Egészségügyi Világszervezet
| Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization) | |
 | |
 | |
 | |
| A WHO tagállamai 2016-ban | |
| Korábbi neve(i) |
|
| Egyéb nevek | WHO World Health Organization |
| Alapítva | 1948. április 7. |
| Típus | ENSZ szakosodott szervezete |
| Jogelőd | Office International d'Hygiène Publique |
| Székhely | Genf, Svájc |
| Tagság | 194 ország |
| Főigazgató |
 Tedrosz Adhanom |
| Dolgozók száma | 7000 |
 Egészségügyi Világszervezet
Pozíció Svájc térképén
| |
| é. sz. 46° 13′ 58″, k. h. 6° 08′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 58″, k. h. 6° 08′ 04″ | |
| Az Egészségügyi Világszervezet weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Egészségügyi Világszervezet témájú médiaállományokat. | |
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik szervezete, a nemzetközi közegészségügy koordináló hatóságaként működik. Székhelye a svájci Genf városban található. A szervezet alapokmánya 1948. április 7-én lépett életbe, s e nap óta minden évben ez az egészségügyi világnap. A WHO a felhatalmazását és forrását döntő mértékben a Nemzetek Szövetsége Egészségügyi Szervezetétől (Health Organization, HO) „örökölte”.
Tagjai[szerkesztés]
2020-ban az Egészségügyi Világszervezetnek 194 tagja van: az ENSZ összes tagállama Liechtenstein kivételével, valamint a Cook-szigetek és Niue.[1] Egy állam akkor válik a világszervezet tagjává, amikor ratifikálja a 2009. május 31-i egyezményt, amely a világszervezet alapszabályaként ismert. 2013-ban a szervezetnek két társult tagja is volt: Puerto Rico és Tokelau.[2] Több ország megfigyelőként vesz részt. Palesztina megfigyelői státuszban van, mint az Arab Liga] által elismert nemzeti felszabadítási mozgalom. A Szentszék és a Máltai lovagrend szintén megfigyelő.[3] A Kínai Köztársaság kormánya 2009 és 2016 között megfigyelőként vehetett részt, de azóta nem hívták meg.[4] 2020. júliusban az Amerikai Egyesült Államok hivatalosan bejelentette a kilépési szándékát,[5] melyet Joe Biden elnök 2021. január 20-án elnöki rendelettel leállított.[6]
Szervezete[szerkesztés]
A WHO irányító testülete a 194 tagállamból álló közgyűlés (beleértve a Cook-szigeteket is), amely minden évben ülésezik. Döntéseit és politikáját a Végrehajtó Testület valósítja meg, amely kormányok által kinevezett 32 egészségügyi szakemberből áll, évente kétszer ülésezik. 2002/2003-ban a WHO kétéves költségvetése 935,7 millió dollár volt. A WHO-nak mintegy 7000 alkalmazottja van.[7]
Fő feladatai[szerkesztés]
- Világszintű iránymutatás az egészségügy területén;
- Együttműködés a kormányokkal a nemzeti egészségügyi programok tervezésében, irányításában és értékelésében;
- Megfelelő egészségügyi technológia, információ és szabványok kifejlesztése és átadása.
- Kiterjedt segélynyújtási, kutató- és irányítási tevékenységet végez az egészségvédelem minden területén, különösen a fertőző betegségek, a járványok, a gyermekbetegségek, a szív- és keringési zavarok, a rák és az AIDS okainak feltárása, a betegségek természete, megelőzése és gyógyításuk terén.
Főigazgatói[szerkesztés]
A szervezet főigazgatói tisztét az alábbi személyek töltötték be:[8]
- Brock Chisholm, Kanada, (1948–1953)
- Marcolino Gomes Candau, Brazília, (1953–1973)
- Halfdan T. Mahler, Dánia, (1973–1988)
- Nakajima Hirosi, Japán, (1988–1998)
- Gro Harlem Brundtland, Norvégia, (1998–2003)
- Lee Jong-wook, Dél-Korea, (2003. január 28–2006. május 22.)
- Anders Nordström, Svédország, (2006. május 23–2007. január 1.)[9]
- Margaret Chan, Hongkong, (2006–2016. december 31-ig)
- Tedrosz Adhanom, Etiópia, (2017. január 1-től)
Tevékenységei[szerkesztés]
Programok és projektek[szerkesztés]
- Onchocerciasis irányítással kapcsolatos afrikai program;
- Yellow Card vagy Carte Jaune az oltás nemzetközi oklevele (ICV), amelyet a WHO kezdeményezett. A WHO jelzi azokat az országokat, amelyekben az utazóknak több egészségügyi kockázata van. A Yellow Card olyan, mint egy orvosi útlevél;
- Global Burden Disease projekt;
- Globális kezdeményezés vészhelyzet miatt és lényeges sebészi figyelemért;
- Globális malária program;
- Gyógyszerek előminősítésének programja (Prequalification Medicines Programme), ebben a tevékenységében fontos partnerei a világ élvonalába tartozó gyógyszer kutató-, fejlesztő és gyártó cégek, a tagállamok akadémiái és orvosi egyetemei, valamint koordináló, kutató szervezetek (NVAC, Worldvac, WHO képviseletek);
- Nemzetközi program vegyi biztonságért;
- Nemzetközi radon projekt;
- Egészségügyi Világnap (World Health Day) minden évben április 7-én.
Egyezmények[szerkesztés]
- Kábítószerekről szóló egyetlen egyezmény;
- Pszichotróp anyagokról szóló egyezmény;
- Világ Egészségügyi Szervezet keretegyezmény a dohányirányítás ügyében.
Régiói[szerkesztés]
A WHO régiói (zárójelben a regionális iroda helye):
- Afrika (Brazzaville, Kongó);
- Amerika (Washington, Amerikai Egyesült Államok);
- Délkelet-Ázsia (Újdelhi, India);
- Európa (Koppenhága, Dánia);
- Kelet-Mediterrán (Kairó, Egyiptom);
- Kelet-Csendes-óceán (Manila, Fülöp-szigetek).
A régióknak szerepe van például abban, mikor rendelnek el magasabb pandémia készültségi fokozatot. Például ha egy WHO-régión belül egy új, veszélyes influenzavírus legalább két országban kimutathatóan emberről emberre terjed, el kell rendelni az 5. fokozatot, ha pedig még egy másik régió valamely országában is kitör a járvány, akkor a hatos fokozatot (ami maga a pandémia).[10]
Szükséghelyezetek[szerkesztés]
A WHO eddig hatszor rendelte el a nemzetközi horderejű közegészségügyi szükséghelyzetet (Public Health Emergency Concern PHEIC):
- Sertésinfluenza kitörésekor 2009-ben
- Járványos gyermekbénulás 2014-ben
- Ebola járvány 2014-ben
- Zika-vírus kitörésekor 2016-ban
- Ebola járvány 2019-ben
- COVID–19 koronavírus-járvány 2020-ban[11]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Countries. WHO. [2016. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 8.)
- ↑ Appendix 1, Members of the World Health Organization (at 31 May 2009). World Health Organization. [2011. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 8.)
- ↑ World Health Organization. Kluwer Law International (2004). ISBN 978-90-411-2273-5
- ↑ „Taiwan’s status could disrupt the most important global health meeting of this pandemic”, Quartz, 2020. május 16.. [2020. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2020. július 8.)
- ↑ Trump administration moves to formally withdraw US from WHO. The Hill, 2020. július 7. (Hozzáférés: 2020. július 8.)
- ↑ Biden signs executive actions on COVID, climate change, immigration and more (amerikai angol nyelven). www.cbsnews.com . (Hozzáférés: 2021. január 21.)
- ↑ About WHO (angol nyelven). www.who.int. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
- ↑ Former Directors-General (angol nyelven). WHO. (Hozzáférés: 2017. december 6.)
- ↑ Lee Jong-wook halála miatt átmenetileg látta el a tisztet.
- ↑ WHO - its people and offices. [2012. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 29.)
- ↑ The Coronavirus Outbreak Is Now a Public Health Emergency of International Concern. Here's What That Means. time.com, 2020. január 30. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a World Health Organization című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos honlap
- Magyarország egészségügyi mutatói a WHO honlapján
- [1]
- A WHO Magyarországi Irodájának honlapja
|
Ez a közéleti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
