Turks- és Caicos-szigetek

	Turks- és Caicos-szigetek
; A Turks- és Caicos-szigetek zászlaja	; A Turks- és Caicos-szigetek címere
	Nemzeti mottó: Each Endeavouring, All Achieving;
Fővárosa	Cockburn Town
	é. sz. 21° 45′, ny. h. 71° 35′
Államforma	alkotmányos monarchia
	Vezetők
Királynő	II. Erzsébet brit királynő
Kormányzó	Gordon Wetherell
Miniszterelnök	Galmo Williams
Hivatalos nyelv	angol
	Népesség
Népszámlálás szerint	33 098 fő (2013)
Rangsorban	226
Becsült	31 458 fő (2012. január)
Rangsorban	226
Népsűrűség	45 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	430 km²
Időzóna	UTC−5 (UTC-5)
	Egyéb adatok
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	USA dollár, Bahamai dollár (USD)
Hívószám	1-649
Villamos hálózat	120 volt
Elektromos csatlakozó	Type A; Type B;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Turks- és Caicos-szigetek témájú médiaállományokat.

A Turks- és Caicos-szigetek (IPA: [tɜrks ænd keɪkəs]) Kuba mellett található szigetek, amely Nagy-Britannia tengerentúli területe. 30 nagyobb korallszigetből (6 lakott) és számtalan apró szirtből áll. A legmagasabb pont a 49 m-es Blue Hills.

Története[szerkesztés]

Felfedezését Juan Ponce de León spanyol hajósnak tulajdonítják, aki 1512-ben járt a szigeteken. Mások azonban úgy vélik, hogy Kolumbusz Kristóf első útja során, 1492-ben ide is eljutott. A hosszú ideig tartó spanyol és francia rivalizálás után az első telepesek az angolok voltak, akik a Bahama-szigetekről költöztek át a lakatlan szigetekre 1678-ban. Eredetileg Jamaicához tartozott a terület, 1962 óta önálló brit külbirtok. 1959-ben önkormányzatot kapott, majd 1976-ban tovább szélesítették az autonómiát. Területének egy részét bérbe adták az amerikaiaknak, akik Nagy Turk szigetén rakétamegfigyelő, valamint haditengerészeti bázist tartanak fenn, a Dél Caicon-szigeten pedig az amerikai parti őrség egységei állomásoznak.

A többi brit tengerentúli területhez hasonló nagyfokú önállóságot élvezett, az Egyesült Királyság gyakorlatilag csak a külügyeket és a honvédelmet intézte. Azonban 2008-ban korrupciós botrány tört ki, mely szinte az egész területi vezetést érintette. A botrány miatt 2009 márciusában a brit kormány felfüggesztette a helyi alkotmányt és elmozdította a választott testületeket, minden hatalmat átadva a brit kormány által kinevezett kormányzónak, aki addig csupán reprezentatív funkciót töltött be. A rendelkezés két évig lesz érvényben. Tehát a gyakorlatban a terület státusza ideiglenesen koronagyarmat, helyi önkormányzati jogok nélkül.

Gazdasága[szerkesztés]

A művelt területeken belső fogyasztásra kukoricát, babot, trópusi gyümölcsöket és zöldségféléket termelnek.

Szerény kivitelre a halászat, langusztafogás, kagyló- és szivacsgyűjtés, valamint a sólepárlás termékei kerülnek.

Jelentős bevételt hoz az idegenforgalom, valamint az off-shore banki szolgáltatás.

A közszükségleti cikkek jelentős részét importálják, fő kereskedelmi és idegenforgalmi partnere az USA.

Nyelv[szerkesztés]

A szigeten angol a hivatalos. De kreolul és spanyolul is beszélnek.

Népcsoportok[szerkesztés]

A szigeten többségben vannak a mulattok (feketék és fehérek keverékei). Élnek még feketék és egyéb más származású népcsoportok.

Népesség[szerkesztés]

Vallások[szerkesztés]

A lakosság 40%-a baptista. A metodista vallást a szigetek 16%-a gyakorolja. Anglikán vallású 18%-a a szigetek lakossága. A maradék 26% egyéb protestáns.