Járvány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Az 1972-es jugoszláviai himlőjárvány egyik áldozatának kezei (Koszovó, 1972. március)
Járványgrafikon, amely az új ebola (Eb) fertőzések számát mutatja az idő múlásával
Járványos megbetegedések kezelése egy svéd kórházban 1957-ben

Az epidemiológiában járványnak nevezik azt a egészségügyi jelenséget, amikor egy ismert betegség adott területen, adott idő alatt átlagosnál jóval nagyobb létszámú embert érint. A járvány mértékét leginkább a szóban forgó betegség terjedési együtthatója, lappangási időszaka illetve kezelhetősége határozza meg. A megelőzéshez gyakran alkalmazzák a karanténba helyezés módszerét. A hatóságok által meghatározott izolálási és fertőtlenítési szabályokat a hatósági tisztiorvosok koordinálják és tartatják be.

Ismertebb járványok[szerkesztés]

  • Az elmúlt századokban különös veszélyt jelentettek a nagyon ragályos fekete himlő járványok.[1]
  • Leprajárványok gyakran előfordultak a történelem során, különösen háborúk mellékhatásaként, az érintetteket gyakran élethosszig tartó karanténba helyezték.
  • Napjainkban nagy figyelmet fordítanak világszerte az influenza ebola, a malária, a SARS, a Covid19 és az AIDS betegségek járványainak leküzdésére.

Pestisjárványok[szerkesztés]

A középkorban többször kitört pestis avagy a hatalmas erővel dühöngő "fekete halál" járványok megváltoztatta a kontinensek történelmi arculatát, „megrendült a vallásos hit, a társadalmi rend, a középkori statikus világkép, meglazultak a családi kapcsolatok, megszűnt a közbiztonság, a városi közigazgatás, az áruforgalom; a városok túlélői a teljes aszkézis és a féktelen hedonizmus között hányódtak ide-oda. A halál képe mindent beárnyékolt, s a carpe diem vigasza felett ott lebegett a memento mori fenyegetése. Egyetlen haláltánc volt az élet, mivel akkor a halál nem volt társadalmi tabu, mint korunkban.”[2]

Kutatások szerint az egymást követő hullámokban bekövetkezett pestisjárványok terjedése a selyemúton keresztül történt. A kórokozó egy Közép- és Belső-Ázsiában honos rágcsálón, a futóegéren (Rhombomys opimus) megtelepedő bolhán keresztül jutott Európába. A bolha a selyemút mentén közlekedő selyemszállító karavánokkal együtt utazott nyugat felé,[3][4][5] a rendszerint rossz korabeli higiéniai körülmények között jóval nagyobb pusztítást okozott, mint Ázsiában.

„ Legtöbbször a betegség anélkül támadta meg az embereket, hogy azok Felismerték volna mi is történik, akár egy vízió vagy egy álom. A betegség lefolyása a következő volt: Először a betegnek hirtelen magas láza lett, néha rögtön a felkelés után, máskor minden előzmény nélkül. A beteg testének szinte nem változott, és tapintásra sem érződött melegebbnek, mint ahogy az láz esetén megszokott, nem volt semmilyen gyulladásra utaló nyom. A láz erőtlenséget/gyengeséget okozott, de estére sem maga a beteg, sem kezelőorvosa nem gyanakodott semmi veszélyre. ”
– Prokopiosz (500 körül–585 körül; jogász, szónok, történetíró): A háborúk története I. [6]

Covid19-járvány[szerkesztés]

Közösségi távolságtartás Budapest belvárosában

Influenzajárványok[szerkesztés]

A modern korban az 1918–1919-es spanyolnátha járvány pandémia volt, és a 2003-ban lezajlott, a SARS-CoV koronavírus okozta SARS világjárvány vagy a 2019 decemberében kitört Covid19-pandémia szintén több kontinensre terjedt ki. A Magyar Tudományos Akadémia tudósai szerint megfelelő nemzetközi tudományos és járványügyi felkészültséggel minimalizálható a járványok hatása.[7] A számtalan szakmai díjjal kitüntetett BlueDot nevú szoftver fejlesztői azt ígérik, hogy az emberi és a mesterséges intelligencia és az elérhető ember- és állatorvosi, illetve növényvédelmi és járványtani adatbázisok információi segítségével az egész világon meg lehet óvni az embereket a fertőző betegségektől.[8]

Új járványok kitörését befolyásoló tényezők[szerkesztés]

A Covid19-pandémia terjedése Németországban 2020. február 27-től kezdődően március 21-ig
A közösségi távolságtartás hatékony stratégia a járványok ellen
  1. Mezőgazdasági gyakorlatban bekövetkezett változások
  2. Társadalomban és emberekben bekövetkezett változások
  3. Szegényes népegészségügyi állapot (alultápláltság, AIDS magas elterjedtsége)
  4. Kórházak és orvosi beavatkozások
  5. A kórokozók evolúciója (rezisztencia, megnövekedett fertőzőképesség)
  6. Vízkészletek, élelmiszerek szennyezettsége
  7. Nemzetközi utazások
  8. Egészségügyi programok hibái, eredménytelensége
  9. Nemzetközi kereskedelem
  10. Éghajlatváltozás

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The horrifying story of the last death by smallpox (angol nyelven). io9.gizmodo.com. [2020. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  2. ↑ Dr. Nemes Csaba: Az emberiség öt nagy ostora. [2017. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  3. ↑ Csak egy ugrás a halál - Új teória a pestis terjedéséről Archiválva 2020. március 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyarnarancs.hu
  4. ↑ Gerbils and Silk Road to blame for plague, newscientist.com
  5. ↑ Jahrringe aus Asien erklären historische Pestausbrüche in Europa Archiválva 2016. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, wsl.ch
  6. ↑ „S döbbent félsz remegővé tette a gyógytudományt is” Járványok az Ókor-ban. [2020. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  7. ↑ A koronavírusról és a kialakult járványügyi helyzetről tárgyilagosan. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. ↑ BlueDot protects people around the world from infectious diseases with human and artificial intelligence.. Bluedot. [2020. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 21.)

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Epidemic című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Járvány&oldid=26096170”