Árokrendszer (választási rendszerek)
.svg)
Az árokrendszer a vegyes választási rendszerek egy fajtája, amelyben a képviselőket legalább két egymástól független rendszerben választják meg egy testületbe. Az árokrendszert angol nyelvterületen párhuzamos szavazásként (angolul: parallel voting) ismerik, ezzel szemben a magyar kifejezés a német Grabenwahlsystem kifejezéssel azonos. Az árokrendszer nem kompenzációs vegyes választási rendszer, leggyakoribb típusait vegyes többségi képviseleti rendszernek is nevezik.[1]
Az árokrendszer leggyakoribb fajtája ötvözi a relatív többségi szavazást és a pártlistás arányos képviseletet. Ezt a rendszert a parlament megválasztásához alkalmazzák például Japánban, Tajvanon és Oroszországban. Európában Andorra listás blokkszavazással, Litvánia kétfordulós rendszerrel[2] használja. A listás helyek aránya az összes mandátumhoz viszonyítva széles skálán (általában 20%-80%) mozog, ettől függően általában az árokrendszer arányossága nagyban változó[3]
Az árokrendszert (általában vegyes többségi rendszer) megkülönböztetik a vegyes választási rendszerek másik családjától, az úgynevezett kompenzációs választási rendszerektől. Ennek egy fajtáját a vegyes arányos képviseletnek (MMP) nevezik, ahol a pártlistás eredmény határozza meg, hogy az egyes pártok mennyi mandátumot kapnak összesen a törvényhozásban (ehhez figyelembe kell venni az egyéniben megszerzett mandátumokat, míg az árokrendszerek ezt nem teszik). Míg az egyfordulós, egy X-es relatív többségi és pártlistás arányos rendszer kombinációja a leggyakoribb párosítás az árokrendszerekben, bármilyen más kombináció is lehetséges.[1]
Magyarországon az árokrendszert az 1990-es önkormányzati választáson használták a 10 000 főnél több lakosú településeken, itt a törvény "két szavazatos" választási rendszerként hivatkozott rá.[4] Az egyéni választókerületekben egy-egy képviselőt választottak kétfordulós (de nem abszolút többségi – az első fordulóban elég volt 25%-ot szerezni) rendszerben, és mellette a szavazók külön adhattak le pártlistás szavazatot. Az 1994-es választásra már egy egyszavazatos, egyfordulós, kompenzációs vegyes választási rendszert írt elő a törvény.[5]
Használat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jelenlegi használat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Ország | Testület | Egyéni mandátumok száma | % | rendszer | Pártlistás (arányos) mandátumok száma | % | rendszer | Egyéb mandátumok száma | % |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Andorra |
Völgyek Általános Tanács | 14 | 50% | listás blokkszavazás | 14 | 50% | pártlistás arányos | ||
 Kínai Köztársaság (Tajvan) |
Törvényhozó gyűlés | 73 | 65% | relatív többségi | 34 | 30% | pártlistás arányos | 3 | 5% |
 Japán |
Képviselőház | 289 | 62% | relatív többségi | 176 | 38% | pártlistás arányos | ||
| Felsőház | 147 | 60% | SNTV | 98 | 40% | pártlistás arányos | |||
 Litvánia |
Parlament | 71 | 50% | kétfordulós | 70 | 50% | pártlistás arányos | ||
 Nepál |
Képviselőház | 165 | 60% | relatív többségi | 110 | 40% | pártlistás arányos | ||
 Oroszország |
Állami Duma (képviselőház) | 225 | 50% | relatív többségi | 225[6] | 50% | pártlistás arányos | ||
 Szenegál |
Nemzetgyűlés | 105 | 64% | relatív többségi | 60 | 36% | pártlistás arányos | ||
 Fülöp-szigetek |
Képviselőház | 253 | 80% | relatív többségi | 63 | 20% | pártlistás arányos | ||
 Tádzsikisztán |
Képviselőház | 41 | 65% | kétfordulós | 22 | 35% | pártlistás arányos |
Területek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Ország | Testület | Egyéni mandátumok száma | % | rendszer | Többségi képviseleti mandátumok száma | % | rendszer | Egyéb mandátumok száma | % |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Új Zéland |  Niue Országház |
14 | 70% | relatív többségi | 6 | 30% | relatív többségi blokkszavazás | ||
| Brit tengerentúli területek |  Anguilla |
9 | 69% | relatív többségi | 4 | 69% | relatív többségi blokkszavazás | ||
| Turks és Caicos Szigetek | 10 | 48% | relatív többségi | 5 | 24% | relatív többségi blokkszavazás | 4 kinevezett + 2 ex officio | 28% | |
| Brit Virgin Szigetek | 9 | 69% | relatív többségi | 4 | 69% | relatív többségi blokkszavazás |
Argentín tartományok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Ország | Testület | Egyéni mandátumok száma | % | rendszer | Pártlistás (arányos) mandátumok száma | % | rendszer | Egyéb mandátumok száma | % |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Argentína |
Cordoba provincia törvényhozó testülete | 26 | 37% | relatív többségi | 44 | 63% | pártlistás arányos | ||
| Rio Negro provincia törvényhozó testülete | 24 (3 mandátumos kerületek) | 52% | pártlistás arányos | 22 | 48% | pártlistás arányos | |||
| San Juan provincia törvényhozó testülete | 19 | 53% | relatív többségi | 17 | 47% | pártlistás arányos | |||
| Santa Cruz provincia törvényhozó testülete | 14 | 58% | relatív többségi | 10 | 42% | pártlistás arányos |
Hibrid használat és hasonló rendszerek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A magyar Országgyűlés olyan rendszert alkalmaz, amelyben a párhuzamos szavazati komponens 93 mandátumon osztozik a kompenzációs töredékszavazati rendszerrel és a nemzetiségi listás mandátumokkal.[1][7] Ez azt jelenti, hogy a ténylegesen közvetlenül a pártlistára leadott szavazatok alapján (árokrendszerben) kiosztott mandátumok száma nem tudható a választás előtt, csak a tényleges eredmények ismeretében számolható ki.[8]
- Dél-Korea 1988 és 2019 között árokrendszert alkalmazott. 2019-től az árokrendszer és a vegyes arányos rendszer kombinációját alkalmazza, kompenzációs (30) és árokrendszeri mandátummal (17) egyaránt.
- Seychelle-szigetek
- Mexikó
- Monaco
- Pakisztán
- Jersey (Egyesült Királyság)
- Olaszország
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 "Választási Tudásbázis - Árokrendszer". www.szavaz.at. Hozzáférés: 2025. december 4.
- ↑ "Választási Tudásbázis - Litvánia". www.szavaz.at. Hozzáférés: 2025. december 4.
- ↑ Reynolds et al (2008), Electoral System Design: The New International IDEA Handbook, Sweden: International Institute for Democracy and Electoral Assistance, pg. 104
- ↑ "1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról - Törvények és országgyűlési határozatok". mkogy.jogtar.hu. Wolters Kluwer Hungary. Hozzáférés: 2022. június 16.
- ↑ "1994. évi LXII. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról - Törvények és országgyűlési határozatok". mkogy.jogtar.hu. Wolters Kluwer Hungary. Hozzáférés: 2022. június 16.
- ↑ "Putin Orders New System for Russian Parliamentary Elections - NYTimes.com". 2013. január 3. Hozzáférés: 2014. szeptember 9.
- ↑ "Választási Tudásbázis - Magyarország". www.szavaz.at. Hozzáférés: 2025. december 4.
- ↑ Political Capital (2012) The new electoral law in Hungary - In-depth analysis http://www.valasztasirendszer.hu/wp-content/uploads/PC_ElectoralSystem_120106.pdf
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Parallel voting című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.