Malajzia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Malajzia
Malaysia
Malaysia
மலேசியா
马来西亚
மலேசி
Malajzia zászlaja
Malajzia zászlaja
Malajzia címere
Malajzia címere
Nemzeti mottó: Bersekutu Bertambah Mutu
(maláj: Egységben az erő)
Nemzeti himnusz: Negaraku

LocationMalaysia.png

Fővárosa Kuala Lumpur
é. sz. 3° 08′, k. h. 101° 42′
Államforma föderatív választói (alkotmányos) monarchia
Vezetők
Legfőbb uralkodó Tuanku Abdul Halim
Miniszterelnök Najib Tun Razak
Hivatalos nyelv maláj, angol
Beszélt nyelvek tamil, kínai, thai
függetlenség Az Egyesült Királyságtól
kikiáltása 1957. augusztus 31.

Tagság ENSZ, Nemzetközösség, IMF, ASEAN, OIC
Népesség
Népszámlálás szerint 29 716 965 fő (2013)[1]
Rangsorban 42
Becsült 30 207 000 fő (2014. július)
Rangsorban 42
Népsűrűség 78 fő/km²
GDP
Összes 271,2 milliárd USD (33)
Egy főre jutó 10 544 USD
HDI (2008) 0,823 (63) – magas
Földrajzi adatok
Terület 329 847 km²
Rangsorban 64
Víz 0,3%%
Időzóna UTC+8 (UTC+8)
Egyéb adatok
Pénznem Ringgit (MYR)
Nemzetközi gépkocsijel MAL
Hívószám 60
Segélyhívó telefonszám 999
Internet TLD .my
Villamos hálózat 240 volt
Elektromos csatlakozó
  • Type A
  • Europlug
  • BS 1363
  • BS 546
Közlekedés iránya bal
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Malajzia témájú médiaállományokat.

Malajzia délkelet-ázsiai ország az Egyenlítő közelében, tizenhárom államból és három szövetségi területből álló államszövetség.

Területe 329 847 km² (csaknem akkora, mint Németország), melyből viszont csak 130 598 km² van a félszigeten. Népessége 30 millió fő (2014-es becslés).

Fővárosa Kuala Lumpur, de a szövetségi kormány székhelye Putrajaya.

Földrajza[szerkesztés]

A délkelet-ázsiai ország két, 600–650 km távolságban lévő országrészből, Nyugat-Malajziából (Maláj-félsziget), és Kelet-Malajziából (Borneó sziget északi része, Sabah és Sarawak) áll. A félszigeten északon Thaifölddel, délen Szingapúr szigetével határos. Borneó szigetén délen Indonézia tartományaival határos, ÉNy-on körbezárja a független Brunei állam területét.

térkép szerkesztése

Domborzat[szerkesztés]

A Maláj-félsziget tengelyében sűrű erdőkkel borított hegység húzódik, amelyet nyugatról parti síkság övez. Borneó sziget partvidékét síkságok tagolják (sok helyen mocsaras, mangrovés síkságok), amelyekből kelet és dél felé hegységek, fennsíkok emelkednek ki. Legmagasabb pontja: Kinabalu (4101 méter). A karsztos Mulu-hegység (2371 m) rejti magában a Föld legnagyobb barlangtermeit.[2]

Vízrajz[szerkesztés]

A maláj-félszigetet nyugaton a Malaka-szoros, keleten a Dél-kínai-, illetve Borneót a Sulu- és a Celebesz-tenger határolja. Délen a félszigetet a Dzsohori szoros (Straits of Johor) választja el szomszédjától, Szingapúrtól.

A sok csapadék bővizű, de rövid folyókat táplál. Nagyobb folyói:[2]

  • A félszigeten: Pahang (475 km), Perak (400 km), Kelantan (350 km).
  • Borneón: Rajang (560 km), Kinabatangan (560 km), Baram (400 km).

Éghajlat[szerkesztés]

Malajzia klímája forró, páradús és csapadékos. Mindkét országrész a Föld legmelegebb pontjait összekötő termikus egyenlítő mentén fekszik. Az évi középhőmérséklet 27-28 °C, az évszakos ingadozás 1-2 °C, a nappalok és az éjszakák között 5-8 °C. A forrósággal nagy légnedvesség párosul (átlagosan 85%). A térség az egyenlítői esők övezetébe tartozik, a csapadék mennyiségét a váltakozó irányú szélrendszer is növeli. Májustól szeptemberig a DNy-i monszun érvényesül, majd 6-8 heti átmeneti időszak után az ÉK-i monszun (tkp. passzát) uralkodik, amely a tenger felől érkezve szintén sok esőt hoz. A Maláj-félsziget nyugati oldalán évi 2200-2700 mm, a keleti parton 2800-3000 mm, Borneón 3000-4000 mm eső hull. A belső hegyvidéken az évi csapadék 5000-6000 mm.[2]

Élővilág[szerkesztés]

Faunája bennszülött fajokban gazdag. A főemlősöket az orangután, a sziamang, a fürge- és a szürke gibbon, a nagyorrú majmok és a makákók képviselik. A ragadozók közül megtalálható a maláji vadkutya, a maláj tigris, a ködfoltos párduc, az ázsiai aranymacska és a maláj medve. Előfordul még az ázsiai elefánt, a páratlanujjú patások közül az indiai tapír, illetve a jávai- és szumátrai orrszarvú.[2]

Zonális eredeti növénytakarója trópusi esőerdő. A síkvidéki esőerdők 800 méter magasságig hatolnak a hegyek oldalán. Felettük hegyi esőerdők, majd köderdők nőnek. Az ország területének kb. 2/3-át borítja erdő (a 2000-es évek elején). A kiirtott erdők helyén kaucsukfa-, olajpálma- és rizsültetvények húzódnak. A part menti síkságon sok helyen mocsárerdők, az árapály zónában mangroveerdők élnek.

A gazdasági életben a 19. század folyamán volt nagy szerepe a fakitermelésnek. Az 1960-as években ismét hirtelen megnőtt a fakitermelés. A következmény: nagyon gyorsan súlyos gonddá vált a talajerózió. Ekkor tervszerű erdőgazdálkodást vezettek be az egész országban. A kivágott erdők egy részét újratelepítették, a leromlottakat feljavították. A kormány ösztönözte az értékes fafajták (pl. teakfa) telepítését, de a gyorsan növő, a papírgyártás nyersanyagaként szolgáló fajták telepítését is.

Nemzeti parkok[szerkesztés]

A tengerpartok mangrove mocsaraitól a hegytetőkön élő tölgyesekig sokféle erdő van Malajziában.[3] Ezekben alakítottak ki nemzeti parkokat.

Természeti világörökség[szerkesztés]

Az UNESCO Malajzia két nemzeti parkját tekinti a természeti világörökség részének: a Gunung Mulu Nemzeti Parkot és a Kinabalu Parkot.

Történelem[szerkesztés]

Legkorábbi lakói negritó és veddid eredetűek voltak, akik valószínűleg 5-8 ezer évvel ezelőtt érkeztek a területre a mai Kína DNy-i vidékéről. Az első maláj telepesek (protomalájok) a Kr. e. 2. évezredben jöttek DK-Ázsia felől, őket több hullámban követték később az újmalájok.[4]

Az időszámítás első századaiban már centralizált hindu-maláj államok alakultak ezen a területen. Ekkor Indiával és Kínával állandó kereskedelmi kapcsolatot folytattak. Malajzia mai területe a korai időktől fogva DK-Ázsia egyik hajózási-kereskedelmi központja volt.

Az 1. évezred fordulóján az indonéz szigetvilág túlnyomó része a nagy Srividjaya (Srivijaya) buddhista-maláj birodalomban egyesült, amely a 8-13. század között uralta a félszigetet. A 14. századtól a jávai hindu állam, Majapahit terjesztette ki a fennhatóságát a területre.

Az első bizonyíték az iszlám megjelenésére a Maláj-félszigeten szintén a 14. századból származik. Melaka (Malakkai Szultanátus), a maláj kereskedők egyik központja az iszlám DK-ázsiai támasza lett.

A 16. század elején a portugálok hódították meg a Malakkai Szultanátust, majd 1641-ben holland uralom alá került. Egyik európai hatalom sem tudta azonban ellenőrzése alá vonni az egész félszigetet, ahol később is újabb szultanátusok alakultak. A Szumátra szigetéről érkező minangkabau telepesek létrehozták a Kilenc Állam (Negri Sembilan) szövetségét.

Közben a hollandokat az angolok váltották fel 1795-ben, majd 1818 és 1824 között rövid időre ismét a hollandok kezére került a terület, az 1824-es londoni szerződésben azonban kénytelenek voltak lemondani róla Nagy-Britannia javára.

A 19. század folyamán a maláj államok gyakran vettek igénybe brit segítséget belső konfliktusaikban. Az itt kitermelt ón fontossága a brit kormányzatot beavatkozásra késztette az óntermelő maláj államok ügyeibe. A 19. század második felétől kínai és indiai (tamil) bevándorlók jelentek meg a félszigeten.

A 20. század fordulójára Pahang, Selangor, Perak, Negeri Sembilan államokban, vagyis a szövetséges maláj államokban a tényleges hatalom a brit megbízottak kezében volt, akiket a maláj uralkodók ellenőrzésére neveztek ki. A britek „tanácsadónak” nevezték őket, de a valóságban döntő befolyásuk volt a maláj uralkodókra. Az angol uralom kiterjesztése 1909-ben fejeződött be, amikor Sziámtól elhódították a mai északi államok területét is. Az országot 194142-ben megszállták a japánok, majd a második világháború után visszatértek az angolok, és 1948-ban megalakították a Maláj Államszövetséget, amely brit protektorátus volt. Az ötvenes években kiéleződtek a belső ellentétek és felkeléssé fajultak, amit a briteknek csak külső segítséggel sikerült leverniük.

Az ország önállóságát csak 1957-ben ismerték el, amikor Maláj Államszövetség néven a brit Nemzetközösség független állama lett. 1963-ban csatlakozott az államszövetséghez az észak-borneói terület és Szingapúr, ekkor változott az ország neve Malajziai Államszövetségre. Szingapúr 1965-ben kivált, és önálló köztársaságként független állam lett.

A függetlenség első éveit az Indonéziával való konfrontáció jellemezte. Indonézia ellenezte Malajzia létrejöttét. Szingapúr kilépett 1965-ben a szövetségből. A Fülöp-szigetek igényét jelentette be Sabahra. Ezt arra alapozta, hogy Brunei északkeleti területei 1704-ben a Sulu szultánsághoz csatlakoztak, amely utóbb Fülöp-szigetek része lett. Ezt az igényt Malajzia elutasította. Az 1969. május 13-i faji zavargások után Abdul Razak miniszterelnök ellentmondásos új gazdaságpolitikába kezdett. Ennek célja a jövedelmek egy részének átcsoportosítása volt a bumiputras („hazai nép”) számára. Ebbe a malájok többségét beleértették, de nem a teljes bennszülött lakosságot. Malajzia azóta egy különleges etnikai-politikai egyensúlyt tart fenn, ahol a kormányzat arra törekszik, hogy minden rassz részesedjen a gazdaság fejlődésének hasznából, a gazdasági és politikai hatalomból.

Az 1980-as években az 1990-es évek közepéig Malajzia jelentős gazdasági fejlődést élt át Mahathir bin Mohamad miniszterelnöksége idején. Ekkor lett Malajzia mezőgazdasági országból ipari országgá, ahol az ipar fő ága a számítástechnikai és fogyasztói elektronikai eszközök gyártása. A tájképet is megváltoztatta számos óriásberuházás. Ezek közül legnevezetesebb a Petronas kettős tornya, Kuala Lumpur nemzetközi repülőtere, az észak-déli autópálya, Sepang Formula–1 pályája, az új szövetségi főváros, Putrajaya.

Államszervezet[szerkesztés]

Államforma[szerkesztés]

A parlament épülete, Kuala Lumpur
A képviselők ülésterme a parlamentben
Malajziai Miniszterelnöki hivatal, Putrajaya

Malajzia államformája föderatív választói monarchia. Malajzia szövetségi államfője a Yang di-Pertuan Agong, általánosságban úgy nevezik mint Malajzia Királya, aki a parlament és a kormány tanácsaival összhangban uralkodik . A Yang di-Pertuan Agong-ot 5 évente választják meg a Maláj államok 9 örökletes szultánja közül; a másik 4 állam, akiknek névleges kormányzóik vannak, nem vesznek részt a választásban. Malajzia kormányzati rendszerét szorosan mintázták a nyugati parlamentáris rendszerekről, egy hagyaték a brit gyarmati uralomból. A gyakorlatban mégis több hatalommal van felruházva a kormányzat végrehajtói ágában, mint a törvényhozóiban, és a bírói testület meggyengült a kormány hosszan tartó támadásaitól a Mahathir korszakban. Az 1957-es függetlenség óta Malajziát egy több pártból álló koalíció kormányozza, amit úgy ismernek mint Barisan Nasional, malájul a Nemzeti Front (korábban Szövetség).

A törvényhozói hatalom megosztva van a szövetségi- és tagállamok parlamentje között. A két kamarás parlament fel van osztva az alsó házra, a Képviselők Házára vagy Dewan Rakyat-ra (szó szerint a „Nép Terme”) és a felső házra, a Szenátusra vagy Dewan Negara-ra (szó szerint a „Nemzet Terme”) A 222 tagú Képviselők Háza a személyi választókerület által kiállított képviselőkből áll akiket lakosság választ meg maximum 5 évre. Mind a 70 szenátori hely 3 évre szól; 26-ot a 13 nemzetgyűlés választ meg, 2 képviseli Kuala Lumpur szövetségi kerületét, és 1-1 Labuan és Putrajaya szövetségi területéről és 40-et a király nevez ki. A Parlament mellett a szövetségi szinten, minden egyes államnak van egy egykamarás törvényhozó nemzetgyűlése (Malájul: Dewan Undangan Negeri) akiket személyi választókerület választanak meg. A Parlamenti választások ötévente szoktak tartani, amit az általános választásokkal együtt tartottak meg utoljára 2008 márciusában. Bejegyzett szavazó minden 21 élet évét betöltött állampolgár, aki szavazhat a Képviselők Háza tagjaira és a legtöbb tagállamban, a törvényhozó nemzetgyűlésre is. A szavazás nem kötelező.

A végrehajtói hatalom kabinetre száll amit a miniszterelnök vezet, a Malajziai alkotmány kiköti hogy a miniszterelnöknek hogy tagja kell hogy legyen a parlament alsó házának aki, a maláj király (Yang di-Pertuan Agong) meghatalmazásával, irányítja a parlament többségét. A kabinetet a Parlament mindkét házából választják és annak a testületnek tartozik felelősséggel.

A tagállamok kormányait a Legfőbb Miniszterek vezetik (Menteri Besar a maláj államokban vagy Ketua Menteri azokban az államokban ahol nincs örökletes uralkodó) aki tagja nemzetgyűlésnek a többségi pártból a Dewan Undangan Negeri. Minden államban ahol örökletes uralkodó van, a Legfőbb Miniszternek Muszlim Malájnak kell lennie, bár ez a szabály tárgya a uralkodók diszkriminációjának.

Közigazgatási felosztás[szerkesztés]

Az ország 13 szövetségi államból és 3 szövetségi területből áll.

Politikai pártok[szerkesztés]

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Malajzia népsűrűségi térképe

Népesebb települések[szerkesztés]

Képek
Maláj muszlim lányok
Tamil (malajziai indiai) lányok
Maláj kínai lány
Dajakok (Borneó) hagyományos népviseletben
Kapitan Keling mecset George Townban

Népek[szerkesztés]

A Maláj-félsziget őslakói a sötét bőrű, göndör hajú, ausztralid tipusú negritók, valamint az ősmalájok (protomalájok) töredékei, akik mára a félsziget eldugottabb hegyei közé szorultak vissza. Borneó belsejét szintén protomaláj törzsek lakják (punan, iban stb.), őket nevezik összefoglaló néven dajakoknak. A mai lakosság mintegy felét alkotó újmalájok Kr. e. 1500-tól több hullámban érkeztek Indokína felől. A kínaiak a 18. századtól kezdve vándoroltak be, számuk a 19. század második felében, az ónbányászat fellendülésével ugrott meg. Az indiaiakat (tamilokat) a 19. századtól a britek telepítették be a vasútépítkezésekhez.[4]

A mai lakosság 50%-a maláj, 12%-a ősmaláj (protomaláj) bennszülött, 24%-a kínai, 8%-a indiai (főleg tamil) és 6%-a egyéb.

Nyelvek[szerkesztés]

Az országban a hivatalos nyelv a maláj. A lakosság nagy része beszéli az angolt. További fő használt nyelvek: a kínai, a tamil, a telugu, a thai és egyéb törzsi nyelvek.[5]

Vallások[szerkesztés]

2010-ben a lakosság 61%-a szunnita muszlim, 20%-a buddhista, 9%-a keresztény, 6%-a hindu, 1,3% taoista, konfuciánus és kínai népi vallású, a maradék egyéb, illetve nem vallásos.[6]

Egyéb adatok[szerkesztés]

  • Városi lakosság aránya 2015-ben: 75% [6]
  • Születéskor várható élettartam (2015): férfiaknál 72 év, nőknél 78 év.
  • Írástudatlanság (2015): 5,4%.[6]

Gazdaság[szerkesztés]

Képek
A Petronas olajtársaság ikertornyai Kuala Lumpurban
Malajziai gyártmányú Proton személyautók
Kaucsukfa ültetvény
Olajpálma ültetvény
Klang kikötője

Az elmúlt évtizedekben Malajzia gyökeres változáson ment keresztül. Egy elmaradott, eldugott országból erős, ipari nemzetté vált. Az 1990-es évektől igen gyors gazdasági fejlődés jellemezte, amit részben a nagyarányú külföldi tőkebefektetéseknek köszönhetett.

Mezőgazdaság, halászat, erdőgazdálkodás[szerkesztés]

Legfontosabb élelmiszernövénye a rizs, amelyből behozatalra is szorul. Mezőgazdasága kivitelre kókuszdiót, kakaót, teát, kaucsukot és pálmaolajat termeszt. Az ültetvények mintegy 80 %-a a Maláj-félszigeten van (2008-ban). A pálmaolaj termelésében világelső. Az olajpálma fő területe a félsziget déli része, de újabban Borneón is egyre inkább telepítik. Kiemelt fontosságú a kaucsukfa.

Egyéb termesztett növények: cukornád, manióka, ananász, fűszerek, zöldségfélék.[7] Jelentős a gömbfa kivitele.

Ipar, bányászat[szerkesztés]

Ásványkincsekben (ón, volfrám, vas, bauxit, kőolaj, földgáz) gazdag ország.

A kaucsuk mellett Malajzia világpiaci fontosságát hosszú ideig az ónércnek köszönhette. Az ónérc bányászatának két fő központja Ipoh és Taiping. Mára a bányák kimerülése és a magas termelési költségek miatt a bányászat erősen visszaesett. Energiahordozók közül jelenleg a kőolaj a legfontosabb az ország exportjában.[8]

A feldolgozóipar a gazdasági élet meghatározó ága. Ennek legfontosabb ágazatai a világszínvonalú elektronika, elektrotechnika, precíziósgép-gyártás, közlekedési eszközök gyártása, vegyipar, valamint a gumi- és a fafeldolgozás. Malajzia világszinten az integrált áramkörök egyik legfontosabb exportálója. A vegyipar vezető ága a kőolajfinomítás.

Kereskedelem[szerkesztés]

  • Exporttermékek: elektronikai berendezések, kőolaj és földgáz, fa és faipari termékek, pálmaolaj, gumi, textil, vegyszerek.
  • Importtermékek: elektronikai berendezések, gépek, kőolajtermékek, műanyag, járművek, vas- és acéltermékek, élelmiszerek.

Főbb kereskedelmi partnerek (2012-ben):[9]

  • Export: Szingapúr 13.6%, Kína 12.6%, Japán 11.8%, USA 8.7%, Thaiföld 5.4%, Hong Kong 4.3%, India 4.2%, Ausztrália 4.1%
  • Import: Kína 15.1%, Szingapúr 13.3%, Japán 10.3%, USA 8.1%, Thaiföld 6.0%, Indonézia 5.1%, Dél-Korea 4.1%

Egyéb gazdasági adatok[szerkesztés]

  • A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 12%, ipar 40%, szolgáltatások 48%.

Közlekedés[szerkesztés]

A Maláj-félszigetet Pinang szigetével összekötő, 13,5 km hosszú, első közúti híd[10] egy része

A vasúthálózat hossza 2418 km, a közúthálózaté 65 877 km. A kikötők száma 18, a repülőtereké 35.

Az ázsiai kontinens legdélebbre fekvő vasúti megállója Malajzia Johor Bahru városának vasúti megállója.

Kultúra[szerkesztés]

A maláj kultúra nagyjából azonos az egész országban, de a szokások és hiedelmek etnikai csoportokként váltakoznak. A malájok gyakorlatilag valamennyien muzulmánok, az indiaiak általában hinduk vagy muzulmánok, a kínaiak többnyire buddhisták, illetve szinte minden vallási csoportban megtalálhatók.

A lakosság többsége a Korán tanítása szerint él. Erkölcsi kódexük az udvariasságon, a tiszteleten (különösen a szülők és az idősebbek tiszteletén) valamint a másokkal fenntartandó harmónia igényén alapul. A malájok mindent megtesznek, hogy jól végezzék a munkájukat. Ha nem járnak sikerrel, vagy ha a dolgok nem úgy mennek, ahogy szeretnék, azt jórészt a sorsnak és Allah akaratának tudják be. A lakosság 2. legnagyobb csoportját kitevő kínaiak magatartását is erőteljesen meghatározzák a vallásuk tanai, melynek alapja a szerénység, az udvariasság, a család iránti kötelesség, a baráti hűség. A magasabb státuszú és idősebb személyeket tisztelet övezi.

A malájok nem használnak családi nevet. Az első név a saját nevük, a második az apai név.[11]

Képek
Mecset, Masjid Sultan Ahmad Shah
Al-Hana-mecset, Langkawi
A Zahir-mecset Kedah államban
Kínai templom, George Town
Kínai taoista templom
Hindu templombelső, Penang Nagarathar Sivan
Gyerekek a hagyományos maláj öltözetben
Maláj kosztüm
Maláj muszlim férfiak
Tamil emberek
Thájpuszám hindu fesztivál
Hindu fesztivál
Kakasviadal
Hagyományos maláj építészet
Hagyományos ház Borneón
Sárkányeregetés. Hagyományos maláj szórakozás
Joget, a legnépszerűbb maláj hagyományos tánc
Szape, hagyományos sarawaki lant

Oktatási rendszer[szerkesztés]

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Kulturális világörökség[szerkesztés]

Az UNESCO a világ kulturális örökségeként tartja számon a Malacca-szoros történelmi városait: Melaka és George Town városokat.

Tudomány[szerkesztés]

Művészetek[szerkesztés]

Zene[szerkesztés]

Kompang

Az ország két hagyományos zenekara: az indonéziai eredetű gamelán és a nobat.

Hagyományos zenei eszközök:

  • Kompang. Kézidob, hasonló mint a tamburin. A legnépszerűbb maláj hagyományos zenei eszköz, széles körben használják a különböző társadalmi események, mint például a nemzeti ünnep, felvonulások és esküvők során.
  • Gambus. Lantféle, hasonló hangot ad mint a csembaló.
  • Rebana Ubi
  • Sape. Hagyományos lant Sarawak közösségeiben. Zenei aláfestésül szolgál olyan táncokhoz, mint például a Ngajat és Datun Julud.

Tánc[szerkesztés]

Ngajat-táncos

Hagyományos táncok az országban:[12]

  • Joget. Malajzia legnépszerűbb hagyományos tánca. A zenei aláfestés és a lépések hasonló mint a csacsacsa.
  • Tarian Lilin. Más néven gyertya-tánc. Nők táncolják, akik mozgás közben gyertyákat tartanak a két kezükben.
  • Silat. Az egyik legrégebbi maláj harcművészeti és egyben táncolható művészeti forma.
  • Malaj Mak Yong. A dél-thaiföldi Pattani térségből származó táncstílus.
  • Kuda Kepang. Johor államban a jávai bevándorlók által létrehozott táncstílus.
  • Zapin. Johor állam népszerű tánca.
  • Kínai oroszlántánc. Általában a kínai újévi fesztiválkor látható. A tánc energikus és szórakoztató.
  • A kínai sárkánytánc
  • Bharata Natyam, klasszikus indiai tánc
  • Bhangra, élénk népzene és tánc az indiai szikh közösségből. Eredetileg szüreti tánc.
  • Bambusz-tánc. Népszerű és szórakoztató hagyományos tánc. Két hosszú bambusz rudat tartanak vízszintesen a föld fölött, boka magasságban. Ezeket kell a táncosoknak taps és dobpergés közben átugrálni.
  • Melaka Farapeira. Portugál eredetű, pörgős, vidám tánc, általában gitárral és dobokkal kísért, a táncoló párok hagyományos portugál jelmezekbe öltözve.
  • Branyo. Portugál eredetű néptánc
  • Ngajat, Sabah és Sarawak hagyományos tánca. Ez az eredetileg harci táncot általában Gawai Kenyalang vagy a "Szarvascsőrű (Hornbill)-madár-fesztivál" idején láthatjuk.
  • Datun Julud, Sarawak Kenyah törzsi nőinek hagyományos tánca.
  • Sumaza, Sabah Kadazan törzsi embereinek tánca. Rendszerint vallási szertartásokon és társadalmi eseményeken táncolják.
  • Orang Asli a maláj-félsziget hagyományos törzsi tánca.

Építészet[szerkesztés]

A hagyományos építészet fő stílusai:[13]

  • Maláj.
  • Kínai. Malajziában a kínai építészetnek két fő típusa van: a hagyományos és a Baba-Nyonya.
  • Indiai. A legtöbb malajziai indiai Dél-Indiából származik és a hindu templomaik is ennek a régiónak az építészetét mutatják.
  • Borneó (Sabah és Sarawak) bennszülött népeinek építészete.
  • A gyarmatosítók építészete (1511-1957)
    • Portugál. A portugál építészet egyik szép példája az A'Famosa erőd Melakkában
    • Holland
    • Brit

A gyarmati, kínai és indiai építészet legszebb példáit Melakka és George Town városokban láthatjuk.

Bennszülött törzsi ház Borneón, Sarawakon. Sok törzs még mindig a hagyományos, úgynevezett hosszúházakban közösen él együtt

Hagyományok[szerkesztés]

A borneói dajakok hagyományos életet élő törzsei az év nagy részében vadászó-gyűjtögető életmódot folytatnak (folytattak), az esős évszakban pedig a lamin nevű közösségi hosszúházakban gyűlnek (-tek) össze. Ezeket cölöpökre építették, hogy távol tartsák a veszélyes állatokat és az áradást. A fatetőre vésett szimbólumok pedig spirituális védelmet nyújtanak.[14] Sok iban hosszúház mérete a 200 méter hosszúságot is meghaladja,[15] és minden, az épületben élő család lakrészének külön ajtaja van. Így például ha egy hosszúháznak 200 ajtaja van, akkor 200 család lakik (lakott) benne.

Illemtan, szokások[szerkesztés]

[11]

  • Ne intsünk magunkhoz maláj személyt (kivéve a taxisofőröket) és ne mutassunk senkire egyetlen ujjal.
  • Ne mutassuk a talpunkat senki felé. A lábfej a test legalsó és alsóbbrendű része. Ugyanezért ne mutassunk senki felé a lábunkkal vagy a talpunkkal.
  • A fejet szentnek tekintik. Ne érintsük meg senkinek a fejét, még egy kisgyerekét sem.
  • Ne használjuk a bal kezünket evéshez, ha megérintünk valakit vagy ha átadunk és átveszünk valamit. A bal kéz tisztátalannak számít.
  • Ha vendégül látjuk maláj partnerünk; ne kínáljunk neki szeszes italt vagy sertéshúst.
  • A muzulmánoknak tilos kutyákkal érintkezni és a kutyát ábrázoló kép is tisztátalannak minősül.
  • Üzleti szituációkban soha ne csókoljunk meg vagy ne öleljünk át másik nembeli személyt.

Gasztronómia[szerkesztés]

Turizmus[szerkesztés]

Képek
Dzsamek (Jamek) mecset, Kuala Lumpur
Sultan Abdul Samad, Kuala Lumpur
Városkép a Merdeka-téren, Kuala Lumpur
Batu-barlangok, Kuala Lumpur
Thean Hou-templom, Kuala Lumpur
Kek Lok Si-templom, Penang
Sky Bridge, Langkawi
Kuching látképe, Borneó
Cameron Highlands
Kota Tinggi Waterfalls.JPG
Redang
Kapas szigete

Fő látnivalók[szerkesztés]

Közbiztonság[szerkesztés]

A bűnözési ráta magas[16] amely azonban csak ritkán erőszakos, testi sérülést okozó bűncselekmény.

Turista helyeken elterjedtek a kismotorosok által elkövetett rablások, akik elsősorban külföldi nők válláról rántják le a kézitáskát. Jelentős még a bankkártyacsalás és a bankautomaták manipulálása.[17]

Sport[szerkesztés]

Olimpia[szerkesztés]

Ünnepek[szerkesztés]

Ünnepek[szerkesztés]

Országos szintű ünnepek:

Időpont Ünnep Megjegyzés
Január-Február Kínai újév 2 napos
Január-Március Mawlid Mohamed próféta születésnapja
Május 1. A munka ünnepe
Május Vészák Buddha születésnapja
Június Agong emléknapja a király születésnapja
Aug 31 - Szept. 1 Hari Merdeka az ország függetlenségének ünnepe
Szeptember 16 Malajzia-nap
Október-November Diwali kivéve Sarawak
December Karácsony
változó Eid ul-Fitr 2 napos
változó Hari Raya Aidiladha
változó Awal Muharram iszlám újév

Fesztiválok[szerkesztés]

Muszlim

Keresztény

Hindu


Szikh

  • Vaisakhi

Buddhizmus

Taoizmus

  • Kilenc istencsászár fesztiválja

Kínai

  • Kínai újév (jan-febr.)
  • Qingming
  • Duanwu / (Sárkányhajó Fesztivál)
  • Ghost Festival
  • Őszi fesztivál / Moon Festival
  • Dōngzhì Festival

Borneó

  • Pesta Kalimaran (murut törzs)
  • Kaul Festival (melanau törzs)
  • Tadau Kaamatan (kadazandusun)
  • Gawai Dayak (dajakok)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Malajzia témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Világbank-adatbázis
  2. ^ a b c d Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.
  3. http://www.geographia.com/malaysia/nationalparks.htm
  4. ^ a b Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007
  5. Nyelvi és etnikai sokszínűség Malajziában – Egy igazán multikulturális ország (Nyelv és Tudomány, 2011. január 28.)
  6. ^ a b c https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/my.html
  7. Országok lexikona, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2008.
  8. Probáld Ferenc - Horváth Gergely: Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza, ELTE, 1998
  9. CIA World Factbook
  10. http://www.penangbridge.com.my/ourbridge.html
  11. ^ a b Az üzleti kultúra enciklopédiája, Gemini Budapest Kiadó, 1998.
  12. http://www.tourism.gov.my/en/us/about-malaysia/culture-n-heritage/music-and-dance
  13. http://www.tourism.gov.my/en/us/about-malaysia/culture-n-heritage/architecture
  14. Reader's Digest: Mindennapi élet az ókortól napjainkig, 2006
  15. http://threadsoflife.com/kalimantan-2/
  16. http://www.numbeo.com/crime/rankings_by_country.jsp
  17. http://konzuliszolgalat.kormany.hu/azsia?malajzia