Malajzia

Malajzia
Malaysia Malaysia மலேசியா 马来西亚 மலேசி
Malajzia zászlaja Malajzia címere
Nemzeti mottó: Bersekutu Bertambah Mutu (Egységben az erő) Nemzeti himnusz: Negaraku
Fővárosa	Kuala Lumpur
é. sz. 3° 08′, k. h. 101° 42′3.1333333333333, 101.7
Államforma	monarchia
Vezetők
Yang di-Pertuan Agong	Abdullah pahangi szultán
Miniszterelnök	Mahathir Mohamad
Legfőbb bíró	Richard Malanjum
A Szenátus elnöke	Vigneswaran Sanasee
A Képviselőház elnöke	Mohamad Ariff bin Md Yusof
Hivatalos nyelv	maláj, angol
Beszélt nyelvek	tamil, kínai, thai
függetlenség	Az Egyesült Királyságtól
kikiáltása	1957. augusztus 31.
Tagság	Lista ENSZ, Nemzetközösség, IMF, ASEAN, OIC
Népesség
Népszámlálás szerint	31 624 264 fő (2017) +/-
Rangsorban	42
Becsült	30 207 000 fő (2014. július)
Rangsorban	42
Népsűrűség	78 fő/km²
GDP
Összes	271,2 milliárd USD (33)
Egy főre jutó	10 544 USD
HDI (2008)	0,823 (63) – magas
Földrajzi adatok
Terület	329 847 km²
Rangsorban	64
Víz	0,3%
Időzóna	UTC+8 (UTC+8)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Ringgit (MYR)
Nemzetközi gépkocsijel	MAL
Hívószám	60
Segélyhívó telefonszám	999
Internet TLD	.my
Villamos hálózat	240 volt
Elektromos csatlakozó	BS 1363
Közlekedés iránya	bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Malajzia témájú médiaállományokat.

Malajzia délkelet-ázsiai ország az Egyenlítő közelében, tizenhárom államból és három szövetségi területből álló föderáció. Területe 329 847 km², amelyből 130 598 km² van a Maláj-félszigeten, a többi kisebb szigetektől eltekintve Borneón. Népessége körülbelül 30 millió fő volt 2014-ben. Fővárosa Kuala Lumpur, de a szövetségi kormány székhelye Putrajaya. A tizenhárom államot szultánok és rádzsák vezetik, közülük választják meg ötévente a föderáció protokolláris szerepkörű államfőjét, aki a Yang di-Pertuan Agong (legfőbb szultán) címet viseli. 2016-tól V. Muhammad uralkodott az országban, de 2019-ben lemondott, helyére Abdullah pahangi szultánt választotta az uralkodók testülete.

Földrajza

A délkelet-ázsiai ország két, egymástól 600–650 km távolságban lévő országrészből áll:

• Nyugat-Malajziából (Maláj-félsziget, mely az Indokínai-félsziget déli nyúlványa),
• Kelet-Malajziából (Borneó sziget északi része, mely a Maláj-szigetvilághoz tartozó Nagy-Szunda-szigetek legnagyobb tagja).

A félszigeten északon Thaifölddel, délen Szingapúr szigetével határos. Borneó szigetén délen Indonézia tartományaival határos, északnyugaton körbezárja a független Brunei állam területét.

Thaiföld Brunei Szingapúr I n d o n é z i a I n d o n é z i a Indonézia Sarawak Sabah Miri Georgetown Johor Bahru Kota Kinabalu Kuching Kuala Lumpur Melakka Ipoh Kuantan Kuala Terengganu Sandakan B o r n e ó Szumátra Penang Langkawi Anambas Natuna-szk. Riau-szk. Kinabalu Dél-kínai-tenger Malaka- szoros Sulu- tenger Celebesz- tenger

Domborzat

A Maláj-félsziget tengelyében sűrű erdőkkel borított hegység, a Központi-hegyvidék húzódik, amelyet nyugatról parti síkság övez. Borneó sziget partvidékét síkságok tagolják (sok helyen mocsaras, mangrovés síkságok), amelyekből kelet és dél felé hegységek, fennsíkok emelkednek ki. Legmagasabb pontja Borneó szigetén a Kinabalu (4101 méter). A Borneón (Sarawak) található karsztos Mulu-hegység (2371 m) rejti magában a Föld legnagyobb barlangtermeit.

• 

  Tengerpart Redang szigetén

• 

  Őserdő, Endau-Rompin Nemzeti Park

• 

  Kinabalu-hegy, Kinabalu Park, Sabah, Malajzia legmagasabb pontja

Vízrajz

A maláj-félszigetet nyugaton a Malaka-szoros, keleten a Dél-kínai-, illetve Borneót a Sulu- és a Celebesz-tenger határolja. Délen a félszigetet a Dzsohori szoros (Straits of Johor) választja el szomszédjától, Szingapúrtól.

A sok csapadék bővizű, de rövid folyókat táplál. Nagyobb folyói:

• A félszigeten: Pahang (475 km), Perak (400 km), Kelantan (350 km).
• Borneón: Rajang (560 km), Kinabatangan (560 km), Baram (400 km).

Éghajlat

Malajzia klímája forró, páradús és csapadékos. Mindkét országrész a Föld legmelegebb pontjait összekötő termikus egyenlítő mentén fekszik. Az évi középhőmérséklet 27-28 °C, az évszakos ingadozás 1-2 °C, a nappalok és az éjszakák között 5-8 °C. A forrósággal nagy légnedvesség párosul (átlagosan 85%). A térség az egyenlítői esők övezetébe tartozik, a csapadék mennyiségét a váltakozó irányú szélrendszer is növeli. Májustól szeptemberig a DNy-i monszun érvényesül, majd 6-8 heti átmeneti időszak után az ÉK-i monszun (tkp. passzát) uralkodik, amely a tenger felől érkezve szintén sok esőt hoz. A Maláj-félsziget nyugati oldalán évi 2200-2700 mm, a keleti parton 2800-3000 mm, Borneón 3000-4000 mm eső hull. A belső hegyvidéken az évi csapadék 5000-6000 mm.

Élővilág

Faunája bennszülött fajokban gazdag. A főemlősöket az orangután, a sziamang, a fürge- és a szürke gibbon, a nagyorrú majmok és a makákók képviselik. A ragadozók közül megtalálható a maláji vadkutya, a maláj tigris, a ködfoltos párduc, az ázsiai aranymacska és a maláj medve. Előfordul még az ázsiai elefánt, a páratlanujjú patások közül az indiai tapír, illetve a jávai- és szumátrai orrszarvú.

Zonális eredeti növénytakarója trópusi esőerdő. A síkvidéki esőerdők 800 méter magasságig hatolnak a hegyek oldalán. Felettük hegyi esőerdők, majd köderdők nőnek. Az ország területének kb. 2/3-át borítja erdő (a 2000-es évek elején). A kiirtott erdők helyén kaucsukfa-, olajpálma- és rizsültetvények húzódnak. A part menti síkságon sok helyen mocsárerdők, az árapály zónában mangroveerdők élnek.

A gazdasági életben a 19. század folyamán volt nagy szerepe a fakitermelésnek. Az 1960-as években ismét hirtelen megnőtt a fakitermelés. A következmény: nagyon gyorsan súlyos gonddá vált a talajerózió. Ekkor tervszerű erdőgazdálkodást vezettek be az egész országban. A kivágott erdők egy részét újratelepítették, a leromlottakat feljavították. A kormány ösztönözte az értékes fafajták (pl. teakfa) telepítését, de a gyorsan növő, a papírgyártás nyersanyagaként szolgáló fajták telepítését is.

• 

  Orrszarvú madár

• 

  Fehérkezű gibbon

• 

  Ezüstös langur

• 

  Hátsó-indiai tobzoska

• 

  Binturong

• 

  Bordás krokodil

• 

  Szakállas disznó

Nemzeti parkok

A tengerpartok mangrove mocsaraitól a hegytetőkön élő tölgyesekig sokféle erdő van Malajziában. Sok helyen ezekben alakítottak ki nemzeti parkokat.

Természeti világörökség

Az UNESCO Malajzia két nemzeti parkját tekinti a természeti világörökség részének: a Gunung Mulu Nemzeti Parkot és a Kinabalu Parkot.

Történelem

Legkorábbi lakói negritó és veddid eredetűek voltak, akik valószínűleg 5-8 ezer évvel ezelőtt érkeztek a területre a mai Kína DNy-i vidékéről. Az első maláj telepesek (protomalájok) a Kr. e. 2. évezredben jöttek DK-Ázsia felől, őket több hullámban követték később az újmalájok.

Az időszámítás első századaiban már centralizált hindu-maláj államok alakultak ezen a területen. Ekkor Indiával és Kínával állandó kereskedelmi kapcsolatot folytattak. Malajzia mai területe a korai időktől fogva DK-Ázsia egyik hajózási-kereskedelmi központja volt.

• 

  A világ képe 800 körül

• 

  A Srivijaya Birodalom maximális kiterjedése a 8. század körül

• 

  A dél-indiai Csola Birodalom (kék) és vazallusai (rózsaszín) 1030 körül

Az 1. évezred fordulóján az indonéz szigetvilág túlnyomó része a nagy Srividjaya (wd) (Srivijaya) buddhista-maláj birodalomban egyesült, amely a 8-13. század között uralta a félszigetet. A 14. századtól a jávai hindu állam, Majapahit (wd) terjesztette ki a fennhatóságát a területre.

Az első bizonyíték az iszlám megjelenésére a Maláj-félszigeten szintén a 14. századból származik. Melaka (Malakkai Szultanátus), a maláj kereskedők egyik központja az iszlám DK-ázsiai támasza lett.

A 16. század elején a portugálok hódították meg a Malakkai Szultanátust (wd), majd 1641-ben holland uralom alá került. Egyik európai hatalom sem tudta azonban ellenőrzése alá vonni az egész félszigetet, ahol később is újabb szultanátusok alakultak. A Szumátra szigetéről érkező minangkabau telepesek létrehozták a Kilenc Állam (Negri Sembilan) szövetségét.

Közben a hollandokat az angolok váltották fel 1795-ben, majd 1818 és 1824 között rövid időre ismét a hollandok kezére került a terület, az 1824-es londoni szerződésben azonban kénytelenek voltak lemondani róla Nagy-Britannia javára.

A 19. század folyamán a maláj államok gyakran vettek igénybe brit segítséget belső konfliktusaikban. Az itt kitermelt ón fontossága a brit kormányzatot beavatkozásra késztette az óntermelő maláj államok ügyeibe. A 19. század második felétől kínai és indiai (tamil) bevándorlók jelentek meg a félszigeten.

A 20. század fordulójára Pahang, Selangor, Perak, Negeri Sembilan államokban, vagyis a szövetséges maláj államokban a tényleges hatalom a brit megbízottak kezében volt, akiket a maláj uralkodók ellenőrzésére neveztek ki. A britek „tanácsadónak” nevezték őket, de a valóságban döntő befolyásuk volt a maláj uralkodókra. Az angol uralom kiterjesztése 1909-ben fejeződött be, amikor Sziámtól elhódították a mai északi államok területét is. Az országot 1941–42-ben megszállták a japánok, majd a második világháború után visszatértek az angolok, és 1948-ban megalakították a Maláj Államszövetséget, amely brit protektorátus volt. Az ötvenes években kiéleződtek a belső ellentétek és felkeléssé fajultak, amit a briteknek csak külső segítséggel sikerült leverniük.

Az ország önállóságát csak 1957-ben ismerték el, amikor Maláj Államszövetség néven a brit Nemzetközösség független állama lett. 1963-ban csatlakozott az államszövetséghez az észak-borneói terület és Szingapúr, ekkor változott az ország neve Malajziai Államszövetségre. Szingapúr 1965-ben kivált, és önálló köztársaságként független állam lett.

A függetlenség első éveit az Indonéziával való konfrontáció jellemezte. Indonézia ellenezte Malajzia létrejöttét. Szingapúr kilépett 1965-ben a szövetségből. A Fülöp-szigetek igényét jelentette be Sabahra. Ezt arra alapozta, hogy Brunei északkeleti területei 1704-ben a Sulu szultánsághoz csatlakoztak, amely utóbb Fülöp-szigetek része lett. Ezt az igényt Malajzia elutasította. Az 1969. május 13-i faji zavargások után Abdul Razak miniszterelnök ellentmondásos új gazdaságpolitikába kezdett. Ennek célja a jövedelmek egy részének átcsoportosítása volt a bumiputras („hazai nép”) számára. Ebbe a malájok többségét beleértették, de nem a teljes bennszülött lakosságot. Malajzia azóta egy különleges etnikai-politikai egyensúlyt tart fenn, ahol a kormányzat arra törekszik, hogy minden rassz részesedjen a gazdaság fejlődésének hasznából, a gazdasági és politikai hatalomból.

Az 1980-as években az 1990-es évek közepéig Malajzia jelentős gazdasági fejlődést élt át Mahathir bin Mohamad miniszterelnöksége idején. Ekkor lett Malajzia mezőgazdasági országból ipari országgá, ahol az ipar fő ága a számítástechnikai és fogyasztói elektronikai eszközök gyártása. A tájképet is megváltoztatta számos óriásberuházás. Ezek közül legnevezetesebb a Petronas kettős tornya, Kuala Lumpur nemzetközi repülőtere, az észak-déli autópálya, Sepang Formula–1 pályája, az új szövetségi főváros, Putrajaya.

Államszervezet

Az ország vezetése

A parlament épülete, Kuala Lumpur

A képviselők ülésterme a parlamentben

A miniszterelnöki hivatal, Putrajaya

Malajzia államformája monarchia, kormányformája föderatív választói alkotmányos monarchia. Malajzia szövetségi államfője a Yang di-Pertuan Agong(wd), vagyis a legfőbb szultán, aki a parlament és a kormány tanácsaival összhangban uralkodik . A legfőbb szultánt ötévente választják meg a maláj államok 9 örökletes szultánja közül; a másik 4 állam, akiknek névleges kormányzóik vannak, nem vesznek részt a választásban. Malajzia kormányzati rendszerét szorosan mintázták a nyugati parlamentáris rendszerekről, ez hagyaték a brit gyarmati uralomból. A gyakorlatban mégis több hatalommal van felruházva a kormányzat végrehajtói ágában, mint a törvényhozóiban, és a bírói testület meggyengült a kormány hosszan tartó támadásaitól a Mahathir korszakban. Az 1957-es függetlenség óta Malajziát egy több pártból álló koalíció kormányozza, a Nemzeti Front (korábban Szövetség).

A törvényhozói hatalom megoszlik a szövetségi és tagállami parlamentek között. A kétkamarás parlament alsó házból (Képviselők Házára vagy Dewan Rakyat, szó szerint a „Nép Terme”) és a felső házból (Szenátus vagy Dewan Negara, szó szerint a „Nemzet Terme”) áll. A 222 tagú Képviselők Háza az 5 évre választott egyéni választókerületi képviselőkből áll. A 70 szenátor mandátuma 3 évre szól; 26-ot a 13 nemzetgyűlés választ meg, 2 képviseli Kuala Lumpur szövetségi kerületét, és 1-1 Labuan és Putrajaya szövetségi területéről; 40-et a király nevez ki. Minden egyes állam rendelkezik egykamarás törvényhozó nemzetgyűléssel (malájul: Dewan Undangan Negeri, melynek tagjait egyéni választókerületben választanak meg. Bejegyzett szavazó minden 21. életévét betöltött állampolgár, aki szavazhat a Képviselők Háza tagjaira és a legtöbb tagállamban a törvényhozó nemzetgyűlésre is. A szavazás nem kötelező.

A végrehajtói hatalom a kabinet, melyet a miniszterelnök vezet, aki a malajziai alkotmány szerint a parlament alsó házának tagja. Ő a maláj király (Yang di-Pertuan Agong) felhatalmazásával irányítja a parlamenti többséget. A kabinetet a Parlament mindkét házából választják és annak a testületnek tartozik felelősséggel.

A tagállamok kormányait a Legfőbb Miniszterek vezetik (Menteri Besar a maláj államokban vagy Ketua Menteri azokban az államokban ahol nincs örökletes uralkodó) aki tagja nemzetgyűlésnek a többségi pártból a Dewan Undangan Negeri. Minden államban, ahol örökletes uralkodó van, a Legfőbb Miniszternek muszlim malájnak kell lennie, bár ez a szabály tárgya a uralkodók diszkriminációjának.

Közigazgatási beosztás

Az ország 13 szövetségi államból és 3 szövetségi területből áll.

• A 13 állam: Johor · Kedah · Kelantan · Melaka · Negeri Sembilan · Pahang · Perak · Perlis · Pulau Pinang · Selangor · Terengganu · Sabah · Sarawak
• A 3 szövetségi terület: Kuala Lumpur  · Labuan  · Putrajaya

Perlis Kedah Pineng Kelantan Terengganu Perak Selangor Negeri Sembilan Melaka Johor Pahang Sarawak Sabah Labuan Kuala Lumpur Putrajaya Nyugat-Malajzia Kelet-Malajzia Kék: államok Piros: szöv. terület Dél-kínai-tenger Malaka- szoros Thai-öböl Sulu-tenger Celebesz-tenger Brunei Indonézia Indonézia Indonézia Szingapúr Thaiföld

Népesség

Malajzia népsűrűségi térképe

Népesebb települések

Képek

Kapitan Keling mecset George Townban

Népek

A Maláj-félsziget őslakói a sötét bőrű, göndör hajú, ausztralid tipusú negritók, valamint az ősmalájok (protomalájok) töredékei, akik mára a félsziget eldugottabb hegyei közé szorultak vissza. Borneó belsejét szintén protomaláj törzsek lakják (punan, iban stb.), őket nevezik összefoglaló néven dajakoknak. A mai lakosság mintegy felét alkotó újmalájok Kr. e. 1500-tól több hullámban érkeztek Indokína felől. A kínaiak a 18. századtól kezdve vándoroltak be, számuk a 19. század második felében, az ónbányászat fellendülésével ugrott meg. Az indiaiakat (tamilokat) a 19. századtól a britek telepítették be a vasútépítkezésekhez.

Etnikailag a mai lakosság 50%-a maláj, 12%-a ősmaláj (protomaláj) bennszülött, 24%-a kínai, 8%-a indiai (főleg tamil) és 6%-a egyéb.

A maláj államok népessége és etnikumai a 2010-es népszámlálás alapján. Rendezhető táblázat:

Állam	Népesség	Terület (km2)	Népsűrűség	Városi lakos(%)	Maláj (Bumiputra) (%)	Kínai (%)	Indiai (%)
Johor	3,348,283	19,210	174	71.9	58.9	33.6	7.1
Kedah	1,890,098	9,500	199	64.6	77.9	13.6	7.3
Kelantan	1,459,994	15,099	97	42.4	95.7	3.4	0.3
Malacca	788,706	1,664	470	86.5	66.9	26.4	6.2
Negeri Sembilan	997,071	6,686	150	66.5	61.3	23.2	15.2
Pahang	1,443,365	36,137	40	50.5	79.0	16.2	4.4
Penang	1,520,143	1,048	1,500	90.8	43.6	45.6	10.4
Perak	2,258,428	21,035	110	69.7	57.0	30.4	12.2
Perlis	227,025	821	280	51.4	88.4	8.0	1.2
Selangor	5,411,324	8,104	670	91.4	57.1	28.6	13.5
Terengganu	1,015,776	13,035	69	59.1	97.0	2.6	0.2
Sabah	3,117,405	73,631	42	54.0	84.8	12.8	0.3
Sarawak	2,420,009	124,450	19	53.8	74.8	24.5	0.3
FT Kuala Lumpur	1,627,172	243	6,891	100.0	45.9	43.2	10.3
FT Labuan	86,908	91	950	82.3	83.7	13.4	0.9
FT Putrajaya	67,964	49	1,400	100.0	98.0	0.7	1.2

Nyelvek

Az országban a hivatalos nyelv a maláj. A lakosság nagy része beszél angolul. További fő használt nyelvek: a kínai, a tamil, a telugu, a thai és egyéb törzsi nyelvek.

Vallások

2010-ben a lakosság 61%-a szunnita muszlim, 20%-a buddhista, 9%-a keresztény, 6%-a hindu, 1,3% taoista, konfuciánus és kínai népi vallású, a maradék egyéb, illetve nem vallásos.

Egyéb adatok

• Városi lakosság aránya 2015-ben: 75%
• Születéskor várható élettartam (2015): férfiaknál 72 év, nőknél 78 év.
• Írástudatlanság (2015): 5,4%.

Gazdaság

Képek

Az elmúlt évtizedekben Malajzia gyökeres változáson ment keresztül. Egy elmaradott, eldugott országból erős, ipari nemzetté vált. Az 1990-es évektől igen gyors gazdasági fejlődés jellemezte, amit részben a nagyarányú külföldi tőkebefektetéseknek köszönhetett. A Maláj-félsziget nyugati pereme az ország legsűrűbben lakott vidéke és ez gazdasági életének a központja is.

Mezőgazdaság, halászat, erdőgazdálkodás

Legfontosabb élelmiszernövénye a rizs, amelyből behozatalra is szorul. Mezőgazdasága kivitelre kókuszdiót, kakaót, teát, kaucsukot és pálmaolajat termeszt. Az ültetvények mintegy 80%-a a Maláj-félszigeten van (2008-ban).

A pálmaolaj termelésében világelső. Az olajpálma fő területe a Maláj-félsziget déli része, de újabban Borneón is egyre inkább telepítik. Kiemelt fontosságú a kaucsukfa.

Egyéb termesztett növények: cukornád, manióka, ananász, fűszerek, zöldségfélék. Jelentős a gömbfa kivitele.

Malajzia világgazdasági szerepkörét és hírnevét valamikor a nyersgumi exportja alapozta meg. A 20. század közepe óta a gumi vegyipari előállítása nyomán a természetes nyersgumi piaca beszűkült, mígnem a kétféle alapanyag költségének aránya közt érzékeny egyensúly jött létre.

Ipar, bányászat

Ásványkincsekben (ón, volfrám, vas, bauxit, kőolaj, földgáz) gazdag ország.

A kaucsuk mellett Malajzia világpiaci fontosságát hosszú ideig az ónércnek köszönhette. Az ónérc bányászatának két fő központja Ipoh és Taiping. Mára a bányák kimerülése és a magas termelési költségek miatt a bányászat erősen visszaesett. Energiahordozók közül jelenleg a kőolaj a legfontosabb az ország exportjában.

A feldolgozóipar a gazdasági élet meghatározó ága. Ennek legfontosabb ágazatai a világszínvonalú elektronika, elektrotechnika, precíziósgép-gyártás, közlekedési eszközök gyártása, vegyipar, valamint a gumi- és a fafeldolgozás. Malajzia világszinten az integrált áramkörök egyik legfontosabb exportálója. A vegyipar vezető ága a kőolajfinomítás.

Külkereskedelem

• Exporttermékek: elektronikai berendezések, kőolaj és földgáz, fa és faipari termékek, pálmaolaj, gumi, textil, vegyszerek.
• Importtermékek: elektronikai berendezések, gépek, kőolajtermékek, műanyag, járművek, vas- és acéltermékek, élelmiszerek.

Legfőbb kereskedelmi partnerek: Kína, Szingapúr, USA, Japán, Thaiföld. A 2016-os adatok alapján:

• Export: Szingapúr 14,7%, Kína 12,6%, USA 10,3%, Japán 8,1%, Thaiföld 5,7%, Hongkong 4,8%, India 4,1%
• Import: Kína 19,4%, Szingapúr 9,8%, Japán 7,7%, USA 7,6%, Thaiföld 5,8%, Dél-Korea 5%, Indonézia 4%

Egyéb gazdasági adatok

• A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása ^[mikor?]: mezőgazdaság 12%, ipar 40%, szolgáltatások 48%.

Közlekedés

A Maláj-félszigetet Pinang szigetével összekötő, 13,5 km hosszú, első közúti híd egy része

Közút

Malajzia úthálózata 144 400 km, amelyből 116 000 km burkolt és 1821 km gyorsforgalmi út. (2014)

Vasút

A vasúthálózat hossza 2418 km. Az ázsiai kontinens legdélebbre fekvő vasúti megállója Malajzia Johor Bahru városának vasúti megállója.

Légi közlekedés

118 repülőtere van, amelyből 2015-ben 38 burkolt pályájú.

Nemzetközi forgalmú repülőterek:

• Nyugat-Malajzia: Kuala Lumpur (KUL), Penang (PEN), Senai (Johor Bahru, JHB), Subang (Shah Alam, SZB), Malacca (MKZ), Langkawi (LGK)
• Kelet-Malajzia: Kota Kinabalu (BKI), Kuching (KCH)

A nemzeti légitársaság a Malaysia Airlines; további fő helyi kereskedelmi légitársaságok az AirAsia, a Malindo Air, a Firefly, a MASwings, a Berjaya Air.

Vízi közlekedés

A két legfontosabb kikötője a félszigeten található: Port Klang és Tanjung Pelepas.

További fő kikötők: Bintulu, Kota Kinabalu, Kuantan, Kemaman, Kuching, Kudat, Labuan, Lahad Datu, Lumut, Miri, Pasir Gudang, George Town, Penang, Port Dickson, Sandakan, Sibu, Tanjung Berhala, Tanjung Kidurong, Tawau, Kuala Kedah.

Kultúra

Malajzia egy többnemzetiségű ország. A három fő nemzet: malájok, kínaiak és indiai népek. A malájok a népesség kicsit több, mint felét alkotják, leginkább muszlimok és a maláj kultúrát képviselik. A kínaiak Malajzia népességének kb. negyedét teszik ki, és többnyire a félsziget nagyobb városaiban élnek. A legtöbb kínai buddhista, taoista vagy keresztény. Az indiaiak a népesség kb. 7-8% -át teszik ki. Leginkább tamil, malajálam és hindi anyanyelvűek és többnyire hinduk vagy muszlimok.

Képek

Turizmus

Fő látnivalók

• Kuala Lumpur,
• Petronas-ikertorony
• Melaka
• Pineng (Penang)
• Langkawi, Tioman, Pankor, Redang, Kapas szigete
• Cameron Highlands (teaültetvények, vízesések, vadvilág)
• Sarawak és Sabah Nemzeti Parkjai
• A maláj (iszlám, kínai, hindu és őslakos) kultúra; templomok, fesztiválok stb.

Közbiztonság

A bűnözési ráta magas amely azonban csak ritkán erőszakos, testi sérülést okozó bűncselekmény.

Turista helyeken elterjedtek a kismotorosok által elkövetett rablások, akik elsősorban külföldi nők válláról rántják le a kézitáskát. Jelentős még a bankkártyacsalás és a bankautomaták manipulálása.

Sport

Sepak takraw

A Forma-1 pályája, Sepang International Circuit

• Rögbi
• Sepak takraw
• Gyeplabda
• MotoGP

• Formula–1

• Labdarúgás

• Tollaslabda
• Fallabda
• Harcművészetek

Ünnepek

Ünnepek

Országos szintű ünnepek:

Időpont	Ünnep	Megjegyzés
Január-Február	Kínai újév	2 napos
Január-Március	Mawlid	Mohamed próféta születésnapja
Május 1.	A munka ünnepe
Május	Vészák	Buddha születésnapja
Június	Agong emléknapja	a király születésnapja
Aug 31 - Szept. 1	Hari Merdeka	az ország függetlenségének ünnepe
Szeptember 16	Malajzia-nap (Hari Malaysia)
Október-November	Diwali	kivéve Sarawak
December	Karácsony
változó	Eid ul-Fitr	2 napos
változó	Hari Raya Aidiladha
változó	iszlám újév

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Malajzia témájú médiaállományokat.

• Az Index.hu képriportja Malajziáról (magyarul)
• Malajzia.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Malajzia, Perhentian-szigetek (képek)