Mennybemenetel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Áldozócsütörtök szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Áldozócsütörtök
Andrea Mantegna festménye Krisztus mennybemeneteléről
Andrea Mantegna festménye Krisztus mennybemeneteléről

Hivatalos neve Áldozócsütörtök
Alternatív neve Mennybemenetel ünnepe, Urunk mennybemenetelének ünnepe, áldozónap
Ünneplik a legtöbb keresztény felekezet
Vallás kereszténység
Típusa keresztény
Tartalma, jelentése Jézus Krisztus mennybemenetelének ünnepe
Ideje húsvét után 40. nap (csütörtök)[1]
2018. május 10.
2019. május 30.
2020. május 21.
Kapcsolódó ünnep húsvét, pünkösd
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Áldozócsütörtök témájú médiaállományokat.

Mennybemenetel, áldozócsütörtök, áldozónap, Urunk mennybemenetelének ünnepe (Ascensio Domini) húsvét után a 40. nap, ekkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus mennybemenetelét. Az ünnep csütörtökre esik, amely a húsvétvasárnap utáni 39. nap, de általában a következő vasárnap tartják. A magyar katolikusok inkább az első két kifejezés valamelyikét, míg a protestánsok (különösen a reformátusok) a harmadik megnevezést használják.

Jézus Krisztus mennybemenetelének leírása az Újszövetségben három helyen szerepel: Márk evangéliuma 16. fejezetében, Lukács evangéliuma 24. fejezetében és az Apostolok cselekedeteiről írt könyv 1. fejezetében.

Az ősegyház a 4. századig a Szentlélek eljövetelével együtt, pünkösdkor ünnepelte. De ekkortól a Szentírásból ismert húsvét utáni 40. napra került. Így (a nyugati kereszténységben) legkorábbi lehetséges dátuma: április 30., a legkésőbbi pedig június 3. (húsvétvasárnap után 39, nagyszombat utáni 40. nap)

A 12. századtól kezdett elterjedni az ünnephez kapcsolódó körmenet szokása. A középkori és kora újkori Magyarországon szokás volt, hogy az áldozócsütörtöki misén a mennybemenő Krisztust ábrázoló szobrot kötelekkel felhúzták a templom mennyezetéig. A katolikus egyházban 1918-ig ez az ünnep volt a húsvéti szentáldozás határnapja; ebből ered az egyedülálló magyar név: áldozócsütörtök.[2] Liturgikus színe: a fehér. Az ünnep témáját az evangélikus liturgikus könyv így foglalja össze: „Isten jobbjára ült: közbenjár egyházáért.”[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mozgó ünnepek 2021-ig
  2. Magyar katolikus lexikon
  3. Evangélikus istentisztelet. Liturgikus könyv. Luther Kiadó, Budapest, 2007. ISBN 978-963-9571-69-3