Guyana

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Guyanai Szövetkezeti Köztársaság
Co-operative Republic of Guyana
Guyana zászlaja
Guyana zászlaja
Guyana címere
Guyana címere
Nemzeti mottó: One people, one nation, one destiny
Egy nép, egy nemzet, egy végzet
Nemzeti himnusz: Dear Land of Guyana, of Rivers and Plains
Guyana in its region.svg

Fővárosa Georgetown
é. sz. 6° 49′, ny. h. 58° 09′
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök David Granger
Miniszterelnök Moses Nagamootoo
Hivatalos nyelv angol
Beszélt nyelvek amerikai indián nyelvek, kreol, hindi, urdu
Függetlenség az Egyesült Királyságtól
kikiáltva 1966. május 26.

Tagság A Nemzetközösség, a CARICOM, a Dél-amerikai Nemzetek Uniója,
az ENSZ, az OAS, a IMF és az OIC
Népesség
Népszámlálás szerint 799 613 fő (2013)[1]
Rangsorban 165
Becsült 784 894[2] fő (2010. június)
Rangsorban 165
Népsűrűség 3,5 fő/km²
GDP 2005-ös becslés
Összes 870 millió dollár (164)
PPP: 3 456 millió dollár
Egy főre jutó 1 147 dollár (123)
PPP: 4 851 dollár
HDI (2003) 0,720 (107) – közepes
Földrajzi adatok
Terület 214 970 km²
Rangsorban 81
Víz 8,4%
Időzóna GYT (UTC-4)
Egyéb adatok
Pénznem Guyanai dollár (GYD)
Nemzetközi gépkocsijel GUY
Hívószám 592
Segélyhívó telefonszám
  • 999
  • 911
  • 912
  • 913
Internet TLD .gy
Villamos hálózat 240 volt
Elektromos csatlakozó
  • Type A
  • Type B
  • Type D
  • BS 1363
Közlekedés iránya bal
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Guyanai Szövetkezeti Köztársaság témájú médiaállományokat.

Guyana (IPA: [ɡaɪˈɑːnə]) vagy hivatalos nevén Guyanai Szövetkezeti Köztársaság Dél-Amerika egyik országa. A Magyarországnál több mint kétszer nagyobb, nagyrészt ma is erdő borította, egykor Brit-Guyana néven ismert gyarmat 1966-ban nyerte el függetlenségét. Az ország indián eredetű nevének jelentése: a sok víz országa.[3]

Történelme[szerkesztés]

Aravak (wd) indiánok éltek a területen, akik növénytermesztéssel foglalkoztak. [4]

Az ország első telepesei a Kolumbusz nyomán felfedező utakra indult spanyolok voltak a 15-16. század fordulóján, de a kedvezőtlen klíma, a mocsaras part és az őserdők miatt nem hoztak létre településeket. 1620-ban a területet a hollandok szerezték meg. A 17. századtól ültetvényeket hoztak itt létre, cukornádat, kávét és dohányt termesztettek.[4]

1803-ban Anglia foglalta el.[4] Az 1814-es angol-holland egyezmény értelmében három holland gyarmat Nagy-Britannia birtokába került, és ezek 1831-ben Brit Guyana néven egyesültek.

A rabszolgatartás 1834-es betiltása után a korábbi rabszolgák közül sokan városba települtek. A cukornádültetvények megművelésére szerződéses munkásokat hoztak a mai Portugáliából (1834), Németországból (először 1835-ben), Írországból (1836), Skóciából (1837), Máltáról (1839), Kínából és Indiából (1838-tól kezdve). Ma az indiai eredetük alkotják Guyana legnagyobb etnikai csoportját, őket követik az afrikai származásúak.

Venezuela 1824-es függetlenedése óta igényt tart az Essequibo-folyótól nyugatra fekvő területekre. Simón Bolívar olyan leveleket írt a brit kormánynak, melyekben figyelmeztette, hogy brit telepesek Berbice és Demerara területén olyan helyeken telepedtek le, melyeket Venezuela sajátjának tekint. Egy nemzetközi bíróság 1899-ben az Egyesült királyságnak ítélte ezeket a területeket.

Guyana 1966. május 26-án vált ki az Egyesült Királyságból, és innentől számít független államnak, mely 1970. február 23. óta köztársaság, ennek ellenére továbbra is tagja a Nemzetközösségnek. Ebben az időben az USA külügyminisztériuma, a CIA és a brit kormány is nagy hatást gyakorolt a politikai ellenőrzés kialakítására.[5] Titkos pénzügyi és nyílt politikai támogatásban részesítették az afrikai származású guyanaiak nyugatbarát szárnyát, különösen a Forbes Burnham által vezetett Nép Nemzeti Kongresszusát (PNC), hogy az visszaszorítsa Cheddi Jagan vezette Népi Haladó Pártot (PPP), melynek szavazói leginkább indiai eredetűek.

Földrajza[szerkesztés]

Domborzata[szerkesztés]


Az ország Dél-Amerika északkeleti részén terül el. 400 km hosszú partvidékén mangrove-mocsaras síksággal érintkezik az Atlanti-óceánnal. Az ország túlnyomó részét a trópusi esőerdőkkel fedett, 800–2000 m magas Guyanai-felföld foglalja el. Legmagasabb pontja: Roraima, 2772 méter.[6]

Nagy tájai:

  • Keskeny, mocsaras, termékeny alföld a tengerparton. Itt él a lakosság zöme.
  • Valamivel távolabb agyagos talajok, illetve "fehér homok" öve. Itt találhatók az ország ásványkincsei.
  • A középső vidékek sűrű esőerdői.
  • Délen sík, füves szavanna.
  • A belső területek hegyvidéke, a csapadéktól függően esőerdő vagy szavanna fedi. A szakadékos oldalú táblahegyek miatt nehezen járható. Nagyon ritka lakosságú vidék, máig érintetlen területek is vannak itt.

Vízrajza[szerkesztés]

A csapadékos Guyanai-fennsíkról bővízű folyók tartanak az Atlanti-óceán felé: Essequibo, Demerara, Berbice.

Éghajlata[szerkesztés]

Az éghajlat nedves trópusi. A partvidéken a hőséget északkeleti passzátszél enyhíti. Itt két esős évszak van, az első májustól augusztus közepéig, a második november közepétől január közepéig tart. A parti szakaszon évi 1500–2000 mm a csapadék mennyisége.

A Köppen-osztályozáson az éghajlati övezetei északról dél felé haladva: trópusi esőerdő (Af), trópusi monszun (Am) és trópusi szavanna éghajlat (Aw).

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

A vidék változatos élővilágára már a korai utazók is felfigyeltek. Fennmaradását elősegítette, hogy a Guyanai-felföld nehezen járható, gazdaságilag kiaknázatlan terület maradt a legutóbbi időkig. Az ország területének mintegy 90 %-át ma is őserdő borítja. Az őserdőben él az anakonda, a folyókban piranhák és krokodilok, az erdőkben számtalan rovarfaj, az erdő lombkoronájában papagájok, kolibrik stb. [4] A ragadozók többsége a macskafélékhez tartozik: puma, jaguár, ocelot és tigrismacska. Faunájában megtalálhatók az oposszumok képviselői, jellegzetesek a Dél-Amerikában endemikus vendégízületesek, pl. az óriástatu, a törpehangyász, a kappler armadilló, a háromujjú és kétujjú lajhár. Igen gazdag a rágcsálófauna, jellemzőbb fajai pl. az amazóniai kúszósül, az alföldi tengerimalac, a kapibara (vízidisznó). [7]

Nemzeti parkjai[szerkesztés]

2017-es állapot szerint csak egy nemzeti parkja van:

  • Kaieteur Nemzeti Park - különlegesen gazdag élővilág a 226 méter magas Kaieteur-vízesés környékén.

Természeti világörökségei[szerkesztés]

Az UNESCO guyanai nemzeti bizottsága három helyszínt javasolt világörökségnek:

Idáig egyik javaslat sem érte el a célját.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

A parlament épülete, Georgetown

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

  • Államforma: elnöki szövetkezeti köztársaság

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés]

Guyana regions numbered.png
  • Barima-Waini
  • Cuyuni-Mazaruni
  • Demerara-Mahaica
  • East Berbice-Corentyne
  • Essequibo Islands-West Demerara
  • Mahaica-Berbice
  • Pomeroon-Supenaam
  • Potaro-Siparuni
  • Upper Demerara-Berbice
  • Upper Takutu-Upper Essequibo

Politikai pártok[szerkesztés]

Elnökök, miniszterelnökök[szerkesztés]

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Piackép
Georgetown-i gyerekek

Általános adatok[szerkesztés]

A lakosság 90%-a a keskeny part menti síkságon él és dolgozik, elsősorban a főváros körzetében. Az ország népességének kb. 1/3-a él városokban. A népességnövekedés 0,44%-os, az írástudatlanság 1,9%-os.

Legnépesebb települések[szerkesztés]

Nyelvi összetétel[szerkesztés]

Az országban a hivatalos nyelv az angol, de beszélik még az indián nyelveket, a guyanai kreolt, a hindit és az urdut is.

Etnikai összetétel[szerkesztés]

2012-es becslés alapján a lakosság etnikailag kelet-indiai (indiai, pakisztán) 39,8%, fekete (afrikai) 29,3%, kevert 19,9%, indián 10,5%, egyéb 0,5% (portugál, kínai, fehér). [8]

Az indiaiakat kezdetben az ültetvényekre hozták be, és ma is többnyire ott dolgoznak. A négerek többsége elhagyta az ültetvényeket és a városokban telepedtek le. Egy részük az iparban és a bányászatban helyezkedett el, többségük viszont a szolgáltatásokban dolgozik. A kínaiak többségében a kereskedelemben tevékenykednek. [4]

Vallási összetétel[szerkesztés]

2012-es becslés alapján a lakosság 34,8%-a protestáns keresztény (pünkösdi 22,8%, adventista 5,4%, anglikán 5,2%, metodista 1,4%), hindu 24,8%, római katolikus 7,1%, muszlim 6,8%, Jehova Tanúja 1,3%, rasztafári 0,5%, egyéb keresztény 20,8%, egyéb 0,9%, egy sem 3,1%. [8]

Szociális rendszer[szerkesztés]

Gazdasága[szerkesztés]

Egy technikus Georgetown egy élelmiszeripari laboratóriumában

Általános adatok[szerkesztés]

  • Gazdasága: gyengén fejlett agrár-ipari ország, jelentős kitermelőiparral.

Mezőgazdaság[szerkesztés]

A mezőgazdaság fő terményei: cukornád, rizs, déligyümölcsök.

A tengerparton az angolok és az USA létesítette cukornád-ültetvényekre 16 cukorgyár is épült. A cukornád és a cukor exportja komoly bevételt jelent az országnak. Jelentőségét tekintve 2. helyen a rizstermesztés áll, amiből szintén jut exportra. A termelt manióka és a kukorica a népélelmezést szolgálja. A gyümölcsfélékből is jut exportra. A kókuszdió mellett citrusfélékből, banánból, ananászból növekvő a kivitel. [4]

Ipar[szerkesztés]

Iparából a gyógyszeripar, cukoripar, textilipar, élelmiszeripar, faipar (fakitermelés) és a bányászat emelhető ki (bauxit, arany, gyémánt).[9] Ezenkívül timföldgyártása (Linden, Everton), és hűtőszekrénygyártása érdemel említést.[10]

Külkereskedelem[szerkesztés]

Legfőbb kereskedelmi partnerek 2016-ban:[9]

Közlekedés[szerkesztés]

Országút a parttól beljebb, Linden közelében

Közlekedési hálózata a partvidéken koncentrálódik; itt lehet elsősorban közlekedni.

  • Közutak hossza: 7970 km, ebből csak kb. 560–600 km aszfaltozott.
  • Vasútvonalak hossza: 187 km,
  • Repülőterek-légikikötők száma: 8
  • Kikötők száma: 5

Kultúra[szerkesztés]

Iskola Georgetownban
Central Vaidik Mandir hindu templom, Georgetown

Oktatási rendszer[szerkesztés]

Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények[szerkesztés]

Művészetek[szerkesztés]

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

Hagyományok és néprajz[szerkesztés]

Gasztronómia[szerkesztés]

Turizmus[szerkesztés]

Javasolt oltások Guyana-ba utazóknak:

Malária elleni gyógyszer. (Nagy a kockázata a fertőzésnek.)

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Sport[szerkesztés]

Providence Stadion, Georgetown

Az olimpián az ország még sose nyert. Egyetlen bronzérmük van amit Michael Anthony nyert ökölvívásból az 1980-as moszkvai olimpián.

A Guyanai labdarúgó-válogatott eddig nem ért el kiemelkedő eredményt.

Ünnepek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 9639516635

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Guyana témájú médiaállományokat.