Turks- és Caicos-szigetek

	Turks- és Caicos-szigetek
; A Turks- és Caicos-szigetek zászlaja	; A Turks- és Caicos-szigetek címere
	Nemzeti mottó: Each Endeavouring, All Achieving;
Fővárosa	Cockburn Town
	é. sz. 21° 45′, ny. h. 71° 35′
Államforma	alkotmányos monarchia
	Vezetők
Királynő	II. Erzsébet brit királynő
Kormányzó	Gordon Wetherell
Miniszterelnök	Galmo Williams
Hivatalos nyelv	angol
Tagság	Lista Karibi Fejlesztési Bank; Interpol;
	Népesség
Népszámlálás szerint	33 098 fő (2013)
Rangsorban	226
Becsült	31 458 fő (2012. január)
Rangsorban	226
Népsűrűség	45 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	430 km²
Időzóna	AST (UTC-5)
	Egyéb adatok
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	USA dollár, Bahamai dollár (USD)
Hívószám	1-649
Segélyhívó telefonszám	911
Internet TLD	.tc
Villamos hálózat	120 volt
Elektromos csatlakozó	Type A; Type B;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Turks- és Caicos-szigetek témájú médiaállományokat.

A Turks- és Caicos-szigetek (IPA: [tɜrks ænd keɪkəs]) Kuba mellett található szigetek, amely Nagy-Britannia tengerentúli területe. 30 nagyobb korallszigetből (6 lakott) és számtalan apró szirtből áll. A legmagasabb pont a 49 m-es Blue Hills.

Története[szerkesztés]

Felfedezését Juan Ponce de León spanyol hajósnak tulajdonítják, aki 1512-ben járt a szigeteken. Mások azonban úgy vélik, hogy Kolumbusz Kristóf első útja során, 1492-ben ide is eljutott. A hosszú ideig tartó spanyol és francia rivalizálás után az első telepesek az angolok voltak, akik a Bahama-szigetekről költöztek át a lakatlan szigetekre 1678-ban. Eredetileg Jamaicához tartozott a terület, 1962 óta önálló brit külbirtok. 1959-ben önkormányzatot kapott, majd 1976-ban tovább szélesítették az autonómiát. Területének egy részét bérbe adták az amerikaiaknak, akik Nagy Turk szigetén rakétamegfigyelő, valamint haditengerészeti bázist tartanak fenn, a Dél Caicon-szigeten pedig az amerikai parti őrség egységei állomásoznak.

A többi brit tengerentúli területhez hasonló nagy fokú önállóságot élvezett, az Egyesült Királyság gyakorlatilag csak a külügyeket és a honvédelmet intézte. Azonban 2008-ban korrupciós botrány tört ki, mely szinte az egész területi vezetést érintette. A botrány miatt 2009 márciusában a brit kormány felfüggesztette a helyi alkotmányt és elmozdította a választott testületeket, minden hatalmat átadva a brit kormány által kinevezett kormányzónak, aki addig csupán reprezentatív funkciót töltött be. A rendelkezés két évig volt érvényben. Tehát a gyakorlatban a terület státusza ideiglenesen koronagyarmat, helyi önkormányzati jogok nélkül. 2012-ben új választások révén új kormány alakult és új alkotmányt fogadtak el, így a sziget visszanyerte belső önrendelkezését.

Gazdasága[szerkesztés]

A művelt területeken belső fogyasztásra kukoricát, babot, trópusi gyümölcsöket és zöldségféléket termelnek.

Szerény kivitelre a halászat, langusztafogás, kagyló- és szivacsgyűjtés, valamint a sólepárlás termékei kerülnek.

Jelentős bevételt hoz az idegenforgalom, valamint az off-shore banki szolgáltatás.

A közszükségleti cikkek jelentős részét importálják, fő kereskedelmi és idegenforgalmi partnere az USA.

Nyelv[szerkesztés]

A szigeten angol a hivatalos. De kreolul és spanyolul is beszélnek.

Népcsoportok[szerkesztés]

A szigeten többségben vannak a mulattok (feketék és fehérek keverékei). Élnek még feketék és egyéb más származású népcsoportok.

Népesség[szerkesztés]

Vallások[szerkesztés]

A lakosság 40%-a baptista. A metodista vallást a szigetek 16%-a gyakorolja. Anglikán vallású 18%-a a szigetek lakossága. A maradék 26% egyéb protestáns.