Suriname
Suriname Köztársaság | |||
Republiek Suriname Ripoliku Sranan | |||
| |||
Nemzeti mottó: latin: "Justitia – Pietas – Fides" Igazság – Kegyesség – Hűség Nemzeti himnusz: God zij met ons Suriname | |||
![]() | |||
Fővárosa | Paramaribo | ||
é. sz. 5° 50′, ny. h. 55° 10′ | |||
Államforma | köztársaság | ||
Vezetők | |||
Elnök | Chan Santokhi | ||
Alelnök | Ronnie Brunswijk | ||
Hivatalos nyelv | holland | ||
Beszélt nyelvek |
szranan, angol, hindi , jávai, mandarin, indián nyelvek | ||
Függetlenség | Hollandiától | ||
Kikiáltása | 1975. november 25. | ||
Tagság | |||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 563 402 fő (2017)[1] +/- | ||
Rangsorban | 173 | ||
Becsült | 534 198[2] fő (2012. augusztus) | ||
Rangsorban | 173 | ||
Népsűrűség | 3 fő/km² | ||
GDP | 2006-os becslés | ||
Összes | 2112 millió dollár (152) PPP: 3018 millió dollár | ||
Egy főre jutó | 4081 dollár (80) PPP: 6276 dollár | ||
HDI (2014) | 0,705 (100) – közepes | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 163 270 km² | ||
Rangsorban | 90 | ||
Víz | 1,1% | ||
Időzóna | ART (UTC-3) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem |
suriname-i dollár (SRD ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | SME | ||
Hívószám | 597 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .sr | ||
Villamos hálózat | 127 volt | ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | bal | ||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Suriname Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
![]() |
Suriname (holland: [syriˈnaːmə], OH: „szurinám”),[3] vagy hivatalos nevén Suriname Köztársaság[4] – egykor Holland Guyana – állam Dél-Amerika északi részén.
Földrajz[szerkesztés]
Domborzat[szerkesztés]
Legnagyobb része az üledékes táblákkal fedett, erdőkkel borított Guyanai-hegyvidékhez tartozik. Ezt esőerdők és ritkán lakott szavannák fedik. Északon az Atlanti-óceán mentén mocsaras parti síkság terül el. Az utóbbin él a lakosság zöme.
Vízrajz[szerkesztés]
Az ország fontosabb folyói: Commewijne, Coppename, Corantijn, Cottica, Marowijne, Nickerie, Saramacca, Suriname, Tapanahony
Éghajlat[szerkesztés]
Egyenlítői éghajlata forró és bő csapadékú. A hőmérséklet nem sokat változik az év során. Két esős évszak van, április-augusztus és november-február. A két "szárazabb" évszak augusztustól novemberig és februártól kb. március végéig tart.
Paramaribo éghajlati jellemzői | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

Ritkán lakott ország, nagy kiterjedésű, máig érintetlen erdőkkel, amelyek területének 92%-át borítják.[6]
Nemzeti parkjai[szerkesztés]
Az ország területének 12%-a nemzeti park.
Természeti világörökségei[szerkesztés]
A Central Suriname Természetvédelmi Parkot természeti világörökséggé nyilvánította az UNESCO.
Történelem[szerkesztés]
A guyanai partokat az európaiak a 15. század végén fedezték fel, a 17. században angolok telepedtek itt le, 1667-ben nyilvánították a területet hivatalos gyarmattá. Új-Amszterdamért cserében hollandok váltották fel az angolokat. 1621-ben alakult meg a Holland Nyugat-indiai Társaság, amely sokaknak adott menedéket, akiknek kávé- és cukornádültetvényei lassan felvirágoztatták az országot. 1796-tól 1802-ig, majd 1804-től 1816-ig brit fennhatóság alá került, majd Holland Guyana néven holland katonagyarmat lett.
Folyók menti kávé, kakaó-, cukornád- és gyapotültetvényeikre a holland ültetvényesek sok afrikai rabszolgát hoztak be. A rabszolgákkal a gazdáik rendszeresen rosszul bántak, és közülük sokan megszöktek az ültetvényekről. Az indiánok segítségével az esőerdőben éltek. Ezek a szökött rabszolgák egyedülálló kultúrát hoztak létre és sikeresen védték meg különállásukat. Angol gyűjtőnevük: "maroons" (marunok), hollandul "bosnegers" (szó szerint "bozótnéger"). Több különálló törzset alapítottak, ilyen a saramaka, paramaka, ndyuka vagy aukan, kwinti, aliku vagy boni, matawai.
Ezek a szökött rabszolgák időnként megtámadták az ültetvényeket, hogy új tagokat, nőket, fegyvert, élelmiszert, felszerelést szerezzenek. A támadások gyakran végződtek az ültetvényes és családjának halálával. Számos sikertelen hadjárat indult ellenük, a 19. században pedig az európai hatóságok több békeszerződést kötöttek, amelyek garantálták szuverenitásukat és kereskedelmi jogaikat.
Suriname-ban 1863-ban tiltották be a rabszolgatartást a hollandok, de a volt rabszolgák csak 1873-ban szabadultak fel teljesen, 10 évi átmeneti időszak után, ami alatt tovább dolgoztak az ültetvényeken minimális bérért és anélkül, hogy büntették volna megkínzásukat. Amikor végül teljesen szabaddá váltak, a rabszolgák nagy számban hagyták el az ültetvényeket, ahol már nemzedékek óta éltek, és Paramaribo városába költöztek. Ültetvényes gyarmatként Suriname erősen függött a munkaerőtől, amelyből ekkor hiány lett. Ezért a hollandok a britek beleegyezésével szerződéses munkásokat hoztak Holland Kelet-Indiából (a mai Indonéziából) és Indiából. Ezenkívül a 19. század végén és a 20. század elején kis számban, főleg férfiak érkeztek Kínából és Közép-Keletről. Bár Suriname népessége viszonylag kicsi maradt, történelme következtében a világ egyik legváltozatosabb etnikai eredetű, valamint a leginkább eltérő, változatos kulturális hagyományokat ápolja a lakossága.
A 2. világháború során 1941. november 24-én az amerikai csapatok megszállták az országot, hogy a szövetséges hatalmak számára biztosítsák a bauxitbányászatot.[7] 1945-től ez az iparág fellendülést mutatott. 1954-től Hollandia tengeren túli tartománya. 1975. november 25-étől független tartomány, de a polgári kormányzatot 1980-ban katonai felkelés döntötte meg. 1987-ben választásokat tartottak, új alkotmányt léptettek életbe, de a volt diktátor (Desi Bouterse) a hadsereg élén maradt. Mivel elégedetlen volt a kormánnyal, 1990-ben telefonon feloszlatta azt. A népnyelvben ez az esemény a "telefonpuccs". Bouterse hatalma megmaradt az 1991-es választások után is. Brutális polgárháború zajlott a suriname-i hadsereg és a marunok között, akik Ronnie Brunswijk lázadó vezért követték. Ez meggyengítette Bouterse pozícióját az 1990-es években.
Suriname-ban a demokrácia a zűrzavaros kilencvenes évek után megerősödött, a gazdaság sokrétűvé vált, és kevésbé függött a holland pénzügyi segítségtől. A bauxitbányászat folyamatosan jelentős bevételt biztosított, ezen kívül kőolajat és aranyat kezdtek bányászni. A mezőgazdaság, különösen a rizs- és banántermesztés a gazdaság továbbra is fontos része, az ökoturizmus pedig új gazdasági tevékenységet jelent az országnak.
Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]
Alkotmány, államforma[szerkesztés]
Elnökök és miniszterelnökök[szerkesztés]
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]
Politikai pártok[szerkesztés]
Közigazgatási beosztás[szerkesztés]
Suriname 10 körzetre van felosztva.
- Brokopondo, 7364 km² (Brokopondo)
- Commewijne, 2353 km² (Nieuw-Amszterdam)
- Coronie, 3902 km² (Totness)
- Marowijne, 4627 km² (Albina)
- Nickerie, 5353 km² (Nieuw-Nickerie)
- Para, 5393 km² (Onverwacht)
- Saramacca, 3636 km² (Groningen)
- Sipaliwini, 130 567 km² (Paramaribo igazgatása alatt)
- Wanica, 433 km² (Lelydorp)
- Paramaribo, 183 km² (fővárosi közigazgatás)
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Népesség[szerkesztés]
Népességének változása[szerkesztés]
Legnépesebb települések[szerkesztés]
Etnikai, nyelvi megoszlás[szerkesztés]

Rendkívül tarka, indonézek, indiánok, jávai, kínai, és indiai ültetvénymunkások utódai, afrikai feketék, kreolok, hollandok leszármazottai alkotják. Népsűrűsége kicsi, a lakosság főleg tengerparton, a főváros körül tömörül.
Etnikai csoport |
2012-es népszámlálás[8] | |
---|---|---|
szám szerint | %-ban | |
indiai (kelet-indiai) eredetű | 148,443 | 27.4 |
afrikai (marun) eredetű | 117,567 | 21.7 |
kreol | 84,933 | 15.7 |
jávai eredetű | 73,975 | 13.7 |
keverék | 72,340 | 13.4 |
amerikai indián[9] | 20,344 | 3.8 |
kínai eredetű [9] | 7,885 | 1.5 |
fehér [9] | 1,667 | 0.3 |
más | 7,166 | 1.3 |
ismeretlen | 1,805 | 0.3 |
nem válaszolt | 1,590 | 0.3 |
összesen | 541,638 |
A lakosság hihetetlenül sokszínű, 40%-a afrikai fekete rabszolga leszármazottja. A feketéken belül 31%-ot tesznek ki a városokban élő kreolok, a maradék 9% dzsungellakó fekete, más néven marun. A népesség 34%-a indiai származású, az ázsiaiakhoz tartozó indonéz, főként javanézek aránya 14%. A kínaiak és a különböző törzsekhez tartozó őslakosok aránya szintén 3-3%. A lakosság 2%-a a hollandok leszármazottja. További 1% egyéb, főleg közel-keleti bevándorlók.[10]
Vallási megoszlás[szerkesztés]
A vallás szerint:
- 40,7% (200 744 fő) keresztény (25,2% protestáns; 22,8% katolikus)
- 19,9% (98 240 fő) hindu
- 13,5% (66 307 fő) muszlim
- 5,8% törzsi vallású
- 4,4% ateista
- 15,7% ismeretlen
Szociális rendszer[szerkesztés]
A születéskor várható élettartam 71,02 év. A csecsemőhalandóság magas: 1000-ből 19 gyerek hal meg.[11] Az egészségügyre a GDP 5,29%-át költik.
Gazdaság[szerkesztés]
Mezőgazdaság[szerkesztés]
Egykor virágzó cukornád-termesztése hanyatlóban van, jelentős a rizs- és a banántermesztés.
Ma a megművelt terület 75%-át rizsföldek alkotják, míg valamikor több volt a cukornádtermesztő vidék. Egyéb főbb termények: kókuszdió, földimogyoró. [12]
Ipar[szerkesztés]
Fő ágazatok: bányászat (bauxit, arany), timföldgyártás; olaj- és fakitermelés, élelmiszer-feldolgozás.[12]
Külkereskedelem[szerkesztés]
- Fő exportcikkei: bauxit, timföld, alumínium. (A bauxitbányászat egy amerikai társaság kezében van, csak egy részét dolgozzák fel helyben). Exportál még garnélarákot, cukrot, banánt, fűrészárut is.
- Fő importcikkei: munkaeszközök, kőolaj, élelmiszerek, a fogyasztási cikkek
Fő partnerek 2016-ban [12]:
- Export: Svájc 28,3%, Arab Emírségek 27,1%, Belgium 9,1%, Guyana 9%, USA 4,7%, Trinidad és Tobago 4,5%
- Import: USA 21,2%, Hollandia 10,9%, Kína 10,5%, Trinidad és Tobago 10,1%, St. Lucia 7%
Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés]
Halászat
Közlekedés[szerkesztés]
Közúti[szerkesztés]
Suriname, a szomszédos Guyana állammal együtt, egyike annak a két országnak Dél-Amerikában, ahol baloldali közlekedés van érvényben. Az egyik magyarázat erre az, hogy a kolonizáció idején, a hollandok baloldali közlekedést használtak. A másik magyarázat pedig az, hogy Surinamet először a britek gyarmatosították, s végül a hollandok megtartották a baloldali közlekedést. Habár Hollandia a 18. század végén átállt a jobboldali közlekedésre, Suriname nem követte a példáját. [13][14][15]
- Utak hossza (2003): 4304 km (ebből 1119 km kövezett)
- Mind a kormány, mind privát vállalatok üzemeltnek buszokat, melyekkel hosszabb távolságok is elérhetők
Vízi[szerkesztés]
- Vízi utak hossza (2011): 1200 km (ezen utak nagyobb része 7 m hosszú aljú hajókkal is hajózható)
- Kereskedelmi hajóflotta (2019): 5 teherhajó, 3 tartályhajó és 2 egyéb
- Főbb kikötők: Paramaribo, Wageningen
Légi[szerkesztés]
- Repterek száma: 55 (ebből 6 kövezett)
- Nemzetközi repülőtér: Johan Adolf Pengel Nemzetközi Repülőtér
- Nemzeti légitársaság: Surinam Airways
Vasúti[szerkesztés]
Egyéb szállítás[szerkesztés]
Kultúra[szerkesztés]
Oktatás[szerkesztés]
Paramarimóban található az ország egyetlen, 1968-ban alapított egyeteme (Anton de Kom Egyetem ). A kötelező oktatás a gyerekek 12 éves koráig tart.[18]
Kulturális intézmények[szerkesztés]
Kulturális világörökség[szerkesztés]
Művészet[szerkesztés]
Gasztronómia[szerkesztés]
Ünnepek[szerkesztés]
Dátum | Holland neve | magyar neve |
---|---|---|
jan. 1. | Nieuwjaar (nyunyari) | újév |
febr-márc. | Holi-Phagwa | hindu újév |
tavasz | Goede Vrijdag (bun freida) | nagypéntek |
tavasz | 1. – 2.Paasdag | húsvétvasárnap és hétfő |
május 1. | Dag van de Arbeid (wrokodei) | a munka ünnepe |
július 1. | Dag van de Eenheid oder Emancipatiedag (ketikoti) | emancipáció napja |
változó | Id ul-Fitr | rámádán |
november 25. | Onafhankelijkheidsdag (srefidensi) | függetlenség napja |
december 25-26 | Kerstmis (kresneti) | karácsony |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ 2012-es népszámlálási adat
- ↑ Az ország nevének magyar kiejtés az OH szerint „szurinám”, ezt valószínűleg az eredeti angol Surinam alakból veszik, melynek kiejtése [ˈsʊrɪnæm], [-nɑːm] vagy [-nəm], így helyesírási szempontból a néma -e miatt a toldalékokat kötőjellel írjuk hozzá. Mai holland kiejtése [syriˈnaːmə].
- ↑ A Földrajzinév-bizottság Archiválva 2014. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben hivartalos ország- és területnév-jegyzéke Archiválva 2017. március 28-i dátummal a Wayback Machine-ben szerint
- ↑ Weatherbase: Historical Weather for Paramaribo
- ↑ Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776
- ↑ World War II Timeline. [2011. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 24.)
- ↑ Censusstatistieken 2012. Algemeen Bureau voor de Statistiek in Suriname (General Statistics Bureau of Suriname)
- ↑ a b c Where no separate figures are given, these people are included in Other.
- ↑ Világ Országai Kossuth Kiadó 2008.
- ↑ http://hdr.undp.org/en/countries/profiles/SUR
- ↑ a b c https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ns.html
- ↑ https://books.google.co.uk/books?id=QatPAAAAMAAJ&dq=suriname+english+colony+drive+on+left&focus=searchwithinvolume&q=Dutch, Anthony DePalma, The New York Times, 4 September 1995
- ↑ https://books.google.co.uk/books?id=qfak8nsMNGIC&lpg=PA18&dq=New%20Scientist%20%20Indonesia%20drive%20Napoleon&pg=PA18#v=onepage&q=New%20Scientist%20%20Indonesia%20drive%20Napoleon&f=false, 25 December 1986 – 1 January 1987, page 18
- ↑ https://books.google.co.uk/books?id=QatPAAAAMAAJ&dq=suriname+english+colony+drive+on+left&focus=searchwithinvolume&q=Dutch, Peter Kincaid, Greenwood Press, 1986, page 138
- ↑ https://www.cia.gov/library/publications/resources/the-world-factbook/geos/ns.html
- ↑ https://www.nationsencyclopedia.com/Americas/Suriname-TRANSPORTATION.html
- ↑ http://www.unitedcaribbean.com/suriname-education.html
További információk[szerkesztés]
- Magyar-Suriname-i Baráti Társaság (Hongaars-Surinaamse Vriendschapsvereniging)
- 2004-es népszámlálás eredményei
- Suriname.lap.hu - linkgyűjtemény
- turisztikai információk hollandul
|