Szlovénia

Szlovén Köztársaság
Republika Slovenija
Szlovénia zászlaja Szlovénia címere
Nemzeti himnusz: Zdravljica
Fővárosa	Ljubljana
é. sz. 47° 26′, k. h. 19° 15′47.433333333333, 19.25
Államforma	köztársaság
Vezetők
Elnök	Nataša Pirc Musar
Miniszterelnök	Robert Golob
Hivatalos nyelv	szlovén, regionálisan a magyar, olasz
Függetlenség  -kikiáltása  -elismerése Jugoszláviától	1991. június 25. 1992
EU-csatlakozás	2004. május 1.
Tagság	Lista Európai Unió Egyesült Nemzetek Szervezete Észak-atlanti Szerződés Szervezete Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Európa Tanács Kereskedelmi Világszervezet Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Ausztrália Csoport Eurocontrol Nyitott Égbolt Egyezmény Interpol Nukleáris Szállítók Csoportja Vegyifegyver-tilalmi Szervezet Európai Mozgáskoordinációs Központ NATO Stratégiai Légiszállítási Képesség Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet UNESCO Föld-megfigyelési Csoport Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület schengeni övezet vízummentességi program (USA) Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet International Centre for Migration Policy Development Vám Világszervezet International Holocaust Remembrance Alliance atomsorompó szerződés
Népesség
Népszámlálás szerint	2 066 880 fő (2018. jan. 1.)
Rangsorban	146
Becsült	2 080 000 fő (2022)
Rangsorban	146
Népsűrűség	103 fő/km²
GDP
Földrajzi adatok
Terület	20 273 km²
Rangsorban	150
Víz	0,6%
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel	SLO
Hívószám	386
Segélyhívó telefonszám	112 113
Internet TLD	.si
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug Schuko
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Szlovén Köztársaság témájú médiaállományokat.
Ausztria Mo. Horvátország Ol. B.-H. LJUBLJANA Maribor Ptuj Velenje Celje Kamnik Trbovlje Novo mesto Jesenice Kranj Nova Gorica Koper Mura Mura Dráva Dráva Száva Adriai- tenger Triglav

Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el. Nyugaton Olaszország, délnyugaton az Adriai-tenger, délen és keleten Horvátország, északkeleten Magyarország, északon Ausztria határolja. (Horvátországgal határvitában áll, különösen tengeri határait illetően.) Fővárosa és legnépesebb városa Ljubljana.

Az Alpok hegyvonulatai északnyugaton érik el az országot és itt a Júliai-Alpokban található Szlovénia legmagasabb hegycsúcsa a 2864 méter magas Triglav. További nagy hegyvonulatok még az osztrák határ mentén húzódó Kamniki-Alpok és a Karavankák, valamint a Pohorje-hegység. Szlovénia tengerpartja 46,6 kilométer hosszú, ami az olasz és a horvát határ között húzódik és legjelentősebb tengeri kikötővárosa Koper.

Mint korábbi jugoszláv tagköztársaság 1991 óta független állam, 2004. május 1-je óta tagja az Európai Uniónak, majd 2007 elején csatlakozott az eurózónához is, továbbá a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.

Földrajz

Kamnik Alpok

Triglav

Négy nagy európai földrajzi régió találkozik az országban: az Alpok, a Dinári-hegység, a Kárpát-medence és a Mediterráneum. Szlovénia legmagasabb hegycsúcsa a Triglav (2864 m); az ország átlagos tengerszint feletti magassága 557 m. Az ország kb. felét (10 124 km²) erdő borítja, ezzel Szlovénia az erdőterület nagysága alapján a harmadik helyen áll Európában, Finnország és Svédország után. A terület 5593 négyzetkilométere rét, legelő, 2471 km² pedig mezőgazdasági terület; ezenkívül van 363 km²-nyi gyümölcsös és 216 km² szőlőültetvény.

Vízrajz

Vízfolyásokban, tavakban gazdag. A Triglav-hegy lábánál ered a Száva, s mellékfolyók vizével gyarapodva szeli át. A nyugati határvidék bővizű folyója a Soča (Isonzó), Olaszországban ömlik az Adriai-tengerbe. Az Alpok lábánál jégkori végmorénák mögött festői tavak, magashegységekben apró jég vájta tavak, tengerszemek alakultak ki.

Állatvilág

Az Euro-turáni faunavidéken találkozik a keleti sün és az európai sün. Itt vakond is él. Megtalálható a legkisebb európai emlős, a kisded cickány. A ragadozók közül előfordul a farkas, aranysakál, barna medve, nyest, vidra és a nyuszt. A patások közül jellemző az őz, gímszarvas, vaddisznó, magasabb területeken a balkáni zerge.

Történelem

Feltételezések szerint a mai szlovén nép szláv ősei a 6. században telepedtek le először a Kárpát-medencében, a Dunántúlon és a mai Szlovénia területén. A 7. században jött létre az első szlovén állam Karantánia. 745-ben Karantánia a Frank Birodalom részévé vált, a szlávok többsége pedig lassan felvette a kereszténységet.

Az első, latin írásos szlovén nyelvemlékek, a Freising-kéziratok (szlovénül „Brižinski spomeniki”), 1000 körül keletkeztek. A 14. század során a legtöbb szlovén terület a Habsburgok birtokába került.

A középkorban és az újkorban, közel 900 évig a szlovénség jelentős része a Magyar Királyság területén belül élt.

Az Osztrák–Magyar Monarchiában szlovének lakták Krajna, Görz, Muravidék és Gradišče nagy részét, valamint Isztria, Karintia és Stájerország egyes területeit. (szlovénül: Kranjsko, Goriško, Prekmurje, Gradišče, Istra, Koroško, Štajersko)

A Monarchia 1918-as összeomlása után a szlovének a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatlakoztak, amely 1929-ben a Jugoszláv Királyság nevet vette fel. A második világháború alatt az ország német, olasz és magyar megszállás alatt állt 1941–1945 között. 1945 decemberétől Jugoszlávia föderatív népköztársasággá alakult, majd 1963 áprilisától szocialista föderatív köztársasággá, melyben Szlovénia önálló tagköztársaság volt. 1991. június 25-én Szlovénia kikiáltotta Jugoszláviától való függetlenségét, amit a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) beavatkozása követett, de a támadás nem volt intenzív és határozott. Kevesebb mint két hétnyi harc után július 7-ére elhallgattak a fegyverek, véget ért a szlovéniai tíznapos háború. Kellett ehhez még a két szomszédos ország, Ausztria és Olaszország határozott fellépése, akik nem akarták, hogy a háború rájuk is átterjedjen. A NATO-ba 2004. március 29-én, az Európai Unióba első volt jugoszláv tagállamként 2004. május 1-jén lépett be, 2007. január 1-től pedig a hivatalos fizetőeszköz az euró, ezzel az első volt jugoszláv tagállam, amely az eurózóna tagja lett. Az ország 2008. január 1-től az Európai Unió soros elnöke volt fél évig, elsőként töltötte be ezt a tisztet a 2004-ben csatlakozott 10 új tagállam közül.

Politika és közigazgatás

A szlovén államfő az elnök, akit 5 évente, népszavazással választanak. Ebben a szerepkörben a miniszterelnök és a kormány segíti, akiket a Parlament választ.

A kétkamarás szlovén parlament a Nemzetgyűlésből (Državni zbor) és a Nemzeti Tanácsból (Državni svet) áll. A 90 fős nemzetgyűlés tagjait részben közvetlenül, részben listás szavazatok alapján választják. A Nemzeti Tanács 22 tagja gazdasági-, szociális-, és további érdekcsoportok jelöltjeiből áll, valamint 1-1 képviselője van a két hivatalos nemzeti kisebbségnek, a magyaroknak és olaszoknak is. Parlamenti választásokat 4 évente rendeznek.

Az országban élő két kisebbség (az olaszok és a magyarok) jogait az alkotmány határozza meg, lehetőséget adva az anyanyelv széles körű használatára is.

2022-es választások

2022 áprilisában a liberális ellenzék, a Szabadság Mozgalom nyerte meg a parlamenti választást. A Szabadság Mozgalom a szavazatok 34,5%-át szerezte meg, míg Janša Szlovén Demokrata Pártja a szavazatok 23,6%-át. 2022. május 25-én a szlovén parlament megszavazta a Szabadság Mozgalom vezetőjének, Robert Golobnak a kinevezését Szlovénia új miniszterelnökévé, Janez Janša utódjaként.

Közigazgatási beosztás

Szlovénia 12 statisztikai régióra oszlik, ezeknek azonban nincs közigazgatási szerepük. A közigazgatás egyszintű, az alapfokú közigazgatási egységek, azaz községek (občina) száma 2011 óta 212, közülük 11 úgynevezett városi község (mestna občina).

Szlovénia statisztikai régiói

Gorenjska statisztikai régió (Hegyvidék) Goriška statisztikai régió ("Gorizia") Délkelet-Szlovénia statisztikai régió Koroška statisztikai régió ("Karintia") Primorsko-notranjska statisztikai régió (Tengermellék – Belső-Karszt) (2014. végéig: Notranjsko-kraška) Obalno-kraška statisztikai régió (Partmenti-Karszt) Közép-Szlovénia statisztikai régió Podravska statisztikai régió (Drávamente) Pomurska statisztikai régió (Muramente) Savinjska statisztikai régió (Savinja-vidék) Posavska statisztikai régió (Szávamente) (2014. végéig: Spodnjeposavska) Zasavska statisztikai régió (Száván túl)

Szlovénia régiói

Gazdaság

Gazdasági mutatók
GDP (nominális)	68,2 mrd $ (2023)
GDP növekedési ráta	0,7% (2024 Q2)
Egy főre jutó GDP (PPP)	54 948 $ (2023)
Államadósság	47,2 mrd € (2023)
Államadóssági ráta	69,2% (2023)
Infláció	0,9% (2024. augusztus)
Foglalkoztatottsági ráta	73,8% (2024 Q1)
Munkanélküliségi ráta	4,4% (2024. június)
Minimálbér	1 253 € (2024)
Bérnövekedés üteme	6,4% (2024. március)
Jegybanki alapkamat	4,25% (2024. augusztus)
SZJA	50% (2024)
ÁFA (általános)	22% (2024)
TAO	22% (2024)

A posztkommunista régió országai közül Szlovéniában legmagasabb a GDP/fő arány. A gazdaság stabil, de a privatizáció és a tőkepiac területein még további reformok szükségesek. A fő exportpartnerek az Európai Unió országai. A keleti blokk egykori népei közül a szlovének életszínvonala (egy főre jutó GDP vásárlóerő-értéken, PPS) érte el a legmagasabb szintet.

Külkereskedelem

Szlovénia 2022-ben a világ 56. legnagyobb exportőre, és 51. legnagyobb importőre volt. 2022-ben Szlovénia 56 milliárd $ értékben exportált és 69,2 milliárd $ értékben importált, 13,2 milliárd $ hiánnyal. Az ország külkereskedelme Európa központú.

A szlovén exporttermékek legjelentősebb területei a vegyipar, gépipar és a fémipar. A legjelentősebb kiviteli termékek a gyógyszerek, gépjárművek, valamint az finomított kőolaj. Szlovénia legjelentősebb exportországa Svájc és Németország, ahova a teljes exportállomány több mint az egynegyede (31,9%) érkezik. 2017 és 2022 között, az export termékek közül a gyógyszerek és a finomított kőolaj kivitele nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a gépjárművek, az elektromos világító és jelzőberendezések szenvedték el. Az exportországok közül 2017 és 2022 között Svájc és Olaszország aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaesést Izrael és Dél-Korea szenvedte el.

A szlovén importtermékek legjelentősebb területei a vegyipar, gépipar és az ásványi termékek. A legjelentősebb behozatali termékek a gyógyszerek, nitrogéntartalmú vegyületek, valamint a finomított kőolaj. Szlovénia legjelentősebb importországa Svájc és Kína, ahonnan a teljes importállomány több mint az egynegyede (27,9%) érkezik. 2017 és 2022 között, az import termékek közül a gyógyszerek és a nitrogéntartalmú vegyületek behozatala nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a gépjármű alkatrészek és tartozékok, valamint az elektromos világító és jelzőberendezések szenvedték el. Az importországok közül 2017 és 2022 között Svájc és Kína aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaesést Dél-Korea és Argentína szenvedte el.

Termékek

Az ország tíz legnagyobb export- és importterméke a következő volt 2022-ben:

	Legnagyobb exporttermékek		Legnagyobb importtermékek
	Termék	Arány	Termék	Arány
1.	Gyógyszerek	22,4%	Gyógyszerek	11,5%
2.	Gépjárművek	5,1%	Nitrogéntartalmú vegyületek	8,4%
3.	Finomított kőolaj	4,5%	Finomított kőolaj	6,8%
4.	Villamosenergia	3,3%	Gépjárművek	4,8%
5.	Gépjármű alkatrészek és tartozékok	2,3%	Villamosenergia	3,6%
6.	Gyógyászati alapanyagok	2,2%	Gyógyászati alapanyagok	1,5%
7.	Elektromos fűtőtestek	1,2%	Földgáz	1,5%
8.	Gumiabroncsok	1%	Teherautók	1,4%
9.	Hengerelt acéllemezek	0,9%	Gépjármű alkatrészek és tartozékok	1,3%
10.	Elektromos motoralkatrészek	0,9%	Nyers alumínium	0,9%

Országok

A fő országok, amelyekbe Szlovénia exportált és amelyekből importált termékeket 2022-ben:

	Legnagyobb exportországok			Legnagyobb importországok
	Ország	Termék	Arány	Ország	Termék	Arány
1.	Svájc	Gyógyszerek, gyógyászati alapanyagok, nitrogéntartalmú vegyületek...stb.	17,7%	Svájc	Gyógyszerek, nitrogéntartalmú vegyületek, gyógyászati segédeszközök...stb.	16,9%
2.	Németország	Gépjárművek, gépjármű alkatrészek és tartozékok, elektromos fűtőtestek...stb.	14,2%	Kína	Nitrogéntartalmú vegyületek, gépjárművek, televíziók és monitorok...stb.	11%
3.	Olaszország	Villamosenergia, finomított kőolaj, vashulladék...stb.	11,2%	Olaszország	Finomított kőolaj, villamosenergia, földgáz...stb.	10,3%
4.	Horvátország	Finomított kőolaj, villamosenergia, gépjárművek...stb.	8,4%	Németország	Gépjárművek, gyógyszerek, vashulladék...stb.	10,2%
5.	Ausztria	Finomított kőolaj, munkagépek, villamosenergia...stb.	6,7%	Ausztria	Villamosenergia, földgáz, finomított kőolaj...stb.	7,1%
6.	Franciaország	Gépjárművek, gyógyszerek, televíziók és monitorok...stb.	3,4%	Horvátország	Villamosenergia, alumínium ötvözetek, gépjármű alkatrészek és tartozékok...stb.	3,7%
7.	Szerbia	Gépjárművek, gyógyszerek, villamosenergia...stb.	2,8%	Magyarország	Villamosenergia, gyógyszerek, műsorszóró berendezések...stb.	2,8%
8.	Magyarország	Finomított kőolaj, villamosenergia, gyógyszerek...stb.	2,7%	Törökország	Teherautók, gépjárművek, finomított kőolaj...stb.	2,6%
9.	Lengyelország	Gyógyszerek, gépjármű alkatrészek és tartozékok, nyers alumínium...stb.	2,5%	Lengyelország	Mozdonyok, akkumulátorok, alumíniumhulladék...stb.	2,5%
10.	Oroszország	Gyógyszerek, gyógyászati alapanyagok, nitrogéntartalmú vegyületek...stb.	2,2%	Dél-Korea	Oxálsavak, hengerelt vaslemezek, gépjárművek...stb.	2,2%

Telekommunikáció

Hívójel prefix	S5
ITU zóna	28
CQ zóna	15

Népesség

Ljubljana

Népességváltozás

A népesség alakulása 1991 és 2022 között

Lakosok száma	1 913 355	1 964 036	2 050 189	2 062 874	2 065 895	2 066 880	2 116 972
	1991	2002	2011	2015	2017	2018	2022

Adatok: Wikidata

Legnépesebb települések

Legnagyobb 20 település (2022. évi becslés)
Ljubljana Maribor	#	Település	Népesség	#	Település	Népesség	Kranj Celje
	1	Ljubljana	284 293	11	Jesenice	13702
	2	Maribor	96 302	12	Domžale	13 115
	3	Kranj	37 605	13	Nova Gorica	12 892
	4	Celje	37 122	14	Škofja Loka	11 740
	5	Koper	25 913	15	Izola	11 653
	6	Velenje	25 396	16	Muraszombat	10 972
	7	Novo mesto	23 984	17	Logatec	9950
	8	Ptuj	17 880	18	Postojna	9804
	9	Kamnik	13 774	19	Vrhnika	8901
	10	Trbovlje	13 620	20	Slovenska Bistrica	8181

Szlovénia népsűrűsége 2019-ben

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Szlovénia etnikai csoportjai a szlovének (89%), a volt Jugoszlávia népei (horvátok, szerbek, bosnyákok; összesen 10%) és magyarok, illetve olaszok (0,5%–0,5%). A magyarok az északkeleti Muravidék tájegységen élnek.

A hivatalos nyelv a szlovén, amely a szláv nyelvek közé sorolható. A magyar és olasz határ melletti területeken a magyar és az olasz nyelv is hivatalos.

Lásd még: Muravidéki magyarok.

Vallás

A világ szlovénjainak több mint 60%-a vallásosnak tartja magát (jórészt keresztény, kisebb arányban muzulmán és más vallásúnak). Szlovénia lakosságából 57,8% vallja katolikusnak magát, 1991-ben még 71% volt a számarányuk. 2002-ben már 15% nem közölte vallási hovatartozását, 7%-nak volt ismeretlen a vallása, míg 1991-ben ez az arány kétszer akkora volt. 10,1% mondja magáról, hogy ateista. Korábban még 3,5% vallott agnosztikus nézeteket, 2002-ben már nem találtak ilyet. Ezenkívül az ország lakosságának 2,3% ortodox, amely az országban élő montenegrói és szerb kisebbség. A muzulmánok 2,4%-os átlagát is jobbára a bosnyákok és albánok teszik ki. Az evangélikusok száma 0,8%, sokuk a Muravidéken él, amely magyar közigazgatás alatt állt évszázadokig, így ott könnyebben terjedt a reformáció. A fennmaradó 0,3% egyéb vallásokból áll, ezek között van a református, szintén jobbára a Muravidéken.

Kultúra

Szlovénia híres szülöttei Jozef Štefan fizikus, Franc Miklošič nyelvész és Jurij Vega matematikus. Az első szlovén költő Valentin Vodnik volt. Legnevesebb poétájuk, a szlovén Petőfiként ismert France Prešeren, a legnépszerűbb pedig Simon Gregorčič katolikus pap volt. A legnagyobb szlovén író Ivan Cankar volt; a világszerte ismert építész, pedig Jože Plečnik volt.

Iskolarendszer

Iskola előtti nevelés

Az iskola előtti (1-6 éves kor) képzési formák nem kötelezőek. Az óvodás korúak képzési tervét két szakaszra bontják: az 1-3, illetve a 3-6 éves gyerekek számára, és hat fő tevékenységi területet ölel fel: testmozgás, nyelv, művészet, természet, társadalom és matematika.

Általános Iskola

Az általános iskolai képzés időtartama az 1999/2000-es tanévtől 9 évre nőtt. A gyerekek hatodik életévük betöltésének évében kezdik meg tanulmányaikat. A kilencéves tanulmányi idő három hároméves szakaszra oszlik.

Középiskola

A gimnázium célja a tanulók felsőoktatási tanulmányaira való felkészítése. A tanulmányi idő hossza négy év, amelynek végeztével a tanulók érettségi vizsgát tesznek. Azon diákoknak, akik nem akarják-tudják tanulmányaikat felsőfokú intézményben folytatni, lehetőségük van szakmai képzés elvégzésére. A szakközépiskolák és a szakmunkásképzők célja a diákok kétkezi munkára való felkészítése.

Oktatási rendszer

könyvtárak, múzeumok, színházak, a zene- és tánc intézményei

Művészetek

Néptáncosok hagyományos öltözetben

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom: Legnevesebb költőjük, a szlovén Petőfiként ismert France Prešeren.
• Filmművészet
• Zene

Lásd még Híres szlovének listája, Szlovénia zenéje.

Konyhaművészet

Változatos szlovén ételek

A szlovénok sok mindent átvettek szomszédaik étkezési szokásaiból. Az északi tájakon az osztrák, a tengerparton az olasz, keleten a magyar konyha hatása érvényesül. Az évszázadokon keresztüli osztrák hatásra meghonosodtak a tésztafélék, a palacsinták, rétesek, kuglófok.

A disznósült, a savanyúkáposzta és a virsli is fontos alapanyaga a konyhaművészetnek. Igazi különlegesség a karsztvidéken a levegőn szárított sonka és kolbász.

Megtalálhatók a halételek és a tenger gyümölcsei, a vad- és szárnyasételek. Gyakran használják a mediterrán fűszereket, a fokhagymát és az olívaolajat.

A balkáni hatás délen érvényesül. A jól átsütött és a grillezett húsok sem hiányoznak az étlapról. Köretként burgonyát vagy tésztát esznek. Helyi specialitás a hajdinából készült galuska. Kedvelt a paradicsomsaláta és a barna babból, sárgarépából, káposztából, uborkából és zöldsalátából készített vegyes saláta. Ehhez friss fehér kenyeret adnak.

Szokások, illemtan

A szlovének számára a szóbeli üdvözlés nem annyira fontos, sokkal gyakoribb üdvözlési mód a kézfogás és egy barátságos mosoly. Az üdvözléskor célszerű megtartani a szemkontaktust. Keresztnevükön csak a közeli barátok, családtagok és rokonok szólítják egymást. Ha mégis keresztnevén szólítanak egy kívülállót, akkor mindig eléje teszik a gospod (úr), gospa (asszony) és gospodična (kisasszony) jelzőket, viszont csak akkor lehet használni a keresztnevet, ha erre az illető felkéri, máskülönben tolakodásnak tartják.

Az ünnepnapokon tett ajándékozásokkor a legfőbb szempont a gesztus és nem az ajándék anyagi értéke. Az ajándékot a szlovének szeretik szépen becsomagolva átnyújtani. Ha vacsorára invitálják meg a vendéget, akkor annak illő virággal vagy borral kedveskedni.

A beszélgetések alkalmával a szlovének külön választják a személyes és az üzleti dolgokat.

Turizmus, látnivalók

Bledi-tó

Sportélete

A 2010-es vb-n az USA elleni meccsen

Szlovéniában is népszerű a labdarúgás. A labdarúgó-válogatottjuk eddig egy Európa-bajnokságon és két világbajnokságon vett részt. A 2000-es Eb-n a spanyol, a jugoszláv és a norvég csapattal került egy csoportba, s a harmadik helyet szerezte meg. A csapat legeredményesebb játékosa a három találatig jutó Zlatko Zahovič volt, aki máig a legtöbb alkalommal lépett pályára a válogatottban (80) és a legtöbb találatot is jegyzi (35). A 2002-es vb-n 0 ponttal zárt a spanyol, a paraguayi és a dél-afrikai csapat mögött. Az ország első vb találatát Sebastjan Cimirotič szerezte.

A nyolc évvel későbbi dél-afrikai vb-n is részt vehetett, miután a pótselejtezőn kiverte a jóval esélyesebb Oroszországot. A csoportkör jelentette ezen a tornán is a végállomást, miután egy győzelemmel, egy döntetlennel és egy vereséggel zártak az Egyesült Államok és Anglia mögött.

Manapság a legelismertebb szlovén labdarúgók közé tartozik az olasz Internazionale kapusa, Samir Handanović, a spanyol Atlético Madrid kapusa, Jan Oblak és a holland PSV Eindhovenben játszó csatár, Tim Matavž, illetve az Atalanta BC középpályása Josip Iličić.

Az olimpiai játékokon hat nyári és hat téli részvétellel büszkélkedhet. A nyári játékokon eddig négy aranyérmet szereztek hat ezüst és kilenc bronz mellett. Legsikeresebb sportáguk az evezés öt éremmel. Az ország az első aranyát is ebben a sportágban nyerte a 2000-es játékokon Iztok Čop és Luka Špik révén. További érmeket szereztek szlovén sportolók még atlétikában, cselgáncsban és sportlövészetben. Híres atlétájuk a kalapácsvető Primož Kozmus, aki eddig egy aranyat és egy bronzot nyert az olimpiákon, s a világbajnokságokon is szerzett minden éremből egyet.

Kopitar az USA elleni vb-meccsen 2008-ban

A téli olimpiákon, akárcsak a nyári játékokon, 1992 óta vesznek részt, 2014-ig aranyérmet nem nyertek, de két ezüst- és öt bronzérem gyarapítja eredménylistájukat. Legeredményesebb sportolójuk a 2014-es, Szocsiban megrendezett olimpián az ország első aranyérmét megszerző, a 2010-ben két ezüstöt szerző alpesi síző Tina Maze, aki a világbajnokságokon eddig két aranyérmet nyert (2011 és 2013), és megnyerte a 2013-as alpesisí-világkupát.

Az országban szintén népszerű a jégkorong. Az olimpiákon eddig a férfi válogatottjuk nem vehetett részt, de a szocsi olimpiára már kvalifikálták magukat. A világbajnokságok legmagasabb csoportjában már szerepeltek, de általában ingáznak ezen csoport és a Division I között. Rendkívül népszerű, és világszerte elismert játékosuk a Los Angeles Kingsszel Stanley-kupát nyerő Anže Kopitar. Női válogatottjuk a Division II és Division III között ingázik.

A síugrás egy másik népszerű téli sport Szlovéniában. Az első országos bajnokságot 1921-ben rendezték Bohinjban, ahol Jože Pogačar 9 méteres ugrással nyert. Ezt követően sok síugró találta meg a sikert jugoszláv színekben, például Jože Šlibar 1961-ben világrekordot ért el. A síugró-világkupa 1979-es bevezetése után Szlovénia rendszeresen helyszín lett Planicával. A kor legeredményesebb síugrója Primož Ulaga volt, aki jugoszlávként kilenc győzelmet aratott. Primož Peterka 1997-ben és 1998-ban is megnyerte a síugró-világkupát. További eredményes síugrók: Peter Prevc, Jurij Tepeš, Robert Kranjec, Rok Benkovič, Jernej Damjan, Peter Žonta, Franci Petek és Špela Rogelj.

2011 óta a szlovén férfi síugró edző Goran Janus, aki segített a szlovén síugrási eredmények felvirágoztatásában. A vezetésével a csapat megannyi egyéni győzelmet aratott, olimpiai és világkupa érmeket szerzett, valamint világrekordot döntött. 2012. február 19-én a férfi csapat megnyerte első csapatversenyét Oberstdorfban, azóta további kilenc csapatgyőzelmet szerzett. Ezenkívül Peter Prevc megnyerte a 2015–2016-os négysánc-versenyt, a 2016-os sírepülő-világbajnokságot és összetettben a 2015–2016-os síugró-világkupát is.

Fontos sportág még a kézilabda és a kosárlabda. Az előbbi sport képviselői közül a férfiak tekinthetők eredményesebbeknek. 1994 óta csak az 1998-as, olaszországi Eb-n nem vettek részt, legjobb eredményük a Szlovéniában 2004-ben megrendezett Eb-n elért második hely. A vb-ken 1993 óta öt alkalommal nem vettek részt, legjobb eredményük a 2013-as negyedik hely. Az olimpiákon két alkalommal, 2000-ben és 2004-ben szerepeltek, előbbin a nyolcadikok lettek. Legjobb klubcsapataik az RK Celje Pivovarna Laško és az RK Gorenje Velenje, melyek rendszeres résztvevője a Bajnokok Ligájának. Magyarországon ismertnek számít a korábban a Barcelona és a Szeged csapatánál is játszó Luka Žvižej. A nők négy-négy vb-n és Eb-n vettek részt, előbbieken a 2003-as nyolcadik, utóbbiakon a 2004-es kilencedik pozíció számít a legjobbnak. Klubcsapataik közül kiemelkedik a korábban számos magyart is alkalmazó, kétszeres BL győztes (2000–2001, 2002–2003) Krim Ljubljana. Leghíresebb játékosuk a hazánkban is megforduló Ana Gros.

Kosárlabdázás tekintetében is a férfiak a sikeresebbek, mivel a nők még nem vettek részt sem olimpián, sem vb-n, sem Eb-n. A férfiak 1993 óta minden Eb-n szerepelhettek, legjobb eredményük a 2009-es lengyelországi negyedik hely. A vb-ken 2006 óta pattogtatnak, 2010-ben a nyolcadikok lettek. Olimpián még ők sem szerepeltek. Leghíresebb játékosaik: Luka Dončić, Jaka Lakovič, Goran Jagodnik.

Ünnepnapok

Szlovéniában kétfajta ünnepnap létezik: nemzeti ünnepek és munkaszüneti napok. A nemzeti ünnepek az állammal kapcsolatosak, ekkor hivatalos rendezvényeket tartanak és kitűzik a nemzeti zászlót. A munkaszüneti napok általában katolikus vallási ünnepek, mint a karácsony vagy a húsvét, ekkor munka- és tanítási szünet van, de nincs állami ünnepség.

Dátum	Magyar név	Szlovén név	Megjegyzés
Január 1. és 2.	Újév	Novo leto
Február 8.	Prešeren-nap, szlovén kulturális ünnep	Prešernov dan, slovenski kulturni praznik	France Prešeren szlovén költő halálának évfordulója, 1942 óta nemzeti kulturális ünnep
–	Húsvét vasárnap és hétfő	Velika noč in velikonočni ponedeljek	Munkaszüneti nap, a dátum változó
Április 27.	A megszállók elleni felkelés napja	Dan upora proti okupatorju	Korábbi elnevezése a Felszabadítási Front napja (Dan Osvobodilne fronte); a német, olasz, magyar és horvát megszállás ellen harcoló Felszabadítási Front 1941-es alapításának emléknapja
Május 1. és 2.	A munka ünnepe	Praznik dela
–	Pünkösd vasárnapja	Binkoštna nedelja	Munkaszüneti nap, a dátum változó
Június 25.	A szlovén állam ünnepe	Dan državnosti	A függetlenség 1991-es kikiáltásának emléknapja
Augusztus 15.	Nagyboldogasszony napja	Marijino vnebovzetje (veliki šmaren, velika maša, šmarno, velika gospojnica)	Munkaszüneti nap
Október 31.	A reformáció napja	Dan reformacije	Munkaszüneti nap
November 1.	Az Emlékezés napja	Dan spomina na mrtve	Halottak napja; korábban a szlovén elnevezés is ez volt (Dan mrtvih)
December 25.	Karácsony	Božič	Munkaszüneti nap
December 26.	A függetlenség napja	Dan neodvisnosti	Az 1990-es, függetlenségről tartott népszavazás eredményhirdetésének emléknapja

Ezek mellett több kisebb és helyi ünnep is létezik.

További információk

• Szlovénia – Official travel guide to Slovenia
• A szlovén kormány honlapja
• Szlovénia-sípálya.lap.hu - linkgyűjtemény
• Szlovénia.lap.hu - linkgyűjtemény

Kapcsolódó szócikkek

• Szlovének Magyarországon