Turks- és Caicos-szigetek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Logo global.svg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Turks- és Caicos-szigetek
A Turks- és Caicos-szigetek zászlaja
A Turks- és Caicos-szigetek zászlaja
A Turks- és Caicos-szigetek címere
A Turks- és Caicos-szigetek címere
Nemzeti mottó: Each Endeavouring, All Achieving
Turksandcaicos.jpg

Fővárosa Cockburn Town
é. sz. 21° 45′, ny. h. 71° 35′
Államforma alkotmányos monarchia
Vezetők
Királynő II. Erzsébet brit királynő
Kormányzó Gordon Wetherell
Miniszterelnök Galmo Williams
Hivatalos nyelv angol
Népesség
Népszámlálás szerint 5724 fő (1960)[1] +/-
5760 fő (1961)[1] +/-
5762 fő (1962)[1] +/-
5741 fő (1963)[1] +/-
5705 fő (1964)[1] +/-
5669 fő (1965)[1] +/-
5629 fő (1966)[1] +/-
5589 fő (1967)[1] +/-
5563 fő (1968)[1] +/-
5573 fő (1969)[1] +/-
5632 fő (1970)[1] +/-
5750 fő (1971)[1] +/-
5924 fő (1972)[1] +/-
6132 fő (1973)[1] +/-
6346 fő (1974)[1] +/-
6546 fő (1975)[1] +/-
6723 fő (1976)[1] +/-
6886 fő (1977)[1] +/-
7057 fő (1978)[1] +/-
7262 fő (1979)[1] +/-
7525 fő (1980)[1] +/-
7855 fő (1981)[1] +/-
8245 fő (1982)[1] +/-
8671 fő (1983)[1] +/-
9097 fő (1984)[1] +/-
9502 fő (1985)[1] +/-
9873 fő (1986)[1] +/-
10 224 fő (1987)[1] +/-
10 588 fő (1988)[1] +/-
11 019 fő (1989)[1] +/-
11 550 fő (1990)[1] +/-
12 205 fő (1991)[1] +/-
12 970 fő (1992)[1] +/-
13 793 fő (1993)[1] +/-
14 597 fő (1994)[1] +/-
15 334 fő (1995)[1] +/-
15 967 fő (1996)[1] +/-
16 527 fő (1997)[1] +/-
17 114 fő (1998)[1] +/-
17 866 fő (1999)[1] +/-
18 876 fő (2000)[1] +/-
20 186 fő (2001)[1] +/-
21 740 fő (2002)[1] +/-
23 412 fő (2003)[1] +/-
25 025 fő (2004)[1] +/-
26 450 fő (2005)[1] +/-
27 642 fő (2006)[1] +/-
28 638 fő (2007)[1] +/-
29 481 fő (2008)[1] +/-
30 247 fő (2009)[1] +/-
30 993 fő (2010)[1] +/-
31 726 fő (2011)[1] +/-
32 427 fő (2012)[1] +/-
33 098 fő (2013)[1] +/-
Rangsorban 226
Becsült 31 458 [2] fő (2012. január)
Rangsorban 226
Népsűrűség 45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 430 km²
Egyéb adatok
Pénznem USA dollár, Bahamai dollár (USD)
Hívószám 1-649
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Turks- és Caicos-szigetek témájú médiaállományokat.

Turks and Caicos Islands-CIA WFB Map.png

A Turks- és Caicos-szigetek (IPA: [tɜrks ænd keɪkəs]) Kuba mellett található szigetek, amely Nagy-Britannia tengerentúli területe. 30 nagyobb korallszigetből (6 lakott) és számtalan apró szirtből áll. A legmagasabb pont a 49 m-es Blue Hills.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felfedezését Juan Ponce de León spanyol hajósnak tulajdonítják, aki 1512-ben járt a szigeteken. Mások azonban úgy vélik, hogy Kolumbusz Kristóf első útja során, 1492-ben ide is eljutott. A hosszú ideig tartó spanyol és francia rivalizálás után az első telepesek az angolok voltak, akik a Bahama-szigetekről költöztek át a lakatlan szigetekre 1678-ban. Eredetileg Jamaicához tartozott a terület, 1962 óta önálló brit külbirtok. 1959-ben önkormányzatot kapott, majd 1976-ban tovább szélesítették az autonómiát. Területének egy részét bérbe adták az amerikaiaknak, akik Nagy Turk szigetén rakétamegfigyelő, valamint haditengerészeti bázist tartanak fenn, a Dél Caicon-szigeten pedig az amerikai parti őrség egységei állomásoznak.

A többi brit tengerentúli területhez hasonló nagyfokú önállóságot élvezett, az Egyesült Királyság gyakorlatilag csak a külügyeket és a honvédelmet intézte. Azonban 2008-ban korrupciós botrány tört ki, mely szinte az egész területi vezetést érintette. A botrány miatt 2009 márciusában a brit kormány felfüggesztette a helyi alkotmányt és elmozdította a választott testületeket, minden hatalmat átadva a brit kormány által kinevezett kormányzónak, aki addig csupán reprezentatív funkciót töltött be. A rendelkezés két évig lesz érvényben. Tehát a gyakorlatban a terület státusza ideiglenesen koronagyarmat, helyi önkormányzati jogok nélkül.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A művelt területeken belső fogyasztásra kukoricát, babot, trópusi gyümölcsöket és zöldségféléket termelnek.

Szerény kivitelre a halászat, langusztafogás, kagyló- és szivacsgyűjtés, valamint a sólepárlás termékei kerülnek.

Jelentős bevételt hoz az idegenforgalom, valamint az off-shore banki szolgáltatás.

A közszükségleti cikkek jelentős részét importálják, fő kereskedelmi és idegenforgalmi partnere az USA.

Nyelv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigeten angol a hivatalos. De kreolul és spanyolul is beszélnek.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigeten többségben vannak a mulattok (feketék és fehérek keverékei). Élnek még feketék és egyéb más származású népcsoportok.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vallások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság 40%-a baptista. A metodista vallást a szigetek 16%-a gyakorolja. Anglikán vallású 18%-a a szigetek lakossága. A maradék 26% egyéb protestáns.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Közutak hossza: 121 km
  • Repülőterek száma: 5
  • Kikötők száma: 2

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tengerpart egy képe Grand Turk szigetén

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bővebben: Turks- és Caicos-szigeteki labdarúgó-válogatott

2012. július 13-án Williams Delano junior világbajnok lett 200 méteres síkfutásban.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A világ országai, Nyír.Kart Bt., 2008
  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]