Guyana

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Guyanai Szövetkezeti Köztársaság
Co-operative Republic of Guyana
Guyana zászlaja
Guyana zászlaja
Guyana címere
Guyana címere
Nemzeti mottó: One people, one nation, one destiny
Egy nép, egy nemzet, egy végzet
Nemzeti himnusz: Dear Land of Guyana, of Rivers and Plains
Guyana in its region.svg

Fővárosa Georgetown
é. sz. 6° 49′, ny. h. 58° 09′
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök David Granger
Miniszterelnök Moses Nagamootoo
Hivatalos nyelv angol
Beszélt nyelvek amerikai indián nyelvek, kreol, hindi, urdu
Függetlenség az Egyesült Királyságtól
kikiáltása 1966. május 26.

Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint799 613 fő (2013)[1] +/-
Rangsorban165
Becsült784 894[2] fő (2010. június)
Rangsorban165
Népsűrűség3,5 fő/km²
GDP2005-ös becslés
Összes870 millió dollár (164)
PPP: 3 456 millió dollár
Egy főre jutó1 147 dollár (123)
PPP: 4 851 dollár
HDI (2003) 0,720 (107) – közepes
Földrajzi adatok
Terület214 970 km²
Rangsorban 81
Víz8,4%
IdőzónaGYT (UTC-4)
Egyéb adatok
Pénznem Guyanai dollár (GYD)
Nemzetközi gépkocsijel GUY
Hívószám 592
Segélyhívó telefonszám
  • 999
  • 911
  • 912
  • 913
Internet TLD.gy
Villamos hálózat 240 volt
Elektromos csatlakozó
  • NEMA 1-15
  • NEMA 5-15
  • AC power plugs and sockets: British and related types
  • BS 1363
Közlekedés iránya bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Guyanai Szövetkezeti Köztársaság témájú médiaállományokat.

Guyana (IPA: [ɡaɪˈɑːnə]) vagy hivatalos nevén Guyanai Szövetkezeti Köztársaság Dél-Amerika egyik országa. A Magyarországnál több mint kétszer nagyobb, nagyrészt ma is erdő borította, egykor Brit Guyana néven ismert gyarmat 1966-ban nyerte el függetlenségét. Az ország indián eredetű nevének jelentése: a sok víz országa.[3]

Történelme[szerkesztés]

Aravak (wd) indiánok éltek a területen, akik növénytermesztéssel foglalkoztak.[4]

Az ország első telepesei a Kolumbusz nyomán felfedező utakra indult spanyolok voltak a 15-16. század fordulóján, de a kedvezőtlen klíma, a mocsaras part és az őserdők miatt nem hoztak létre településeket. 1620-ban a területet a hollandok szerezték meg. A 17. századtól ültetvényeket hoztak itt létre, cukornádat, kávét és dohányt termesztettek.[4]

1803-ban Anglia foglalta el.[4] Az 1814-es angol-holland egyezmény értelmében három holland gyarmat Nagy-Britannia birtokába került, és ezek 1831-ben Brit Guyana néven egyesültek.

A rabszolgatartás 1834-es betiltása után a korábbi rabszolgák közül sokan városba települtek. A cukornádültetvények megművelésére szerződéses munkásokat hoztak a mai Portugáliából (1834), Németországból (először 1835-ben), Írországból (1836), Skóciából (1837), Máltáról (1839), Kínából és Indiából (1838-tól kezdve). Ma az indiai eredetük alkotják Guyana legnagyobb etnikai csoportját, őket követik az afrikai származásúak.

Venezuela 1824-es függetlenedése óta igényt tart az Essequibo-folyótól nyugatra fekvő területekre. Simón Bolívar olyan leveleket írt a brit kormánynak, melyekben figyelmeztette, hogy brit telepesek Berbice és Demerara területén olyan helyeken telepedtek le, melyeket Venezuela sajátjának tekint. Egy nemzetközi bíróság 1899-ben az Egyesült királyságnak ítélte ezeket a területeket.

Guyana 1966. május 26-án vált ki az Egyesült Királyságból, és innentől számít független államnak, mely 1970. február 23. óta köztársaság, ennek ellenére továbbra is tagja a Nemzetközösségnek. Ebben az időben az USA külügyminisztériuma, a CIA és a brit kormány is nagy hatást gyakorolt a politikai ellenőrzés kialakítására.[5] Titkos pénzügyi és nyílt politikai támogatásban részesítették az afrikai származású guyanaiak nyugatbarát szárnyát, különösen a Forbes Burnham által vezetett Nép Nemzeti Kongresszusát (PNC), hogy az visszaszorítsa Cheddi Jagan vezette Népi Haladó Pártot (PPP), melynek szavazói leginkább indiai eredetűek.

Földrajza[szerkesztés]

Domborzata[szerkesztés]

Guyana (Guyana)
Guyana domborzati térképe


Az ország Dél-Amerika északkeleti részén terül el. 400 km hosszú partvidékén mangrove-mocsaras síksággal érintkezik az Atlanti-óceánnal. Az ország túlnyomó részét a trópusi esőerdőkkel fedett, 800–2000 m magas Guyanai-felföld foglalja el. Legmagasabb pontja: Roraima, 2772 méter.[6]

Nagy tájai:

  • Keskeny, mocsaras, termékeny alföld a tengerparton. Itt él a lakosság zöme.
  • Valamivel távolabb agyagos talajok, illetve "fehér homok" öve. Itt találhatók az ország ásványkincsei.
  • A középső vidékek sűrű esőerdői.
  • Délen sík, füves szavanna.
  • A belső területek hegyvidéke, a csapadéktól függően esőerdő vagy szavanna fedi. A szakadékos oldalú táblahegyek miatt nehezen járható. Nagyon ritka lakosságú vidék, máig érintetlen területek is vannak itt.

Vízrajza[szerkesztés]

A csapadékos Guyanai-fennsíkról bővízű folyók tartanak az Atlanti-óceán felé: Essequibo, Demerara, Berbice.

Éghajlata[szerkesztés]

Az éghajlat nedves trópusi. A partvidéken a hőséget északkeleti passzátszél enyhíti. Itt két esős évszak van, az első májustól augusztus közepéig, a második november közepétől január közepéig tart. A parti szakaszon évi 1500–2000 mm a csapadék mennyisége.

A Köppen-osztályozáson az éghajlati övezetei északról dél felé haladva: trópusi esőerdő (Af), trópusi monszun (Am) és trópusi szavanna éghajlat (Aw).

Georgetown éghajlati jellemzői
Georgetown (1961–1990) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)28,628,929,229,529,429,229,630,230,830,830,229,129,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)23,623,924,224,424,323,823,523,824,224,424,223,824,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)18589111141286328268201981071862622260
Havi napsütéses órák száma2012092201981791572022342302352111872461
Forrás: NOAA[7]


Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

A vidék változatos élővilágára már a korai utazók is felfigyeltek. Fennmaradását elősegítette, hogy a Guyanai-felföld nehezen járható, gazdaságilag kiaknázatlan terület maradt a legutóbbi időkig. Az ország területének mintegy 90%-át ma is őserdő borítja. Az őserdőben él az anakonda, a folyókban piranhák és krokodilok, az erdőkben számtalan rovarfaj, az erdő lombkoronájában papagájok, kolibrik stb.[4] A ragadozók többsége a macskafélékhez tartozik: puma, jaguár, ocelot és tigrismacska. Faunájában megtalálhatók az oposszumok képviselői, jellegzetesek a Dél-Amerikában endemikus vendégízületesek, pl. az óriástatu, a törpehangyász, a kappler armadilló, a háromujjú és kétujjú lajhár. Igen gazdag a rágcsálófauna, jellemzőbb fajai pl. az amazóniai kúszósül, az alföldi tengerimalac, a kapibara (vízidisznó).[8]

Nemzeti parkjai[szerkesztés]

2017-es állapot szerint csak egy nemzeti parkja van:

  • Kaieteur Nemzeti Park - különlegesen gazdag élővilág a 226 méter magas Kaieteur-vízesés környékén.

Természeti világörökségei[szerkesztés]

Az UNESCO guyanai nemzeti bizottsága három helyszínt javasolt világörökségnek:

Idáig egyik javaslat sem érte el a célját.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

A parlament épülete, Georgetown

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

  • Államforma: elnöki szövetkezeti köztársaság

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

Guyana regions numbered.png
  • Barima-Waini
  • Cuyuni-Mazaruni
  • Demerara-Mahaica
  • East Berbice-Corentyne
  • Essequibo Islands-West Demerara
  • Mahaica-Berbice
  • Pomeroon-Supenaam
  • Potaro-Siparuni
  • Upper Demerara-Berbice
  • Upper Takutu-Upper Essequibo

Politikai pártok[szerkesztés]

Elnökök, miniszterelnökök[szerkesztés]

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Piackép
Georgetown-i gyerekek

Általános adatok[szerkesztés]

A lakosság 90%-a a keskeny part menti síkságon él és dolgozik, elsősorban a főváros körzetében. Az ország népességének kb. 1/3-a él városokban. A népességnövekedés 0,44%-os, az írástudatlanság 1,9%-os.

Legnépesebb települések[szerkesztés]

Nyelvi összetétel[szerkesztés]

Az országban a hivatalos nyelv az angol, de beszélik még az indián nyelveket, a guyanai kreolt, a hindit és az urdut is.

Etnikai összetétel[szerkesztés]

2012-es becslés alapján a lakosság etnikailag kelet-indiai (indiai, pakisztán) 39,8%, fekete (afrikai) 29,3%, kevert 19,9%, indián 10,5%, egyéb 0,5% (portugál, kínai, fehér).[9]

Az indiaiakat kezdetben az ültetvényekre hozták be, és ma is többnyire ott dolgoznak. A négerek többsége elhagyta az ültetvényeket és a városokban telepedtek le. Egy részük az iparban és a bányászatban helyezkedett el, többségük viszont a szolgáltatásokban dolgozik. A kínaiak többségében a kereskedelemben tevékenykednek.[4]

Vallási összetétel[szerkesztés]

2012-es becslés alapján a lakosság 34,8%-a protestáns keresztény (pünkösdi 22,8%, adventista 5,4%, anglikán 5,2%, metodista 1,4%), hindu 24,8%, római katolikus 7,1%, muszlim 6,8%, Jehova Tanúja 1,3%, rasztafári 0,5%, egyéb keresztény 20,8%, egyéb 0,9%, egy sem 3,1%.[9]

Szociális rendszer[szerkesztés]

Gazdasága[szerkesztés]

Egy technikus Georgetown egy élelmiszeripari laboratóriumában

Általános adatok[szerkesztés]

  • Gazdasága: gyengén fejlett agrár-ipari ország, jelentős kitermelőiparral. A 2015 utáni években gazdag tengeri kőolajmezőket fedeztek fel, így Dél-Amerika új olajhatalma lehet.[10]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

A mezőgazdaság fő terményei: cukornád, rizs, déligyümölcsök.

A tengerparton az angolok és az USA létesítette cukornád-ültetvényekre 16 cukorgyár is épült. A cukornád és a cukor exportja komoly bevételt jelent az országnak. Jelentőségét tekintve 2. helyen a rizstermesztés áll, amiből szintén jut exportra. A termelt manióka és a kukorica a népélelmezést szolgálja. A gyümölcsfélékből is jut exportra. A kókuszdió mellett citrusfélékből, banánból, ananászból növekvő a kivitel.[4]

Ipar[szerkesztés]

Iparából a gyógyszeripar, cukoripar, textilipar, élelmiszeripar, faipar (fakitermelés) és a bányászat emelhető ki (bauxit, arany, gyémánt).[11] Ezenkívül timföldgyártása (Linden, Everton), és hűtőszekrénygyártása érdemel említést.[12]

Az ásványkincseinek kitermelését beárnyékolja a korrupció és a csempészet.[13]

Külkereskedelem[szerkesztés]

Legfőbb kereskedelmi partnerek 2016-ban:[11]

Egyéb[szerkesztés]

A kábítószer-kereskedelem fontos cél- és tranzitországa.[14]

Közlekedés[szerkesztés]

Országút a parttól beljebb, Linden közelében

Közlekedési hálózata a partvidéken koncentrálódik; itt lehet elsősorban közlekedni.

  • Közutak hossza: 7970 km, ebből csak kb. 560–600 km aszfaltozott.
  • Vasútvonalak hossza: 187 km,
  • Repülőterek-légikikötők száma: 8
  • Kikötők száma: 5

Kultúra[szerkesztés]

Iskola Georgetownban
Central Vaidik Mandir hindu templom, Georgetown

Oktatási rendszer[szerkesztés]

Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények[szerkesztés]

Művészetek[szerkesztés]

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

Hagyományok és néprajz[szerkesztés]

Gasztronómia[szerkesztés]

Turizmus[szerkesztés]

Javasolt oltások Guyana-ba utazóknak:

Malária elleni gyógyszer. (Nagy a kockázata a fertőzésnek.)

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Sport[szerkesztés]

Providence Stadion, Georgetown

Az olimpián az ország még sose nyert. Egyetlen bronzérmük van amit Michael Anthony nyert ökölvívásból az 1980-as moszkvai olimpián.

A Guyanai labdarúgó-válogatott eddig nem ért el kiemelkedő eredményt.

Ünnepek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Guyana
A Wikimédia Commons tartalmaz Guyana témájú médiaállományokat.