Venezuela
Venezuela vagy teljes nevén: Venezuelai Bolivári Köztársaság[5] (spanyol: República Bolivariana de Venezuela) ország Dél-Amerika északi részén. Északról a Karib-tenger és az Atlanti-óceán, nyugatról Kolumbia, délről Brazília, északkeletről Trinidad és Tobago, keletről Guyana határolja. Fővárosa és legnépesebb városa Caracas.
Területét Spanyolország gyarmatosította 1522-ben, az őslakosok ellenállása közepette. 1811-ben az első spanyol-amerikai területek egyike lett, amely kikiáltotta a Spanyolországtól való függetlenségét, majd 1830-ban teljesen szuverén országgá vált.
Ma fejlődő ország, de a világ egyik legnagyobb kőolajtartalékaival rendelkezik és a világ egyik vezető kőolajexportőre. A vezetés rossz politikája miatt azonban az ország gazdaságának összeomlásához vezetett.[6][7] Rekord hiperinflációval,[8][9] alapvető áruhiánnyal küzd,[10] ahol a magas munkanélküliség,[11] a szegénység,[12] a magas gyermekhalandóság, az alultápláltság, továbbá a súlyos fokú bűnözés és a széles körű korrupció jellemző problémák. Ezek miatt a 2010-es években több millió ember hagyta el Venezuelát,[13] megfosztva az országot a legjobban képzett munkaerőtől.[14] A 2020-as évek elején az olyan alapvető szolgáltatások, mint az oktatás és az egészségügy, továbbra sem megfelelőek és a lakosság kb. 80%-a szegénységben él.[14] A Numbeo alapján bűnözés szintjén 2025-ben globális szinten is az egyik legveszélyesebb ország.[15]
Etimológia
[szerkesztés]
A legnépszerűbb és legelfogadottabb változat szerint a kora újkori európaiak közül elsőként az 1499-ben a spanyol Alonso de Ojeda vezette expedíció ért el a venezuelai tengerpartra. A Maracaibo-tó környékén álló gólyalábas házak az itáliai navigátort és térképészt, Amerigo Vespuccit Velencére emlékeztették, ezért a régiót Veneziolának, vagyis „Kis Velencének” nevezte el.[16]
(A Venecia kicsinyítőképzős alakja spanyolul).
Ugyanakkor egyes tudósok azt feltételezik, hogy a név egy őshonos szóból származhat. Martín Fernández de Enciso, korabeli térképész Summa de Geografía című munkájában azt állította, hogy az őslakosokat, akikkel találkoztak, "Veneciuelának" hívták.[17] Bár ez az elmélet is létezik, a legelterjedtebb és legszélesebb körben elfogadott eredettörténet az, hogy a név a cölöpös házak és Velence miatt kapta a nevét.
Földrajza
[szerkesztés]
Dél-Amerika északi részén terül el. Természetes határa mintegy 2800 km hosszan a Karib-tenger, illetve az Atlanti-óceán partja.
Délen Brazíliával 2200 km-en; kelet felé Guyanával 743 km-en, nyugaton Kolumbiával mintegy 2050 km-en határos.
Több fő földrajzi területre osztható:
- Az Andok, amely vonulatai széles kelet-nyugati ívben húzódnak a kolumbiai határtól a Karib-tengerig. A venezuelai Andok csúcsai közel 5000 métert érnek el.
- Az Orinoco-síkság (Llanos) az ország szívében. A Karib-tenger partjától a kolumbiai határig húzódik.
- A Maracaibo-síkság északnyugaton. Hegyvonulatok övezik, kivéve északon, ahol a Karib-tenger határolja.
- A Guyanai-felföld délkeleten. Az Orinoco folyótól délkeletre emelkedik. A régió legszembetűnőbb képződménye a Gran Sabana, egy nagy, erősen erodálódott fennsík. Itt található az Angel-vízesés, a világ legmagasabb vízesése.
- A venezuelai karibi szigetek. A népszerű Margarita-sziget a szárazföldtől távolabb fekszik.
Domborzata
[szerkesztés]Északi részén az Andok vonulatai emelkednek. Legmagasabb pontja az országban a Pico Bolívar (4978 m). Part menti láncát két részre osztja a Barcelonai-öböl: keleten a Cumanai-hegység, míg nyugaton a Karib-hegység foglal helyet. A Karib-hegységben számtalan medence helyezkedik el, melyek közül a legkiterjedtebb a Valenciai-medence. Az Andoktól északi irányban, a partvidéken a Maracaibói-medence lagúnavidéke húzódik, a Maracaibói-öbölben.
Déli részét a Guyanai-felföld 2000 méteres hegyei alkotják. Az Orinoco-tól keletre fekvő felföld északi része dombvidék, középen hullámos hegyvidék, délen magashegység.
Az Andok és a Guyanai-felföld között ékelődik be az Orinoco-síkság vagy Orinoco-medence.
A partvonal előtt, a Karib-tengerben sorakozó szigetek legnagyobbika Margarita.
-
Venezuela domborzati térképe -
Műholdas képe -
-
Magashegység, Pico Bolívar -
Orinoco-delta
Vízrajza
[szerkesztés]A legnagyobb folyója az Orinoco (2900 km). Az Amazonas után Dél-Amerika legnagyobb folyója.[18] Vízszintje az évszaktól függően jelentősen ingadozik.
Jelentősebb folyók még: a Río Negro (2253 km), a Caroni, az Apure.
A Föld legmagasabb vízesése a 979 m magas Angel-vízesés a Churun folyón (Guyanai-hegyvidék).
Legnagyobb tavai: Maracaibo-lagúna (12 950 km²), Valencia-tó (325 km²).
Éghajlata
[szerkesztés]
Venezuelának leginkább forró és párás trópusi éghajlata van, amely a tengerszint feletti magasság függvényében változik, a forró síkvidékektől a hűvösebb felföldekig. Az országban többnyire két fő évszak van: egy esős évszak májustól decemberig, és egy száraz(abb) évszak decembertől áprilisig. Míg a trópusi síkvidékek általában forrók és párásak, a hegyvidéki régiókban, mint például az Andokban, mérsékeltebb a hőmérséklet, egyes területeken pedig, például az északnyugati partvidéken, kevés csapadék jellemző.
A Köppen éghajlati osztályozás szerint Venezuela éghajlati típusai a következők:[19][20]
A csoport: Trópusi éghajlat. Ez az ország legjellemzőbb éghajlati típusa. Altípusai:
- Trópusi szavanna éghajlat (Aw). Az egész országban jellemző, uralja az ún. Llanos és az északi Guayana régiót. December és március között szárazabb az idő, az éves csapadékmennyiség 600 és 1500 mm között van.
- Trópusi monszun éghajlat (Am). A Guayana régióban, az Orinoco-deltában, Zuliától nyugatra, az Andok és a Paria-félsziget lábánál, a Barlovento régióban jellemző.
- Trópusi esőerdő éghajlat (Af). A csapadékmennyiség itt meghaladja a 2500 mm-t és nincs száraz évszak.
- Venezuela trópusi éghajlata
-
Trópusi szavanna éghajlat a Gran Sabanában -
Trópusi szavanna éghajlat, Llanos -
Trópusi monszun, Sur del Lago -
Trópusi monszun éghajlat Canaimában -
Trópusi esőerdő éghajlat az Orinoco-deltában
Köppen osztályozása alapján van még száraz és félszáraz éghajlat (B csoport), mérsékelt (C csoport) és magashegyvidéki éghajlat (E csoport).
Évi középhőmérséklet: 19–27 °C, amelyet főleg a tengerszint feletti magasság befolyásol.
 Caracas |
 Maracaibo |
 Ciudad Bolívar |
|---|---|---|
 Barcelona |
 Santa Elena de Uairén |
 Puerto Ayacucho |
Természeti értékei
[szerkesztés]Növény- és állatvilága
[szerkesztés]Különösen magas fajdiverzitásával és biodiverzitásával, a rendkívül nagyszámú endemikus növény- és állatfajjal, nemzetséggel és családdal, valamint a változatos ökoszisztémákkal Venezuelát a világ egyik legnagyobb sokféleséggel rendelkező országának tartják.
Nemzeti parkjai, természetvédelmi területei
[szerkesztés]Körülbelül 105 védett terület és 43 nemzeti park található az országban.
A Canaima Nemzeti Park a természeti világörökség része.
Történelme
[szerkesztés]Legalább 15 ezer éve lakja ember a mai Venezuela területét. Ennek bizonyítékai a késői pleisztocénből feltárt szerszámok, nyílhegyek.
A 16. században, amikor megkezdődött Venezuela spanyol gyarmatosítása, a bennszülött népeket tervszerűen legyilkolták. Indián törzsfőnökök (kacikák) megkíséreltek ellenállni a spanyol behatolásnak, de végül vereséget szenvedtek, és ezzel szolgaságba kerültek (amikor a spanyolok rájöttek, hogy a nehéz munkát az indiánok nem tudták végrehajtani kezdtek afrikai fekete rabszolgákat vásárolni és a kolóniákba vinni).
Venezuela betelepítése 1522-ben kezdődött. Ekkor alapították Coro városát, a Spanyol Birodalom első állandó dél-amerikai települését a mai Cumana regióban. Kelet-Venezuelának ezt a részét Új-Andalúziába tagolták. A mai Venezuela legnagyobb része Új-Granada alkirályság része lett a 18. század elején. 1776-ban állították fel az önálló főkapitányságot. Sikertelen felkelések sorozata után Venezuela 1811. július 5-én kiáltotta ki függetlenségét Francisco de Miranda vezetésével, aki résztvevője volt a francia forradalomnak, azután lett Venezuela marsallja.
Caracast 1812-ben földrengés rombolta le, és az új állam ellen felkeltek a venezuelai nagybirtokosok. Mindez hozzájárult az első venezuelai köztársaság bukásához. A második venezuelai köztársaságot 1813. augusztus 7-én kiáltották ki. Néhány hónap után ez is összeomlott.
Az önrendelkezést az ország végül az 1821. június 24-én megvívott carabobói csata után nyerte el. Ezt a csatát Simón Bolívar nyerte José Antonio Páez és Antonio José de Sucre támogatásával. José Prudencio Padilla és Rafale Urdaneta a Maracaibo-tónál vívott csatában győzött 1823. július 24-én, segítve a független Venezuela megszületését. Új Granada kongresszusa Bolívárt bízta meg a granadai hadsereg vezetésével; parancsnoksága alatt az több országot szabadított fel, és megalapította Nagy-Kolumbiát. Sucre, aki sok csatában vett részt Bolívar oldalán, felszabadította Ecuadort, később pedig Venezuela második elnöke lett. Venezuela Nagy Kolumbia része volt 1830-ig, amikor a Páez vezette lázadásban kikiáltották az új Venezuelai Köztársaságot; első elnöke Páez lett.
Venezuelában a 19. században állandó volt politikai forrongás, diktátorok követték egymást. A 20. század első felében "caudillo"-k (puccsista katonatisztek) uralma folytatódott, miközben végrehajtották a legszükségesebb társadalmi reformokat és támogatták a gazdasági növekedést. Juan Vicente Gómez 1935-ös halála után vége lett a caudillismonak, demokratikus mozgalmak arra kényszerítették a katonákat, hogy visszavonuljanak a közvetlen politikai beavatkozástól 1958-ban. Azokban az években Venezuelában demokratikusan választott kormányok követték egymást. Az első világháború idején jelentős kőolajkészletet fedeztek fel az országban. Ez gazdasági fellendülést hozott, amely az 1980-as évekig tartott; 1935-ben az egy főre jutó GDP Venezuelában volt a legmagasabb egész Dél-Amerikában. A második világháború után a globalizáció hatásai és az erőteljes bevándorlás sokrétűvé tette a venezuelai társadalmat. A bevándorlók elsősorban Dél-Európából (Spanyolország, Olaszország, Portugália) és Latin-Amerika szegényebb országaiból érkeztek.
Az 1970-es években és az 1980-as évek elején, a "petrodollár éveiben" a nagyarányú közkiadások, a kormány és a magánszektor külső és belső eladósodása az olajárak 1980-as években bekövetkezett csökkenése idején válságba sodorta Venezuela gazdaságát. Hogy képes legyen teljesíteni fizetési kötelezettségeit, a kormány leértékelte valutáját. A következmény az életszínvonal drámai visszaesése lett. A hibás gazdaságpolitika, a kormány és társadalom egyre nagyobb korrupciója a szegénység kiterjedéséhez vezetett és olyan mértékű bűnözéshez, ami már a politikai stabilitást veszélyeztette. Végül 1992-ben két jelentős puccskísérlet is volt.
_02.jpg)
1992 februárjában egy korábbi ejtőernyős tiszt, Hugo Chávez megkísérelte megdönteni Carlos Andrés Pérez kormányát, mert dühítették az elnök szigorú gazdasági intézkedései. A puccskísérlet sikertelen volt, Chávezt bebörtönözték. Ugyanazon év novemberében volt egy másik sikertelen puccskísérlet is. A hadsereg forradalmi csoportjai szervezték, céljuk ugyanaz volt, mint Chávez megelőző kísérletének.
1998-ban Hugo Chávezt elnökké választották. Jelentős és vitatott reformokat hajtott végre az alkotmányon, bevezette a „bolivari forradalom” fogalmát.
21. század
[szerkesztés]2002 áprilisában Chávezt átmenetileg megfosztották hatalmától a hadsereg és az üzleti világ jobboldali elemei. A puccs legfőbb oka és célja a legnagyobb, már államosított olajtársaság új felső- és középszintű (korábban a hadsereghez közel álló) vezetőinek kinevezése ellen kitörő, általános tiltakozó sztrájk támogatása volt.[1]
Chávez 2013-ban betegség következtében elhunyt, utóda az ország élén, korábbi külügyminisztere, Nicolás Maduro lett. Chávez halála után (2013) az ország az államcsőd szélére került.[21][22] Az utóbbi években a helyzet tarthatatlannak látszik, élelmiszerhiány lépett fel, az infláció hatalmas, a zűrzavar állandósulni látszik. A kormány alig képes fenntartani a rendet és eddig nincs remény arra, hogy a válság mihamarabb megoldódni látszik.
2023-ban Venezuela és a szomszédos Guyana között már 2015 óta zajló területi vita új fordulatot vett. Guyana uralja ugyanis a területének mintegy kétharmadát kitevő, ám viszonylag ritkán lakott Essequibo elnevezésű régiót.[23] Egy Venezuelában tartott, a kérdést érintő referendum szerint a lakosság jelentős hányada támogatja, hogy Essequibo venezuelai segítséggel önálló állammá válljon.[23]
Guyana szerint Venezuela Essequibo annektálására készül.[24] Az egyébként olajban gazdag térségre Venezuela már a 19. században bejelentette igényét, ám egy 1899-es nemzetközi egyezmény azt a Brit Birodalomnak ítélte.[24] Maduro mostanra vitatja az egyezmény jogosságát, míg a guyanai fél történelmileg megalapozatlannak tartja a követelést, lévén nem volt soha venezuelai jelenlét a térségben.[24] A vita kapcsán a sajtó háborús feszültséget emleget, míg guyanai részről meg vannak győződve, hogy Venezuela a kőolaj lelőhelyeket akarja megszerezni.[24] A helyzet komolyságát mutatja, hogy Brazília a venezuelai határon fokozta katonai jelenlétét.[25]
Venezuela ugyan még nem gyakorol semmilyen ellenőrzést Essequibo felett, Maduro viszont már a szavazást követően elkezdte az a legújabb venezuelai szövetségi államként kezelni, s a kormány új térképeket bocsátott ki, az elnök pedig rendeletekben hozott létre irányítószerveket a területre, melyek élére venezuelai tisztségviselőket állított (egyelőre tényleges hatalom nélkül).[26]
A felek egyelőre még tárgyalások útján próbálják rendezni a vitatott terület kérdését.[27] A spanyolajkú latin-amerikai államok közül eddig csak Nicaragua értett egyet Venezuelával az említett kérdésben, más országok ugyanúgy nem támogatják Essequibo elcsatolását.[28]
Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés]
Alkotmány, államforma
[szerkesztés]Venezuela névleg egy elnöki rendszerű szövetségi köztársaság, a gyakorlatban egy autoriter kormányzati rendszer működik.
Az elnök államfő és kormányfő is. Hivatali ideje hat év, és (2009-i állapot szerint) az elnök korlátlan számú alkalommal újraválasztható.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés]Az egykamarás venezuelai parlament az Asamblea Nacional („Nemzetgyűlés”).
A legfelsőbb bírói szerv a Legfelsőbb Bíróság vagy másképp Tribunal Supremo de Justicia, amelynek bíráit a parlament választja tizenkét éves ciklusra.
Jogállamiság
[szerkesztés]A V-Dem svéd politikai intézet indexe alapján Venezuela 2023-ban az egyik legkevésbé demokratikus ország Latin-Amerikában.[29][30] Hugo Cháveznek és utódjának, Nicolás Maduronak sikerült elpusztítania a demokratikus ellenőrzés rendszerét. A kormány a politikai ellenfeleket tárgyalás nélkül vetette börtönbe és betiltotta az ellenzéki pártokat.[31]
A 2020-as évek közepén továbbra is elnyomó autokrácia van jelen, amint azt az olyan alapvető demokratikus elvek folyamatos hiánya is bizonyítja, mint a hatalmi ágak szétválasztása, az igazságszolgáltatás függetlensége és a jogállamiság hiánya, valamint az alapvető szólás- és egyesülési szabadságjogok folyamatos korlátozása.[32]
Közigazgatási beosztás
[szerkesztés]
Politikai pártok
[szerkesztés]Negyven éven át volt két fontos erős párt az országban, az AD (Acción Democrática) és a COPEI (Comité de Organización Política Electoral Independiente). Mind a kettő visszaszorult 1998-ban, mikor a Hugo Chávez pártja, a MVR (Movimiento Quinta Republica) megnyerte a választásokat. Vannak más politikai pártok, mint a Primero Justicia (Luis Borges, Henrique Capriles Radonski) és a Un Nuevo Tiempo (Omar Barbosa, Delsa Solórzano).
2007-ben az elnök Chávez, kimondta, hogy egypártrendszert szeretne bevezetni, hasonlóan a régi Szovjetunióhoz. Bár megjegyzendő, hogy az országban demokrácia volt, azaz Chávezt tisztán és demokratikusan választották meg, sőt az egyik választás főfelügyelője Jimmy Carter volt amerikai elnök volt, aki az eredményt szintén elismerte. Legalábbis a venezuelai kormány álláspontja szerint. A volt elnök és felesége által alapított humanitárius szervezet valójában ezt egy 2004-es referendumról állította,[2] hogy a statisztikai adatok alapján nem lehet kimutatni – sem pro- vagy kontra-Chávez oldalról – a szavazatok szándékos és közvetlen manipulálását (az elnök visszahívásáról rendezték). A kritikák miatt később közzétették statisztikai adataikat és megerősítették álláspontjukat. (Más választások – pl. 2018-ban – esetében más álláspontra jutottak.[3]
Védelmi rendszer
[szerkesztés]Népesség
[szerkesztés]|
Képek
|
.jpg)
A lakosság körülbelül 85%-a az ország északi részén található városi területeken él. A népsűrűség északról dél felé haladva rohamosan csökken. A Guyanai-masszívum Földünk egyik legritkábban lakott tája.
Venezuela – Argentína után – Latin-Amerika második legvárosodottabb állama. A 2000-es évek elején Caracas agglomerációjában él minden 7. venezuelai ember, de Maracaibo, Valencia és Barquisimeto lakossága is meghaladja az 1 millió főt.[33] A Caracas körüli hegyoldalakban – és a többi nagyváros peremén is – rengeteg szegény él a maga építette tégla- és hullámlemez viskókban. Majdnem ugyanannyian élnek ezekben a barriókban, mint magában a városban.
Népességének változása
[szerkesztés]| Lakosok száma | 7 580 281 | 9 406 598 | 11 478 612 | 14 628 595 | 17 322 754 | 20 218 813 | 23 020 184 | 26 261 326 | 29 043 283 | 28 515 829 |
| 1960 | 1966 | 1972 | 1979 | 1985 | 1991 | 1997 | 2004 | 2010 | 2019 |
Legnépesebb települések
[szerkesztés]
_-_Los_barios.jpg)
| Város | Népesség (2017)[34] |
|---|---|
| Maracaibo | 2.198.200 |
| Caracas | 2.084.500 |
| Valencia | 1.557.000 |
| Barquisimeto | 1.070.600 |
| Ciudad Guayana | 865.200 |
| Maturín | 496.900 |
| Maracay | 457.200 |
| Barcelona | 441.800 |
Etnikai összetétel
[szerkesztés]A lakosság megoszlása:[35]
- 51%-a mesztic,
- 43%-a fehér,
- 3,6%-a fekete (afroamerikai),
- 2%-a indián
- 1,2%-a más rassz, főként ázsiai eredetű.
Nyelvi megoszlás
[szerkesztés]Az állam hivatalos nyelve a spanyol, ezen kívül 31 őshonos indián nyelvet beszélnek. Ezek között van a guajibo (vagy guahibo), a pemon, a warao, a wayuu, továbbá különböző yanomaman nyelvek.
Vallási megoszlás
[szerkesztés]A venezuelaiak többsége katolikusnak vallja magát. A népi gyógyítók (curanderók) és a sámánizmus hagyományosan széles körben elterjedtek, akik nemcsak a természetes gyógyászatot, hanem a mágikus rítusokat is gyakorolják, amelyekre a 20. század második felétől egyre inkább hatással volt a santería.[36] A forrástól függően a lakosság kb. 30-50 százaléka gyakorolja a spiritizmus valamilyen formáját.[37] A boszorkányság széles körben elterjedt, és a 2013-ban kezdődött élelmiszerválság idejétől tovább erősödött.[38]
2022-es adat alapján a lakosság: [39]
- Katolikus (64,2 %)
- Evangelikál (22 %)
- Más keresztény (3,9 %)
- Nincs vallása (8,3 %)
- Egyéb (1,6 %)
Szociális rendszer
[szerkesztés]
Gazdaság
[szerkesztés]| Gazdasági mutatók | ||
|---|---|---|
| GDP (nominális) | 482,4 mrd $ (2014) | [40] |
| GDP növekedési ráta | - 26,8% (2019 Q1) | [41] |
| Egy főre jutó GDP (PPP) | 17 528 $ (2011) | [42] |
| Államadósság | 33,1 mrd € (2017) | [43] |
| Államadóssági ráta | 26% (2017) | [43] |
| Infláció | 2665% (2021. január) | [44] |
| Foglalkoztatottsági ráta | 93,7% (2018. december) | [45] |
| Munkanélküliségi ráta | 6,4% (2018. december) | [46] |
| Minimálbér | 141,5 € (2020) | [47] |
| Bérnövekedés üteme | - | [48] |
| Jegybanki alapkamat | 45,3% (2021. február) | [49] |
| SZJA | 34% (2020) | [49] |
| ÁFA (általános) | 16% (2020) | [50] |
| TAO | 34% (2020) | [49] |
Venezuela rendelkezik a világ egyik legnagyobb bizonyított kőolajkészleteivel. Az olajkitermelés kezdetétől fogva az ország gazdasági rendszerét egy tipikus járadékos gazdaság jellemezte, azaz bevételeinek jelentős részét a gazdasági járadékból szerezte. A fellendülésnek köszönhetően az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) 1957-re az USA-beli érték felére nőtt. Ezt követően a fejlődés stagnált, és 1998-ban Venezuela az USA hasonló adatának mindössze 15 százalékát érte el. Hugo Chávez elnök, aki 2013 márciusában halt meg, 1998-ban azzal a céllal lépett hivatalba, hogy csökkentse a kőolajtól való függőséget, valójában azonban a hivatali ideje alatt növekedett és a gazdaság szinte teljes mértékben az ország fő nyersanyagától, a kőolajtól vált függővé.
A gazdasági, szociális és politikai válság a 2000-es évek elejétől az országot megbénító sztrájkokba, tüntetésekbe, zavargásokba torkollott.[33] Az ország Hugo Chávez halála (2013) után nemsokára az államcsőd szélére került.[51]
Venezuela egész gazdaságát és exportjának nagy részét egyetlen termékre, a kőolajra alapozza. A kivitele értékének mintegy 4/5-ét a nyersolaj, a finomított olajtermékek és a földgáz szolgáltatják. A kőolajipar mellett szinte eltörpülnek a gazdaság más területei. 2014-ben például az ország bevételeinek 96%-a származott az olajjal kapcsolatos bevételekből.[52] Bár az utóbbi évtizedekben nőtt a vasérc- és földgázbányászat jelentősége, fokozták a vegyészet és a gépipar kapacitását, még mindig nem elegendő mértékben.
A 2014–2016-os olajárválság során több mint 70%-kal visszaeső olajárak miatt súlyos gazdasági visszaesés alakult ki az országban. 2016 januárjában a Maduro-kormány "gazdasági vészhelyzetet" hirdetett. A gazdasági termelés csökkent, miközben az infláció hatalmas méreteket öltött.[53] 2016. február 26-án az ország devizatartaléka 13,5 milliárd dollár volt, amely már 17 éves mélypontnak számított.[54] Ez évben, 2016-ban az infláció már világszinten a legmagasabb volt. A globális gazdasági versenyképességi indexen Venezuela 2016-ban 138 ország közül a 130. helyre került, majd 2017-ben a 180 ország közül az utolsó előtti helyre.[55] Az élelmiszerboltokban áruhiány alakult ki, nagyon sokan elvesztették a munkájukat, aki tehette, a szomszédos országokba, főleg Kolumbiába menekült.[56]
Venezuela „egykor Dél-Amerika legjómódúbb országai közé tartozott”,[57] de 2024-ben a venezuelaiak közel 82 százaléka szegénységben él, 53 százalékuk pedig mélyszegénységben, akik még az alapvető élelmiszereket sem tudják megvenni.[58] A gazdaság jelentős része a külföldről származó hazautalásoktól függ.
|
Képek
|
Gazdasági adatok
[szerkesztés]A GDP összetétele szektoronként, 2014-ben: mezőgazdaság: 3,8%, ipar: 35,4%, szolgáltatások: 60,8% [59]
Az ország gazdasági adatai 2010-2018 között:[60]
| Év | GDP (milliárd US$ PPP) |
GDP per fő (US$ PPP) |
GDP változás (reál) |
Infláció |
Munkanélküliség (hivatalos) |
Államadósság (GDP %-ban) |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 2010 |  470.6
|
16,776
|
1.5%
|
 28.2%
|
8.5%
|
36.5%
|
| 2011 |  500.3
|
17,286
|
4.2%
|
26.1%
|
 8.2%
|
50.6%
|
| 2012 | 538.2
|
18,327
|
5.6%
|
21.1%
|
7.8%
|
58.1%
|
| 2013 | 554.2
|
18,607
|
1.3%
|
43.5%
|
7.5%
|
72.3%
|
| 2014 | 542.2
|
17,951
|
3.9%
|
57.3%
|
6.7%
|
63.5%
|
| 2015 | 514.0
|
16,786
|
6.2%
|
111.8%
|
7.4%
|
31.9%
|
| 2016 | 434.9
|
14,016
|
16.5%
|
254.4%
|
20.6%
|
31.3%
|
| 2017 | 380.7
|
12,113
|
14.0%
|
1087.5%
|
27.1%
|
34.9%
|
| 2018 (becsl.) |
331.0
|
10,399
|
15.0%
|
13864.6%
|
33.4%
|
162.0%
|
Gazdasági ágazatok
[szerkesztés]- Mezőgazdaság
A növénytermesztést a kakaó, dohány, kávé, banán és cukornád termesztése képviseli. Az ország jelentős részén szarvasmarha és kecske tenyésztése folyik.
- Ipar, bányászat
Az ország földje kőolajban, vasércben, gyémántban és bauxitban igen gazdag. Iparának gerincét a kőolaj-feldolgozás, a nehézipar (vaskohászat, alumíniumkohászat) és a gépgyártás adja.
Külkereskedelem
[szerkesztés]Legfőbb kereskedelmi partnerei 2017-ben:[59]
- Export:
USA 34,8%, 
India 17,2%, 
Kína 16%, Holland Antillák 8,2%, Szingapúr 6,3%, Kuba 4,2% - Import: USA 24,8%, Kína 14,2%, Mexikó 9,5%
- Exporttermékek: kőolaj, bauxit, alumínium, acél, vegyipari termékek, mezőgazdasági termékek, alapvető iparcikkek
- Importtermékek: nyersanyagok, gépek, berendezések, közlekedési eszközök, építőanyagok
Közlekedés
[szerkesztés]
Szárazföldi közlekedés
[szerkesztés]- Vasúthálózat hossza: 682 km.
- Közúthálózat hossza: 96 155 km.
Vízi közlekedés
[szerkesztés]Kikötők száma: 13.
Légi közlekedés
[szerkesztés]- Repülőterek száma: 127 (a legjelentősebb Caracas nemzetközi repülőtere).
Telekommunikáció
[szerkesztés]| Hívójel prefix | YV-YY, 4M |
| ITU zóna | 12 |
| CQ zóna | 9 |
Kultúra
[szerkesztés]Sok más dél-amerikai országtól eltérően Venezuelában nincsenek nyomai a nagy, Kolumbusz előtti civilizációknak, ám az őslakos indiánok hatása még mindig nagy a kultúrában, a vallásban és a folklórban is. A Maracaibo és Caracas között elterülő hegyekben például a római katolikus vallás és a pogányság különös elegye terjedt el.
Maracaibótól északra, a Venezuelai-öböl partján élnek a paraujanok, akik cölöpökre építik a házaikat. Az ország is ezekről a házakról kapta a nevét.
Az északnyugati országrészben a Guajira-félsziget őslakosai önálló nemzetnek tekintik magukat és nagyrészt hagyományos életmódjukat folytatják. A férfiak, ha látogatóba mennek, tollakkal díszített fejpántot öltenek, az asszonyok pedig állandóan hosszú, bő, fekete vagy mintás pamutköpenybe burkolóznak.
Az Orinoco folyó felső szakaszait övező esőerdők indián törzsei kultúrája semmit nem változott a kőkorszak óta.
A llanók a venezuelai vadnyugat, ahol a llaneróknak nevezett marhapásztorok a végtelen pusztaságban terelgetik csordáikat. Ők táncolják a nemzeti táncot, a joropót is.[61]
|
Képek     |
Oktatási rendszer
[szerkesztés]Kulturális intézmények
[szerkesztés]könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények
Kulturális világörökség
[szerkesztés]A kulturális világörökség része:
- Coro városa és kikötője;
- Ciudad Universitaria de Caracas (Caracas város egyeteme).
Művészetek
[szerkesztés]- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
Építészet
[szerkesztés]Carlos Raúl Villanueva a modern kor legfontosabb venezuelai építésze; ő tervezte Caracas egyetemvárosát és központi egyetemét (amely a világörökség része).
Zene és tánc
[szerkesztés]Venezuela mindig is a különböző kultúrák olvasztótégelye volt, és ez zenei stílusainak és táncainak gazdagságában és változatosságában is megmutatkozik. Jelen van a calipso, a bambuco, a fulía, a cantos de pilado de maíz, cantos de lavanderas, a sebucán és a maremare.[62]
Az afro-venezuelai zenei hagyományok a legszorosabban a „fekete népszentek”, San Juan és Benito de Palermo ünnepeihez kapcsolódnak.
A nemzeti tánc a joropo , amely egyben zenei stílus is.
A gaita zuliana (gyakran csak „gaitának” nevezik) egy venezuelai népzenei (és néptánc) stílus.
Gasztronómia
[szerkesztés]A venezuelai konyha európai (spanyol, francia, olasz és portugál), nyugat-afrikai és őslakos indián elemekből jött létre. A különböző régióknak is meg vannak a maguk kulináris hagyományai. A legfőbb alapanyagok kukorica, rizs, vaddisznóhús, jamgyökér, bab és különféle húsok. Gyakori köretek a venezuelai étrendben a hagyma, a padlizsán, a tök, a spenót és a cukkini. Nélkülözhetetlen adalék az ají dulce nevű erőspaprika és a papelón nevű barnacukor. Venezuela híres a fehérsajtjairól. Minden régiónak van saját sajtspecialitása.[63]
Turizmus
[szerkesztés].jpg)
Venezuela idegenforgalma jelentősen fejlődött 2000 után, különösen a kedvező földrajzi helyzete, a különböző tájegységek, a gazdag flórájának és faunájának köszönhetően, továbbá az egész évben élvezhető a kellemes trópusi éghajlata miatt.
Margarita szigete egyike az ország legfontosabb turisztikai célpontjainak.
A Los Roques-szigetcsoport apró szigetekből áll, amelyek szintén az ország egyik fő turisztikai látványosságát alkotják.
Mérida állam Venezuela egyik fő turisztikai központja. Kiterjedt szállodahálózattal rendelkezik az egész államban.
Sportélete
[szerkesztés]A legnépszerűbb sportágak a baseball, a kosárlabda, a labdarúgás, a golf és a motorsportok.[64] Venezuelai Formula–1-es pilóta volt Johnny Cecotto, valamint Pastor Maldonado, aki a 2012-es spanyol nagydíjon a Williams F1 színeiben hazája történetének első győzelmét aratta.[65] Maldonado 2014-től 2015-ig volt a Lotus F1 Team pilótája, támogatója a PDVSA állami olajvállalat volt.
• Venezuelai labdarúgó-válogatott
• Venezuela az olimpiai játékokon
Ünnepek
[szerkesztés]| Ünnep | Dátum |
|---|---|
| Újév napja: | január 1. |
| Karnevál: | február 19-20. |
| Nagycsütörtök: | április 5. |
| Nagypéntek: | április 6. |
| A felszabadulás napja: | április 29. |
| Munka ünnepe: | május 1. |
| A carabobói csata napja: | június 24. |
| Függetlenség napja: | július 5. |
| Bolivár napja: | július 24. |
| Kolombusz napja: | október 12. |
| Karácsony: | december 25. |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ World Population Prospects. United Nations Department of Economic and Social Affairs
- ↑ https://www.statista.com/statistics/1392614/total-population-venezuela/
- ↑ https://www.worldometers.info/world-population/venezuela-population/
- ↑ https://hdr.undp.org/data-center/country-insights#/ranks
- ↑ A Földrajzinév-bizottság 45. ülésének határozatai. [2014. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 20.)
- ↑ Fuel subsidies have contributed to Venezuela's economic crisis. chinadialogue.net, 2016. március 29.
- ↑ „Volver a ser pobre en Venezuela”, El Pais, 2015. február 1. (Hozzáférés: 2015. február 3.)
- ↑ „Venezuela's 2018 Inflation to Hit 1.37 Million Percent, IMF Says”, Bloomberg.com, 2018. október 9. (Hozzáférés: 2018. október 9.)
- ↑ „IMF sees Venezuela inflation at 10 million percent in 2019”, Reuters , 2018. október 9.. [2019. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. július 7.)
- ↑
• „Venezuela: the land of 500% inflation”, CNNMoney, 2016. április 12. (Hozzáférés: 2017. január 17.)
• „Venezuela shuts border with Colombia as cash crisis escalates”, CNNMoney, 2016. december 12. (Hozzáférés: 2017. január 17.)
• „Venezuela's Economy Was the Worst Performing of 2016, IMF Estimates”, Bloomberg.com, 2017. január 11. (Hozzáférés: 2017. január 17.) - ↑ „Chamber of Commerce: 80% of Venezuelans are in poverty”, El Universal, 2016. április 1.. [2016. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. április 4.)
- ↑ „Venezuela Issues New Bank Notes Because of Hyperinflation”, The New York Times, 2017. január 16. (Hozzáférés: 2017. január 17.)
- ↑ „Number of refugees and migrants from Venezuela reaches 3 million”, UNHCR.org, United Nations High Commissioner for Refugees, 2018. november 8. (Hozzáférés: 2019. február 6.)
- ↑ a b BTI 2024: Venezuela (angol nyelven). BTI 2024. (Hozzáférés: 2025. szeptember 2.)
- ↑ Crime Index by Country 2025. www.numbeo.com. (Hozzáférés: 2025. június 27.)
- ↑ Massabié, Germán (2008). Venezuela: A Petro-State Using Renewable Energies. Springer. ISBN 978-3-531-15994-2.
- ↑ Venezuela - New World Encyclopedia. www.newworldencyclopedia.org. (Hozzáférés: 2025. szeptember 9.)
- ↑ Haggerty, Richard A., ed. (1993). Venezuela: a country study (4th ed.). Washington, D.C.: Federal Research Division, Library of Congress. ISBN 0-8444-0747-X. OCLC 25633004.
- ↑ Tipos Climáticos. Venezuela Virtual. [2012. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 5.)
- ↑ Clasificación climática de Sudamérica (spanish nyelven). ArcGIS StoryMaps, 2022. szeptember 15. (Hozzáférés: 2024. november 6.)
- ↑ Archivált másolat. [2016. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 13.)
- ↑ https://index.hu/gazdasag/2016/04/12/venezuela/
- ↑ a b Közép-Amerika: küszöbön a háború Venezuela és Guayana között (Infostart)
- ↑ a b c d Ha Venezuela támad: "képtelenek vagyunk katonailag megvédeni magunkat" (Infostart)
- ↑ Brazília felsorakoztatja hadseregét Venezuela határán (Index)
- ↑ Dél-Amerikában egy újabb háború törhet ki hamarosan (Magyar Nemzet)
- ↑ A határvitáról egyeztet a héten Venezuela és Guyana elnöke (Magyar Hírlap)
- ↑ Nicaragua felicitó a Venezuela tras referendo consultivo (Prensa Latina). [2023. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. december 12.)
- ↑ V-Dem Institute: The V-Dem Dataset, 2023 (Hozzáférés: 2023. október 14.)
- ↑ „Venezuela profile - Timeline”, BBC News, 2012. szeptember 19. (Hozzáférés: 2024. május 30.) (brit angol nyelvű)
- ↑ Gamboa, Laura, ed. (2022), "Chávez Vete Ya": The Erosion of Democracy in Venezuela, Cambridge University Press, pp. 98–128, ISBN 978-1-009-16408-5, doi:10.1017/9781009164085.004, <https://www.cambridge.org/core/books/resisting-backsliding/chavez-vete-ya-the-erosion-of-democracy-in-venezuela/8A32EBE5784D74ACEFE274F8BD12CC70>
- ↑ BTI 2024 Venezuela Country Report (angol nyelven). BTI 2024. (Hozzáférés: 2025. június 27.)
- ↑ a b Probáld Ferenc: Amerika regionális földrajza, 2004.
- ↑ Venezuela: Bundesstaaten & Städte – Einwohnerzahlen in Karten und Tabellen. (Hozzáférés: 2018. április 15.)
- ↑ Censos de población y vivienda. Ine.gob.ve. (Hozzáférés: 2017. október 3.)
- ↑ Angelina Pollack-Eltz: Einflüsse der kubanischen Santeria in Venezuela, Jahrbuch für die Geschichte Lateinamerikas, ISSN-e 2194-3680, 1984
- ↑ Venezuela, espiritismo y santería, BBC, 18. Oktober 2011
- ↑ Dancing with the dead: Venezuelans turn to desperate measures to survive, France24, 21. Dezember 2018; “Many of those (Venezuelans) who stayed are looking up – and beyond for help”
- ↑ Statistica.com website
- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=VE
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/venezuela/gdp-growth-annual
- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=VE&view=chart%2C
- ↑ a b https://countryeconomy.com/national-debt/venezuela
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/venezuela/inflation-cpi
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/venezuela/employment-rate
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/venezuela/unemployment-rate
- ↑ https://countryeconomy.com/national-minimum-wage/venezuela
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/venezuela/wage-growth
- ↑ a b c https://hu.tradingeconomics.com/venezuela/indicators
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/venezuela/sales-tax-rate
- ↑ Portfolio: Hogy lehet csődbe vinni egy országot a világ legnagyobb olajkészletével?
- ↑ Ölpreis: Venezuela wirft USA „Öl-Krieg“ vor (német nyelven). www.handelsblatt.com. (Hozzáférés: 2021. január 27.)
- ↑ Gazdasági szükségállapotot rendeltek el Venezuelában. origo.hu. (Hozzáférés: 2016. január 16.)
- ↑ Óriáskölcsönben bízik a bajba került olajállam. napi.hu. (Hozzáférés: 2016. február 28.)
- ↑ https://web.archive.org/web/20170916153902/http://www.heritage.org/index/ranking/
- ↑ Pinna, Monica: Tömegesen menekülnek a venezuelaiak Kolumbiába (magyar nyelven). euronews, 2018. március 29. (Hozzáférés: 2021. január 27.)
- ↑ Bishop, Holly: Venezuela 'on brink of civil war' as Putin-ally warns of 'BLOODBATH' if he loses crunch vote. GB News, 2024. július 27. [2024. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
- ↑ Venezuela's election: More Maduro or a new democratic era?. CBC, 2024. július 25. [2024. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
- ↑ a b Archivált másolat. [2015. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 11.)
- ↑ Report for Selected Countries and Subjects (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. szeptember 2.)
- ↑ Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1998.
- ↑ Key Facts Venezuela. Turpial Travel & Adventure. [2015. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 13.)
- ↑ Brittin, Helen (2011): The Food and Culture Around the World Handbook. Boston: Prentice Hall. ISBN 978-0135-07-48-17 20–21. o.
- ↑ Archivált másolat. [2013. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 9.)
- ↑ http://sportgeza.hu/forma1/2012/05/13/az_ev_sokkja_pastor_maldonado_nyert/
Források
[szerkesztés]- Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., 2003)
- Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., 2001-2002)
- D. Gergely Anikó (szerk.): Földünk országai (Kossuth Könyvkiadó, 1981) ISBN 963-09-1666-5
- A Föld. Világatlasz (TOP-O-GRÁF, Szarvas, Kárpátia, Nyír-Karta)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Országinformációk
- Vogel Dávid., Venezuela: Chavizmo – a 21. század „új szocializmusa”
- Vogel Dávid., Venezuela a bolivári úton – Az elmúlt két évtized politikai történelme -
 Észak-Amerika | |
|---|---|
.svg) Közép-Amerika | |
 Karib-térség | |
.svg) Dél-Amerika | |
| Függő területek |
|
| |
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
 | ||
| Tagországok |
|  |
|---|---|---|
| Megfigyelők | ||
