Malajzia
| Malajzia | |||
| Malaysia Malaysia மலேசியா 马来西亚 மலேசி |
|||
|
|||
| Nemzeti mottó: Bersekutu Bertambah Mutu (maláj: Egységben az erő) Nemzeti himnusz: Negaraku |
|||
 |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | Kuala Lumpur | ||
| é. sz. 3° 08′, k. h. 101° 42′ | |||
| Államforma | föderatív választói (alkotmányos) monarchia | ||
| Vezetők | |||
| Legfőbb uralkodó | V. Muhammad | ||
| Miniszterelnök | Najib Tun Razak | ||
| Hivatalos nyelv | maláj, angol | ||
| Beszélt nyelvek | tamil, kínai, thai | ||
| függetlenség | Az Egyesült Királyságtól | ||
| kikiáltása | 1957. augusztus 31. | ||
|
|
|||
| Tagság | ENSZ, Nemzetközösség, IMF, ASEAN, OIC | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 29 716 965 fő (2013)[1] | ||
| Rangsorban | 42 | ||
| Becsült | 30 207 000 fő (2014. július) | ||
| Rangsorban | 42 | ||
| Népsűrűség | 78 fő/km² | ||
| GDP | |||
| Összes | 271,2 milliárd USD (33) | ||
| Egy főre jutó | 10 544 USD | ||
| HDI (2008) | 0,823 (63) – magas | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 329 847 km² | ||
| Rangsorban | 64 | ||
| Víz | 0,3%% | ||
| Időzóna | UTC+8 (UTC+8) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Ringgit (MYR) |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | MAL | ||
| Hívószám | 60 | ||
| Segélyhívó telefonszám | 999 | ||
| Internet TLD | .my | ||
| Villamos hálózat | 240 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
|
||
| Közlekedés iránya | bal | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Malajzia témájú médiaállományokat.
|
|||
Malajzia délkelet-ázsiai ország az Egyenlítő közelében, tizenhárom államból és három szövetségi területből álló államszövetség.
Területe 329 847 km² (csaknem akkora, mint Németország), melyből viszont csak 130 598 km² van a félszigeten. Népessége 30 millió fő (2014-es becslés).
Fővárosa Kuala Lumpur, de a szövetségi kormány székhelye Putrajaya.
Tartalomjegyzék
Földrajza[szerkesztés]
A délkelet-ázsiai ország két, 600–650 km távolságban lévő országrészből, Nyugat-Malajziából (Maláj-félsziget), és Kelet-Malajziából (Borneó sziget északi része, Sabah és Sarawak) áll. A félszigeten északon Thaifölddel, délen Szingapúr szigetével határos. Borneó szigetén délen Indonézia tartományaival határos, ÉNy-on körbezárja a független Brunei állam területét.
|
Domborzat[szerkesztés]
A Maláj-félsziget tengelyében sűrű erdőkkel borított hegység húzódik, amelyet nyugatról parti síkság övez. Borneó sziget partvidékét síkságok tagolják (sok helyen mocsaras, mangrovés síkságok), amelyekből kelet és dél felé hegységek, fennsíkok emelkednek ki. Legmagasabb pontja: Kinabalu (4101 méter). A karsztos Mulu-hegység (2371 m) rejti magában a Föld legnagyobb barlangtermeit.[2]
-
Tengerpart Redang szigetén
-
Őserdő, Endau-Rompin Nemzeti Park
-
Kinabalu-hegy, Kinabalu Park, Sabah, Malajzia legmagasabb pontja
Vízrajz[szerkesztés]
A maláj-félszigetet nyugaton a Malaka-szoros, keleten a Dél-kínai-, illetve Borneót a Sulu- és a Celebesz-tenger határolja. Délen a félszigetet a Dzsohori szoros (Straits of Johor) választja el szomszédjától, Szingapúrtól.
A sok csapadék bővizű, de rövid folyókat táplál. Nagyobb folyói:[2]
- A félszigeten: Pahang (475 km), Perak (400 km), Kelantan (350 km).
- Borneón: Rajang (560 km), Kinabatangan (560 km), Baram (400 km).
Éghajlat[szerkesztés]
Malajzia klímája forró, páradús és csapadékos. Mindkét országrész a Föld legmelegebb pontjait összekötő termikus egyenlítő mentén fekszik. Az évi középhőmérséklet 27-28 °C, az évszakos ingadozás 1-2 °C, a nappalok és az éjszakák között 5-8 °C. A forrósággal nagy légnedvesség párosul (átlagosan 85%). A térség az egyenlítői esők övezetébe tartozik, a csapadék mennyiségét a váltakozó irányú szélrendszer is növeli. Májustól szeptemberig a DNy-i monszun érvényesül, majd 6-8 heti átmeneti időszak után az ÉK-i monszun (tkp. passzát) uralkodik, amely a tenger felől érkezve szintén sok esőt hoz. A Maláj-félsziget nyugati oldalán évi 2200-2700 mm, a keleti parton 2800-3000 mm, Borneón 3000-4000 mm eső hull. A belső hegyvidéken az évi csapadék 5000-6000 mm.[2]
Élővilág[szerkesztés]
Faunája bennszülött fajokban gazdag. A főemlősöket az orangután, a sziamang, a fürge- és a szürke gibbon, a nagyorrú majmok és a makákók képviselik. A ragadozók közül megtalálható a maláji vadkutya, a maláj tigris, a ködfoltos párduc, az ázsiai aranymacska és a maláj medve. Előfordul még az ázsiai elefánt, a páratlanujjú patások közül az indiai tapír, illetve a jávai- és szumátrai orrszarvú.[2]
Zonális eredeti növénytakarója trópusi esőerdő. A síkvidéki esőerdők 800 méter magasságig hatolnak a hegyek oldalán. Felettük hegyi esőerdők, majd köderdők nőnek. Az ország területének kb. 2/3-át borítja erdő (a 2000-es évek elején). A kiirtott erdők helyén kaucsukfa-, olajpálma- és rizsültetvények húzódnak. A part menti síkságon sok helyen mocsárerdők, az árapály zónában mangroveerdők élnek.
A gazdasági életben a 19. század folyamán volt nagy szerepe a fakitermelésnek. Az 1960-as években ismét hirtelen megnőtt a fakitermelés. A következmény: nagyon gyorsan súlyos gonddá vált a talajerózió. Ekkor tervszerű erdőgazdálkodást vezettek be az egész országban. A kivágott erdők egy részét újratelepítették, a leromlottakat feljavították. A kormány ösztönözte az értékes fafajták (pl. teakfa) telepítését, de a gyorsan növő, a papírgyártás nyersanyagaként szolgáló fajták telepítését is.
.jpg)
Nemzeti parkok[szerkesztés]
A tengerpartok mangrove mocsaraitól a hegytetőkön élő tölgyesekig sokféle erdő van Malajziában.[3] Ezekben alakítottak ki nemzeti parkokat.
- Bako Nemzeti Park - Borneó szigetén, Sarawak államban egy homokkő félsziget
- Gunung Mulu Nemzeti Park - Sarawak államban egy nagyon esős mészkőhegységben óriási barlangok alakultak ki.
- Kinabalu Nemzeti Park - a Kinabalu hegy és környéke
- Niah Nemzeti Park - óriási barlang ősemberi maradványokkal
- Tunku Abdul Rahman Nemzeti Park - szigetek a Dél-kínai-tengerben
Természeti világörökség[szerkesztés]
Az UNESCO Malajzia két nemzeti parkját tekinti a természeti világörökség részének: a Gunung Mulu Nemzeti Parkot és a Kinabalu Parkot.
Történelem[szerkesztés]
Legkorábbi lakói negritó és veddid eredetűek voltak, akik valószínűleg 5-8 ezer évvel ezelőtt érkeztek a területre a mai Kína DNy-i vidékéről. Az első maláj telepesek (protomalájok) a Kr. e. 2. évezredben jöttek DK-Ázsia felől, őket több hullámban követték később az újmalájok.[4]
Az időszámítás első századaiban már centralizált hindu-maláj államok alakultak ezen a területen. Ekkor Indiával és Kínával állandó kereskedelmi kapcsolatot folytattak. Malajzia mai területe a korai időktől fogva DK-Ázsia egyik hajózási-kereskedelmi központja volt.
-
A világ képe 800 körül
-
A Srivijaya Birodalom maximális kiterjedése a 8. század körül
-
A dél-indiai Csola Birodalom (kék) és vazallusai (rózsaszín) 1030 körül
Az 1. évezred fordulóján az indonéz szigetvilág túlnyomó része a nagy Srividjaya (Srivijaya) buddhista-maláj birodalomban egyesült, amely a 8-13. század között uralta a félszigetet. A 14. századtól a jávai hindu állam, Majapahit terjesztette ki a fennhatóságát a területre.
Az első bizonyíték az iszlám megjelenésére a Maláj-félszigeten szintén a 14. századból származik. Melaka (Malakkai Szultanátus), a maláj kereskedők egyik központja az iszlám DK-ázsiai támasza lett.
A 16. század elején a portugálok hódították meg a Malakkai Szultanátust, majd 1641-ben holland uralom alá került. Egyik európai hatalom sem tudta azonban ellenőrzése alá vonni az egész félszigetet, ahol később is újabb szultanátusok alakultak. A Szumátra szigetéről érkező minangkabau telepesek létrehozták a Kilenc Állam (Negri Sembilan) szövetségét.
Közben a hollandokat az angolok váltották fel 1795-ben, majd 1818 és 1824 között rövid időre ismét a hollandok kezére került a terület, az 1824-es londoni szerződésben azonban kénytelenek voltak lemondani róla Nagy-Britannia javára.
A 19. század folyamán a maláj államok gyakran vettek igénybe brit segítséget belső konfliktusaikban. Az itt kitermelt ón fontossága a brit kormányzatot beavatkozásra késztette az óntermelő maláj államok ügyeibe. A 19. század második felétől kínai és indiai (tamil) bevándorlók jelentek meg a félszigeten.
A 20. század fordulójára Pahang, Selangor, Perak, Negeri Sembilan államokban, vagyis a szövetséges maláj államokban a tényleges hatalom a brit megbízottak kezében volt, akiket a maláj uralkodók ellenőrzésére neveztek ki. A britek „tanácsadónak” nevezték őket, de a valóságban döntő befolyásuk volt a maláj uralkodókra. Az angol uralom kiterjesztése 1909-ben fejeződött be, amikor Sziámtól elhódították a mai északi államok területét is. Az országot 1941–42-ben megszállták a japánok, majd a második világháború után visszatértek az angolok, és 1948-ban megalakították a Maláj Államszövetséget, amely brit protektorátus volt. Az ötvenes években kiéleződtek a belső ellentétek és felkeléssé fajultak, amit a briteknek csak külső segítséggel sikerült leverniük.
Az ország önállóságát csak 1957-ben ismerték el, amikor Maláj Államszövetség néven a brit Nemzetközösség független állama lett. 1963-ban csatlakozott az államszövetséghez az észak-borneói terület és Szingapúr, ekkor változott az ország neve Malajziai Államszövetségre. Szingapúr 1965-ben kivált, és önálló köztársaságként független állam lett.
A függetlenség első éveit az Indonéziával való konfrontáció jellemezte. Indonézia ellenezte Malajzia létrejöttét. Szingapúr kilépett 1965-ben a szövetségből. A Fülöp-szigetek igényét jelentette be Sabahra. Ezt arra alapozta, hogy Brunei északkeleti területei 1704-ben a Sulu szultánsághoz csatlakoztak, amely utóbb Fülöp-szigetek része lett. Ezt az igényt Malajzia elutasította. Az 1969. május 13-i faji zavargások után Abdul Razak miniszterelnök ellentmondásos új gazdaságpolitikába kezdett. Ennek célja a jövedelmek egy részének átcsoportosítása volt a bumiputras („hazai nép”) számára. Ebbe a malájok többségét beleértették, de nem a teljes bennszülött lakosságot. Malajzia azóta egy különleges etnikai-politikai egyensúlyt tart fenn, ahol a kormányzat arra törekszik, hogy minden rassz részesedjen a gazdaság fejlődésének hasznából, a gazdasági és politikai hatalomból.
Az 1980-as években az 1990-es évek közepéig Malajzia jelentős gazdasági fejlődést élt át Mahathir bin Mohamad miniszterelnöksége idején. Ekkor lett Malajzia mezőgazdasági országból ipari országgá, ahol az ipar fő ága a számítástechnikai és fogyasztói elektronikai eszközök gyártása. A tájképet is megváltoztatta számos óriásberuházás. Ezek közül legnevezetesebb a Petronas kettős tornya, Kuala Lumpur nemzetközi repülőtere, az észak-déli autópálya, Sepang Formula–1 pályája, az új szövetségi főváros, Putrajaya.
Államszervezet[szerkesztés]
Államforma[szerkesztés]
Malajzia államformája föderatív választói monarchia. Malajzia szövetségi államfője a Yang di-Pertuan Agong, általánosságban úgy nevezik mint Malajzia Királya, aki a parlament és a kormány tanácsaival összhangban uralkodik . A Yang di-Pertuan Agong-ot 5 évente választják meg a Maláj államok 9 örökletes szultánja közül; a másik 4 állam, akiknek névleges kormányzóik vannak, nem vesznek részt a választásban. Malajzia kormányzati rendszerét szorosan mintázták a nyugati parlamentáris rendszerekről, egy hagyaték a brit gyarmati uralomból. A gyakorlatban mégis több hatalommal van felruházva a kormányzat végrehajtói ágában, mint a törvényhozóiban, és a bírói testület meggyengült a kormány hosszan tartó támadásaitól a Mahathir korszakban. Az 1957-es függetlenség óta Malajziát egy több pártból álló koalíció kormányozza, amit úgy ismernek mint Barisan Nasional, malájul a Nemzeti Front (korábban Szövetség).
A törvényhozói hatalom megosztva van a szövetségi- és tagállamok parlamentje között. A két kamarás parlament fel van osztva az alsó házra, a Képviselők Házára vagy Dewan Rakyat-ra (szó szerint a „Nép Terme”) és a felső házra, a Szenátusra vagy Dewan Negara-ra (szó szerint a „Nemzet Terme”) A 222 tagú Képviselők Háza a személyi választókerület által kiállított képviselőkből áll akiket lakosság választ meg maximum 5 évre. Mind a 70 szenátori hely 3 évre szól; 26-ot a 13 nemzetgyűlés választ meg, 2 képviseli Kuala Lumpur szövetségi kerületét, és 1-1 Labuan és Putrajaya szövetségi területéről és 40-et a király nevez ki. A Parlament mellett a szövetségi szinten, minden egyes államnak van egy egykamarás törvényhozó nemzetgyűlése (Malájul: Dewan Undangan Negeri) akiket személyi választókerület választanak meg. A Parlamenti választások ötévente szoktak tartani, amit az általános választásokkal együtt tartottak meg utoljára 2008 márciusában. Bejegyzett szavazó minden 21 élet évét betöltött állampolgár, aki szavazhat a Képviselők Háza tagjaira és a legtöbb tagállamban, a törvényhozó nemzetgyűlésre is. A szavazás nem kötelező.
A végrehajtói hatalom kabinetre száll amit a miniszterelnök vezet, a Malajziai alkotmány kiköti hogy a miniszterelnöknek hogy tagja kell hogy legyen a parlament alsó házának aki, a maláj király (Yang di-Pertuan Agong) meghatalmazásával, irányítja a parlament többségét. A kabinetet a Parlament mindkét házából választják és annak a testületnek tartozik felelősséggel.
A tagállamok kormányait a Legfőbb Miniszterek vezetik (Menteri Besar a maláj államokban vagy Ketua Menteri azokban az államokban ahol nincs örökletes uralkodó) aki tagja nemzetgyűlésnek a többségi pártból a Dewan Undangan Negeri. Minden államban ahol örökletes uralkodó van, a Legfőbb Miniszternek Muszlim Malájnak kell lennie, bár ez a szabály tárgya a uralkodók diszkriminációjának.
Közigazgatási felosztás[szerkesztés]
Az ország 13 szövetségi államból és 3 szövetségi területből áll.
Politikai pártok[szerkesztés]
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Népesség[szerkesztés]
Népesebb települések[szerkesztés]
|
Képek
  .jpg)  |
Népek[szerkesztés]
A Maláj-félsziget őslakói a sötét bőrű, göndör hajú, ausztralid tipusú negritók, valamint az ősmalájok (protomalájok) töredékei, akik mára a félsziget eldugottabb hegyei közé szorultak vissza. Borneó belsejét szintén protomaláj törzsek lakják (punan, iban stb.), őket nevezik összefoglaló néven dajakoknak. A mai lakosság mintegy felét alkotó újmalájok Kr. e. 1500-tól több hullámban érkeztek Indokína felől. A kínaiak a 18. századtól kezdve vándoroltak be, számuk a 19. század második felében, az ónbányászat fellendülésével ugrott meg. Az indiaiakat (tamilokat) a 19. századtól a britek telepítették be a vasútépítkezésekhez.[4]
A mai lakosság 50%-a maláj, 12%-a ősmaláj (protomaláj) bennszülött, 24%-a kínai, 8%-a indiai (főleg tamil) és 6%-a egyéb.
Nyelvek[szerkesztés]
Az országban a hivatalos nyelv a maláj. A lakosság nagy része beszéli az angolt. További fő használt nyelvek: a kínai, a tamil, a telugu, a thai és egyéb törzsi nyelvek.[5]
Vallások[szerkesztés]
2010-ben a lakosság 61%-a szunnita muszlim, 20%-a buddhista, 9%-a keresztény, 6%-a hindu, 1,3% taoista, konfuciánus és kínai népi vallású, a maradék egyéb, illetve nem vallásos.[6]
Egyéb adatok[szerkesztés]
- Városi lakosság aránya 2015-ben: 75% [6]
- Születéskor várható élettartam (2015): férfiaknál 72 év, nőknél 78 év.
- Írástudatlanság (2015): 5,4%.[6]
Gazdaság[szerkesztés]
|
Képek
     |
Az elmúlt évtizedekben Malajzia gyökeres változáson ment keresztül. Egy elmaradott, eldugott országból erős, ipari nemzetté vált. Az 1990-es évektől igen gyors gazdasági fejlődés jellemezte, amit részben a nagyarányú külföldi tőkebefektetéseknek köszönhetett.
Mezőgazdaság, halászat, erdőgazdálkodás[szerkesztés]
Legfontosabb élelmiszernövénye a rizs, amelyből behozatalra is szorul. Mezőgazdasága kivitelre kókuszdiót, kakaót, teát, kaucsukot és pálmaolajat termeszt. Az ültetvények mintegy 80%-a a Maláj-félszigeten van (2008-ban). A pálmaolaj termelésében világelső. Az olajpálma fő területe a félsziget déli része, de újabban Borneón is egyre inkább telepítik. Kiemelt fontosságú a kaucsukfa.
Egyéb termesztett növények: cukornád, manióka, ananász, fűszerek, zöldségfélék.[7] Jelentős a gömbfa kivitele.
Ipar, bányászat[szerkesztés]
Ásványkincsekben (ón, volfrám, vas, bauxit, kőolaj, földgáz) gazdag ország.
A kaucsuk mellett Malajzia világpiaci fontosságát hosszú ideig az ónércnek köszönhette. Az ónérc bányászatának két fő központja Ipoh és Taiping. Mára a bányák kimerülése és a magas termelési költségek miatt a bányászat erősen visszaesett. Energiahordozók közül jelenleg a kőolaj a legfontosabb az ország exportjában.[8]
A feldolgozóipar a gazdasági élet meghatározó ága. Ennek legfontosabb ágazatai a világszínvonalú elektronika, elektrotechnika, precíziósgép-gyártás, közlekedési eszközök gyártása, vegyipar, valamint a gumi- és a fafeldolgozás. Malajzia világszinten az integrált áramkörök egyik legfontosabb exportálója. A vegyipar vezető ága a kőolajfinomítás.
Kereskedelem[szerkesztés]
- Exporttermékek: elektronikai berendezések, kőolaj és földgáz, fa és faipari termékek, pálmaolaj, gumi, textil, vegyszerek.
- Importtermékek: elektronikai berendezések, gépek, kőolajtermékek, műanyag, járművek, vas- és acéltermékek, élelmiszerek.
Főbb kereskedelmi partnerek (2012-ben):[9]
- Export: Szingapúr 13,6%, Kína 12,6%, Japán 11,8%, USA 8,7%, Thaiföld 5,4%, Hong Kong 4,3%, India 4,2%, Ausztrália 4,1%
- Import: Kína 15,1%, Szingapúr 13,3%, Japán 10,3%, USA 8,1%, Thaiföld 6,0%, Indonézia 5,1%, Dél-Korea 4,1%
Egyéb gazdasági adatok[szerkesztés]
- A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 12%, ipar 40%, szolgáltatások 48%.
Közlekedés[szerkesztés]
Közút[szerkesztés]
Malajzia úthálózata 144 400 km, amelyből 116 000 km burkolt és 1821 km gyorsforgalmi út. (2014) [11]
Vasút[szerkesztés]
A vasúthálózat hossza 2418 km. Az ázsiai kontinens legdélebbre fekvő vasúti megállója Malajzia Johor Bahru városának vasúti megállója.
Légi közlekedés[szerkesztés]
118 repülőtere van, amelyből 2015-ben 38 burkolt pályájú.
Nemzetközi forgalmú repülőterek:
- Nyugat-Malajzia: Kuala Lumpur (KUL), Penang (PEN), Senai (Johor Bahru, JHB), Subang (Shah Alam, SZB), Malacca (MKZ), Langkawi (LGK)
- Kelet-Malajzia: Kota Kinabalu (BKI), Kuching (KCH)
A nemzeti légitársaság a Malaysia Airlines; további fő helyi kereskedelmi légitársaságok az AirAsia, a Malindo Air, a Firefly, a MASwings, a Berjaya Air.
Vízi közlekedés[szerkesztés]
A két legfontosabb kikötője a félszigeten található: Port Klang és Tanjung Pelepas.
További fő kikötők: Bintulu, Kota Kinabalu, Kuantan, Kemaman, Kuching, Kudat, Labuan, Lahad Datu, Lumut, Miri, Pasir Gudang, George Town, Penang, Port Dickson, Sandakan, Sibu, Tanjung Berhala, Tanjung Kidurong, Tawau, Kuala Kedah.
Kultúra[szerkesztés]
A maláj kultúra nagyjából azonos az egész országban, de a szokások és hiedelmek etnikai csoportokként váltakoznak. A malájok gyakorlatilag valamennyien muzulmánok, az indiaiak általában hinduk vagy muzulmánok, a kínaiak többnyire buddhisták, illetve szinte minden vallási csoportban megtalálhatók.
A lakosság többsége a Korán tanítása szerint él. Erkölcsi kódexük az udvariasságon, a tiszteleten (különösen a szülők és az idősebbek tiszteletén) valamint a másokkal fenntartandó harmónia igényén alapul. A malájok mindent megtesznek, hogy jól végezzék a munkájukat. Ha nem járnak sikerrel, vagy ha a dolgok nem úgy mennek, ahogy szeretnék, azt jórészt a sorsnak és Allah akaratának tudják be. A lakosság 2. legnagyobb csoportját kitevő kínaiak magatartását is erőteljesen meghatározzák a vallásuk tanai, melynek alapja a szerénység, az udvariasság, a család iránti kötelesség, a baráti hűség. A magasabb státuszú és idősebb személyeket tisztelet övezi.
A malájok nem használnak családi nevet. Az első név a saját nevük, a második az apai név.[12]
|
Képek
              .jpg)    |
Oktatási rendszer[szerkesztés]
Kulturális intézmények[szerkesztés]
Kulturális világörökség[szerkesztés]
Az UNESCO a világ kulturális örökségeként tartja számon a Malacca-szoros történelmi városait: Melaka és George Town városokat.
Tudomány[szerkesztés]
Művészetek[szerkesztés]
Zene[szerkesztés]
Az ország két hagyományos zenekara: az indonéziai eredetű gamelán és a nobat.
Hagyományos zenei eszközök:
- Kompang. Kézidob, hasonló mint a tamburin. A legnépszerűbb maláj hagyományos zenei eszköz, széles körben használják a különböző társadalmi események, mint például a nemzeti ünnep, felvonulások és esküvők során.
- Gambus. Lantféle, hasonló hangot ad mint a csembaló.
- Rebana Ubi
- Sape. Hagyományos lant Sarawak közösségeiben. Zenei aláfestésül szolgál olyan táncokhoz, mint például a Ngajat és Datun Julud.
Tánc[szerkesztés]
| Hagyományos táncok az országban: [13] (nyitható szakasz) >>>>>>>>>> |
|---|
|
Építészet[szerkesztés]
A hagyományos építészet fő stílusai:[14]
- Maláj.
- Kínai. Malajziában a kínai építészetnek két fő típusa van: a hagyományos és a Baba-Nyonya.
- Indiai. A legtöbb malajziai indiai Dél-Indiából származik és a hindu templomaik is ennek a régiónak az építészetét mutatják.
- Borneó (Sabah és Sarawak) bennszülött népeinek építészete.
- A gyarmatosítók építészete (1511-1957)
- Portugál. A portugál építészet egyik szép példája az A'Famosa erőd Melakkában
- Holland
- Brit
A gyarmati, kínai és indiai építészet legszebb példáit Melakka és George Town városokban láthatjuk.
Hagyományok[szerkesztés]
A borneói dajakok hagyományos életet élő törzsei az év nagy részében vadászó-gyűjtögető életmódot folytatnak (folytattak), az esős évszakban pedig a lamin nevű közösségi hosszúházakban gyűlnek (-tek) össze. Ezeket cölöpökre építették, hogy távol tartsák a veszélyes állatokat és az áradást. A fatetőre vésett szimbólumok pedig spirituális védelmet nyújtanak.[15] Sok iban hosszúház mérete a 200 méter hosszúságot is meghaladja,[16] és minden, az épületben élő család lakrészének külön ajtaja van. Így például ha egy hosszúháznak 200 ajtaja van, akkor 200 család lakik (lakott) benne.
Illemtan, szokások[szerkesztés]
- Ne intsünk magunkhoz maláj személyt (kivéve a taxisofőröket) és ne mutassunk senkire egyetlen ujjal.
- Ne mutassuk a talpunkat senki felé. A lábfej a test legalsó és alsóbbrendű része. Ugyanezért ne mutassunk senki felé a lábunkkal vagy a talpunkkal.
- A fejet szentnek tekintik. Ne érintsük meg senkinek a fejét, még egy kisgyerekét sem.
- Ne használjuk a bal kezünket evéshez, ha megérintünk valakit vagy ha átadunk és átveszünk valamit. A bal kéz tisztátalannak számít.
- Ha vendégül látjuk maláj partnerünk; ne kínáljunk neki szeszes italt vagy sertéshúst.
- A muzulmánoknak tilos kutyákkal érintkezni és a kutyát ábrázoló kép is tisztátalannak minősül.
- Üzleti szituációkban soha ne csókoljunk meg vagy ne öleljünk át másik nembeli személyt.
Gasztronómia[szerkesztés]
Turizmus[szerkesztés]
|
Képek
  .jpg)         .jpg) |
Fő látnivalók[szerkesztés]
- Kuala Lumpur,
- Petronas-ikertorony
- Melaka
- Pineng (Penang)
- Langkawi, Tioman, Pankor, Redang, Kapas szigete
- Cameron Highlands (teaültetvények, vízesések, vadvilág)
- Sarawak és Sabah Nemzeti Parkjai
- A maláj (iszlám, kínai, hindu és őslakos) kultúra; templomok, fesztiválok stb.
Közbiztonság[szerkesztés]
A bűnözési ráta magas[17] amely azonban csak ritkán erőszakos, testi sérülést okozó bűncselekmény.
Turista helyeken elterjedtek a kismotorosok által elkövetett rablások, akik elsősorban külföldi nők válláról rántják le a kézitáskát. Jelentős még a bankkártyacsalás és a bankautomaták manipulálása.[18]
Sport[szerkesztés]
Olimpia[szerkesztés]
Ünnepek[szerkesztés]
Ünnepek[szerkesztés]
Országos szintű ünnepek:
| Időpont | Ünnep | Megjegyzés |
| Január-Február | Kínai újév | 2 napos |
| Január-Március | Mawlid | Mohamed próféta születésnapja |
| Május 1. | A munka ünnepe | |
| Május | Vészák | Buddha születésnapja |
| Június | Agong emléknapja | a király születésnapja |
| Aug 31 - Szept. 1 | Hari Merdeka | az ország függetlenségének ünnepe |
| Szeptember 16 | Malajzia-nap (Hari Malaysia) |
|
| Október-November | Diwali | kivéve Sarawak |
| December | Karácsony | |
| változó | Eid ul-Fitr | 2 napos |
| változó | Hari Raya Aidiladha | |
| változó | iszlám újév |
Fesztiválok[szerkesztés]
|
Muszlim
Keresztény |
Hindu
Szikh
Buddhizmus |
Taoizmus
Kínai
Borneó
|
További információk[szerkesztés]
- Az Index.hu képriportja Malajziáról (magyarul)
- Malajzia.lap.hu (linkgyűjtemény)
- Malajzia, Perhentian-szigetek (képek)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Világbank-adatbázis
- ^ a b c d Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.
- ↑ http://www.geographia.com/malaysia/nationalparks.htm
- ^ a b Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007
- ↑ Nyelvi és etnikai sokszínűség Malajziában – Egy igazán multikulturális ország (Nyelv és Tudomány, 2011. január 28.)
- ^ a b c https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/my.html
- ↑ Országok lexikona, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2008.
- ↑ Probáld Ferenc - Horváth Gergely: Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza, ELTE, 1998
- ↑ CIA World Factbook
- ↑ http://www.penangbridge.com.my/ourbridge.html
- ↑ CIA World Factbook
- ^ a b Az üzleti kultúra enciklopédiája, Gemini Budapest Kiadó, 1998.
- ↑ http://www.tourism.gov.my/en/us/about-malaysia/culture-n-heritage/music-and-dance
- ↑ http://www.tourism.gov.my/en/us/about-malaysia/culture-n-heritage/architecture
- ↑ Reader's Digest: Mindennapi élet az ókortól napjainkig, 2006
- ↑ http://threadsoflife.com/kalimantan-2/
- ↑ http://www.numbeo.com/crime/rankings_by_country.jsp
- ↑ http://konzuliszolgalat.kormany.hu/azsia?malajzia
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
