Banán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Banán
Banán

Banán
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Gyömbérvirágúak (Zingiberales)
Család: Banánfélék (Musaceae)
Nemzetség: Musa
Fajok
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Banán témájú médiaállományokat és Banán témájú kategóriát.

Banán termése (Madeira, Câmara de Lobos)

A banán a trópusokon elterjedt és termesztett egyszikű, lágy szárú, bár gyakran fatermetű növények nemzetsége a banánfélék (Musaceae) róluk elnevezett családjában. A világ legmagasabb egyszikű, lágy szárú növénye.

Etimológia[szerkesztés]

Világszerte használt neve nyugat-afrikai, feltehetőleg volof eredetű és spanyol vagy portugál közvetítéssel került át más európai nyelvekbe.[1]

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

A fatermetű növény 3–10 méter magas törzse valójában áltörzs, ami a felállva egymásra boruló, egymást spirálisan követő levelek kemény hüvelyeiből alakul ki. A szabadban levéllemezei többnyire tagoltak, mivel erősebb szél hatására a levélerek között a levél felhasadozik. Gyökérzete a föld alatti gyöktörzsből (rizóma) ágazik szét.

A 2 m hosszt is elérő, lecsüngő, összetett fürtvirágzata hosszú virágtengelyen, a csőszerű áltörzsön áttörve nő ki annak közepéből. A gazdagon elágazó, egylaki virágzatban fölül nőnek a porzós, alul a termős virágok — a virágzat alsó 1–12, spirálisan elhelyezkedő ágán többnyire 14–18, párosával növő virággal.[2] Minden részvirágzatot egy-egy lila murvalevél ölel körül.

Termése bogyótermés (tulajdonképpen áltermés). A többnyire 10–15 cm hosszú, hajlott, sokszögletű, tompa végű, zöldessárga gyümölcsök közös száron helyezkednek el. A vadbanánok gyümölcsében nagy, kemény magok találhatók, a termesztett triploid változatok magtalanok.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés]

A banán trópusi növény; kevéssé fagyálló.

9–10 hónapos korában virágzik, méghozzá fokozatosan, alulról fölfelé. Termése kb. 3 hónap alatt érik be; ezután az áltörzs elpusztul, és a rizómából új növény sarjad. A vadon élő fajokat kis madarak porozzák be.[3]

A termesztett, magtalan fajokat vegetatívan, sarjaztatva szaporítják. Ezek a termesztett banánfajok egy-egy közös ős klónjai, amelyek betegségekkel szembeni ellenálló képessége elmarad a vad ősökétől.

Fontosabb fajok és felhasználásuk[szerkesztés]

A banánt Carl von Linné svéd természettudós eredetileg két csoportba sorolta: főzőbanán (wd) és desszertbanán.

A nemzetségükbe több mint hetven faj és hibrid tartozik.

Étkezési banán[szerkesztés]

A legfontosabb gyümölcstermő faj az étkezési banán (Musa x paradisiaca). Termésének főleg keményítőtartalma jelentős. Évi 50–70 kg gyümölcsöt érlel.

  • Jellegzetes zamatú húsát frissen fogyasztják vagy szárítva (lisztként, illetve pehelyként) forgalmazzák.
  • A zölden szedett, éretlen gyümölcsöt az értékesítés helyén utóérlelik.
  • A zöld banán 90-95% relatív páratartalmú térben 14-15 °C-on 10-20 napig tárolható. Éretten 13-16 °C-on tanácsos tartani, mert 13 °C alatt szürkül. Így 5–10 napig tartható el.

A kevéssé édes, de nagy keményítőtartalmú változatokat a krumplihoz hasonlóan sütve, illetve főzve, köretnek eszik. Egyes fajtáival állatokat takarmányoznak. Az Ugandában és Tanzániában termő fajokból sört főznek.[4]

Ennek legédesebb (legtöbb cukrot tartalmazó) fajtáját régebben Musa sapientum néven megkülönböztették az alapfajtól; ez a név mára már nem használatos.

Ismertebb fajták balról jobbra: főzőbanán (plantain), vörös banán, almabanán (latundan), Cavendish. Európában a Cavendish a leggyakrabban értékesített banánfajta.
Ismertebb fajták balról jobbra: főzőbanán (plantain), vörös banán, almabanán (latundan), Cavendish.
Európában a Cavendish a leggyakrabban értékesített banánfajta.

Táplálkozási jellemzői[szerkesztés]

Nyers banán
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 89 kcal   371 kJ
Szénhidrátok     22,84 g
- Cukrok  12,23 g
- Rost  2,6 g  
Zsír0,33 g
Fehérje 1,09 g
A-vitamin ekviv.  3 μg 0%
Tiamin (B1-vitamin)  0,031 mg  3%
Riboflavin (B2-vitamin)  0,073 mg  6%
Niacin (B3-vitamin)  0,665 mg  4%
Pantoténsav (B5-vitamin)  0,334 mg 7%
B6-vitamin  0,367 mg28%
Folsav (B9-vitamin)  20 μg 5%
C-vitamin  8,7 mg10%
Kalcium  5 mg1%
Vas  0,26 mg2%
Magnézium  27 mg8% 
Foszfor  22 mg3%
Kálium  358 mg  8%
Cink  0,15 mg2%
A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára
javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak.
Forrás: USDA tápanyag adatbázis

Mivel a gyümölcs (valójában lágy szárú növény) könnyen emészthető, ezért kisbabáknak is adható, a gyomorból 110 perc alatt kiürül. Ajánlható gyomorfekélyben szenvedőknek. Több táplálkozási szakértő gyógyhatásúnak tartja; ennek okaként főleg az A-, U- és E-vitamint, a vasat, rezet, jódot, mangánt és foszfort említik. Különösen sok benne a B6-vitamin.[5] Jelentős szénhidrát-tartalma miatt fogyókúrázóknak nem ajánlott. Savtartalma a legtöbb gyümölcsénél jóval kisebb, emiatt már csecsemők is ehetik (Terebess). Sportolók számára kiváló szénhidrátforrásként szolgál, főleg edzések előtt kellő idővel fogyasztva.[6]

A magyar táplálkozási tanácsadókban és honlapokon kalcium-tartalmára gyakran 110 mg/100 g-ot adnak meg — ez sokkal több a külföldi adatbázisokban szereplő értéknél. Bíró György megerősítette, hogy az adat tévesen szerepelt a Bíró-Lindner Tápanyagtáblázat című könyvben.[forrás?] Ezért a tej kalcium-tartalmának pótlására vagy a csontritkulás kezelésére a banán nem ajánlható; az ilyen közlések tévesek.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

Vadbanán belseje

A vadbanán a mai termesztett banánfajok őse, őshazája Délkelet-Ázsia. Az Indonéziától Vietnamig húzódó monszunerdőkben ma is él két vad faja, a törpe banán (Musa acuminata) és a Musa balbisiana — ezek a ma ismert, gyakran hibrid változatok ősei.

Valószínűsítik, hogy először Új-Guineában kezdték termeszteni. Az Új-Guinea és Délkelet-Ázsia közti szigetvilágban fokozatosan, szigetről szigetre terjedt. A görögök i. e. 333-ban már ismerték. Plinius elbeszélése szerint Nagy Sándor katonái is megkóstolták indiai hadjáratukon. Észak-Egyiptomba és a Közel-Keletre arab kereskedők telepítették be a 7. században.

A portugálok a 15. század elején(?) banánsarjakat telepítettek Nyugat-Afrikából a Kanári-szigetekre. Egy spanyol dominikánus szerzetes, Thomas de Berlengas, Panama későbbi püspöke vitte magával a banánt 1516-ban Santo Domingóba; innen terjedt el az amerikai kontinensen mint az Amerikába hurcolt rabszolgák egyik fő tápláléka.

A 21. század elején a legtöbb banán Indiában és Kínában termett, ezek az országok azonban csak belföldi fogyasztásra termesztenek.

A századfordulón a legnagyobb exportőrök az úgynevezett banánköztársaságok: Guatemala, Honduras, Ecuador, Costa Rica, Panama voltak. A 21. század elején a legnagyobb exportőr Ecuador. (Ezért a banánt sokan helytelenül amerikai növénynek tartják.)

A 21. században Magyarország déli határvidékén (főleg a Dráva mentén) egyre több helyen a kertekben is ültetik, de termése gyakorlatilag csak az melegházakban érik be.


A legnagyobb banántermelők
2017-ben (millió tonna)
Banán
(desszertbanán)
Főzőbanán Össz.
 India 30.5   30.5
 Kína 11.2   11.2
 Fülöp-szigetek 6.1 3.1 9.2
 Kolumbia 3.8 3.6 7.4
 Indonézia 7.2   7.2
 Ecuador 6.3 0.8 7.1
 Brazília 6.7   6.7
Világ 113.9 39.2 153.1
Forrás: ENSZ, FAOSTAT [7][8]
A legnagyobb exportálók 2017-ben
FAOSTAT[9]
Ország Mennyiség
(ezer tonna)
 Ecuador 6 548
 Costa Rica 2 428
 Guatemala 2 116
 Kolumbia 1 989
 Fülöp-szigetek 1 668
 Honduras 667
 Mexikó 556


Szobabanán[szerkesztés]

A törpe banán szobanövényként tartott változatát egyes szerzők Musa cavendishii néven külön fajként ismertetik; más szerzők szerint ez a megkülönböztetés botanikailag nem indokolt.[10] 0,5–2 m magasra nő. Nagy, puha levelei világoszöldek. A hosszú, csüngő virágkocsányon fejlődő virágok kis banánokká érnek. Gyümölcse nem ehető, de mutatós kinézete miatt eléggé felkapott szobanövény.[11]

Óriás banán[szerkesztés]

A Musa ingens 15 m magasra is megnő

Manilakender[szerkesztés]

A Musa textilist rostjaiért, ipari növényként termesztik, és főleg zsákszövetet készítenek belőle.[12]

A banán mint energiaforrás[szerkesztés]

A banántermelő országokban rendkívül sok gondot okoz a banánhéj hasznosítása. Ruandában például két millió tonna gyümölcs terem évente és ennek csak kis része hasznosítható ehető gyümölcs formájában. A többi, levél, szár, héj, mind hulladék és megsemmisítése óriási probléma. A nottinghami kutatók megtalálták a banánhéj hasznosításának egyik legegyszerűbb módját. Mike Clifford, az egyetem műszaki karának professzora szerint a banánbrikett lehet a jövő energiaforrása a fában szegény országok számára. A növényi hulladék fűtőanyaggá történő alakítása a fenntartható fejlődés egyik alappillére.

Fűtőanyaggá alakítása[szerkesztés]

A rothadt gyümölcsöket és a banánhéjat pasztává keverik. Ehhez a keverékhez Angliában fűrészport, míg Afrikában szárított banántörzsmorzsalékot kevernek. Az anyagot briketté préselik és negyven Celsius fokon szárítják — kemencében vagy egyszerűen a napra kitéve.[13]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. banana | Origin and meaning of banana by Online Etymology Dictionary (angol nyelven). www.etymonline.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 17.)
  2. Ivan A. Ross: Musa sapientum
  3. Terebess
  4. (Terebess)
  5. (Terebess)
  6. Ha a nagymama lecsóját eszik, nem kapják meg az érmet. Index.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 7.)
  7. Banana production in 2017, Crops/Regions/World list/Production Quantity (pick lists). UN Food and Agriculture Organization, Corporate Statistical Database (FAOSTAT), 2018 [2017. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 14.)
  8. Archived copy. [2017. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 6.)
  9. Vers une voix unitaire des travailleurs et travailleuses de la banane en Afrique pp. 15, 2019
  10. Uniprot.org: Taxonomy - Musa acuminata (Banana) (Musa cavendishii)
  11. Édenkert.hu: Törpebanánok: Musa Cavendishii. [2019. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 8.)
  12. Terebess
  13. A banánhéj, mint fűtőanyag. [2011. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 9.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a banana című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Banana
A Wikimédia Commons tartalmaz Banán témájú médiaállományokat.