Turks- és Caicos-szigetek

Turks- és Caicos-szigetek zászlaja

Turks- és Caicos-szigetek címere

Nemzeti mottó: Each Endeavouring, All Achieving

Fővárosa

Cockburn Town

é. sz. 21° 45′, ny. h. 71° 35′

Államforma alkotmányos monarchia

Vezetők

Királynő II. Erzsébet brit királynő

Kormányzó Gordon Wetherell

Miniszterelnök Galmo Williams

Hivatalos nyelv

angol

Népesség

Népszámlálás szerint ismeretlen +/-

Rangsorban 226

Becsült 31 458 ^[1] fő (2012. január)

Rangsorban 226

Népsűrűség 45 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület 430 km²

Egyéb adatok

Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.

Pénznem USA dollár, Bahamai dollár (USD)

Hívószám 1-649

A Wikimédia Commons tartalmaz Turks- és Caicos-szigetek témájú médiaállományokat.

A Turks- és Caicos-szigetek (IPA: [tɜrks ænd keɪkəs]) Kuba mellett található szigetek, amely Nagy-Britannia tengerentúli területe. 30 nagyobb korallszigetből (6 lakott) és számtalan apró szirtből áll. A legmagasabb pont a 49 m-es Blue Hills.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felfedezését Juan Ponce de León spanyol hajósnak tulajdonítják, aki 1512-ben járt a szigeteken. Mások azonban úgy vélik, hogy Kolumbusz Kristóf első útja során, 1492-ben ide is eljutott. A hosszú ideig tartó spanyol és francia rivalizálás után az első telepesek az angolok voltak, akik a Bahama-szigetekről költöztek át a lakatlan szigetekre 1678-ban. Eredetileg Jamaicához tartozott a terület, 1962 óta önálló brit külbirtok. 1959-ben önkormányzatot kapott, majd 1976-ban tovább szélesítették az autonómiát. Területének egy részét bérbe adták az amerikaiaknak, akik Nagy Turk szigetén rakétamegfigyelő, valamint haditengerészeti bázist tartanak fenn, a Dél Caicon-szigeten pedig az amerikai parti őrség egységei állomásoznak.

A többi brit tengerentúli területhez hasonló nagyfokú önállóságot élvezett, az Egyesült Királyság gyakorlatilag csak a külügyeket és a honvédelmet intézte. Azonban 2008-ban korrupciós botrány tört ki, mely szinte az egész területi vezetést érintette. A botrány miatt 2009 márciusában a brit kormány felfüggesztette a helyi alkotmányt és elmozdította a választott testületeket, minden hatalmat átadva a brit kormány által kinevezett kormányzónak, aki addig csupán reprezentatív funkciót töltött be. A rendelkezés két évig lesz érvényben. Tehát a gyakorlatban a terület státusza ideiglenesen koronagyarmat, helyi önkormányzati jogok nélkül.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A művelt területeken belső fogyasztásra kukoricát, babot, trópusi gyümölcsöket és zöldségféléket termelnek.

Szerény kivitelre a halászat, langusztafogás, kagyló- és szivacsgyűjtés, valamint a sólepárlás termékei kerülnek.

Jelentős bevételt hoz az idegenforgalom, valamint az off-shore banki szolgáltatás.

A közszükségleti cikkek jelentős részét importálják, fő kereskedelmi és idegenforgalmi partnere az USA.

Nyelv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigeten angol a hivatalos. De kreolul és spanyolul is beszélnek.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigeten többségben vannak a mulattok (feketék és fehérek keverékei). Élnek még feketék és egyéb más származású népcsoportok.

Vallások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság 40%-a baptista. A metodista vallást a szigetek 16%-a gyakorolja. Anglikán vallású 18%-a a szigetek lakossága. A maradék 26% egyéb protestáns.