Guyana

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Guyanai Szövetkezeti Köztársaság
Co-operative Republic of Guyana
Guyana zászlaja
Guyana zászlaja
Guyana címere
Guyana címere
Nemzeti mottó: One people, one nation, one destiny
Egy nép, egy nemzet, egy végzet
Nemzeti himnusz: Dear Land of Guyana, of Rivers and Plains
Guyana in its region.svg

Fővárosa Georgetown
é. sz. 6° 49′, ny. h. 58° 09′
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök David Granger
Miniszterelnök Moses Nagamootoo
Hivatalos nyelv angol
Beszélt nyelvek amerikai indián nyelvek, kreol, hindi, urdu
Függetlenség az Egyesült Királyságtól
kikiáltva 1966. május 26.

Tagság A Nemzetközösség, a CARICOM, a Dél-amerikai Nemzetek Uniója,
az ENSZ, az OAS, a IMF és az OIC
Népesség
Népszámlálás szerint 560 296 fő (1960)[1] +/-
575 976 fő (1961)[1] +/-
591 665 fő (1962)[1] +/-
607 528 fő (1963)[1] +/-
623 794 fő (1964)[1] +/-
640 541 fő (1965)[1] +/-
657 975 fő (1966)[1] +/-
675 811 fő (1967)[1] +/-
693 051 fő (1968)[1] +/-
708 356 fő (1969)[1] +/-
720 816 fő (1970)[1] +/-
729 872 fő (1971)[1] +/-
735 896 fő (1972)[1] +/-
740 041 fő (1973)[1] +/-
743 984 fő (1974)[1] +/-
748 877 fő (1975)[1] +/-
755 241 fő (1976)[1] +/-
762 549 fő (1977)[1] +/-
769 637 fő (1978)[1] +/-
774 818 fő (1979)[1] +/-
776 927 fő (1980)[1] +/-
775 662 fő (1981)[1] +/-
771 596 fő (1982)[1] +/-
765 512 fő (1983)[1] +/-
758 580 fő (1984)[1] +/-
751 720 fő (1985)[1] +/-
745 133 fő (1986)[1] +/-
738 779 fő (1987)[1] +/-
733 057 fő (1988)[1] +/-
728 382 fő (1989)[1] +/-
725 043 fő (1990)[1] +/-
723 259 fő (1991)[1] +/-
723 008 fő (1992)[1] +/-
724 014 fő (1993)[1] +/-
725 839 fő (1994)[1] +/-
728 136 fő (1995)[1] +/-
730 865 fő (1996)[1] +/-
734 059 fő (1997)[1] +/-
737 526 fő (1998)[1] +/-
741 046 fő (1999)[1] +/-
744 471 fő (2000)[1] +/-
747 657 fő (2001)[1] +/-
750 629 fő (2002)[1] +/-
753 612 fő (2003)[1] +/-
756 939 fő (2004)[1] +/-
760 834 fő (2005)[1] +/-
765 367 fő (2006)[1] +/-
770 407 fő (2007)[1] +/-
775 739 fő (2008)[1] +/-
781 055 fő (2009)[1] +/-
786 126 fő (2010)[1] +/-
790 882 fő (2011)[1] +/-
795 369 fő (2012)[1] +/-
799 613 fő (2013)[1] +/-
Rangsorban 165
Becsült 784 894[2] fő (2010. június)
Rangsorban 165
Népsűrűség 3,5 fő/km²
GDP 2005-ös becslés
Összes 870 millió dollár (164)
PPP: 3 456 millió dollár
Egy főre jutó 1 147 dollár (123)
PPP: 4 851 dollár
HDI (2003) 0,720 (107) – közepes
Földrajzi adatok
Terület 214 970 km²
Rangsorban 81
Víz 8,4%
Időzóna UTC−4 (UTC-4)
Egyéb adatok
Pénznem Guyanai dollár (GYD)
Nemzetközi gépkocsijel GUY
Hívószám 592
Internet TLD .gy
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Guyanai Szövetkezeti Köztársaság témájú médiaállományokat.

Guyana-CIA WFB Map.png

A Magyarországnál több mint kétszer nagyobb, Brit-Guyana néven ismert angol gyarmat 1966-ban nyerte el függetlenségét. Az ország (tisztázatlan etimológiájú) neve indián eredetű. A terület az Atlanti-óceán partján széles, mangróvés parti síkság, amelytől délre a Guyanai-hegyvidék trópusi őserdővel borított hegyei helyezkednek el.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domborzata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kaieteur-vízesés

Az ország Dél-Amerika északkeleti részén terül el. 400 km hosszú partvidékén mangrove-mocsaras síksággal érintkezik az Atlanti-óceánnal. Az ország túlnyomó részét a trópusi esőerdőkkel fedett, 800–2000 m magas Guyanai-felföld foglalja el. Legmagasabb pontja: Roraima, 2772 méter.[3]

Nagy tájai:

  • Keskeny, mocsaras, termékeny alföld a tengerparton. Itt él a lakosság zöme.
  • Valamivel távolabb agyagos talajok, illetve "fehér homok" öve. Itt találhatók az ország ásványkincsei.
  • A középső vidékek sűrű esőerdői.
  • Délen sík, füves szavanna.
  • A belső területek hegyvidéke, a csapadéktól függően esőerdő vagy szavanna fedi. A szakadékos oldalú táblahegyek miatt nehezen járható. Nagyon ritka lakosságú vidék, máig érintetlen területek is vannak arrafelé.

Vízrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csapadékos Guyanai-fennsíkról bővízű folyók tartanak az Atlanti-óceán felé: Essequibo, Demerara, Berbice.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az éghajlat nedves trópusi. A partvidéken a hőséget északkeleti passzátszél enyhíti. Itt két esős évszak van, az első májustól augusztus közepéig, a második november közepétől január közepéig tart.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arakanga papagájok

A vidék változatos élővilágára már a korai utazók is felfigyeltek. Fennmaradását elősegítette, hogy a Guyanai-felföld nehezen járható, gazdaságilag kiaknázatlan terület maradt a legutóbbi időkig.

Nemzeti parkjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kaieteur Nemzeti Park - különlegesen gazdag élővilág a 226 méter magas Kaieteur-vízesés környékén.

Természeti világörökségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO guyanai nemzeti bizottsága három helyszínt javasolt világörökségnek: a Kaieteur Nemzeti Parkot, Georgetown gyarmati óvárosát és a "Shell Beach" (Kagylópart) nevű tengerpartot. Egyik javaslat sem érte el a célját.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország első telepesei a Kolumbusz nyomán felfedező utakra indult spanyolok voltak a 15-16. század fordulóján. 1620-ban a területet a hollandok szerezték meg, majd az 1814-es angol-holland egyezmény értelmében három holland gyarmat Nagy-Britannia birtokába került, és ezek 1831-ben Brit Guyana néven egyesültek.

A rabszolgatartás 1834-es betiltása után a korábbi rabszolgák közül sokan városba települtek. A cukornádültetvények megművelésére szerződéses munkásokat hoztak a mai Portugáliából (1834), Németországból (először 1835-ben), Írországból (1836), Skóciából (1837), Máltáról (1839), Kínából és Indiából (1838-tól kezdve). Ma az indiai eredetük alkotják Guyana legnagyobb etnikai csoportját, őket követik az afrikai származásúak.

Venezuela 1824-es függetlenedése óta igényt tart az Essequibo-folyótól nyugatra fekvő területekre. Simón Bolívar olyan leveleket írt a brit kormánynak, melyekben figyelmeztette, hogy brit telepesek Berbice és Demerara területén olyan helyeken telepedtek le, melyeket Venezuela sajátjának tekint. Egy nemzetközi bíróság 1899-ben az Egyesült királyságnak ítélte ezeket a területeket.

Guyana 1966. május 26-án vált ki az Egyesült Királyságból, és innentől számít független államnak, mely 1970. február 23. óta köztársaság, ennek ellenére továbbra is tagja a Nemzetközösségnek. Ebben az időben az USA külügyminisztériuma, a CIA és a brit kormány is nagy hatást gyakorolt a politikai ellenőrzés kialakítására.[4] Titkos pénzügyi és nyílt politikai támogatásban részesítették az afrikai származású guyanaiak nyugatbarát szárnyát, különösen a Forbes Burnham által vezetett Nép Nemzeti Kongresszusát (PNC), hogy az visszaszorítsa Cheddi Jagan vezette Népi Haladó Pártot (PPP), melynek szavazói leginkább indiai eredetűek.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A parlament épülete, Georgetown

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Államforma: elnöki szövetkezeti köztársaság

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Guyana regions numbered.png
  • Barima-Waini
  • Cuyuni-Mazaruni
  • Demerara-Mahaica
  • East Berbice-Corentyne
  • Essequibo Islands-West Demerara
  • Mahaica-Berbice
  • Pomeroon-Supenaam
  • Potaro-Siparuni
  • Upper Demerara-Berbice
  • Upper Takutu-Upper Essequibo

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elnökök, miniszterelnökök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Georgetown-i gyerekek
Piackép

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország népessége 697 181 fő, melynek 36%-a él városokban. A népességnövekedés 0,44%-os, az írástudatlanság 1,9%-os.

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyelvi, népi, vallási összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban a hivatalos nyelv az angol, de beszélik még az indián nyelveket, a kreolt, a hindit és az urdut is. A lakosság 50%-a indiai és pakisztáni, 36% a fekete népesség, mulatt, mesztic 12%, indián 7%, kínai 1% és fehér 1%. A lakosság 35%-a hindu, 33%-a protestáns, 17%-a római katolikus, 10%-a szunnita muszlim vallású, 5%-a egyéb felekezethez tartozik.

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy technikus Georgetown egy élelmiszeripari laboratóriumában

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Közutak hossza: 7970 km
  • Vasútvonalak hossza: 187 km, lásd még: Guyana vasúti közlekedése
  • Repülőterek száma: 8
  • Kikötők száma: 5

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Iskola Georgetownban
Central Vaidik Mandir hindu templom, Georgetown

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

Hagyományok és néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Országút Linden közelében

Javasolt oltások Guyana-ba utazóknak:

Malária elleni gyógyszer. (Nagy a kockázata a fertőzésnek.)

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Providence Stadion, Georgetown

Az olimpián az ország még sose nyert. Egyetlen bronzérmük van amit Michael Anthony nyert ökölvívásból az 1980-as moszkvai olimpián.

A Guyanai labdarúgó-válogatott eddig nem ért el kiemelkedő eredményt.

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al am an ao ap aq ar as at au av aw ax ay az ba bb Világbank
  2. Hivatalos becslés
  3. Roraima. Peak Bagger. (Hozzáférés: 2015. július 10.) (angolul)
  4. US Declassified Documents (1964–1968)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Guyana témájú médiaállományokat.