Szváziföld
Szváziföldi Királyság | |||
Umbuso weSwatini Kingdom of Eswatini | |||
| |||
Nemzeti mottó: Siyinqaba (Szvázi nyelven: Erődítmény vagyunk) Nemzeti himnusz: Nkulunkulu Mnikati wetibusiso temaSwati | |||
Fővárosa | Mbabane (adminisztratív) Lobamba (királyi és törvényhozási) | ||
d. sz. 26° 28′ 60″, k. h. 31° 25′ 60″26.483333°S 31.433333°EKoordináták: d. sz. 26° 28′ 60″, k. h. 31° 25′ 60″26.483333°S 31.433333°E | |||
Legnagyobb város | Mbabane | ||
Államforma | abszolút monarchia | ||
Vezetők | |||
Király | III. Mswati | ||
Miniszterelnök | Russel Dlamini | ||
Hivatalos nyelv | szvázi és angol | ||
Függetlenség | az Egyesült Királyságtól | ||
Kikiáltása | 1968. szeptember 6. | ||
Tagság | Lista | ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 1 093 238 fő (2017)[1] | ||
Rangsorban | 161 | ||
Becsült | 1 121 761 fő (2022[2]) | ||
Rangsorban | 161 | ||
Népsűrűség | 68,2 fő/km² | ||
GDP | (2017) | ||
Összes | 4,03 milliárd USD (158.) PPP: 11,34 milliárd USD | ||
HDI (2021) | 0,597[3] (144.) – alacsony | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 17 364 km² | ||
Rangsorban | 153 | ||
Víz | 0,9% | ||
Időzóna | Dél-afrikai idő (UTC+02:00) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | szváziföldi lilangeni (SZL ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | SD | ||
Hívószám | 268 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .sz | ||
Villamos hálózat | 230 volt | ||
Elektromos csatlakozó | BS 546 | ||
Közlekedés iránya | bal | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szváziföldi Királyság témájú médiaállományokat. | |||
Szváziföld (hivatalosan: Szváziföldi Királyság,[4][5] szváziul: Umbuso weSwatini) Magyarország területének egyötödével megegyező kiterjedésű ország Délkelet-Afrikában. 200 kilométeres észak–déli és 130 kilométeres nyugat–keleti kiterjedésével Afrika legkisebb országai közé tartozik; ennek ellenére klímája és domborzata változatos, a hűvös és hegyvidéki éghajlattól az alacsony fekvésű területek forró és száraz éghajlatáig terjed.
A lakosság főként a szvázik etnikai csoportjából áll, amiről a nevét is kapta. Az elterjedt nyelv a szvázi. 2018-tól az ország angol nevét is nemzetközileg a szvázi eredetű Eswatinira változtatták,[6] amelynek jelentése azonos a Szváziföld névvel.
Fejlődő ország, amely a dél-afrikai vámunió, valamint a kelet- és dél-afrikai közös piac tagjaként fő helyi kereskedelmi partnere a Dél-afrikai Köztársaság. A gazdasági stabilitás biztosítása érdekében pénzneme, a lilangeni is a dél-afrikai randhoz van kötve. Az ország foglalkoztatásának túlnyomó részét a mezőgazdasági és feldolgozóipari ágazatok adják.
Etimológia
[szerkesztés]Neve népnevet őriz, amelynek feltételezett jelentése: „vessző, pálca”.
Földrajz
[szerkesztés]Az országot minden irányból szárazföld veszi körül, közvetlen tengerparti kapcsolata nincs. Legközelebb az Indiai-óceán van hozzá, 80 km-re.
Szárazföldi határai: Mozambik 108 km, Dél-Afrika 438 km.
Domborzat
[szerkesztés]A tájak jellegét elsősorban a tengerszint feletti magasság határozza meg. Négy tája:
- Lubombo-hegység. Alacsony, 600 m gerincmagasságú hegység a mozambiki határ mentén. A folyók szűk szorosokban törik át. Marhatenyésztő vidék.
- Highveld. Az ország nyugati részén fekszik átlagosan 1200 m magasságban. Ez a legkellemesebb éghajlatú vidék, itt van a főváros, Mbabane.
- Middleveld. Átlagos magassága 700 m. A legsűrűbben lakott vidék. Itt fekszik Manzini, a fő kereskedelmi és ipari város.
- Lowveld. Átlagos tengerszint feletti magassága 250 m. A többinél ritkábban lakott táj, malária fenyegeti az itt élőket. Növényzete jellegzetes afrikai tüskés bozót.
Vízrajz
[szerkesztés]Az ország folyói mind a Transvaal-tartomány (Dél-afrikai Köztársaság) felől érkeznek, és nyugatról keletre keresztezik az országot, majd az Indiai-óceánba folynak. A fő folyók a Komati, az Mbuluzi (Umbuluzi), a Nggwavuma (Ingwavama) és a Mkondo-Usutu.
Éghajlat
[szerkesztés]Szubtrópusi éghajlatú ország. Keleten szavanna, északnyugaton esőerdő borítja.Mivel a déli féltekén fekszik, a nyár közepe decemberben van, a tél júliusban. A fővárosban (a legmagasabb vidéken) a téli középhőmérséklet 13 Celsius-fok, a nyári pedig 20 Celsius-fok. A csapadékmennyiség 1000 – 2000 mm között váltakozik különböző években. Nyáron is ritka a kellemetlen meleg. Ezzel szemben a legmélyebben fekvő tájakon nyáron rendszeres a 40 fok körüli meleg, a csapadék pedig csak 500 – 900 mm évente. Az egész országra jellemző, hogy a csapadék zöme a nyári hónapokban hullik.
Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés]Eredeti növénytakarója szavanna, illetve az esős vidékeken zárt erdő.
Nemzeti park
[szerkesztés]Különböző természetvédelmi területek mellett van egy nemzeti park is: Hlane Királyi Nemzeti Park (Hlane Royal National Park).[7] Itt sokféle madár és emlős él, de az elefánt és oroszlán újonnan betelepített faj.
- Mkhaya állatrezervátum (Mkhaya Game Reserve): ritkaságnak számító keskenyszájú orrszarvú.
- Malolotja Nature Reserve
- Ngwempisi Gorge
- Mlilwane Wildlife Sanctuary
Történelem
[szerkesztés]A kis állam területét a déli bantukhoz tartozó szvázi törzsek csak a 19. század elején foglalták el, habár elődeik már a 18. század közepén megjelentek itt. Az államot az 1830-as években alapították, de függetlenségük rövid életű volt. 1894 és 1902 között a búrok kényszerítettek rá védnökséget, majd az angolok kezébe került. 1903-tól Transvaallal együtt kormányozták, majd 1907-ben Szváziföld brit protektorátus lett, de a szvázi király megtartotta formális hatalmát. Az ország 1963-ban alkotmányt és formális függetlenséget kapott, külügyét, hadügyét és pénzügyeit Nagy-Britannia irányította. Az első törvényhozói gyűlést 1964-ben tartották, majd 1967-től belső önkormányzatot élvezett. Az ország teljes függetlenségét 1968. szeptember 6-án kiáltották ki Szváziföldi Királyság néven. Az 1986 óta uralkodó jelenlegi király betiltotta a pártokat, ő nevezi ki a miniszterelnököt, valamint a parlament 10 tagját.
Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés]Alkotmány, államforma
[szerkesztés]Királyság,[8] abszolút monarchia.[9] A király nevezi ki a parlament 10 tagját és a miniszterelnököt is.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés]Politikai pártok
[szerkesztés]Az 1986 óta uralkodó jelenlegi király betiltotta a pártokat, ő nevezi ki a miniszterelnököt, valamint a parlament 10 tagját.
Közigazgatási beosztás
[szerkesztés]Szváziföld négy kerületre van felosztva.
|
Védelmi rendszer
[szerkesztés]Népesség
[szerkesztés]Népességének változása
[szerkesztés]
Lakosok száma | 349 233 | 401 295 | 472 337 | 567 560 | 680 253 | 887 248 | 1 006 760 | 1 087 929 | 1 173 678 | 1 160 164 |
1960 | 1966 | 1972 | 1978 | 1984 | 1991 | 1997 | 2003 | 2009 | 2020 |
Legnépesebb települések
[szerkesztés]Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
[szerkesztés]Szváziföld lakosságának 84%-a szvázi, 10%-a zulu, 3%-a tszonga, 2%-a indiai, és egyéb 1%.
A lakosság zöme keresztény: cion keresztény, protestáns, katolikus. Az emberek kb. 10%-a muszlim.[11][12]
Egyéb
[szerkesztés]2017-ben a lakosság több mint negyede volt HIV-fertőzött.[13]
Szociális rendszer
[szerkesztés]Gazdaság
[szerkesztés]2017-ben a GDP összetétele származási szektoronként:[13]
- mezőgazdaság: 6,5%
- ipar: 45%
- szolgáltatások: 48,6%
A munkaerő foglalkozás szerint (2014):[13]
- mezőgazdaság: 10,7%
- ipar: 30,4%
- szolgáltatások: 58,9%
Gazdasági ágazatok
[szerkesztés]Mezőgazdaság
[szerkesztés]Az ország területének 9,8%-a művelhető, ennek 68%-át hasznosítják (2011-es becslés). Öntözött terület: 500 km².
Kölest, kukoricát, cukornádat, ananászt és rizst termelnek. Legelőin szarvasmarhát, juhot, kecskét tenyésztenek.
Problémát okoz az időnként beköszöntő aszály.
Ipar
[szerkesztés]Üdítőital-gyártás, erdészet, cukorfeldolgozás, textil- és ruházati ipar.[13]
Többnyire azbesztet és kőszenet bányásznak, bár a készletek kimerülőben vannak. Az egyetlen vasércbányája 2014-ben bezárt.[13]
Külkereskedelem
[szerkesztés]Külkereskedelme leginkább a Dél-afrikai Köztársaságtól függ.
- Exporttermékek: italporok, cukor, faáru, gyapotfonál, hűtőgépek, citrusfélék, gyümölcskonzerv
- Importtermékek: járművek, gépek, szállító eszközök, élelmiszer, kőolajtermékek, vegyipari termékek
Főbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:[13]
- Export: Dél-afrikai Közt. 94%
- Import: Dél-afrikai Közt. 81,6%, Kína 5,2%
Közlekedés
[szerkesztés]Vasút
[szerkesztés]Közút
[szerkesztés]Közútjainak hossza 3769 km.
Légi
[szerkesztés]Két repülőterének van szilárd burkolata, ebből egynek hosszabb a kifutópályája mint 3000 m.
Telekommunikáció
[szerkesztés]Hívójel prefix | 3DA-3DM |
ITU zóna | 57 |
CQ zóna | 38 |
Kultúra
[szerkesztés]Oktatási rendszer
[szerkesztés]Kulturális intézmények
[szerkesztés]Tudomány
[szerkesztés]Művészetek
[szerkesztés]Hagyományok, néprajz
[szerkesztés]Incwala (más néven Ncwala) a szvázi emberek legszentebb szertartása. Ez az „első gyümölcsök ceremóniája”, ahol a király engedélyt ad népének, hogy egyen az év új terméséből.
Az Incwala előkészítése néhány héttel előbb megkezdődik, a Hold ciklusához igazítva. Bemanti (=tanult emberek) mennek a Lebombo-hegységbe, hogy növényeket szedjenek; más bemantik vizet vesznek Szváziföld folyóiból; és néhányan a hegyeken át az Indiai-óceánig utaznak, hogy a tengerből habot gyűjtsenek. Eközben a király visszavonul.
A telihold éjszakáján az egész országban fiatal férfiak szüretelik a lusekwane fát, ami egy kis fa, és egy hosszú kirándulásra indulnak a királyi karámhoz Lobambában. Hajnalban érkeznek meg, és az ágakkal egy karámot építenek. Ha egy ág megfonnyad, arra annak a jeleként tekintenek, hogy az azt viselő fiatalember tiltott szexet folytatott.
Máskor tiltott dalokat énekelnek, és a bemantik növényekkel, vízzel és habbal érkeznek meg. Az ünnepség harmadik napján bikát áldoznak fel. A negyedik napon a király kijön visszavonulásáról és népe előtt táncol. Tököt eszik, ami annak a jele, hogy a szvázik megehetik az újév termését. Két nappal később rituálé következik, aminek során az ünnepségen felhasznált összes tárgyat elégetik, amitől azt várják, hogy az esők megérkeznek.
Gasztronómia
[szerkesztés]A szvázi konyhát az évszakok váltakozása és a földrajzi elhelyezkedés határozza meg. Az ételek fő hozzávalói a kukorica, cirok és kecskehús.[14] Ezenkívül megtalálható a földimogyoró, cukornád, rizs és marhahús. A családok többnyire otthoni termelik meg az élelmiszert, amit kiegészítenek piacokon vásárolt termékekkel.
A piacokon gyakran árulnak pörköltöket, szendvicseket vagy kukoricalisztes fogásokat.[15]
Hagyományos ételek közé tartozik a sishwala nevű kása hússal és zöldségekkel, a sidvudvu nevű sütőtök alapú kása, a tinkhobe nevű főtt kukorica vagy a sitfubi nevű tejjel kevert kukoricaliszt.
Az országban sört is főznek umcombotsi néven.
Turizmus
[szerkesztés]Az Eswatinit látogató turisták többsége közúton érkezik Dél-Afrikából. Az apartheid vége óta Eswatini turisztikai attrakcióként hangsúlyozza hagyományos kultúráját.
A legtöbb turista csak egy éjszakára száll meg az országban, és sok látogató csak egynapos kirándulást tesz ide.[16]
Betegségek
[szerkesztés]Sport
[szerkesztés]Olimpia
[szerkesztés]Ünnepnapok
[szerkesztés]- Január 1. Újév
- Április 9-12. Szent hét
- Április 19. III. Mswati születésnapja
- Április 25. A zászló napja
- Május 1. A munka ünnepe
- Május 29. Áldozócsütörtök
- Július 20. II. Sobhuza születésnapja
- Szeptember 6. Somhlolo függetlenségének napja
- Október 24. Az egység napja
- December 24-25. Karácsony
Kapcsoló szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ United Nations Population Fund
- ↑ a b Eswatini – People and Society – Population. CIA World Factbook . CIA. (Hozzáférés: 2022. szeptember 14.)
- ↑ 2021 Human Development Report (angol nyelven). United Nations Development Programme, 2022. (Hozzáférés: 2022. szeptember 14.)
- ↑ Ország- és területnevek. www.kormany.hu . Földrajzinév-bizottság. (Hozzáférés: 2019. február 16.)
- ↑ Földrajzinév-bizottság döntései, 105/926. (2018. IX. 11.) FNB. Áf.. (Hozzáférés: 2019. február 16.)
- ↑ „Swaziland king renames country 'the Kingdom of Eswatini'”, BBC, 2018. április 19. (Hozzáférés: 2018. április 24.)
- ↑ http://www.africaguide.com/country/swazi/parks.htm#hlane
- ↑ SZVÁZIFÖLD. afrikatanulmanyok.hu. (Hozzáférés: 2017. május 1.)
- ↑ „Swaziland: Africa's last absolute monarchy”, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. november 10.)
- ↑ „Eswatini – People and Society”, CIA, 2020. július 1. (Hozzáférés: 2020. augusztus 15.)
- ↑ http://www.indexmundi.com/swaziland/religions.html
- ↑ http://www.nationsencyclopedia.com/Africa/Swaziland-RELIGIONS.html
- ↑ a b c d e f CIA World Factbook
- ↑ Food habits of rural Swazi households
- ↑ Swaziland Food and Dining. [2011. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 11.)
- ↑ Hall, James (14 April 2004). "Swazi tourism looks to the future". Mail & Guardian. Johannesburg.
Források
[szerkesztés]- A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3