Ugrás a tartalomhoz

Járvány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az 1972-es jugoszláviai himlőjárvány egyik áldozatának kezei (Koszovó, 1972. március)
Járványgrafikon, amely az új ebola (Eb) fertőzések számát mutatja az idő múlásával
Járványos megbetegedések kezelése egy svéd kórházban 1957-ben

Az epidemiológiában járványnak nevezik azt a egészségügyi jelenséget, amikor egy ismert betegség adott területen, adott idő alatt átlagosnál jóval nagyobb létszámú embert érint. A járvány mértékét leginkább a szóban forgó betegség terjedési együtthatója, lappangási időszaka illetve kezelhetősége határozza meg. A megelőzéshez gyakran alkalmazzák a karanténba helyezés módszerét. A hatóságok által meghatározott izolálási és fertőtlenítési szabályokat a hatósági tisztiorvosok koordinálják és tartatják be.

Ismertebb járványok

[szerkesztés]
  • Az elmúlt századokban különös veszélyt jelentettek a nagyon ragályos fekete himlő járványok.[1]
  • Leprajárványok gyakran előfordultak a történelem során, különösen háborúk mellékhatásaként, az érintetteket gyakran élethosszig tartó karanténba helyezték.
  • Napjainkban nagy figyelmet fordítanak világszerte az influenza ebola, a malária, a SARS, a Covid19 és az AIDS betegségek járványainak leküzdésére.

Feketehimlő-járványok

[szerkesztés]

1963 nyarán halálos áldozatokkal járó feketehimlő-járvány pusztított Wrocławban, a várost karanténba zárták egy hónapra. Kilencen haltak meg, a legtöbbjük egészségügyi dolgozó volt. Néhány hét alatt 8 millió embert oltottak be, ez volt a valaha volt legnagyobb járványügyi akció Európában. Magyarország segítséget nyújtott a betegség leküzdéséhez.

Pestisjárványok

[szerkesztés]

A középkorban többször kitört pestis avagy a hatalmas erővel dühöngő „fekete halál” megváltoztatta a kontinensek történelmi arculatát, „megrendült a vallásos hit, a társadalmi rend, a középkori statikus világkép, meglazultak a családi kapcsolatok, megszűnt a közbiztonság, a városi közigazgatás, az áruforgalom; a városok túlélői a teljes aszkézis és a féktelen hedonizmus között hányódtak ide-oda. A halál képe mindent beárnyékolt, s a carpe diem vigasza felett ott lebegett a memento mori fenyegetése. Egyetlen haláltánc volt az élet, mivel akkor a halál nem volt társadalmi tabu, mint korunkban.”[2]

Kutatások szerint az egymást követő hullámokban bekövetkezett pestisjárványok terjedése a selyemúton keresztül történt. A kórokozó egy Közép- és Belső-Ázsiában honos rágcsálón, a futóegéren (Rhombomys opimus) megtelepedő bolhán keresztül jutott Európába. A bolha a selyemút mentén közlekedő selyemszállító karavánokkal együtt utazott nyugat felé,[3][4][5] a rendszerint rossz korabeli higiéniai körülmények között jóval nagyobb pusztítást okozott, mint Ázsiában.

Legtöbbször a betegség anélkül támadta meg az embereket, hogy azok Felismerték volna mi is történik, akár egy vízió vagy egy álom. A betegség lefolyása a következő volt: Először a betegnek hirtelen magas láza lett, néha rögtön a felkelés után, máskor minden előzmény nélkül. A beteg testének szinte nem változott, és tapintásra sem érződött melegebbnek, mint ahogy az láz esetén megszokott, nem volt semmilyen gyulladásra utaló nyom. A láz erőtlenséget/gyengeséget okozott, de estére sem maga a beteg, sem kezelőorvosa nem gyanakodott semmi veszélyre.
– Prokopiosz (500 körül–585 körül; jogász, szónok, történetíró): A háborúk története I. [6]

Influenzajárványok

[szerkesztés]

A modern korban az 1918–1919-es spanyolnátha járvány pandémia volt, és a 2003-ban lezajlott, a SARS-CoV koronavírus okozta SARS világjárvány vagy a 2019 decemberében kitört Covid19-pandémia szintén több kontinensre terjedt ki. A Magyar Tudományos Akadémia tudósai szerint megfelelő nemzetközi tudományos és járványügyi felkészültséggel minimalizálható a járványok hatása.[7] A számtalan szakmai díjjal kitüntetett BlueDot szoftver fejlesztői azt ígérik, hogy az emberi és a mesterséges intelligencia és az elérhető ember- és állatorvosi, illetve növényvédelmi és járványtani adatbázisok információi segítségével az egész világon meg lehet óvni az embereket a fertőző betegségektől.[8]

Új járványok kitörését befolyásoló tényezők

[szerkesztés]
A Covid19-pandémia terjedése Németországban 2020. február 27-től kezdődően március 21-ig
A közösségi távolságtartás hatékony stratégia a járványok ellen
  1. Mezőgazdasági gyakorlatban bekövetkezett változások
  2. Társadalomban és emberekben bekövetkezett változások
  3. Szegényes népegészségügyi állapot (alultápláltság, AIDS magas elterjedtsége)
  4. Kórházak és orvosi beavatkozások
  5. A kórokozók evolúciója (rezisztencia, megnövekedett fertőzőképesség)
  6. Vízkészletek, élelmiszerek szennyezettsége
  7. Nemzetközi utazások
  8. Egészségügyi programok hibái, eredménytelensége
  9. Nemzetközi kereskedelem
  10. Éghajlatváltozás

A legnagyobb járványok

[szerkesztés]

A legnagyobb ismert járványok a történelemben, a halálos áldozatok számát tekintve.

A legnagyobb járványok / pandémiák
No. Járvány/pandémia
neve 		Kórokozó Halálos áldozatok
száma 		Áldozatok
a globális népesség
arányában 		Regionális népesség
arányában 		Év Hely
1 Fekete halál Bubópestis 75–200 millió 17–54% [9] 30–60%-a az európai népességnek[10] 1346–1353 Európa, Ázsia, Észak-Afrika
2 Spanyolnátha Influenza A/H1N1 17–100 millió 1–5,4%[11][12] – 1918–1920 világszerte
3 Iusztinianoszi pestisjárvány Bubópestis 15–100 millió 7–30% 25–60%-a az európai népességnek[13] 541–549 Észak-Afrika, Európa, Nyugat-Ázsia
4 HIV/AIDS epidémia HIV/AIDS 43 millió
(2024 elején) 		kb. 0,5% [14] – 1981–máig[15] világszerte
5 Covid19-pandémia COVID-19 7–21 millió[16][17] 0.1–0,46%[18] – 2019–máig világszerte
6 Harmadik pestisjárvány Bubópestis 12–15 millió [19] – 1855–1960 világszerte
7 Cocoliztli epidémia (1545–1548) Cocoliztli,
azonosítatlan kórokozó 		5–15 millió 1–3% 27–80%-a a mexikói népeeségnek[20] 1545–1548 Mexikó
8 Antoninusi járvány fekete himlő vagy kanyaró 5–10 millió 3–6%[9] 25–33%-a a római birodalom népességének[21] 165–180 (possibly up to 190) Római Birodalom
9 1520. évi mexikói himlőjárvány himlő 5–8 millió 1–2% 23–37%-a a mexikói népességnek[20] 1519–1520 Új-Spanyolország
10 1918–1922-as oroszországi tífuszjárvány tífusz 2–3 millió 0.1–0.16%[12][22] 1–1.6%-a az orosz népességnek[23] 1918–1922 Oroszország
11 1957–1958-as influenza járvány Influenza A/H2N2 1–4 millió 0.03–0.1%[18] – 1957–1958 világszerte
12 hongkongi influenza Influenza A/H3N2 1–4 millió 0.03–0.1%[18] – 1968–1969 világszerte
13 Cocoliztli 1576-os járványa Cocoliztli 2–2.5 millió 0.4–0.5%[9] 50%-a a mexikói népességnek[20] 1576–1580 Mexikó
14 735–737-os japán himlőjárvány himlő 2 millió 1%[9] 33%-a a japán népességnek[24] 735–737 Japán
15 1772–1773-as perzsa pestis Bubópestis 2 millió 0.2–0.3%[9] [25] 1772–1773 Perzsia
16 Nápolyi pestis Bubópestis 1.25 millió 0.2%[9] [25] 1656–1658 Dél-Itália
17 1846–1860-os kolerajárvány Kolera 1 millió+ 0.08%[9] – 1846–1860 világszerte
18 1629–1631-os itáliai pestisjárvány Bubópestis 1 millió 0.2%[9] [25] 1629–1631 Itália
19 1889–1890-es influenza világjárvány Influenza (vitatott)[26][27] 1 millió 0.07%[9] – 1889−1890 világszerte

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The horrifying story of the last death by smallpox (angol nyelven). io9.gizmodo.com. [2020. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  2. ↑ Dr. Nemes Csaba: Az emberiség öt nagy ostora. [2017. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  3. ↑ Csak egy ugrás a halál - Új teória a pestis terjedéséről Archiválva 2020. március 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyarnarancs.hu
  4. ↑ Gerbils and Silk Road to blame for plague, newscientist.com
  5. ↑ Jahrringe aus Asien erklären historische Pestausbrüche in Europa Archiválva 2016. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, wsl.ch
  6. ↑ „S döbbent félsz remegővé tette a gyógytudományt is” Járványok az Ókor-ban. [2020. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  7. ↑ A koronavírusról és a kialakult járványügyi helyzetről tárgyilagosan. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. ↑ BlueDot protects people around the world from infectious diseases with human and artificial intelligence.. Bluedot. [2020. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  9. ↑ a b c d e f g h i World Population History (amerikai angol nyelven). World Population. (Hozzáférés: 2021. március 1.)
  10. ↑ Wade: From Black Death to fatal flu, past pandemics show why people on the margins suffer most (angol nyelven). Science, 2020. május 14. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
  11. ↑ The Spanish flu (1918–20): The global impact of the largest influenza pandemic in history. Our World in Data. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
  12. ↑ a b Compare: 1918 Spanish Influenza Pandemic Versus COVID-19 (amerikai angol nyelven). BioSpace. (Hozzáférés: 2021. február 25.)
  13. ↑ Mordechai (2019. december 17.). „The Justinianic Plague: An inconsequential pandemic?” (angol nyelven). Proceedings of the National Academy of Sciences 116 (51), 25546–25554. o. DOI:10.1073/pnas.1903797116. ISSN 0027-8424. PMID 31792176. 
  14. ↑ A világ népessége jelentősen megváltozott a HIV/AIDS időszakában.
  15. ↑ (2021. június 1.) „A pandemic anniversary: 40 years of HIV/AIDS”. Lancet 397 (10290), 2142–2143. o. DOI:10.1016/S0140-6736(21)01167-3. PMID 34087110. 
  16. ↑ WHO - Press Conference: Co-circulation of COVID, flu and respiratory pathogens. UN, 2024. január 12. (Hozzáférés: 2024. január 14.)
  17. ↑ WHO COVID-19 dashboard. WHO, 2024. január 14. (Hozzáférés: 2024. január 14.)
  18. ↑ a b c World Population by Year (angol nyelven). Worldometer. (Hozzáférés: 2021. február 20.)
  19. ↑ A népesség jelentősen megváltozott a járvány időszakában.
  20. ↑ a b c Acuna-Soto (2002. április 8.). „Megadrought and Megadeath in 16th Century Mexico”. Emerging Infectious Diseases 8 (4), 360–362. o. DOI:10.3201/eid0804.010175. PMID 11971767. 
  21. ↑ Antonine Plague. World History Encyclopedia. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
  22. ↑ A járványos tífusz nem korlátozódott Oroszországra, több millió állampolgár halt meg Lengyelországban és Romániában. Pontos adatok hiányában azonban csak az orosz járvány szerepel benne.
  23. ↑ Population of Russia. www.tacitus.nu. [2021. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 1.)
  24. ↑ Suzuki (2011). „Smallpox and the epidemiological heritage of modern Japan: Towards a total history”. Medical History 55 (3), 313–318. o. DOI:10.1017/S0025727300005329. PMID 21792253. 
  25. ↑ a b c Nincs pontos adat a helyi népességről a járvány idején.
  26. ↑ Knowable Magazine Staff (2020). „Pandemics in recent history”. Knowable Magazine. DOI:10.1146/knowable-071520-2. 
  27. ↑ King (2020). „An uncommon cold”. New Scientist 246 (3280), 32–35. o. DOI:10.1016/S0262-4079(20)30862-9. PMID 32501321. 

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Epidemic című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
  • 5 rejtélyes járvány a középkorból: van, amelyiknek ma sem tudjuk az okát
  • Országos Epidemiológiai Központ
  • Mark Honigsbaum: The Pandemic Century One Hundred Years of Panic,Hysteria and Hubris Archiválva 2021. július 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, openaccess.city.ac.uk (angolul)
  • VILLANÁSOK – A vírusok terjedése , youtube.com
  • Benke József: Fertőző járványos betegségek képekben; PTE ÁOK, Pécs, 2011
  • Paolo Giordano: Járvány idején; ford. Matolcsi Balázs; Európa, Budapest, 2020
  • Tuomas Aivelo: Végtelen paraziták; ford. Bába Laura; Typotex, Budapest, 2021
  • Adam Kucharski: A ragály szabályai. Miért terjednek és miért szűnnek meg a járványok?; ford. Horváth Judit; Századvég, Budapest, 2021
  • Ureczky Eszter: Kultúra és kontamináció. A járvány metaforái és biopolitikája kortárs regényekben; I.T.E.M. Alapítvány, Budapest, 2021
  • Niall Ferguson: Végzet. A katasztrófa politikája; ford. Gebula Judit; Scolar, Budapest, 2021
  • Thomas Jordan: A járványokról; ford., jegyz. Magyar László András; Gondolat, Budapest, 2022
  • KUT. Katasztrófák után... Természeti csapások, járványok és ökológiai folyamatok a történelemben; szerk. Várkonyi Gábor, Bottlik Zsolt; Martin Opitz, Budapest, 2023 (Dimenziók)
  • Felkai Péter: A járványok művészete; Medicina, Budapest, 2023
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Járvány&oldid=27833035”