzá tartozik még az Arab-tengerben a Szokotra szigetcsoport és több kisebb sziget a Vörös-tengerben és a Báb el-Mandeb tengerszorosban.

Hosszú ideje az arab világ egyik legelmaradottabb, legszegényebb országa.[5] 2020-ban globálisan az első helyen áll a törékeny államok (wd) indexén (wd),[6] a második legrosszabb helyen az éhezési indexben, amelyet csak a Közép-afrikai Köztársaság előzött meg,[6] és a nem afrikai országok közül az egyik legalacsonyabb emberi fejlettségi indexszel rendelkezik.[7]

Jemen a Közel-Kelet civilizációjának egyik legrégebbi bölcsője. Az ókorban a régió a Szabá (Sába) Királyság területe volt. A kora középkorban azon nemzetek között volt, amelyek a legkorábban felvették az iszlám vallást; ma a sáfi'ita vallásjogi iskola fontos központja, amely a szunnita iszlám jogtudománya (fiqh) négy irányzatának (madzhab) egyike.

A 19. század folyamán a régiót felosztották az Oszmán és a Brit Birodalom között. Az 1960-as években Jemeni Arab Köztársaság (Észak-Jemen) és Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság (Dél-Jemen) néven jött létre két állam. 1990-ben a két jemeni állam egyesült, és létrehozta az egységes Jemeni Köztársaságot. 2014-2015 óta polgárháború dúl; a 2020-as évek elején négy csoport irányítja [8] az egykori nemzet különböző területeit. A jemeni konfliktusba más arab államok és Irán is beavatkoznak. Utóbbi a hútikat támogatja.[9]

Földrajz[szerkesztés]

Jemen (Jemen)
Ibb
Rab-el-Háli
(homoksivatag)
Jemen domborzati térképe


Domborzat[szerkesztés]

A Vörös-tenger és az Ádeni-öböl menti keskeny, meleg sivatagi parti síkságok mögött emelkedik a központi fennsík, melynek legmagasabb csúcsa eléri a 3760 m-t és nyári csapadékban gazdag.

Jemen nyugati partjait korallzátonyokkal szegélyezett, sivatagos parti síkság, a Tiháma (= forró föld) kíséri.
Délen az Ádeni-öböl partját 10–20 km széles, néhol teljesen elkeskenyedő homokos síkság szegélyezi.

A központi fennsíkba mélyedő aszóvölgyek közül hosszával és mélységével kiemelkedik a nyugat-keleti irányú Vádi Hadramaut, amely könnyen elérhető talajvizével oázisok sorát élteti.

Északi és keleti részén a fennsíkok lankásan lejtenek a Rab-el-Háli homoksivataga felé.

Jemenhez tartozik még az Indiai-óceánban, Afrika szarvának folytatásában elhelyezkedő Szokotra-szigetcsoport, ami 1998 óta (a természeti örökség kategóriában) a világörökség része. Az ország legmagasabb pontja a 3760 méter magas Nabi Szubeju(wd).

Vízrajz[szerkesztés]

A hegyekben eredő állandó patakok sehol sem érik el a tengert, kiszáradnak a forró és száraz part menti síkságon. Jemennek nincsenek tavai, sem állandó folyói. A legfőbb vízfolyása a Maszila.

Éghajlat[szerkesztés]

A partvidék száraz és forró. A Tihāmah ("forró föld") egy nagyon száraz part menti síkságot alkot Jemen teljes Vörös-tengeri partvonala mentén. A csapadékmennyiség csekély, évi 100 mm körüli. A hegyvidékről érkező patakok soha nem érik el a tengert.

A hegyvidék nyugati része viszont az Arab-félsziget legcsapadékosabb területe, a csapadékmennyiség néhol eléri az évi 1000 mm-t. Tovább keletre és északra a csapadék mennyisége megint csökken, a Rab-el-Háli sivatagban szinte sohasem esik az eső.

Az évi középhőmérséklet a magassággal csökken. Jemen belső területein igen nagy napi és évi hőmérséklet ingadozás jellemző.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

Az ország hat szárazföldi ökorégióra osztható:[10]

  • az Arab-félsziget partmenti ködsivataga (ahol gyakran van sűrű köd),
  • a Szokotra-sziget cserjésvidéke,
  • a délnyugati Arab-hegység lábánál elterülő szavannák,
  • a hegyvidéki erdők az Arab-félsziget délnyugati részén,
  • az Arab-sivatag,
  • a Vörös-tenger menti trópusi sivatag és félsivatag.

A forró, száraz parti síkságon ritkás, sótűrő bozótos található. A hegyvidékek természetes növényzetét bozótosok, a völgyekben néhol boróka- és akáciaerdők alkotják. A nyugati lejtőkön a kandeláber alakú kutyatejfajok, a vádikban a tamariszkusz, az oázisokban a datolyapálma igen elterjedt. A keleti országrész bozótos szavannáinak értékes mézgát adó növénye a tömjénfa és a mirhafa. A Rab-el-Háli teljesen kopár, peremén a rövid tenyészidejű ritkás fűfélék csak egy-egy igen ritka zápor után jelennek meg.[11]

Nemzeti parkjai[szerkesztés]

Kiépült a természetvédelem intézményrendszere:[12]

  • Nemzeti Park: Dzsebel Bura erdeje
  • Tengeri Nemzeti Park: Zuqur-szigetek
  • Ezeken kívül több természetvédelmi és védett terület létezik.

Természeti világörökségei[szerkesztés]

A Szokotra-szigetcsoport teljes egészében természeti világörökség az UNESCO szerint.

Történelem[szerkesztés]

Jemen nem csak a mai állam, hanem az azzal nagyjából egybeeső, az Arab-félsziget többi részéhez képest csapadékos és termékeny terület neve is. Az ókorban, a Kr. e. 1. évezred kezdetén itt alakult ki a térség első civilizációja, a sémi délarabok által létrehozott szábeus kultúra. A délarabok ismereteink szerint négy nagyobb államot alkottak, melyek között folyamatos vetélkedés folyt. A legjelentősebb ezek közül Szabá, a bibliai Sába királysága, mely a civilizáció névadója volt.

Márib városának ősi romjai
Ókori szobor Dél-Arábiából a British Museumban

A jemeni vidék elsősorban tömjéntermelése, illetve az indiai és afrikai tengeri kereskedelem kiaknázása révén páratlan gazdagságra tett szert. A különféle helyben termelt és importált luxuscikkek továbbítására építették ki a veszedelmes beduin vidékeken áthaladó tömjénutat, mely a Vörös-tenger partvonalát követve a szárazföld belsejében húzódott Jemen és Szíria között. A tömjénút mentén fontos civilizáló hatást fejtettek ki a nagyrészt nomadizáló arabok körében. Politikailag azonban sosem erősödött meg annyira a térség, hogy komolyabban be tudott volna avatkozni a Közel-Kelet nagy civilizációinak sorsába – igaz, izoláltságuk biztonságot is jelentett. Az egyetlen, Jemen meghódítását célzó hadjáratot észak felől a rómaiak indították Augustus uralkodása alatt, Caius Aelius Gallus praefectus Aegypti vezetésével, de csúfos kudarcot vallottak a nehéz és ismeretlen terepen. A délarab vidék így megmaradt a rejtelmes Arabia Felix-nek (=Boldog Arábia), melynek viszonyairól szinte semmit sem tudtak.

Eközben i. e. 115-ben a Himjariták váltak Jemen uraivá. 525-ig tartó uralmuk során a térségben elterjedt a zsidó vallás és a kereszténység – ez utóbbi központja Nadzsrán volt. A keresztény közösségeknek köszönhetően a Bizánci Birodalom fokozottabb figyelmet fordított a térségre, melyet egy nemrég felemelkedett rivális, az abesszíniai Akszúmi Királyság fenyegetett. Az akszúmiak hajdani délarab telepesek és a helyi kusita lakosság leszármazottai voltak – Etiópia kultúrája a mai napig e két alapon működik.

Az etiópok már az 5. században beavatkoztak a jemeni ügyekbe, de ekkor még kevés sikerrel. Komolyabb szerepvállalásra a 6. században került csak sor. Ekkor a jemeni Dzú Nuvász király úgy döntött, hogy függetlenségének zálogát a keresztény bizánciakkal és etiópokkal, valamint az Ománt kezükben tartó zoroasztriánus Újperzsa Birodalommal szemben a judaizmus pártolása jelenti. Amikor a nadzsráni keresztények mészárlásába kezdett, az etióp hadsereg Bizánctól kapott flottával átkelt a Vörös-tengeren, és elpusztították a jemeni királyságot.

Az etióp helytartó, Ábraha önállósodott, és fiai is örökölték magánbirodalmát. 547-ben egészen Mekka városáig jutottak északon, de innen – mint a Korán is megörökítette – kénytelenek voltak visszavonulni valamiféle járvány miatt. A tömjénkereskedelem mekkai kézbe kerülésével szemben azonban nem tudtak mit tenni. Az etióp iga ellen a jemeniek Bizáncban és Perzsiában is segítséget kértek, és ez utóbbiak 575-ben megsegítésük ürügyén meghódították a területet.

Jemen területén 575631 között perzsa szatrapia létezett, melyet az iszlám által egyesített arabok kényszerítettek megadásra. A területen így is számottevő keresztény és zsidó kisebbség maradt, akik dzimmí-státuszba kerültek. Jemen az iszlám későbbi terjeszkedése során a kalifátus marginális területévé vált, gazdasága pedig eljelentéktelenedett. Megközelíthetetlensége kedvezett a szeparatista törekvéseknek: a 9. század utolsó évtizedében zajdita síita imámátus alakult északnyugati vidékein, a későbbiekben pedig tucatnyi apró emírségre és szultánságra hullott szét.

Újkor[szerkesztés]

1513-ban Afonso de Albuquerque, az indiai alkirály vezetésével a portugálok megkísérelték megszerezni Áden kiváló adottságú kikötőjét, ám kudarcot vallottak. 1517-ben az Oszmán Birodalom terjesztette ki hatalmát Jemenre, de ez csak ideig-óráig jelentett valós uralmat. A belső vidéken továbbra is az imám, Áden vidékén pedig a lahedzsi szultán volt a legbefolyásosabb hatalmi tényező. A törökök időről időre próbálták visszaszerezni domináns helyzetüket a térségben, amit beduinlázadások és sikertelen, véres harcok kísértek.

A britek 1799-ben Napoleon Bonaparte tábornok egyiptomi hadjárata kapcsán jelentek meg Jemen partjainál, Perim szigetén, majd hamarosan jó kapcsolatokat építettek ki a lahedzsi szultánnal. Végül egy Szokotra körüli konfliktust követően 1839-ben a Brit Kelet-indiai Társaság elfoglalta Ádent, amit 1852-ben szabadkikötővé nyilvánított.

Modern kor[szerkesztés]

A Szuezi-csatorna megnyitásával az amúgy is forgalmas ádeni kikötő forgalma többszörösére nőtt, és a térség legfejlettebb, leggazdagabb pontjává vált – helyzete a 20. század közepéig nem sokat változott. Az elkövetkező évtizedekben a britek a térség többi fejedelmét is szövetségesükké tették. Az első világháborút követően a területen két protektorátust hoztak létre, Áden pedig 1935-től koronagyarmati státuszt élvezett.

Ádeni utcakép 1962-ben

Az első világháborút követően az imámátus Jemeni Mutavakkilita Királyság néven önállósult, és mind a kialakuló Szaúd-Arábia, mind a dél-jemeni brit protektorátusok felé területi követelésekkel lépett fel. Végül vereséget szenvedett, és az 1934-es táifi békében rendezték határait. A királyság 1953-ban az ENSZ-ben kezdte követelni a déli területeket, mely törekvését az arab államok is támogatták. 19581961 között az Egyesült Arab Államok tagja volt Líbiával és az Egyesült Arab Köztársasággal (Egyiptom és Szíria) együtt.

1962-ben Nasszer támogatásával köztársasági puccs buktatta meg Abdullah Szallál vezetésével az imámot, aki híveivel az északi hegyekbe menekült. Kitört a hét évig tomboló észak-jemeni polgárháború, melynek hátterében Szaúd-Arábia és Egyiptom szembenállása húzódott. Bár a hatnapos háború következményei miatt az egyiptomiak 1967-ben végül feladták itteni ambícióikat, a monarchista tábor széthúzása miatt a szaúdiak is kihátráltak az imámita párt mögül. Végül Szallál hívei 1970-re konszolidálni tudták az 1962-ben kikiáltott Jemeni Arab Köztársaság helyzetét.

Észak- (narancssárga) és Dél-Jemen (kék) 1990 előtt

Dél-Jemenben eközben egyre fokozódott az elégedetlenség. A briteket és az őket kiszolgáló fejedelmeket mind kevésbé fogadták el a helyiek, és ez különféle merényletekben, sztrájkokban fejeződött ki. A dekolonizációért küzdő ENSZ is kiállt a helyi függetlenségiek mellett. A két nacionalista erő, az észak-jemeni/egyiptomi hátterű FLOSY és a baloldali Nemzeti Felszabadítási Liga egymással sem tudott kiegyezni, így komoly harcokban a Liga leszámolt ellenfelével. A britek 1967-ben az NFL-t ismerték el legitim tárgyalófélnek, és novemberben kivonultak az országból. A genfi tárgyalások során kikiáltották a Dél-jemeni Népköztársaságot.

Mind a Jemeni Arab Köztársaság, mind a Dél-jemeni Népköztársaság eltökélt híve volt az egyesítés tervének, azonban viszonyuk igencsak kiegyensúlyozatlannak bizonyult, belső stabilitásukhoz hasonlóan. Északon puccs puccsot követett, délen viszont a kommunisták vették át a hatalmat, és 1970-ben megalakult Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság. Északon végül 1979-ben Ali Abdullah Száleh szerezte meg az elnöki hatalmat, pontot téve az addigi bizonytalanságra. Délen a párton belüli ellentáborok közt 1986-ban került sor véres leszámolásra.

Egységes Jemen[szerkesztés]

1990. május 22-én mondták ki végül a két állam egyesülését. A pozícióját féltő hajdani dél-jemeni pártelit 1994-ben rövid életű elszakadási kísérletet kezdeményezett a hajdani Dél-Jemen területén Jemeni Demokratikus Köztársaság néven. A jemeni polgárháborúban rövid úton Száleh aratott győzelmet, de a térség helyzete évekre bizonytalanná és veszélyessé vált.

Száleh elnök a kilencvenes években normalizálta viszonyát a környező országokkal és a világgal. Hajdani szovjet rokonszenveit levetkőzve kapcsolatba lépett a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal, és gazdasági átalakításba kezdett, melyet infrastrukturális, oktatási és egészségügyi reformok kísértek. 2001 óta Jemen támogatta az Egyesült Államokat a terrorizmus elleni harcban.

A hútik fellépése[szerkesztés]

Government 3 times, Yemen 1990 – 2012.
A hútik területszerzése

A kormányerők a 20. század vége óta háborút folytattak a síita húti lázadók ellen az északnyugati tartományokban (korábbi Észak-Jemen), ahol a jemeni lakosság túlnyomó többsége él.

A 2011-es egyiptomi forradalom idején véres összecsapások voltak a kormánypárti és az ellenzéki tüntetők között, a rendőrségi beavatkozásokban több ember is megsérült, illetve meghalt. Március végén több katonai vezető is támogatásáról biztosította a tüntetőket, fokozva az ország megosztottságát és a tartós konfliktus esélyét. Száleh elnök ajánlatot tett, hogy távozik az év végén, de ezt nem fogadták el a tüntetők. 2012 januárjában hosszas taktikázás után Száleh elnök lemondott pozíciójáról és Ománba, majd onnan az Amerikai Egyesült Államokba utazott állítólagos gyógykezelés céljából.

2015. január 22-én lemondott a jemeni kormány és állítólag az államfő, Abed Rabbo Manszúr Hádi is posztjáról,[13] de ezután bejelentette, hogy egy új kormány létrehozásán dolgozik.[14] Az erőszak továbbra sem csitult el, sőt 2015 márciusában eszkalálódott, ezzel kezdetét vette a második jemeni polgárháború, amelybe a szomszédos Szaúd-Arábia is beavatkozott. A háború újra előhozta az északi és a déli országrész ellentét, s a délen harcoló csoportok vissza akarják állítani az 1990 előtti állapotot, azaz az ország újbóli felosztását különálló és független Észak- illetve Dél-Jemenre.

Az ország megosztottsága 2021. őszén:
zöld: A hútik (húszik) által vezetett Legfelsőbb Politikai Tanács ellenőrzése alatt,
rózsaszín: A jemeni kormány (2022 áprilisa óta az Elnöki Vezető Tanács) és szövetségesei ellenőrzése alatt,
fehér: a jemeni Al-Káida és az Iszlám Állam ellenőrzése alatt,
rozsdabarna: az Egyesült Arab Emírségek által támogatott Déli Átmeneti Tanács ellenőrzése alatt áll

2017. december 4-én hútik meggyilkolták a hazaárulással vádolt Ali Abdullah Száleh volt elnököt, miközben megpróbált elmenekülni a lázadók által uralt Szanaa körzetéből az összecsapások elől.[15]

A Szaúd-Arábia támogatásának elvesztése után A. R. Manszúr Hádi jemeni elnök lemondott és 2022 áprilisában az Elnöki Vezető Tanács vette át a helyét.[14]

2023. december 18-án Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere bejelentett egy nemzetközi tengeri biztonsági erőnek a megalakítását, amelynek célja a hútiknak a Vörös-tengeri tengerzárát felszámolása és a húti erőknek tengeri kereskedelem elleni fenyegetések felszámolása.[16]

Politika és közigazgatás[szerkesztés]

A politikai élet meglehetősen bizonytalan állapotban van a 2014-es húti hatalomátvétel után. A hútik (Anszár Alláh) néven ismert fegyveres csoport északon átvette az irányítást és bejelentette, hogy feloszlatja a parlamentet, valamint felállítja az "elnöki tanácsot", az "átmeneti nemzeti tanácsot" és a "legfelsőbb forradalmi tanácsot" az ország kormányzására.[17] A leváltott elnök, Abdrabbuh Manszur Hadi azonban ekkor kijelentette, hogy továbbra is hivatalban van, és egy rivális kormány létrehozásán dolgozik Ádenben.[18] 2022-ben lemondott.[14]

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

Jemen kétkamarás törvényhozású köztársaság. Az 1991-es alkotmány értelmében egy megválasztott elnök, egy választott 301 fős képviselő testület és egy 111 tagú ún. Shura Tanács osztozik a hatalmon.

A puccs előtt Jemen politikája névlegesen egy félelnöki rendszerű, képviseleti demokratikus köztársaság keretében zajlott.

Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

Jemen régiói

2014-ben egy alkotmányozó testület úgy döntött, hogy hat régióra osztja fel az országot: négy északnyugaton, egy délen, egy keleten, továbbá a főváros, Szana'a, mint régiókon kívüli terület.[19] Ez a javaslat hozzájárult a hútik későbbi kormányellenes puccsához.[20][21]

Jemen területe hagyományosan 22 kormányzóságra (muháfaza), azon belül 333 kerületre (mudírijja) oszlik. Jemen kormányzóságai

Védelmi politika[szerkesztés]

Határviták[szerkesztés]

Jemennek határvitája van Ománnal és Szaúd-Arábiával.[forrás?] Mivel kevés olajkincse van a többi arab országhoz képest, ezért nagy szüksége lenne szomszédai bizonyos területére. 1995-ben kisebb háborút vívott Eritreával a vörös-tengeri Hanís-szigetek birtoklásáért, végül 1998-ban a hágai Állandó Arbitrációs Bíróság döntése értelmében megtarthatta a szigetcsoportot (lásd Hanís-szigeteki háború).

Demográfia[szerkesztés]

Jemeni férfiak
Képek
Asszonyok a gyerekeikkel Szanaa városában
Asszonyok a gyerekeikkel Szanaa városában
Asszonyok Jibla mecsetében
Asszonyok Jibla mecsetében
Férfiak Sa'dah-ban
Férfiak Sa'dah-ban
Gyerekek Jibla településén
Gyerekek Jibla településén
Lányok Szokotra szigetén
Lányok Szokotra szigetén
Zabid mecsete
Zabid mecsete
Egy mecset minarete és belső udvara
Egy mecset minarete és belső udvara
Jibla mecsetének udvara
Jibla mecsetének udvara
Mecset belseje
Mecset belseje

Népességének változása[szerkesztés]

A népesség alakulása 1984 és 2017 között
Lakosok száma
9 402 070
15 831 757
19 685 161
22 492 035
24 259 561
26 183 676
28 250 420
1984199420042009201220142017
Adatok: Wikidata
Népsűrűségi térkép

Általános adatok[szerkesztés]

  • Városi lakosság aránya: 34%. (2015) [22]
  • Születéskor várható élettartam: a férfiaknál 63 év, a nőknél 67 év. (2015) [22]
  • Népességnövekedés: 2,47%. (2015) [22]
  • Írástudatlanság: 30% (2015)[22]

Legnépesebb települések[szerkesztés]

Fontosabb városok: Szanaa, Áden, Taizz, Hudajda (Hodeida).

Etnikai megoszlás[szerkesztés]

A lakosság 96%-a jemeni arab, 3% indiai és pakisztáni, 1% szomáliai származású. Az arab lakosság a partvidéken az afrikaiakkal, délen az indiaiakkal keveredett.[23]

Nyelvi megoszlás[szerkesztés]

Az országban a hivatalos nyelv az arab, és ez a legfontosabb beszélt nyelv is.

Vallási megoszlás[szerkesztés]

A lakosság 99%-a muszlim (kb. 65%-a szunnita, 35%-a síita),[22] 1%-a pedig egyéb vallású (hindu, zsidó, keresztény).

Szociális rendszer[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Szanaa, a gyorsan terjedő város
Kat-ültetvény nyugat-Jemenben
Egy jemeni kikötő

Jemen alacsony jövedelmű ország, arab világ egyik legszegényebb állama. A férfiak jelentős része már a 20. század óta a gazdag arab országokban vállal munkát.[24]

Az ország hosszú távú, súlyos kihívásokkal néz szembe gazdaságának stabilizálása és növekedése terén, és a 2010-es években kezdődött háborús konfliktus csak súlyosbította ezeket a problémákat. A háború nyomást gyakorolt a valuta árfolyamára, felgyorsította az inflációt, súlyosan korlátozta az élelmiszer- és üzemanyagimportot és széleskörű károkat okozott az infrastruktúrában. A konfliktus súlyos humanitárius válságot is okozott: a világ egyik legnagyobb kolerajárványa, közel 1 millió megbetegedéssel. A 2010-es évek végén a lakosság több mint 80%-a humanitárius segítségre szorul.[25]

A 2015 eleje óta dúló polgárháborús harcok tönkretették a gazdaságot, súlyos élelmiszer-ellátási bizonytalansághoz és a már eleve kritikus infrastruktúra tönkretételéhez vezetve.[5] A riál stabilizálását célzó kormányzati reformok ellenére 2022-ben az árfolyam történelmi mélypontra süllyedt, ami az élelmiszerárak jelentős emelkedését és a lakosság jórészét mélyszegénységbe taszította.[5] Az ország olyan megelőzhető betegségek visszatérő kitöréseivel küzd, mint a kolera, a diftéria, a kanyaró és a dengue-láz.[5] Az ENSZ becslése szerint 2023-ban Jemenben 24 millió embert fenyeget az éhezés és a különféle betegségek.[5]

A GDP összetétele 2014-ben, szektoronként: mezőgazdaság: 9,2%, ipar: 26,8%, szolgáltatások: 64%.[22]

Gazdasági ágazatok[szerkesztés]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

A lakosság jelentős része a mezőgazdaságból él. Fő terményei a mokkakávé, gyapot, datolya, de a 2000-es évek elején már a termőterület mintegy kétharmadán a katcserjét termesztik, melynek kábító hatású levelét rágják.[26] A gyér legelőkön juhot és kecskét tenyésztenek. A tengerparton a halászat és a sókertek adják a megélhetést.

Ipar[szerkesztés]

Ipara fejletlen, legnagyobbrészt a kézműipar jellemzi. Az ország fő bevételi forrását a viszonylag minimális kőolaj világpiaci eladása jelenti.

Iparágak: kőolajkitermelés és kőolaj-finomítás. Legnagyobb ipari létesítménye Áden kőolaj-finomítója, mely csak részben dolgozza fel a hazai kőolajat. Néhány textilipari és bőráru üzem; élelmiszer feldolgozás; alumínium termékek és cement gyártása; kereskedelmi hajók javítása, csekély földgázkitermelés.[22]

Külkereskedelem[szerkesztés]

  • Exporttermékek: nyersolaj, kávé, szárított és sózott hal, vashulladék.
  • Importtermékek: búza, finomított kőolaj, vas, rizs, járművek

Főbb kereskedelmi partnerek 2019-ben:[22]

  • Export :  Kína 53%, Szaúd-Arábia 10%, Egyesült Arab Emírségek 7%, Ausztrália 5%
  • Import :  Kína 25%, Törökország 10%, Egyesült Arab Emírségek 9%, Szaúd-Arábia 8%, India 7%

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

Egy országút képe

Szárazföld[szerkesztés]

Közutak hossza: 71000 km (2005), melynek alig 1/10-e szilárd burkolatú.[27]

Vasút nincs az országban.

Légi[szerkesztés]

A repülőterek száma: 16. A nemzetközi forgalmú repülőterek: Szanaa, Taizz, Hodeida, Áden, Mukalla, Marib.[23]

Vízi[szerkesztés]

A fő tengeri kikötők: Áden, Al Hudaydah, Al Mukalla.[27] Áden kikötője jelentős kereskedelmet és tranzitforgalmat bonyolít.

Kultúra[szerkesztés]

Az északi hegyvidéken élő jemeniek többsége síita, míg a Vörös-tenger mellékén és a délen lakók szunniták. Az Észak- és Dél-Jemen közti hosszú konfliktust részben ez a vallási különbség okozta, de szerepet játszott benne a világos bőrű hegyvidékiek és a sötétebb bőrű – jórészt afrikai eredetű – partmenti lakosság közti etnikai eltérés is. Elemzők szerint még jó időnek kell még eltelnie ahhoz, hogy a két Jemen kulturális értelemben is egy országgá forrjon össze.[28]

Az ország kulturálisan gazdag, amelyre számos civilizáció, így az ókori Szabá civilizációja is hatással volt.[29] Az ősi Szanaa még napjainkban is az Ezeregyéjszaka hangulatát idézi. Bár sok új létesítmény épült, az óváros falain belül ma is ott vannak a bazárok, a vályogtéglából emelt paloták és a fehér kupolás mecsetek.

Kultúra képekben
Hangszerek
Hangszerek
Hagyományos ünnepi női öltözet (egy bábun)
Hagyományos ünnepi női öltözet (egy bábun)
A Nemzeti Múzeum, Sana'a
A Nemzeti Múzeum, Sana'a
Jellegzetes jemeni épületek, Manakha
Jellegzetes jemeni épületek, Manakha
Sibám
Sibám
Sibám
Sibám
Szanaa
Szanaa
Szanaa óvárosa
Szanaa óvárosa
Jibla
Jibla
Gyalogoshíd a szakadék felett, Shaharah
Gyalogoshíd a szakadék felett, Shaharah
Dzsambia, tradicionális jemeni görbe tőr
Dzsambia, tradicionális jemeni görbe tőr
Dzsambia
Dzsambia
Jemeni férfi rágja és árulja a katot
Jemeni férfi rágja és árulja a katot
Tojással sült kenyér
Tojással sült kenyér
Postabélyeg 1939-ből
Postabélyeg 1939-ből
Bara'a zene és tánc - videó

Kulturális világörökség[szerkesztés]

Az UNESCO világörökség-listáján szerepel:

Vallás[szerkesztés]

Az iszlám jelentése: az Isten iránti odaadás. Hívei egyetlen Istent ismernek el (akit ők Allah-nak neveznek), aki mindennek a teremtője, mindenható, láthatatlan és örökkévaló. Hitvallásuk, amely az iszlámhoz való tartozás feltétele, így szól: "Nincs más Isten Allahon kívül, és Mohamed az Ő küldötte."

A legfontosabb vallási kötelességeket az iszlám öt tartópillérének nevezik. Ezek a következők:

  • Hit Istenben és az Ő prófétáiban
  • Rituális ima naponta ötször, Mekka felé fordulva. Ezt mindig mosakodásnak kell megelőznie.
  • Böjt a Ramadán havában.
  • Szegényadó (adomány) vallási és jótékonysági célokra.
  • Mekkai zarándoklat, legalább egyszer a hívő életében.

Ezeken kívül még számos előírás szabályozza a hívők életét.

Gasztronómia[szerkesztés]

A jemeni konyha jobban elüt a többi közel-keleti konyhától. Egyes régiókban eltérő mértékben van jelen a külső befolyás: Szanaában oszmán-török, míg Ádenben és Mukallában indiai hatás érvényesül.[30]

A jemeniek vendégeiknek gyakran kínálnak fel ételt, hogy kifejezzék barátságukat és tiszteletüket. Ennek visszautasítása sértő lehet. A legtöbb arab országgal ellentétben Jemenben a legfőbb étkezést az ebéd jelenti, nem a vacsora.

Az ételkészítéshez gyakran használnak egy tandúr, vagy tannúr nevű agyagedényt a háztartásokban.[31] A legfontosabb zöldségek a hagyma, paradicsom és burgonya, a húsok bárány, kecske és baromfi, a partmenti területeken a hal. A marhahúsfogyasztás ritkaság. A tejtermékek is ritkák. Sütéshez főzéshez növényi olajokat, esetleg tisztított vajat használnak.

A kovásztalan laposkenyerek nagyon gyakoriak. A leggyakoribb a szaluf búzalisztből készül.[32] Az édességek gyakori hozzávalója a méz, amit Jemen-szerte igen kedvelnek.[33]

Turizmus[szerkesztés]

Jemen turisztikai központ volt, miután nagy múlttal, a Közel-Kelet és Afrika szarva kereskedelmi útvonalai találkozásánál helyezkedik el. A 2011-es jemeni válság óta azonban meredeken csökkent a beutazó turisták száma.[34] A magyar külügyminisztérium – más országokhoz hasonlóan – a 2020-as évek elején nem javasolja a beutazást az országba.[35]

Az országban 2020-ban négy világörökségi helyszín található, ebből három kulturális helyszín.

Ajánlott oltások Jemenbe utazóknak:

Javasolt bizonyos területeken a Malária (csak az északkeleti országrész maláriamentes) elleni tabletta.

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Sport[szerkesztés]

Labdarúgás[szerkesztés]

A Jemeni labdarúgó-válogatott eddig nem ért el kiemelkedő eredményeket.

Olimpia[szerkesztés]

Az országnak eddig egyetlen érme sincs a játékokról.

Ünnepnapok[szerkesztés]

Május 22. A nemzeti egység napja 1990
Szeptember 26. Az 1962-es forradalom napja
Október 14. Az 1967-es forradalom napja
November 30. Az utolsó brit katona távozásának a napja

Változó időpontúak a muszlim naptár alapján:

‘Īd al-’Aḍḥà Iszlám ünnep
‘Īd al-Fiṭr A ramadán végének ünnepe
el-Maulid A Próféta születésnapja
‘Īd Ra’s as-Sanät el-Hījrīyä Iszlám újév

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  2. World Population Review
  3. World Population Review 2024
  4. Yemen (angol nyelven). International Monetary Fund. (Hozzáférés: 2011. március 31.)
  5. a b c d e Overview (angol nyelven). World Bank. (Hozzáférés: 2024. január 12.)
  6. a b Global Data | Fragile States Index. fragilestatesindex.org . (Hozzáférés: 2020. július 29.)
  7. | Human Development Reports. hdr.undp.org. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  8. A jemeni kormány (Elnöki Vezető Tanács) és szövetségesei , az Irán által támogatott hútik által vezetett Legfelsőbb Politikai Tanács, a jemeni Al-Káida és Iszlám Állam, továbbá az Egyesült Arab Emírségek által támogatott Déli Átmeneti Tanács.
  9. Bürgerkrieg im Jemen: Hintergründe des Konflikts (német nyelven). Welthungerhilfe.de - Für eine Welt ohne Hunger und Armut. (Hozzáférés: 2024. január 1.)
  10. (2017) „An Ecoregion-Based Approach to Protecting Half the Terrestrial Realm”. BioScience 67 (6), 534–545. o. DOI:10.1093/biosci/bix014. ISSN 0006-3568. PMID 28608869.  
  11. Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007
  12. http://www.parks.it/world/YE/Eindex.html
  13. Lemondott a jemeni vezetés. Index. (Hozzáférés: 2015. január 23.)
  14. a b c Yemen's President Hadi has effectively been sacked by Saudi Arabia”, Middle East Monitor, 2022. április 20. 
  15. Ali Abdullah Saleh, Yemen's former leader, killed in Sanaa”, BBC News, 2017. december 4. 
  16. Austin announces US-led security operation focusing on Red Sea, Gulf of Aden after Houthi attacks on commercial shipping”, CNN, 2023. december 18. 
  17. Houthis take charge in Yemen”, 2015. február 6. (Hozzáférés ideje: 2015. február 6.) 
  18. Madabish, Arafat. „Hadi to form new government, declare Aden as capital of Yemen: sources”, 2015. február 23.. [2015. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2023. április 20.) 
  19. Yemen to Become Six-Region Federation. Al-Jazeera, 2014. február 10.
  20. Al-Haj, Ahmed. „Yemen's Shiite rebels reject plan for federal system”, 2015. január 3. (Hozzáférés ideje: 2015. március 21.) 
  21. Yemeni government quits in protest at Houthi rebellion”, 2015. január 22. (Hozzáférés ideje: 2015. március 21.) 
  22. a b c d e f g h Archivált másolat. [2016. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 24.)
  23. a b Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.
  24. Dr. Bernek Ágnes - Dr. Sárfalvi Béla: Általános társadalomföldrajz, 1997.
  25. (2022. március 2.) „Yemen” (angol nyelven). The World Factbook, Kiadó: Central Intelligence Agency.  
  26. Mari László: Jemen és a khat. A Földgömb, 2011. május-június. 44.
  27. a b (2022. március 2.) „Yemen” (angol nyelven). The World Factbook, Kiadó: Central Intelligence Agency.  
  28. Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1998.
  29. Burrowes, Robert D. (2010). Historical Dictionary of Yemen. Rowman & Littlefield. p. 319. ISBN 978-0-8108-5528-1.
  30. Shibam Restaurant (usimmigrantcafe.org)
  31. How fish cooked in tandoor became a delicacy in Yemen (lifestyle.livemint.com)
  32. YEMENI BREADS (tasteatlas.com)
  33. Yemeni cuisine: fatah with honey recipe (thefocus.news)
  34. "Travel and Tourism in Yemen". Euromonitor.com.
  35. https://konzinfo.mfa.gov.hu/utazasra-nem-javasolt-tersegek

Források[szerkesztés]

  • Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5
  • CIA World Factbook

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Yemen
A Wikimédia Commons tartalmaz Jemen témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]