Turks- és Caicos-szigetek
![]() |
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
Turks- és Caicos-szigetek | |||
| |||
Nemzeti mottó: Each Endeavouring, All Achieving | |||
![]() | |||
Fővárosa | Cockburn Town | ||
é. sz. 21° 46′ 48″, ny. h. 71° 48′ 00″ | |||
Államforma | alkotmányos monarchia | ||
Vezetők | |||
Királynő | II. Erzsébet brit királynő | ||
Kormányzó | Gordon Wetherell | ||
Miniszterelnök | Galmo Williams | ||
Hivatalos nyelv | angol | ||
Tagság | Lista
| ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 33 098 fő (2013)[1] +/- | ||
Rangsorban | 226 | ||
Becsült | 31 458[2] fő (2012. január) | ||
Rangsorban | 226 | ||
Népsűrűség | 45 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 430 km² | ||
Időzóna | AST (UTC-5) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem |
USA dollár, Bahamai dollár (USD ) | ||
Hívószám | 1-649 | ||
Segélyhívó telefonszám | 9-1-1 | ||
Internet TLD | .tc | ||
Villamos hálózat | 120 volt | ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | bal | ||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Turks- és Caicos-szigetek témájú médiaállományokat. | |||
![]() |
A Turks- és Caicos-szigetek (IPA: [tɜrks ænd keɪkəs]) Kuba mellett található szigetek, amely Nagy-Britannia tengerentúli területe. 30 nagyobb korallszigetből (6 lakott) és számtalan apró szirtből áll. A legmagasabb pont a 49 m-es Blue Hills.
Története[szerkesztés]
Felfedezését Juan Ponce de León spanyol hajósnak tulajdonítják, aki 1512-ben járt a szigeteken. Mások azonban úgy vélik, hogy Kolumbusz Kristóf első útja során, 1492-ben ide is eljutott. A hosszú ideig tartó spanyol és francia rivalizálás után az első telepesek az angolok voltak, akik a Bahama-szigetekről költöztek át a lakatlan szigetekre 1678-ban. Eredetileg Jamaicához tartozott a terület, 1962 óta önálló brit külbirtok. 1959-ben önkormányzatot kapott, majd 1976-ban tovább szélesítették az autonómiát. Területének egy részét bérbe adták az amerikaiaknak, akik Nagy Turk szigetén rakétamegfigyelő, valamint haditengerészeti bázist tartanak fenn, a Dél Caicon-szigeten pedig az amerikai parti őrség egységei állomásoznak.
A többi brit tengerentúli területhez hasonló nagy fokú önállóságot élvezett, az Egyesült Királyság gyakorlatilag csak a külügyeket és a honvédelmet intézte. Azonban 2008-ban korrupciós botrány tört ki, mely szinte az egész területi vezetést érintette. A botrány miatt 2009 márciusában a brit kormány felfüggesztette a helyi alkotmányt és elmozdította a választott testületeket, minden hatalmat átadva a brit kormány által kinevezett kormányzónak, aki addig csupán reprezentatív funkciót töltött be. A rendelkezés két évig volt érvényben. Tehát a gyakorlatban a terület státusza ideiglenesen koronagyarmat, helyi önkormányzati jogok nélkül. 2012-ben új választások révén új kormány alakult és új alkotmányt fogadtak el, így a sziget visszanyerte belső önrendelkezését.
Gazdasága[szerkesztés]
A művelt területeken belső fogyasztásra kukoricát, babot, trópusi gyümölcsöket és zöldségféléket termelnek.
Szerény kivitelre a halászat, langusztafogás, kagyló- és szivacsgyűjtés, valamint a sólepárlás termékei kerülnek.
Jelentős bevételt hoz az idegenforgalom, valamint az off-shore banki szolgáltatás.
A közszükségleti cikkek jelentős részét importálják, fő kereskedelmi és idegenforgalmi partnere az USA.
Nyelv[szerkesztés]
A szigeten angol a hivatalos. De kreolul és spanyolul is beszélnek.
Népcsoportok[szerkesztés]
A szigeten többségben vannak a mulattok (feketék és fehérek keverékei). Élnek még feketék és egyéb más származású népcsoportok.
Népesség[szerkesztés]
Vallások[szerkesztés]
A lakosság 40%-a baptista. A metodista vallást a szigetek 16%-a gyakorolja. Anglikán vallású 18%-a a szigetek lakossága. A maradék 26% egyéb protestáns.
Közlekedés[szerkesztés]
- Közutak hossza: 121 km
- Repülőterek száma: 5
- Kikötők száma: 2
Turizmus[szerkesztés]
Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:
Sport[szerkesztés]
Bővebben: Turks- és Caicos-szigeteki labdarúgó-válogatott
2012. július 13-án Williams Delano junior világbajnok lett 200 méteres síkfutásban.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Világbank-adatbázis
- ↑ 2012-es népszámlálási adat
Források[szerkesztés]
- A világ országai, Nyír.Kart Bt., 2008
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
További információk[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|