Fülöp-szigetek

Fülöp-szigeteki Köztársaság
Republika ng Pilipinas Republic of the Philippines
A Fülöp-szigetek zászlaja A Fülöp-szigetek címere
Nemzeti mottó: Maka-Diyos, Maka-kalikasan, Makatao at Makabansa (filippínó: Isten, a természet, a nép és az ország szeretetéért) Nemzeti himnusz: Lupang Hinirang
Fővárosa	Manila
é. sz. 11° 19′ 60″, k. h. 123° 01′ 00″11.333330555556, 123.01666944444
Államforma	köztársaság
Vezetők
Elnök	Rodrigo Duterte
Hivatalos nyelv	filippínó (tagalog), angol
Beszélt nyelvek	cebuano, chabacano, ilokano, hiligaynon, bikol, winaray, pampanga, pangasinan, kinaray-a, maranao, maguindanao, tausug, spanyol
függetlenség	Spanyolországtól
alapítás	1565. április 27.
kikiáltása	1898. június 12.
USA uralom kezdete	1902. július 4.
önkormányzat	1934. március 24.
függetlenség az USA-tól	1946. július 4.
Tagság	ENSZ, IMF, ASEAN, Latin Unió
Népesség
Népszámlálás szerint	100 981 437 fő (2015. aug. 1.)
Rangsorban	12
Becsült	99 921 800 fő (2014. július)
Rangsorban	12
Népsűrűség	330 fő/km²
GDP	2003
Összes	(25) PPP: 352,18 milliárd USD
Egy főre jutó	egy főre jutó (103) PPP: 4 321 USD
HDI (2007)	0.751 (105) – közepes
Földrajzi adatok
Terület	300 000 km²
Rangsorban	71
Víz	0,6%%
Időzóna	UTC+8 Philippine Standard Time (UTC+8)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Fülöp-szigeteki peso (PHP)
Nemzetközi gépkocsijel	RP
Hívószám	63
Internet TLD	.ph
Villamos hálózat	220 volt
Elektromos csatlakozó	Type A Type B Europlug
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Fülöp-szigeteki Köztársaság témájú médiaállományokat.

A Fülöp-szigetek (filippínó (tagalog) nyelven Republika ng Pilipinas Angol nyelv: Republic of the Philippines) független, demokratikus állam Délkelet-Ázsiában. Fővárosa Manila.
Szigetállam: 7107 szigetet foglal magába, ebből nagyjából 800 lakott.

Az európaiak számára Ferdinand Magellan, spanyol szolgálatban álló portugál felfedező fedezte fel 1521-ben és II. Fülöp spanyol királyról nevezte el és a spanyol korona javára gyarmatosította a szigetcsoportot. A spanyol-amerikai háború során Spanyolország elvesztette és 1898-ban az Amerikai Egyesült Államok igazgatása alá került. A második világháború során Japán megszállta a Fülöp-szigeteket. Japán veresége után az ellenőrzés megoszlott az amerikai csapatok és az 1944-ben és 1945-ben működött Fülöp-szigeteki felszabadító mozgalom erői között. Az Amerikai Egyesült Államok 1946. július 4-én ismerte el a Fülöp-szigetek függetlenségét.

Az ország Dél- és Délkelet-Ázsia államai közül az egyetlen döntően keresztény vallású állam, egy darab Latin-Amerika (spanyol örökség) a Csendes-óceánon.

Földrajz

Az ország domborzati térképe

A Délkelet-Ázsia keleti pereme mellett elterülő szigetállam 7107 szigetet foglal magába (apály alkalmával 7111), ebből kb. 800 lakott. 11 nagyobb szigete az ország területének 96%-át teszi ki. Legnagyobb és legnépesebb közülük Luzon. Az ország területének háromnegyede a szigetek ívét követő hegyvidék. Gyakoriak a földrengések és jelentős a vulkáni tevékenység a területen. Legmagasabb pontja Mindanao szigeten Mount Apo, 2954 méter.

Az ország három, közel egyenlő kiterjedésű részre osztható:

• az északi Luzon
• a középső részt alkotó szigetvilág: Viszajan-szigetek (Visayan vagy másképp Visayas)
• a déli Mindanao

Ezeken kívül a Fülöp-szigetekhez tartozik a Borneó sziget felé húzódó Palawan és a Sulu-szigetek is.

Fő szigetei

Sziget	Terület (km²)	Lakosság (millió fő, 2015)	Népsűrűség (fő/km², 2015)	Csoport
Luzon	109 965	53,0	441	Luzon
Mindanao	97 530	22,0	244	Mindanao
Negros	13 328	4,4	330	Viszajan
Samar	13 080	1,8	130	Viszajan
Palawan	12 189	0,85	58	Palawan
Panay	12 011	4,5	349	Viszajan
Mindoro	9735	1,2	117	Luzon
Leyte	7368	2,4	324	Viszajan
Cebu	4468	2,9	660	Viszajan
Bohol	3821	1,3	270	Viszajan
Masbate	3296	0,9	210	Luzon
Catanduanes	1523			Luzon
Basilan	1265			Mindanao

Vízrajz

A szigetek széttagolt szárazföldjein nagy folyók nem alakulhattak ki. Főbb folyók:

• Luzonon a Cagayan (350 km),
• Mindanaón az Agusan (386 km), a Pulangi (320 km) és a Kabacan.

Éghajlat

Éghajlata nedves trópusi. Az évi középhőmérséklet 26-27 °C, az évszakos ingás északon 5-6 °C, délen 2-3 °C.

A szigeteken három fő évszak van: az esős, amely időben tájanként változó, a "hűvös" kb. novembertől februárig és a forró márciustól májusig. Nyáron a szigetek nyugati partjait öntözi sok csapadék, de éppen a legdélibb fekvésű szigeteken kevés ilyenkor az eső, mivel – elsősorban Mindanaóra – Ausztrália irányából szárazabb légtömegek érkeznek. A téli félévben az északkeleti passzát a keleti partokra szállít sok csapadékot. Manilában évente kb. 2100 mm eső esik, a partokon általában 2500-4500 mm, a belsőbb, zártabb részeken leginkább 1200-1600 mm.

Július és november között - főként északon - gyakran söpörnek végig pusztító tájfunok, évente akár 15-20 is. Az é. sz. 10°-tól délre már nem fordulnak elő, így Mindanaón sem kell tartani tőlük.

• 

  A Kordillerák Luzon középső részén

• 

  A Mayon-vulkán Legazpi közelében

• 

  Pinatubo-tó, Luzon

• 

  Tinago-vízesés, Mindanao

Élővilág, környezetvédelem

A természetes növénytakaró a nedves éghajlatnak megfelelően trópusi esőerdő. A lapos, iszapos partokat mangrove szegélyezi, a belső szélárnyékos völgyekben trópusi szárazerdő uralkodik. A hegyekben övezetesen helyezkednek el a vegetációs típusok (hegylábi trópusi esőerdő, szubtrópusi erdő, majd 1000 m felett köd- vagy mohaerdő). A növényzet fajokban gazdag. Jelentős területeket foglal el a magasfüvű szavanna (cogon) is.

A Fülöp-szigeteken eredetileg nem éltek ragadozó emlősök. Szerepüket kígyók (piton, kobra) és ragadozó madarak töltötték be. A ma is jelentős területet elfoglaló trópusi erdőkben sok az endemikus állat- és növényfaj.

Fülöp-szigeteki koboldmaki

Állatvilágából jellemző a bőrszárnyúak közé tartozó repülőmaki, a főemlősök közül a koboldmaki és a közönséges makákó. A szarvasfélék közül a celemian pettyesszarvas, az Alfréd-szarvas és a marianna szarvas jellegzetes. A tülkösszarvúak közül endemikus a mindorói-bivaly. A ragadozókat a bengáli macska, a cibetmacskákat a binturong, a maláji pálmasodró és a törpe cibetmacska képviseli. Madárfaunájából az endemikus majomevő sas, a fülöp-szigeteki fakuszok, a csíkos guvat, a panaszos kakukk, a vöröshátú gébics és a sárgahátú nektármadár érdemel említést.

Természeti világörökség

• Puerto-Princesa Föld Alatti Folyó Nemzeti Park egy barlangrendszer;
• Tubbataha-zátony Nemzeti Park.

Történelem

A gyarmatosítás előtt

Régészeti és embertani bizonyítékok vannak arra, hogy Palawan-szigeten már ötvenezer éve is élt Homo sapiens. A Fülöp-szigetek eredeti lakói a negritók. Legkésőbb harmincezer éve érkeztek a szigetekre. Az ausztronézek az ázsiai szárazföldről vándoroltak Taiwan szigetére, majd innen érkeztek a Fülöp-szigetekre 6000 éve. Letelepedtek itt, majd innen vándoroltak tovább Indonéziába, Malaysiába, jóval később a polinéz szigetvilágba és Madagaszkárra.

A Fülöp-szigetek kultúrája rokonságban állt Malaysia, Indonézia és az ókori India kultúrájával, népe a 9. század eleje óta kereskedelmi kapcsolatban állt Kínával és Japánnal.

Az iszlám vallást Malaysiából és Indonéziából érkező kereskedők terjesztették el. A 13. században jelent meg az iszlám a Sulu-szigeteken, azután innen terjedt el Mindanaón; Manila térségét 1565-ben érte el. A muszlim vallásra áttértek közösségeket alapítottak és államokat, melyeknek uralkodóját rádzsának vagy szultánnak hívták. Egyik iszlám állam sem terjesztette ki uralmi területét a teljes szigetvilágra, valamint maradtak autonóm, nem iszlám bennszülött társadalmak, amelyek vezetőit datu-nak vagy apo-nak hívták. Amikor a spanyolok a 16. században megérkeztek, a szigetvilág becslés szerint 500 000 fős lakosságának többsége barangay néven említett független településeken, vagy néhány ilyen település hálózatában élt.

Magellán Victoria hajójának másolata. Magellán 1521-ben érte el a Fülöp-szigeteket

A bennszülöttek hagyományos öltözete és fegyvere, Luzon

Ferdinand Magellán, spanyol szolgálatban álló portugál felfedező és legénysége 1519. szeptember 20-án indult útjára. Samar szigetét 1521. március 17-én érték el, másnap pedig Homonhon szigetet. Limasawa szigetet 1521. március 28-án fedezték fel, ahol március 31-én először ünnepeltek húsvétot a Fülöp-szigeteken. Cebu szigetét április 7-én érte el az expedíció, ahol Hurnabon rádzsa békésen fogadta őket, családjával és 700 más cebuival együtt áttért a kereszténységre. Nem sokkal később a Mactan-szigeti csatában Magellán életét vesztette a Lapu-Lapu által vezetett bennszülött harcosok kezétől. Lapu-Lapu elkeseredett ellensége volt Hurnabonnak.

Spanyol gyarmat

A gyarmatosítást a II. Fülöp spanyol király által egymás után küldött expedíciók kezdték meg. Miguel López de Legazpi 1565-ben érkezett Mexikóból és megalapította az első spanyol települést Cebu szigetén. 1571-ben alapította Manilát, ami az új spanyol gyarmat fővárosa lett.

A spanyol uralom idején egyesítették az előzőleg egymástól független szigeteket és közösségeket, és bevezették a nyugati civilizáció elemeit: törvénykönyvet adtak ki, nyomdát működtettek és bevezették a Gergely-naptárt. Fülöp-szigetek Új-Spanyolország része volt 1565-től 1821-ig, de Mexikó függetlenné válása után közvetlenül Madridból kormányozták. A spanyol gyarmati korban számos várost alapítottak, infrastruktúrát építettek ki, új növények termesztését, új állatfajták tenyésztését vezették be, virágzott a kereskedelem. A 16. század elejétől a manila galeonok évente egyszer vagy kétszer elhajóztak a mexikói Acapulcóba, selymet, fűszert, elefántcsontot és porcelánt vittek Amerikába, a visszaúton pedig ezüstöt hoztak. A spanyol katonák számos bennszülött lázadást levertek. Elhárították a britek, a kínai kalózok, a hollandok és a portugálok fenyegetését. Római katolikus misszionáriusok a lakosság többségét a kereszténységre térítették, számos iskolát, egyetemet és kórházat alapítottak. 1863-ban egy spanyol dekrétum bevezette a közoktatást, ingyenes iskolák kezdtek működni spanyol nyelven.

José Rizal egy Fülöp-szigeteki nacionalista volt, aki Spanyolországban tanult. Ott alapította propaganda mozgalmát. Feladatának tekintette a spanyol kormány informálását a gyarmati közigazgatás jogtalan tetteiről, a szerzetesrendek visszaéléseiről. Az 1880-as és az 1890-es években a propagandisták világossá tették politikai és társadalmi reformok szükségességét, beleértve a Fülöp-szigetek nagyobb képviseletét Spanyolország törvényhozásában. Amikor kiderült, hogy képtelen jelentős reformokat kieszközölni, Rizal visszatért hazájába és helyben fejtett ki nyomást a reformok érdekében. Rövidesen bebörtönözték, árulásért halálra ítélték és 1896. december 30-án kivégezték.

Amerikai félgyarmat

Egy évvel korábban a Katipunan nevű, Andrés Bonifacio által vezetett szervezet lázadást robbantott ki. Az további események vezetője Emilio Aguinaldo volt. Forradalmi kormányt alakított, bár a spanyol főkormányzó, Fernando Primo de Rivera is forradalmat hirdetett 1897. május 17-én. A spanyol-amerikai háború Kubában robbant ki 1898-ban és a Fülöp-szigeteket akkor érte el, amikor George Dewey amerikai hajói vereséget mértek a Manila-öbölben állomásozó spanyol hajókra. Aguinaldo 1898. június 12-én kiáltotta ki a Fülöp-szigetek függetlenségét, és önmagát államfővé nyilvánította. Spanyolország háborús veresége után még rövid időre képes volt erővel helyreállítani hatalmát a Fülöp-szigeteken, míg Kuba (amely névleg függetlenné vált, de külügyeit az Amerikai Egyesült Államok intézte), Guam és Puerto Rico amerikai megszállás alá került. 1899-ben kiáltották ki az első Fülöp-szigeteki köztársaságot Bulacan szigeten, Malolos városban, de ezt később szétszórták az amerikai csapatok. Ezzel kezdődött az Amerikai Egyesült Államok és a Fülöp-szigeteki forradalmárok közötti háború. Az Egyesült Államok hivatalosan megállapította az ellenségeskedések befejezését 1901. március 23-án, amikor csapatai fogságba ejtették Aguinaldót. A harcok azonban 1913-ig folytatódtak, milliónyi filippinó életét követelve. Az ország kezdetben terület volt, majd 1935-ben bizonyos önkormányzatot kapott, megalakult a Fülöp-szigetek Közösség. Tervezték, hogy a következő évtizedben kiterjesztik az önkormányzatot, de a végrehajtást felfüggesztették a második világháború kitörése miatt. Ennek során Japán megszállta a Fülöp-szigeteket. Japán veresége után az ellenőrzés megoszlott az amerikai csapatok és az 1944-ben és 1945-ben működött Fülöp-szigeteki felszabadító mozgalom erői között. Az Amerikai Egyesült Államok 1946. július 4-én ismerte el a Fülöp-szigetek függetlenségét.

Független állam

Ferdinand Marcos Imeldával

1946 óta az új állam politikai instabilitással küzd. Az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején gazdasági fejlődése Japán mögött a második volt Ázsiában. Akkoriban Ferdinand Marcos volt a választott elnök. Félve attól, hogy nem választják meg harmadszorra, 1972. szeptember 21-én kihirdette a hadiállapotot és a rendeleti kormányzást. Ez a lépés csak a politikai instabilitást növelte, kommunista és muszlim felkelők jelentek meg. Ebben az időszakban Marcos felesége a gyönyörű Imelda Marcos hatalmas építési hullámot indított el az országban, azzal a céllal, hogy „megszépíti” a második világháború miatt igencsak megviselt országot, amelynek célja volt ugyanakkor, hogy a Nyugat kulturális versenytársa legyen a Fülöp-szigetek a harmadik világban. Imelda tervei azonban messze elrugaszkodtak a valóságtól és óriási költségeket emésztettek fel, mialatt az ország nyomorgott és teljes gazdasági csőd szélére került. A pompás építészeti alkotások a giccses egoizmus hatását keltették, ahol mértéket nem ismerően keveredett a Fülöp-szigeteki és nyugati kultúra. Részben ez is okozta Marcos elnök bukását.

1986. januárjában Marcos elcsalta a választásokat, ami heves tiltakozásokat váltott ki. A választás eredményét mindenki hamisnak tartotta, patthelyzet alakult ki az elnökhöz hű és a lázadó katonák között. A lázadókat támogatták a tüntetők., akik a vezető kormánytagok lemondását követelték. Végül a választások győztesének Corazón Aquinót ismerték el. Ő alkotmányozó gyűlést hívott össze új alkotmány kidolgozására. Marcos, a családja és leghűbb szövetségesei Hawaii-ba menekültek.

Az 1986-os események után a demokráciára való visszatérést és a kormányzati reformokat veszélyeztette az állam nagyarányú eladósodása, a kormányzati korrupció, puccskísérletek, a kommunisták felkelése és a muszlim szeparatista mozgalmak. Az 1992-ben megválasztott Fidel V. Ramos kormánya idején a gazdaság virágzott. Azonban 1997-ben a kelet-ázsiai pénzügyi válság megsemmisítette az addigi eredményeket. A következő elnök, Joseph Estrada bukását népi tiltakozás okozta 2001-ben. A következő elnök (2001–2010) Gloria Macapagal-Arroyo, kormánya a korrupció és a választási csalások ellen küzdött.

Az iszlám vallású fillipínókkal a konfliktusok újra és újra megújulnak. Az iszlám lázadók ráadásul saját államot akarnak alapítani, amely Mindanao szigetén lenne. Több kísérlet is történt már erre, egyik ízben túszok szabadon bocsátása árán követelték Mindanao függetlenségét.

A Kongresszus (képviselőház) ülésterme

Közigazgatása és politikai rendszere

Alkotmány, államforma

A Fülöp-szigetek államformája elnöki köztársaság.

Lásd még: A Fülöp-szigeteki Köztársaság elnökeinek listája

Közigazgatási beosztás

Az ország 3 fő régiója	Az ország tartományai

Az országot 73 tartományra osztották fel, melyek a következők:

Abra, Agusan del Norte, Agusan del Sur, Aklan, Albay, Antique, Apayao, Basilan, Bataan, Batanes, Batangas, Benguet, Bohol, Bukidnon, Bulacan, Cagayan, Camarines Norte, Camarines Sur, Camiguin, Capiz, Catanduanes, Cavite, Cebu, Davao del Norte, Davao del Sur, Davao Oriental, Eastern Samar, Ifugao, Lanao del Norte, La Union, Leyte, Maguindanao, Marinduque, Masbate, Mindoro Occidental, Mindoro Oriental, Misamis Occidental, Misamis Oriental, Mountain, Negros Occidental, Negros Oriental, North Cotabato, Northern Samar, Nueva Ecija, Nueva Vizcaya, Palawan, Pampanga, Pangasinan, Quezon, Quirino, Rizal, Romblon, Samar, Sicuijor, Sorsogon, South Cotabato, Southern Leyte, Sultan Kudarat, Sulu, Surigao del Norte, Surigao del Sur, Tarlac, Tawi-Tawi, Zambales, Zamboanga del Norte, Zamboanga del Sur.

Népesség

Képek

Népsűrűségi térkép tartományonként (fő/km²)

Domináns vallások az országban. Kék: keresztény, zöld: muszlim

Általános adatok

Az ország népessége 101 millió fő (2015. júl.), melynek kb. 44%-a él városokban. A népességnövekedés 1,61%-os (2015.), az írástudatlanság pedig 4,1%-os. A legtöbben szívinfarktus, tüdőrák, mellrák, diabétesz, prosztatarák következtében halnak meg.

Népesebb települések

Legnagyobb városok (2015-ben): Manila (12,9 millió fő); Davao (1.6 millió fő); Cebu City (951 ezer fő); Zamboanga (936 ezer fő)

Etnikai megoszlás

A népesség enyhe többsége az államalkotó filippínó néphez tartozik. A filippínók tulajdonképpen kínai-fehér (európai) keverék népcsoport. 40% maláj etnikumú, akiknek a többsége (30%-a) Indonéziából érkezett. Velük együtt polinézek is érkeztek az országba. A Malajziából érkezett malájok illetve negritók (fekete bőrű népcsoport, a Maláj-szigetek eredeti lakói) 10%-ot tesznek ki. Ezenfelül van még 10%-nyi kínai származású, 5% indiai származású és 5% egyéb.

Legnagyobb etnikai csoportok az ország statisztikai intézetének felmérése alapján : 33,8% viszajan, 27,7% tagalog (filippínó), 9,8% ilocano, 6,8% bicolano, 5,1% moro, 3,1% kapampangan, 1,7% igorot, 1,4% pangasinense, 1,2% kínai, 1,1% zamboangueño, 6,8% más.

Nyelvi megoszlás

Az országban a hivatalos nyelv a filippínó (tagalog) és az angol. A filippínók a világ egyik legnagyobb angolul beszélő népe. Sokan beszélnek spanyolul és franciául is. Több mint 90 nyelv és dialektus él itt, a bennszülött csoportok számának megfelelően.

• Lásd még: Fülöp-szigeteki spanyol nyelvjárás és a Fülöp-szigeteki spanyol kreol: chabacano nyelv szócikkeket.

A legtöbb ember által beszélt regionális nyelvek:

Nyelv	Beszélők száma (2000-ben)
Tagalog (Filippínó)	26,388,000
Szebuano (Cebuano)	21,340,000
Ilokano	7,779,000
Hiligajnon (Ilonggo)	7,000,000
Waray (Winaray)	3,100,000
Kapampangan (Pampangan)	2,900,000

Vallási megoszlás

A lakosság 83%-a római katolikus, 9%-a protestáns, 5%-a muszlim, 3%-a pedig egyéb vallású vagy vallástalan.

Gazdaság

2014-ben a munkaerő 30%-a dolgozik a mezőgazdaságban, 16% az iparban, 54% a szolgáltatásokban. Munkanélküliség kb. 7%-os. 2012-ben a lakosság 25%-a él a szegénységi küszöb alatt.

Képek

Mezőgazdaság, halászat

Fő mezőgazdasági termények, nyersanyagforrások: kaucsuk, cukornád, kókuszdió, rizs, kukorica, banán, manióka (tápióka), ananász, mangó, manilakender (Világelső kókuszdió-, ananász- és kopratermelésben).

A tengerpartokat jóformán mindenhol kókuszpálma-ültetvények szegélyezik, a kopra és kókuszolaj termelésben csak kevéssel szorult Indonézia mögé. Mindanao és Panay szigetéről származó, jobbára konzerváruként exportált ananász mennyiségét tekintve élvonalban jár a világranglistán. A keleti partvidéken elterjedt manilakender rostjából hajókötelek készülnek, termesztésében (2000 körül) az ország gyakorlatilag monopolhelyzetet élvez. Luzon, Negros és Panay alföldjein nagy területeket foglal el a cukornád. Luzon központi völgyében terem a dohány, amelyből a világhírű Manila-szivar készül. A kivitelre szánt termékek listáját többféle trópusi gyümölcs egészíti ki.

Az állattenyésztés (szarvasmarha, bivaly, ló, szamár, sertés, kecske, juh) is kiemelkedő szerepet kapott.

Jelentős gazdasági ágazat még a halászat. Halkonzerveivel, fagyasztott haltermékeivel Európában is jelen van.

Bányászat

Földje ásványkincsekben gazdag, de az utóbbi időben hanyatló irányzatot mutat. Még mindig számottevő a réz- és a nemesfémbányászata.

Ipar

Az eredetileg amerikai katonai támaszpontként szolgált területek helyén korszerű ipari parkok létesültek. 2014-ben az ipari termelés növekedési üteme 7,5%-os volt.

Jelentős az elektronikai berendezések gyártása, ruha- és cipőipar, gyógyszeripar, vegyipar, faipar, élelmiszer-feldolgozás, kőolaj-finomítás.

A feldolgozóiparának mintegy 50-60%-a Manila féktelenül terjeszkedő agglomerációjában összpontosul.

A gyáripar árnyékában a hagyományos kézművesség máig is őrzi pozícióit.

Külkereskedelem

• Exporttermékek: elektronikai felszerelések, műszaki berendezések, ruhanemű, réz, hal, kókusz.
• Importtermékek: nyersanyagok, közszükségleti cikkek, kőolaj, fémek, gépek, berendezések, vegyszerek, járművek, iparcikkek.
• Főbb kereskedelmi partnerek 2014-ben:
  • Export: Japán 22,5%, USA 14%, Kína 12,1%, Hong Kong 9%, Franciaország 4,3%, Dél-Korea 4,1%
  • Import: Kína 15%, USA 8,7%, Japán 8,1%, Dél-Korea 7,8%, Szingapúr 7%, Taiwan 6,8%, Thaiföld 5,3%

Közlekedés

Dzsipni, a tömegközlekedés egyik formája

2000 körül a vasúthálózat hossza 897 km, a közúthálózaté 201 994 km. A kikötők száma 15, a repülőtereké 82.

A városok többnyire a tengerparton találhatók: a szigetek közötti áruforgalom nagyrészt hajókon, valamint a kompokkal összekapcsolódó országutakon bonyolódik le. Luzon keskeny nyomközű vasútvonalainak szerepe jelentéktelen, a belföldi légi járatok pedig csak a személyszállításban versenyképesek.

Kultúra

A városi lakosság többsége amerikai hatásra Délkelet-Ázsiában szokatlan magabiztosságot és fesztelenséget sajátított el. A kisvárosok többsége spanyol városkára emlékeztet: központi tér, amelynek egyik oldalán a templom áll, a másik oldalon a világi épületek.

A Fülöp-szigeteki férfiak napközben sportos inget és bőszárú nadrágot viselnek, ünnepélyes ruházatnak pedig barong tagalogot: bő, majdnem átlátszó inget. A nők könnyű nyári ruhákat hordanak, alkalmi ruhának pedig a nagyon bő ujjú ternót.

Oktatás

Az ország szellemi élete, egyetemeinek többsége Manila agglomerációjában összpontosul. Az államigazgatási és felsőoktatási funkciók – 1948 óta – a peremvárosi gyűrű egyik gyöngyszemében, a rangos hivatalnokok és jómódú üzletemberek által is szívesen lakott Quezon Cityben tömörülnek.

Az ország középső részén Cebu City tölt be néhány szigetre kiterjedő felsőfokú központi szerepkört.

Képek a kultúráról

Kulturális világörökség

Az UNESCO a kulturális világörökség részének tekinti az alábbiakat:

• A Fülöp-szigetek barokk templomai Manila, Santa Maria, Paoay és Magao városokban
• A Fülöp-szigeteki Kordillerák rizsteraszai
• Vigan történelmi városa

Művészet

Tánc

Fő néptáncok az országban:

• Itik-Itik [1]
• Tinikling (bambuszrúd-tánc)
• Sayaw sa Bangko [2]
• Binasuan [3]
• Pandanggo sa Ilaw [4]
• Pandanggo Oasiwas [5]
• Maglalatik
• Kuratsa [6]
• La Jota Moncadeña [7] spanyol eredetű
• Kappa Malong-Malong,[8] muszlim befolyású tánc
• Habanera Botolena, [9] flamenco befolyású tánc
• Pantomina [10]
• Cariñosa, flörtölős tánc
• Surtido [11]
• Singkil [12]
• Polkabal [13]

Szokások, hagyományok

A tájegységenként eltérő vallásúak között különbözőek a szokások. Legnagyobb különbség főleg a falvakban és a muzulmán többség által lakott helyeken jelentkezik. Ha velük létesítünk kapcsolatot, ajánlatos ügyelni az eltérő társadalmi szokásokra, étrendi tilalmakra és a nők szerepére.

Gasztronómia

A gasztronómiában igencsak megjelenik az amerikai hatás, ugyanis mindenfelé találhatunk gyors-éttermeket. Bár a választék igencsak bő, ugyanis a McDonald's és BurgerKing mellett megtalálható a helyi szájízre specializálódott Fülöp-szigeteki Jollibee is, vagy a kínai ízeket preferáló ChowKing. Utcai árusokkal is gyakran szembetalálkozhatunk, akiktől mindenféle érdekességet és finomságot vehetünk. Ilyen például a grillezett/sült banán, vagy az úgynevezett „balut penoy”, ami tulajdonképpen főtt kacsatojás. Egzotikuma az, hogy a kis kacsamagzat már kifejlődőben van, amikor elkészítik, így fogyasztáskor a kiskacsát a tojás közepében találjuk. Igen népszerű a lila fagyi fogyasztása, ami attól különleges, hogy nem mesterséges ételszínezéket tartalmaz, hanem az „ube” nevű burgonyaszerű növénytől kapja élénk, jellegzetes színét. Nagy számban fogyasztanak rizs-, illetve tésztaféléket (például pancit). Népszerű ételek még a tengeri élőlényekből készített fogások (hal, rák, garnélarák szósz). A citrom és a lime Fülöp-szigeteki megfelelője a calamansi. Előszeretettel ízesítik vele ételeiket, szószaikat, italaikat is. A Fülöp-szigetek a legnagyobb sörfogyasztó országok közé tartozik. Kifejezetten büszkék hazai sörmárkáikra (Red Horse, San Miguel).

Ünnepek

• Január 1. - Újév
• Június 12. - Nemzeti ünnep - a függetlenség napja (1898)
• December 25. - Karácsony

Turizmus

Képek

Főbb látnivalók

• Manila, Makati
• Luzon: Baguio, Vigan, rizsteraszok (Ifugao), Mayon-vulkán, Hundred Islands Nemzeti Park
• Cebu City
• Bohol: Csokoládé-hegyek, Alona tengerpartja (Panglao)
• Palawan: Puerto-Princesa Föld Alatti Folyó Nemzeti Park, El Nido, tengeri világ
• Sulu-tenger: Tubbataha Reefs (Tubbataha-zátony Nemzeti Park)
• Boracay: tengerpart

Oltások

Javasolt oltások a Fülöp-szigetekre utazóknak:

• Hastífusz
• Hepatitis A (magas a fertőzésveszély)
• Hepatitis B (magas a fertőzésveszély)
• Veszettség

Malária elleni gyógyszer. (Nagy a kockázata a fertőzésnek).

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

• Sárgaláz

Sport

A kosárlabda, ökölvívás, röplabda, labdarúgás, tollaslabda, karate, taekwondo, biliárd, és a sakk népszerű sportágak.

Olimpia

Az ország eddig még nem nyert aranyérmet a játékok során, de két ezüst, és hét bronzéremmel rendelkezik. A legeredményesebb sportág az ökölvívás.

• Bővebben: Fülöp-szigetek az olimpiai játékokon

Labdarúgás

• Bővebben: Fülöp-szigeteki labdarúgó-válogatott

További információk

• Fülöp-szigetek.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Fülöp-szigetek térképe
• Képriport a Fülöp-szigetekről (magyarul)