Ghána

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ghánai Köztársaság
Republic of Ghana
Ghána zászlaja
Ghána zászlaja
Ghána címere
Ghána címere
Nemzeti mottó: Freedom and Justice
Nemzeti himnusz: God bless our homeland Ghana
LocationGhana.svg

Fővárosa Accra
é. sz. 5° 33′, ny. h. 0° 15′
Államforma Elnöki köztársaság
Vezetők
Elnök Nana Akufo-Addo
Hivatalos nyelv angol
Beszélt nyelvek twi, moszi-dagomba, ewe, ga
függetlenség Az Egyesült Királyságtól
kikiáltása 1957. március 6.

Tagság ENSZ, Afrikai Unió, Nemzetközösség, IMF, Frankofónia (csatlakozásra váró tag)
Népesség
Népszámlálás szerint 28 308 301 fő (2016)[1]
Rangsorban45
Becsült27 043 093[2] fő (2014. július)
Rangsorban45
Népsűrűség101 fő/km²
GDP2005
Összes54 330 millió USD (73)
Egy főre jutó2 781
Földrajzi adatok
Terület238 540 km²
Rangsorban 77
Víz3,5%
IdőzónaGMT (UTC+0)
Egyéb adatok
Pénznem Ghánai cedi (GHS)
Nemzetközi gépkocsijel GH
Hívószám 233
Segélyhívó telefonszám
  • 999
  • 191
  • 192
  • 193
Internet TLD.gh
Villamos hálózat 230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Type D
  • BS 1363
Közlekedés iránya jobb
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ghánai Köztársaság témájú médiaállományokat.

Ghána (hivatalosan Ghánai Köztársaság) ország Nyugat-Afrikában, csupán néhány fokra északra az Egyenlítőtől. A greenwichi meridián a fővárostól néhány kilométerre keletre halad át. Keletről Togo, északról Burkina Faso, nyugatról Elefántcsontpart, délről pedig a Guineai-öböl határolja.

Földrajz[szerkesztés]

Ghána domborzati térképe

Domborzat[szerkesztés]

Ghána nagy része dombság, az ország közel fele 150 méternél alacsonyabban fekszik a tenger szintje felett.

A tengerpart hossza 543 km. Az ország 158 000 km²-én van a Volta vízgyűjtő területe.

Az országot földrajzilag 5 tájra oszthatjuk: alföldek az ország déli részén, Ashanti-felföld, Akwapim-Togó dombság, Volta-medence és magasföldek észak-északnyugaton.

Az Akwapim-Togó-dombság és az Atakora-hegység egészen Beninig fut. Az ország legmagasabb pontja a 885 m magas Afagyato hegy, amely a togói határon fekszik.

Képek
Volta Régió, Wli
A Volta-tó
A Volta folyó
Az Afagyato hegy
Elefánt a szavannákon - Mole Nemzeti Park
Boti-vízesés
Őserdő a Kakum Nemzeti parkban
Tengerpart
Királypálmák
Csimpánz
Foltos hiéna
Gyűrűsfarkú víziantilop
Csuklyás keselyű
A mangófa termése
Lopótök
Vanília

Vízrajza[szerkesztés]

Az ország közepén lévő Volta-tó (8500 km²) a világ legnagyobb mesterséges tava, az ország területének 3,6%-át teszi ki. Az ország nagyobb folyói: Fekete-Volta, Fehér-Volta, Afram, Daka, Oti, Pra, Tano, Ankobra, Birim és Densu. Az országnak nincs természetes tengeri kikötője, ezért két mesterséges kikötőt építettek Takorádiban és Temában.

Éghajlat[szerkesztés]

Majomkenyérfa Észak-Ghánában

Ghána éghajlata trópusi. Délen, a partvidéken az évi csapadékmennyiség 2000 mm felett van, északon csak 1000 mm.

Növény- és állatvilág[szerkesztés]

Az eredeti növénytakaró a partvidéken és az ahhoz közeli dombságokon esőerdő volt. Nagyobb részét a 20. században kivágták, leginkább délnyugaton találhatók meg az egykori erdőségek maradványai. A kivágott erdőségek helyén ma sűrű bozótos nő. Észak felé haladva, ahogy a csapadék csökken, ezt az övet szavanna váltja fel, tovább északra pedig füves puszták.

Az országban 55 170 km² őserdő volt 2005-ben, ami 1154 km²-rel csökken évente.

Ghána állatvilága fajokban gazdag. Az erdős területeken több mint 200 féle madár, 222 különféle emlős állat, 131 féle hüllő, számtalan lepke és gyík faj él.

A folyókban 90 halfajta található, például tilápia és afrikai törpe harcsa.

A szavannán leopárdok, oroszlánok, elefántok, orrszarvúak, gnúk, antilopok, varacskos disznók, majmok élnek. [1]

Nemzeti parkok[szerkesztés]

Ghánában is kiépült a természetvédelem modern rendszere.[3]

  • Mole Nemzeti Park - szavanna, a folyók mentén galériaerdővel.
  • Kakum Nemzeti Park - rendkívül magasra növő fáiról nevezetes.
  • Digya Nemzeti Park - a Volta-tó nyugati partján szavanna, galériaerdő.
  • Bui Nemzeti Park - a Fekete-Volta két partján. Különösen a vízilóról nevezetes.
  • Bia Nemzeti Park és bioszféra rezervátum - ott fekszik, ahol az örökzöldekből álló erdő átmegy a lombhullató erdőkbe.
  • Nini Suhien Nemzeti Park - a nyugati országrész örökzöld erdeiben fekszik.
  • Kyabobo Nemzeti Park - félszáraz lombhullató erdő.

Természeti világörökség[szerkesztés]

Jelenleg nem tart számon ghánai tájat az UNESCO világörökségként.

Történelem[szerkesztés]

A középkorban létezett már egy Ghána állam, ahonnan az akan népek ősei erednek, az azonban nem is érintette a mai Ghána területét. 1600 körül a mai Közép-Ghána területén létrejött az Ashanti Birodalom. Ez a birodalom a 19. századig fennmaradt.

Elmina erőd, a rabszolga-kereskedelem első központja

Aranyparton 1482-ben a portugálok felépítették Elmina erődjét. Ez lett az arany-, az elefántcsont- és a rabszolga-kereskedelem központja. A 17. században a portugálokat kiszorítva a hollandok, angolok, svédek, dánok is meghódítottak egy kis szeletet a parton. Emiatt Európán kívül sehol máshol a világon nem látni ilyen sűrűn európai építésű katonai létesítményeket. A leghosszabb ideig az angolok maradtak itt.

1820 körül lett az Aranypart Nagy-Britannia birtoka. 1874-ben koronagyarmattá nyilvánították. A második világháború idején 40 000 ghánai vett részt a harcokban a brit hadseregben.

1947-ben Kwame Nkrumah harcot indított a függetlenség elnyerésére. Ő az Amerikai Egyesült Államokban járt egyetemre, ahol megismerkedett a pánafrikai eszmékkel. Valójában nem csupán Aranypart függetlenségére törekedett, hanem olyan egységes Afrikáról álmodott, amely képes ellenállni a neokolonialista törekvéseknek. Szándéka szerint ebben az Afrikában a következő elvek érvényesültek volna: szabadság és igazság, egyenlőség és ingyenes oktatás mindenkinek, tekintet nélkül az etnikai háttérre vagy vallásra.

A függetlenséget 1957. március 6-án vívta ki Ghána, első elnöke Nkrumah lett. Ekkor Aranyparthoz csatolták Brit-Togót is. A fiatal ország gyors iparosításba kezdett a szocialista tervgazdálkodásra emlékeztető módon. Az 1960-as évekre Afrika egyik legjobban iparosodott, legfejlettebb országává küzdötte fel magát.

1966-ban Nkrumah hatalmát katonai puccs számolta fel, bizonyos vélemények szerint a CIA állt a háttérben. Sorozatos katonai puccsok következtek. A katonák azonban korruptak voltak, képtelennek bizonyultak az ország irányítására és Ghána hanyatlani kezdett. 1981-ben Jerry John Rawlings repülőhadnagy megdöntötte a hivatalban lévő juntát és megpróbálta demokratizálni Ghánát.

Az átmeneti gyors fejlődést hanyatlás követte, amely a kakaó árának csökkenéséből, illetve a kőolaj árának növekedéséből adódott, és súlyos fizetésimérleg-hiányt vont maga után. A gazdasági hanyatlást politikai válságok is tetézték, az ország gazdasága összeomlott, az 1980-as évek végére gyakorivá váltak az éhínségek. A stabilizációs program kidolgozásához és bevezetéséhez a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank adott irányelveket. A gazdasági egyensúly helyreállt, de ennek az ára az volt, hogy elmélyültek a társadalmi feszültségek, és növekedtek a környezeti károk.

1992 óta az ország demokratikus köztársaság.

Népessége[szerkesztés]

Képek
Ghánai lányok
Flickr - usaid.africa - Woman waits at water station provided by USAID.jpg
Gyerekek Anamabu tengerpartján
A főváros, Accra egy képe
Accra, Jamestown
Utcakép, Accra
Utcakép Accra külvárosában
Kumasi
Kumasi, utcakép
Agbozume road.jpg
Városkép, Elmina

A népesség eloszlása egyenlőtlen, a partvidék viszonylag sűrűn lakott, a mezőgazdaság és kereskedelem jelenti a megélhetést. A terület északi része – a mostoha természeti feltételeknek köszönhetően – ritkán lakott.

Az országban jellemzően nagycsaládosok élnek. Ezért a rokonok könnyen tudnak segíteni egymásnak a problémákban. A városokban él a lakosság közel fele.

Népcsoportok[szerkesztés]

A lakosság nagyon sokszínű, csakúgy mint egész Afrikában. Sokféle etnikai csoport él az országban, szinte mindannyian sötét bőrű szudáni népcsoportok. Legnépesebb etnikum az akan 44%-kal, őket követik a moszik, a szomszédos Burkina Faso legnépesebb etnikuma 16%-os aránnyal. Nem sokkal kevesebben vannak az ewék 13%-kal. A ga-adaigme törzsek 8%-ot tesznek ki. Több országban is elterjedt szudáni népcsoport a gurmák és a jorubák, előbbiek 3, utóbbiak már csak 0,6%-át adják a népességnek. Ezenkívül még számtalan kisebb szudáni fekete népcsoport él az országban. Ők a csekély számú európai (brit) származású lakossal együtt 15%-át teszik ki a népességnek.[4]

Nyelvek[szerkesztés]

Vallások[szerkesztés]

Az anglikán Szentháromság Katedrális, Accra

Az országban a 2000-ben végzett népszámlálás adatai szerint a lakosság 68,8%-a keresztény (18,6% protestáns, 15,1% katolikus, 24,1% pünkösdi/karizmatikus), 15,9%-a muzulmán, 8,5%-a törzsi vallású, 0,7% egyéb és 6,1% nem válaszolt.[5]

Az emberek nagyon vallásosak, úgy gondolják, aki nem hívő, könnyen baj érheti.

Népesebb városok[szerkesztés]

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

Államforma: elnöki köztársaság. 1957. március 6-án Ghána elérte a függetlenségét, ez volt az első afrikai ország, aemely a gyarmati országok közül szabad lett. Azóta különböző demokratikus és diktatórikus kormányok kerültek hatalomra. 1993. január 7. óta elnöki köztársaság a Nemzetközösségen belül. A parlament egykamarás, amelyben 230 képviselő foglal helyet. A többpártrendszerű országban jelenleg az Nemzeti Demokratikus Kongresszus (NDC) 114 képviselővel vesz részt, az ellenzéki Új Hazafi Párt (NPP) 107 helyet tud magáénak, a Népi Nemzeti Kongresszus (PNC) 2, a Népi Konvent Párt (CPP) 1 helyet szerzett és 4 független képviselő került be a 228 fős parlamentbe.[6]

A parlament és az elnök is 4 évre kap bizalmat a szavazóktól. A legutóbbi választás 2008 decemberében volt, ahol John Evans Atta Mills győzött. Az alkotmány garantálja a lakosságnak, hogy szabadon éljen és magántulajdonnal rendelkezzen.

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

A legfelsőbb bíróság épülete Accrában
A függetlenségi emlékmű

Az országban 10 régió van.

Ghána közigazgatási régiói
  • Ashanti
  • Brong-Ahafo
  • Central
  • Eastern
  • Greater Accra
  • Northern
  • Upper East
  • Upper West
  • Volta
  • Western

Politikai pártok[szerkesztés]

2008-ban a következő politikai pártok voltak hivatalosan regisztrálva:[7]

  • Convention People's Party, (CPP) – Népi Kongresszus Párt (szocialista)
  • Democratic Freedom Party, (DFP) - Demokratikus Szabadság Párt
  • Democratic People’s Party, (DPP) – Demokrata Néppárt
  • Every Ghanaian Living Everywhere (EGLE)
  • Ghana Democratic Republican Party, (GDRP) – Ghánai Demokratikus Köztársasági Párt
  • Great Consolidated Popular Party, (GCPP) – Nagy Egyesült Nemzeti Párt
  • National Democratic Congress, (NDC) – Nemzeti Demokratikus Kongresszus
  • National Reform Party (NRP) - Nemzeti Reform Párt
  • New Patriotic Party, (NPP) – Új Hazafias Párt
  • New Vision Party - Új Vízió Párt
  • People's National Convention, (PNC) – Népi Nemzeti Kongresszus
  • Reformed Patriotic Democrats - Hazafias Reform Párt
  • United Ghana Movement, (UGM) – Egyesült Ghána Mozgalom
  • United Love Party - Egyesült Szeretet Párt
  • United Renaissance Party, (UNP) – Egyesült Reneszánsz Párt

Elnökök[szerkesztés]

Elnökök 1960 óta:

Külpolitika[szerkesztés]

Az ország Amerika-barát. Ghána Nyugat-Afrikában a legstabilabb ország. Az ország több humanitárius és katonai bevetésen vesz részt. Az ENSZ megbízásából Libanonban, Koszovóban, Elefántcsontparton, Burundiban és Szudánban (Darfur) is állomásoztat katonákat.

Ghána tagja az ENSZ-nek, az Afrikai Uniónak, a Nemzetközösségnek, a Nyugat-afrikai Gazdasági Közösségnek (ECOWAS), a Nemzetközi Valutaalapnak (IWP), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO).

Az ENSZ főtitkára 1997 és 2006 között a ghánai Kofi Annan volt. Érdekesség, hogy a Magyarországgal szomszédos Szlovénia egyik városának, Pirannak polgármestere, Peter Bossman is ghánai születésű.[8][9]

Környezetvédelem[szerkesztés]

Japánból, az Egyesült Államokból és Európából Ghánába szállított elektronikai hulladék kérdése felveti a környezeti igazságosság[10] kérdését, Ghánának komoly környezeti problémái (talaj, víz, levegő szennyeződés) adódnak a más kontinensekről odaszállított hulladék miatt is.[11] Több ezer ember dolgozik az illegális hulladékiparban, akik az alábbi egészségügyi kockázatoknak vannak kitéve: meddőség, vetélés, daganatos megbetegedések, hormonális betegségek és születési rendellenességek.[12]

Gazdasága[szerkesztés]

Képek
Kakaó termés. Ghánában kiterjedt ültetvényeken termesztik a kakaóbabot
Ananász-ültetvény
Dolgozók egy ruhaipari gyárban, Accra
Halászkikötő, Elmina
Halászhajók
Ghánai ásványkincsek: bauxit, gyémánt, fa, mangánérc
Ghana Cocoa & Gold (collage).JPG

Általános adatok[szerkesztés]

Az ország bruttó nemzeti összterméke (GDP) a Világbank várakozásai szerint 8,3%-kal nőhet 2018-ban, ezzel a növekedési ütemmel az adott évben a világ leggyorsabban fejlődő gazdasága lehet.[13]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

Ghána ásványkincsekben gazdag monokultúrás mezőgazdasági ország, a bányászat és a fakitermelés 50%, a mezőgazdaság 40%, a feldolgozóipar pedig a GDP 10%-át adja. Az arany és a kakaó a legfőbb kiviteli cikk.

A kakaót a sűrűn lakott Ashanti-küszöbön termesztik monokultúraszerűen. A kisparaszti birtokok sok idénymunkást foglalkoztatnak. Az ország évtizedeken át a világ vezető kakaótermesztője volt, de az elterjedő vírusfertőzés, illetve a talaj kimerülése miatt csökkent a termelés, ma már csak a második, de a cikk még így is a kivitel 1/3-át képviseli.

Az ország középső és északi részén a lakosság naturálgazdálkodást folytat. A kisparcellás művelés a munkaképes korú lakosság mintegy 85%-át foglalkoztatja. Az ország nem képes önellátására, gabonából, rizsből behozatalra szorul. A csapadékosabb területeken őshonos esőerdőt folyamatosan irtják, bár a feldolgozatlan farönkök exportját a kormány 1995-ben betiltotta. [2]

Ipar[szerkesztés]

Nemzetközileg is jelentős mennyiségű aranyat, mangánércet és ipari gyémántot termelnek. A nagy mennyiségű, de még szerény kitermelésű bauxit a jövőben növelheti az ország bevételeit. 2007-ben felfedeztek egy tengeri olajmezőt, ami becslések szerint 3 milliárd hordó kőolajat rejt. Az olaj kitermelése 2010 végén kezdődött, ez adja az ország kivitelének 9%-át.[14]

Fontosabb ipari ágazatai közé tartozik a faipar, az élelmiszeripar és a textilipar. A villamos energia nagy része a Volta folyón épült vízerőműből származik, mely 1965-ben készült el. (Az Akosombónál felépített gát felduzzasztotta a folyó vízét, és így egy 520 km hosszú, 8500 km²-es tó keletkezett, a tó feltöltődése miatt a területről körülbelül 80 000 embert kellett kitelepíteni). 1991 és 1999 között a 300 állami vállalat több mint 2/3-át privatizálták.

Az ipar legnagyobb része a déli tengerparton, és a fővárosban, Accrában tömörül.

A fő tengeri kikötő Temában található, 30 km-re keletre a fővárostól. Tema mély vizű kikötője 1962-ben készült el. A városban összpontosul a gyáripar (alumíniumkohó, kőolaj-finomító, acélmű, cementgyár, halkonzerv- és csokoládégyár, textilipar).

Nyugaton található másik nagy kikötőváros, Sekondi-Takoradi bonyolítja le a faipari áruk és bányakincsek kereskedelmét, ipara is főként ezekhez a cikkekhez kötődik (fűrésztelepek, furnérgyárak). Takorai az új olajbányászat központja is, mivel a mélytengeri olajlelőhelyek Takoradiból érhetők el legegyszerűbben.

Az általános forgalmi adót 1998-ban vezették be, amelynek egységes mértéke 2000 óta 12,5%

Kereskedelem[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

Egy túl magasan megrakott teherautó árut szállít

Az utak hossza 35 000 km, ebből 11 000 km aszfaltozott. A legfontosabb útvonalak a tengerparton futnak, és észak Ghánát, Togót, valamint Malit kötik össze a tengeri kikötőkkel. Egy európai szintű rövid autópálya található Accra és Tema között.

Az utakon főleg személygépkocsik és trotrók (=kisbuszok) közlekednek. Északon az emberek főleg kerékpárral járnak. Az utak túlterheltek és a levegő elég szennyezett, mivel a járművek elavultak.

A fő tömegközlekedési eszköz a trotro, amely egy 12–35 fős kisbusz. Az országban nincsenek buszmegállók, vagy csak kevés. Ha valaki le- vagy fel akar szállni, az jelez a buszsofőrnek.

Légi közlekedés[szerkesztés]

A Kotoka International Airport Accrában a nemzetközi repülőtér, amelyet nemrégiben modernizáltak. Az országba menetrendszerű járatokat indít a Lufthansa, KLM, British Airways, Delta Airlines, Emirates, Egypt Air, Ethiopian Airline, South African Airways és Alitalia.

Az ország alábbi városaiban van belföldi reptér:

  • Accra
  • Kumasi
  • Tamale
  • Sekondi-Takoradi
  • Sunyani
  • Wa
  • Bolgatanga
  • Obuasi
  • Kade

Vízi közlekedés[szerkesztés]

Hid a Volta folyón Atimpokunál

Tema és Sekondi-Takoradi a két nagy tengeri kikötő. 2002-ben felújították Tema kikötőjét, és modern terminálokat építettek.

A Volta-tavon árut és személyeket is szállítanak. A főbb kikötők a tó partján: Kpandu, Kete Krachi, Yeji és Yapei.

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

A gyarmati időkben kezdődött el a vasút építése, amelyen nyersanyagokat és árukat szállítottak. Az első vonalat 1907-ben kezdték el építeni Sekondi és Tarkwa között. Mára a vasúti áruszállítás gyakorlatilag megszűnt, a vasúti pályák felújításra szorulnak, illetve új vonalak építésére lenne szükség.

Kultúra[szerkesztés]

Ghána legtöbb városa délen van, nagy részük a tengerparton. Bőség és nyomor egyaránt jelen van itt. Megtalálhatók a gyarmati múlt emlékei, a kétemeletes házak, elöl-hátul tágas verandákkal, amelyeket magas fa- vagy kőoszlopok támasztanak meg.

Északon a falusi lakosság főleg kerek, lapos vagy kúpos tetejű, sárból, gallyakból vagy más helyben található anyagból készült kunyhókban lakik. Egy-egy nagyobb család kunyhói kerítéssel vagy fallal körülkerített udvaron körben helyezkednek el. Az udvarban baromfit tartanak, itt raktározzák el a terményeket és pányvázzák ki éjszakára a nagyobb állatokat. Az ősök tisztelete ma is élő szokás és különböző szertartásokon emlékeznek meg a halottak szelleméről.

Minden ghánai városban - kicsiben és nagyban - van piacnap. Ezen a vidám és zajos eseményen az üzlet és a szórakozás keveredik. A nagyobb városok piacán szinte minden kapható: zöldség és szerelmi bájital, valamint a bennszülött hiedelmekre alapozott népszokások szerint készített bonyolult gyógyító szerek. A piacot a testes piaci mamák, azaz kofák uralják, akiknek üzleti fortélyai a maguk nemében egyedülállóak, politikai tájékozottságuk pedig helyi, regionális, néha országos ügyekben rendkívül figyelemre méltó.[15]

Képek a kultúráról
Asszonyok táncolnak
Zenészek dobolnak, Accra
Táncosok
Asszonyok táncolnak
Hagyományos mecset épülete, Larabangae
Készül a koporsó
Iskolások
Középiskolai tanulók a fővárosban
Kente. A „kente” szövése hagyományos népművészet az ashantik és az ewék körében
Elmina-i egykori rabszolgaerőd
Fort Amsterdam (középkori erőd)
Egyetemi épületek
Hagyományos kunyhók az ország északi részén
Házak és egy régi erőd a tengerpart közelében

Oktatási rendszer[szerkesztés]

A függetlenség óta folyamatosan bővül a képzés, csökken az analfabéták száma. Az állami büdzséből 1994 és 2004 között 22% volt a képzésre fordított pénzösszeg aránya.

A 6 éves gyerek már iskolaköteles és ennek a minimuma 9 év.

A 2007-es oktatási reform bevezetése után a 4 éves gyerekeknek 2 évig óvodába, majd 6 éves kortól 6 évig általános iskolába, utána 3 évig Junior High School-ba kell járniuk, azután Senior High School-ban tanulnak 3 évet, ezután írják az érettségit (West African Senior Secondary Certificate Examination - WASSCE). Alternatívan lehet technikai iskolát végezni, ahol szakmunkás bizonyítványt kapnak a diákok.

Az országban 6 állami egyetem működik és számtalan magánegyetemet alapítottak.

Főbb egyetemek:

  • Kwame Nkrumah University of Science and Technology, Kumasi[16]
  • University of Ghana, Legon[17]
  • University of Cape Coast, Cape Coast[18]
  • University of Education, Winneba[19]
  • University of Development Studies, Tamale[20]
  • University of Mines and Technology, Tarkwa[21]
  • Ghana Institute of Management and Public Administration (GIMPA), Accra
  • Central University College, Accra
  • Islamic University College, Ghana, Legon[22]
  • Methodist University College Ghana, Accra[23]
  • All Nations University College, Koforidua[24]
  • Catholic University College of Ghana, Fiapre[25]
  • Pentecost University College, Accra
  • Presbyterian University College, Abetifi[26]
  • Valley View University, Oyibi
  • Wisconsin International University College, Accra[27]
  • Regent University College of Science and Technology, Accra
  • Ashesi University College, Accra[28]

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Kulturális világörökség[szerkesztés]

Az UNESCO az emberiség közös kulturális örökségéhez tartozónak tekinti:

  • Erődítmények és várak az Accrai, a Közép és a Nyugati Régióban (1979) - Ghánában páratlan sűrűségben maradtak fenn a rabszolga-kereskedelem emlékei. A kereskedelem biztosítására 1482 és 1786 között számos erődöt és várat épített egész sor európai ország. Ezeket sohasem építették át, így Ghánában jól lehet tanulmányozni a kora újkori európai erődépítészetet.
  • Az asantik hagyományos építményei (1980) - A rabszolgavadászatot nem európaiak, hanem afrikai emberek végezték, és ők hajtották a zsákmányukat a tengerpartra. E tevékenység katonailag erős, jól szervezett államokat kívánt. Ezen államok egyike volt az asantiké. Az asantik nem csak erős hadsereget állítottak fel, hanem egyedi, fejlett kulturájuk volt.

Művészetek[szerkesztés]

Adowa zene és táncos - videó

Zene[szerkesztés]

Kpanlogo dob
Adodo (húros dob)
Sekere (csörgő)
Balafon (faxylofon)

A hagyományos ghánai zene alaphangszere a dob. A nagy ünnepeken a falubeliek a piactéren ünnepelnek. Többfajta táncot táncolnak ekkor, amit dobbal kísérnek: Bosoe, Adowa, Agbadza, Taka, Kpanlogo. Északon a fuvola kedvelt hangszer.

A dobból többféle változat is létezik, de a legismertebb a donno-dob, amelynek mindkét oldalán van bőr, tehát mindkét oldalán tudnak játszani. További dobok: kpanlogo, djembe, conga, kete, etwiay és atumpan.

Gasztronómia[szerkesztés]

Ghánai konyha elég színes. A húsfélékben a marha, bárány, szárnyasok, kecske szerepel főleg, de vadhús is könnyen az asztalra kerül. Disznóhúst sokan vallási okokból nem fogyasztanak. A Guineai-öbölben és a folyók mentén halászat folyik.

A halat és a húsokat főleg rizzsel, kukoricával, kölessel, maniokával, yammal, taróval és édes krumplival fogyasztják el.

A kenyeret az asszonyok készítik el otthon. 3 fő kenyérfajta van: Sugar-Bread (édes, kalácsszerű, nagyobb cipó), Tea-Bread és Butter-Bread (nem cukrosak).

A tejtermékek elég drágák, így kevés tejet és sajtot esznek. Friss tejet és vajat is inkább importálnak.

A fő zöldségek: hagyma, paradicsom, sárgarépa, káposzta, zöldpaprika, bab, zöldbab, uborka, avokádó, padlizsán, spenót, okra, csilipaprika.

A ghánaiak 2 fő étkezést tartanak hagyományosan: délelőtt és este esznek.

Hagyományos ghánai ételek: Jollofrice (rizses hús), pörkölt, pálma leves, mogyoró leves, kelewele, banku, kenkey, gari és fufu.

Sport[szerkesztés]

Az országban a nemzeti sport a labdarúgás, 1957-ben alapították meg a Ghánai Futball Szövetséget (Ghana Football Association - GFA). 2006-ban vettek részt első ízben a világbajnokságon. A labdarúgó-válogatott eddig 4 alkalommal hódította el az Afrikai Nemzetek Kupáját (1963, 1965, 1978, 1982).

Ghána 2004-ben az olimpián 31 sportolóval vett részt, azonban nem tudtak érmet szerezni. Eddigi eredményeik az olimpiákon: 1 ezüst és 3 bronz. A legeredményesebb sportág az ökölvívás. A labdarúgó-válogatottjuk bronzérmes lett az 1992. évi nyári olimpiai játékokon.

Turizmus[szerkesztés]

Képek
Tengerpart Accra közelében, Ada-Foah
Beach Resort and Seaside Resort setting in Central region, Ghana.jpg
Szörfösök, Busua Beach
Beach Resort (Africa Beach Hotel), Sekondi-Takoradi.jpg
Metal Cross erőd
Groot Fredericksburg erőd
Elminai kastély
A Mole Nemzeti Park elefántjai
Wli-vízesés
Kintampo-vízesés
Függőhíd a fák koronája között - Kakum Nemzeti Park

Látnivalók[szerkesztés]

A 16. században a Guineai-öböl partvidékén egymás után épültek a rabszolgák fogva-tartására szolgáló erődök. A 19. századra már átlagosan 6 kilométerenként összesen 76 erőd sorakozott az Aranypart mentén. Az erődítmények egy része épségben fennmaradt, ezek ma Ghána nemzeti örökségei, a világörökség részei. Az ország belsejében fekvő Kumasi a 18. században virágzó Asanti Királyság fővárosa ma is őrzi a királyság hagyományát. Kumasi asanti épületei szintén a világörökség részei. Ghána településein az év szinte minden hónapjára esik valamilyen fesztivál. A papok, a törzsfők, a halászok, a vadászok megtartják színes maszkos, zenével és tánccal kísért ünnepségeiket.[29] További látnivalók Accra és a piacai, egyes tengerparti részek és halászfalvak, a vízesések és a nemzeti parkok.

Oltások[szerkesztés]

Javasolt oltások Ghánába utazóknak:

Malária ellen tabletta van. (Nagy a kockázata a fertőzésnek).

Javasolt oltások bizonyos területekre utazóknak:

Kötelező oltás, nemzetközi oltási igazolvány szükséges:

Média[szerkesztés]

Újságok[szerkesztés]

Ghánában meglehetősen nagy a sajtószabadság. A rádió, TV és a sajtó különös megszorítások nélkül működhetik, talán a legszabadabban a kontinensen [3].

Megjelenő újságok:

  • Daily Graphic
  • Ghanaian Times
  • The Mirror
  • The Ghanaian Chronicle
  • Ghanaian Newsrunner
  • Daily Guide
  • The Enquirer
  • The Independent
  • Ghana Palaver
  • The Statesman
  • Crusading Guide
  • Accra Daily Mail

A Ghanaian Times, a Daily Graphic és a Mirror kormányzati országos újságok.

Televíziók[szerkesztés]

A televíziózás Ghánában a legkedveltebb időtöltés. Az állami televíziócsatorna mellett az országban több csatorna is működik: Ghana Broadcasting Corporation (GBC).

Magántelevíziók: Metro TV, TV3, TV Africa, Private TV channel, Crystal TV (Kumasi), Multichoice (fizetős műholdas tv-csatornák)

Kábeltelevíziók: (MNET Cable, TV channel, V-NET Cable TV channel, Fantazia Cable TV channel, DSTV, Cable Gold).

Rádióadók[szerkesztés]

29 rádió FM adó működik Accrában, 17 Kumasiban (a második legnépesebb város) és tíznél több elszórtan az országban. 2 országos adó van: GBC 1 és GBC 2.

Ghánai rádióállomások
  • Adom FM – 106,3 MHz, Accra
  • Apam FM - 96,5 MHz
  • Ashh 101,1FM, Kumasi
  • Atlantis Radio – 87.9 MHz, Accra
  • BBC Radio Schedules, Accra
  • CHANNEL R 92,7 FM, Accra
  • Choice FM – 102.3 MHz, Accra
  • Citi 97,3 FM Livestream, Accra
  • CocoRadio
  • Eastern FM - 105,1 MHz, Koforidua
  • Focus FM - 94,3 MHz (egyetemi rádió), Kumasi
  • Fox 97,9 FM, Kumasi
  • GBC Radio 1, rövidhullámú
  • GBC Radio 2, rövidhullámú, angol nyelvű
  • Garden City Radio 92,1 FM, Kumasi
  • Gold FM - 90,4 MHz, Accra
  • Groove FM - 106,3 MHz, Accra
  • Han - 93.986 MHz, Upper West Region
  • Hello 102,1 FM, Kumasi
  • Invisible 104,4 FM, Kumasi
  • Joy FM - 99,7 MHz, Accra
  • Kapital, 97,1 FM, Kumasi
  • Kessben FM - 93,3 MHz, Kumasi
  • Kessewaa Radio - 94.5 MHz, Kumasi
  • Luv 99,5 FM, Kumasi
  • Mett 96,1 FM, Kumasi
  • Nananom FM, Goaso
  • NjoyOnline.com
  • Nkosuo 95,3 FM, Kumasi
  • Ogua FM - 94,7 MHz
  • Obonu FM, Accra
  • Otec 102,9 FM, Kumasi
  • Peace FM - 104,3 MHz, Accra
  • Radio Ada, Ada
  • Radio Gold, Livestream
  • Radio Hit, Accra
  • Radio Mercury 91,5 FM, Kumasi
  • Radio Universe (egyetemi rádió), Legon
  • Radio France International (RFI), Accra, Kumasi
  • Sekondi FM - 94,7 MHz, Sekondi-Takoradi
  • Sikaradio, Livestream
  • Skyy Power FM, Takoradi
  • SOLID FM - 103.7 MHz, Kumasi
  • SPACE FM - 87,7 MHz, Sunyani
  • Spirit 88,3 FM, Kumasi
  • Sunny FM – 88,7 MHz, Accra
  • Sunrise FM - 106,7 MHz, Koforidua
  • Swedru FM - 98,6 MHz
  • Unique FM – 95,7 MHz, Accra
  • Vibe FM - 91,1 MHz, Accra
  • Zuria 88,7 FM, Kumasi

Ünnepnapok[szerkesztés]

  • Január 1.: újév
  • Március 6.: a függetlenség napja
  • Május 1.: a munka ünnepe
  • Nagy péntek
  • Húsvét hétfő
  • Május 25.: Afrika egységének napja
  • Július 1.: a köztársaság napja
  • December első pénteke: a farmerek napja
  • December 2526.: karácsony
  • December 31.: a forradalom napja
  • Id al-Adha: áldozati ünnep
  • Id al-Fitr: a böjt megtörésének ünnepe (a Ramadán záró napja)

A két utolsó ünnepnap muzulmán ünnep. A holdnaptár miatt csúszó ünnepek, nincs előre rögzített időpontjuk, mint a karácsonynak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.statsghana.gov.gh/docfiles/2010phc/Projected%20population%20by%20sex%202010%20-%202016.pdf
  2. https://web.archive.org/web/20110615141322/http://www.ghana.gov.gh/index.php?option=com_content&view=article&id=4712:2010-provisional-census-results-out&catid=88:daily-news-summary&Itemid=236
  3. Nemzeti parkok Ghánában (angolul)
  4. Forrás:A Világ országai, Nyír-Karta Bt. 2008
  5. The World Factbook
  6. A Ghánai Parlament (angolul)
  7. Regisztrált politikai pártok Ghánában
  8. Peter Bossman cikke az enwikin
  9. BBC: Slovenia elects Peter Bossman as first black mayor[halott link] (angolul)
  10. Környezeti igazságosság
  11. Ghána belefullad az elektronikai hulladékokba
  12. A Tudatos Vásárló egyesület sajtóközleménye
  13. Africa’s economic outlook is promising for 2018, but there are clouds on the horizon. qz.com. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
  14. Új olajország születik 2018-03-18
  15. Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1998.
  16. Kwame Nkrumah University of Science and Technology, Kumasi
  17. University of Ghana
  18. University of Cape Coast. [2007. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 2.)
  19. University of Education, Winneba
  20. University of Development Studies, Tamale[halott link]
  21. University of Mines and Technology, Tarkwa
  22. Islamic University College, Ghana
  23. Methodist University College Ghana
  24. All Nations University College, Koforidua
  25. Catholic University College of Ghana. [2007. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 15.)
  26. Presbyterian University College, Abetifi
  27. Wisconsin International University College, Accra. [2008. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 27.)
  28. Ashesi University College, Accra
  29. Lerner János: Világutazók atlasza

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ghana témájú médiaállományokat.