Covid19-pandémia
| Covid19-pandémia | |
| A Covid19 betegség terjedése világszerte
100 000 000+ igazolt eset
10 000 000–99 999 999 igazolt eset
1 000 000–9 999 999 igazolt eset
100 000–999 999 igazolt eset
10 000–99 999 igazolt eset
1000–9999 igazolt eset
100–999 igazolt eset
1–99 igazolt eset
Nincs igazolt eset/Nincs hiteles adat | |
| Betegség | Covid19 |
| Hely | világszerte |
| Járvány kiindulási helye a világban | Vuhan, Kína |
| Első fertőzött megjelenésének helye | Vuhan, Kína |
| Első fertőzött megjelenésének dátuma | 2019. december 31. |
| Igazolt fertőzöttek száma | Hivatalos: 779 056 637[1] Becsült: világ lakosságának 70%-a 2022 végére[2][3] |
| Elhunytak száma | 7 054 878[1] (hivatalos) 18,2–33,5 millió (becsült)[4] |
| Eseti halálozási ráta | 1,02% |
| Covid19-pandémia | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Vírusbesorolás | ||||||||||
| ||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Covid19-pandémia témájú kategóriát.
|
A Covid19-világjárvány a SARS-CoV-2 vírus okozta, Covid19 elnevezésű betegséggel fertőző pandémia volt.[5][6] Az első eseteket 2019 decemberében fedezték fel a kínai Vuhan városában. A járványt 2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világjárvánnyá nyilvánította.[7][8][9][10] 2021-ben a vírus mutálódása miatt több variánsa is megjelent és elterjedt számos országban. Ezek közül a legfertőzőbbek az alfa, a béta, a delta és az omikron variánsok. A WHO 2023 májusában jelentette be, hogy már nem tekinti globális vészhelyzetnek a pandémiát.[11] 2026 márciusáig több mint 779 millióan fertőződtek meg a vírussal, a hivatalos számok szerint 7,1 millió ember halt bele,[12] míg a becslések akár a 20 milliót is átléphetik. Minden idők ötödik legtöbb halálos áldozatát követelő járványa volt.
A betegség tünetmentes is lehet, de végkimenetele akár halálos is. A leggyakoribb tünetei a láz, torokfájás, köhögés és fáradtság. A vírus leginkább belégzés útján terjed, részecskéken keresztül. A kifejlesztett vakcinákat a nyilvánosságnak 2020 decemberében kezdték el kiosztani, kormányok által vezetett programokkal. 2023 decemberéig, mielőtt az adatfrissítések leálltak,[13] összesen közel 13,6 milliárd adag oltást adtak be, a világ népességének 72,3%-a kapott legalább egy vakcinát.[14] A vírus terjedésének megelőzése céljával bevezettek utazási korlátozásokat, elzárásokat, üzletek bezárását, a maszkviselés kötelezését, karanténokat, tesztelést és kontaktkövetést.
A pandémiának világszerte nagy gazdasági és társadalmi hatása volt, a nagy gazdasági világválság óta a legnagyobb gazdasági válságot okozta. Világszerte nagy volt a kínálathiány, ami sok esetben ételhiányhoz vezetett, amit az ellátási lánccal kapcsolatos problémák és pánikvásárlás okozott. A szennyezés szintje sokat csökkent a pandémia idején, az emberi tevékenységek szintjének csökkenése következtében. Oktatási intézményeket és közösségi területeket sok esetben bezártak, 2020-ban és 2021-ben is elhalasztottak vagy lemondtak sok eseményt. A hónapok során egyre inkább elterjedt az otthonról való dolgozás. A hamis információ terjedése szintén gyakori volt közösségi média platformokon, és a politikai feszültség is emelkedett sok helyen. A pandémia idején sok kérdés jelent meg földrajzi diszkriminációval, egészségügyi egyenlőséggel, illetve egyénjoggal kapcsolatban.
A vészhelyzet végének ellenére még mindig létezik a vírus, szakértők szerint viszont 2025-re átlépett a pandémia szakaszból a helyi járvány szakaszba,[15][16] bár erről nincs teljes megegyezés.[17]
A járvány
[szerkesztés]A járvány kitörése
[szerkesztés]



2019. december 31-én ismeretlen etiológiájú tüdőgyulladás-járvány kitöréséről számoltak be a kínai egészségügyi hatóságok az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO). Elsősorban a „Huanan tenger gyümölcsei nagykereskedelmi piac”[21][22] árusaival kapcsolták össze a megbetegedéseket, ahol élő állatokat is értékesítenek.[23]
A vírusos fertőzést okozó járvány kitörése Vuhan városában történt, amelynek központi pályaudvarán keresztül zajlik a kínai belföldi szállítás legnagyobb része, Hupej tartomány székhelye, nehézipari központ és a kilenc legfontosabb kínai tartomány közlekedési központja is.[24] Tömegesen jelentek meg tüdőgyulladásos betegségben szenvedő emberek a városban, amelynek nem volt egyértelműen meghatározható oka. A szingapúri Outbreak News Today január 5-én jelentette, hogy a kínai Hupej tartományban, Vuhan városában dolgozó egészségügyi tisztviselők összesen 59 vírusos tüdőgyulladásos beteget jelentettek (január 5-ig), köztük 7 kritikus állapotú beteget.[25][26][27] Az új, korábban emberben nem azonosított – rendkívül patogén[28] koronavírustörzs (SARS-CoV-2[29][30][31]) első előfordulását 2019. november 17-éig vezették vissza. Hivatalos belső dokumentum szerint egy 55 éves páciens lehetett az első, akit 2019. november 17-én megfertőzött az új koronavírus.[32][33]
A tudósok azt gyanították, hogy egy koronavírust hordozó ismeretlen állat fertőzte meg a vírussal az embereket Vuhanban, ahol az első eseteket már 2019 decemberében dokumentálták.[34][35] December végén az orvosok már tudták, hogy furcsa vírusos esetek halmozódnak fel a kínai metropoliszban.[36] A betegek mintáiból egy korábban ismeretlen béta-koronavírust azonosítottak, meghatározva az új vírus genomjának genetikai állományát.[37]
2020. január 5-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pekingi regionális irodája értesítést kapott Vuhanból ismeretlen okú tüdőgyulladásos betegek csoportjáról, akiknél a klinikai tünetek elsősorban a láz, néhány betegnél a légzés nehézségekbe ütközik és mellkasi röntgenfelvételek mutatják mindkét tüdő invazív lézióját. A kínai hatóságok jelentették, hogy a betegek százhuszonkét szoros kapcsolatát azonosították, akiket orvosi megfigyelés alá helyeztek.[38][39] A kínai halálesetek száma már február elején magasabb volt, mint a 2003-as SARS járvány által okozott összes halálesetek száma.[40] Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control ECDC)[41] 2020. február 11-én megjelent adatközlése alapján az új koronavírus okozta betegség hivatalos neve „koronavírus-betegség 2019” (coronavirus disease 2019), melynek rövidített változata a Covid19.[42][43]
A betegség eredete
[szerkesztés]A tudományos konszenzus, hogy a betegség zoonózisos, azaz állati eredetű.[44][45] Ugyan jelentek meg más elképzelések is, hogy véletlenül egy laboratóriumból szivárgott ki Vuhanban a Covid19, erre tényleges bizonyíték nincs.[46][47]
A kutatások azt mutatták ki, hogy a denevérek és az emberek közötti fertőzés során köztes gazdaszervezetek is lehetnek, és a kígyók voltak a legvalószínűbb vadon élő fertőző állatok.[48]
Világjárvánnyá való minősülésének szakaszai
[szerkesztés]A WHO 2020. január 30-án már globális vészhelyzetnek nyilvánította a betegséget. Ez a kategorizálás végül 2023. május 5-ig tartott.[49]
A WHO célja az volt, hogy a kínai Vuhan város, ahol az első megbetegedés történt, a stigmát elkerülje, ezért 2020. február 11-én az NCP-nek (Novel Coronavirus Pneumonia) nevezett betegség új nevet kapott COVID-19 (Corona Virus Disease), és az ideiglenes 2019-nCoV koronavírus nevet SARS-CoV-2 (Severe Acute Respiratory Syndrome coronavirus 2) névre változtatta.[50][51][52]
Ugyanakkor dr. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elnöke felszólította a világot, hogy a lehető leginkább agresszív módon küzdjön meg az új vírussal, mert még mindig reális esély van a Covid19-betegség visszaszorítására, ha elegendő forrást fordítanak a harcra.[53] Február 24-én a főigazgató már „nagyon aggasztónak” nevezte az új megbetegedések számának növekedését Olaszországban, Dél-Koreában és Iránban,[54] de kijelentette, hogy nincs még pandémiának nevezhető helyzet.[55][56]
Nancy Messonnier, a CDC igazgatója azt közölte február 25-én, hogy a 2019-es koronavírus-betegség (Covid19) széles körű terjedése az Egyesült Államokban még nem történt meg, de csak idő kérdése, hogy megvalósul. A Covid19-járvány már két olyan kritériumnak is megfelel, ami alapján pandémiának kell besorolni.[57]
2020. március 11-én a WHO világjárvánnyá, pandémiává nyilvánította a Covid19-koronavírus-járványt. Március 25-én a WHO vezetője, Tedrosz kijelentette, hogy „egy hónappal, két hónappal ezelőtt lett volna itt a cselekvés ideje”.[58] Egyes szakértők szerint 2023-ra a vírus átlépett a helyi járvány szakaszba, bár teljes egyetértés erről nincs.[17]
Adatok
[szerkesztés]A megbetegedések számának követhetősége 2023 második felében jelentősen csökkent, miután országok kormányai elkezdték beszüntetni az esetek jelentését a WHO-nak. Ennek következtében az alábbi táblázatban csak 2023. decemberig szerepelnek a számok.[59]
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||

A szociális izolációnak, közösségi távolságtartásnak (social distancing[66][67]) vagy társadalmi távolodásnak nevezett védekező közegészségügyi stratégia szükségszerű egy világméretű járvány esetében [68][69][70]
A járvány terjedése idején figyelemmel lehetett kísérni a megbetegedéseket több helyen is, de a legtöbb ilyen weboldal 2023-ban véget vetett az adatgyűjtésnek. Ilyen volt többek között a Johns Hopkins Egyetem Coronavirus COVID–19 Global Cases by Johns Hopkins CSSE nevű, angol nyelvű weboldala, amely majdnem valós időben mutatta, hogy hová jutott már el és hány embert fertőzött meg a koronavírus.[71][72] Egy másik hasonló weboldal a China Interactive News Map oldal.[73][74][75] A Novel Coronavirus Worldometer[76] által összeállított és elemzett adatokat is figyelemmel lehetett kísérni, amelyekhez a következő források szolgáltattak hivatalos információkat:
- A Kínai Népköztársaság Nemzeti Egészségügyi Bizottsága (NHC)
- Egészségügyi Bizottság, Hupej tartomány, Kína
A magyar nyelvű tájékoztatók az Európai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (ECDC) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján készültek.[77] A Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs március 4-én elindította a www.nnk.gov.hu weboldalt, ahol hiteles és naprakész információkat kaphatott a magyar közvélemény a járvány magyarországi helyzetéről.
A 2020-as évek második felére már csak a WHO weboldalán lehetett friss információkat találni, bár az adatfrissítés gyakorisága jelentősen csökkent, és a korábban említett országos jelentések számának csökkenése miatt pontossága megkérdőjelezhető.[59][78] Egyes kutatások eredményei szerint a ténylegesen megfertőzöttek száma a hivatalos sokszorosa, 2022 végére meghaladhatta a világ lakosságának 70%-át is.[2][3]
A vírus és a betegség
[szerkesztés]

Elnevezés
[szerkesztés]A WHO február 11-én az ideiglenes 2019-nCoV[79] után nevezte el a vírust SARS-CoV-2 névre, az általa okozott fertőző betegség neve Covid19 lett.[80][81][82][83]
Okozó
[szerkesztés]Tünetek
[szerkesztés]A vírus elsősorban szoros érintkezés esetén, vagy cseppfertőzéssel terjed. Az emberek a betegséget elkaphatják úgy is, hogy megérintik a szennyezett felületet, majd az arcukat.[84][85] A tünetek megjelenése előtt, a lappangási idő alatt is terjedhet.[86][87] A lappangási idő 2 és 14 nap között is lehet. Általános tünetek a láz, köhögés, légszomj,[88] testi fájdalmak, hányás,[89] a szaglás és a ízlelés elvesztése.[90][91] A szövődmények között szerepelhet tüdőgyulladás és akut légzési distressz szindróma. Az ajánlott megelőző intézkedések között szerepel a kézmosás, mivel a vírust szappan öli meg, amely eltörli a védőburkát.[92]
A gyorsan terjedő járványos megbetegedések lefolyásakor néhány esetben akut légúti distressz-szindróma (ARDS[93]) is jelentkezett a betegeknél.[94][95] A járvány gyors terjedéséhez nagyban hozzájárult, hogy kezdetben a fertőzéses esetek túlnyomó része dokumentálatlan és a társadalmi távolságtartás (social distancing) elégtelen volt.[96] Egy tanulmány szerint az új koronavírus, a SARS-CoV-2 átlagos inkubációs periódusa körülbelül 5 nap.[97] Összehasonlítva az influenzajárvány okozta megbetegedésekkel az új humán koronavírus-járvány fertőzési képessége és a halálozási aránya is többszöröse az influenzáénak, főleg 70 év feletti emberek esetében.[98] Olaszországi adatok szerint a nyolcvan év fölötti betegeknél 15 százalékos a halálozási ráta.[99]
A WHO 2020. március 17-én kiadott jelentése szerint, a bizonyított betegek esetei alapján, a betegség mintegy 3–4 százaléka végződik halállal, ami jóval magasabb, mint a szezonális influenza 1 százalék alatti halálozási rátája.[100] Az időskorúak és a más betegségben is szenvedők a legveszélyeztetettebbek.[101] Egy 2020 decemberében megjelent kutatás szerint a 34 éven aluliak köreiben a halálozási ráta 0,004% volt, csak 65 év fölött lépte át az 1%-ot, míg a legmagasabb a 85 életévüket betöltött személyek között volt (28,3%).[102]
Fertőzés, vírustörzsek
[szerkesztés]A már ismert lefolyású SARS-járvánnyal ellentétben az új koronavírus a fertőződéstől a tünetek megjelenéséig is, a lappangási idő alatt is fertőz (ami igaz az ismert vírusok 95%-ára). Ez azt jelenti, hogy könnyebben és így gyorsabban terjedhet, mivel az emberek tovább képesek terjeszteni egymás között a betegséget, még mielőtt megtudnák, hogy valójában már betegek és megfertőződtek.[103]
Kínai kutatók szerint a vírusok folyamatosan mutálódnak, de a legtöbb változás csekély hatással van a vírus viselkedésére. Más mutációk megváltoztathatják a biológiai tulajdonságokat, lehetővé téve számukra, hogy alkalmazkodjanak a különböző környezethez. A vírusfejlődés a különböző személyek közötti átadás során történik.[104] 2020. március elején a Pekingi Egyetem és a sanghaji Pasteur Intézet kutatói a koronavírusról azt állapították meg, hogy a járvány kitörése alatt a SARS-CoV-2 két vírustörzsre vált szét, és az egyik törzs sokkal agresszívebb a másiknál.[105]
2020. március 5-én járványügyi kutatók szerint a SARS-CoV-2, a Covid19-betegséget okozó koronavírus alap szaporodási ráta (R0) értéke körülbelül 2,2-re becsülhető, vagyis egyetlen fertőzött személy átlagosan körülbelül 2,2 másik személyt fertőz meg. Összehasonlításképpen: az influenza R0 értéke 1,3.[106] Mindaddig, amíg az R0 értéke 1,0 alá nem csökken, a járvány tovább terjed, ellenkező esetben a járvány hosszú távon elhal.[107][108]
A legjelentősebb mutációk a kitörést követő években az alfa, a béta, a delta, a gamma és az omikron voltak.[109][110]
Diagnózis
[szerkesztés]A tesztelések leggyakoribb módszere a járvány alatt a nukleinsavteszt volt,[111] de ezek csak RNS-t tudtak felfedezni, a fertőző vírust nem, így annak megfigyelésére, hogy a beteg mennyire fertőző, nem volt alkalmas.[112] A leggyakoribb módszere a tesztelésnek az orrgaratos mintavétel volt, de az orron és szájon keresztüli tesztelés is elterjedt volt.[113][114]
Védekezés és oltás
[szerkesztés]
Az új SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzés ellen védekezni a hagyományos védekezési módszerekkel, alapvető higiéniai szabályok betartásával, önkéntes elkülönüléssel és gyakori kézmosással, alkohol- és hidrogén peroxid tartalmú fertőtlenítőszerek használatával lehet.[115] A WHO által ajánlott készítményeket el lehet készíteni olyan távoli helyeken, ahol a kereskedelemben kapható kéztisztítószerek nem állnak rendelkezésre. Az ilyen régiókban a hígított hidrogén-peroxid helyi szintézise óriási jelentőséggel bír.[116] Korábbi laborvizsgálatok[117] illetve friss elméleti vizsgálatok[118][119] eredményei szerint a benzoesav származékai hatékonyan inhibálják a koronavírus fejlődését.
A betegség eseteinek legnagyobb része mérsékelt, ezekben az esetekben gyulladáscsökkentőkkel, pihenéssel és jelentős folyadékbevitellel enyhíthető volt.[120][121][122] A megelőzéshez több vakcinát is kifejlesztettek, többek között a Pfizer/BioNTech, a Moderna, az AstraZeneca, a Szputnyik vakcinái is elérhetőek voltak már 2021 februárjában.[123] Az Egyesült Királyságban 2020. december 8-án kezdték meg az oltást a Pfizer vakcinájával, a világon elsőként.[124] Magyarországon 2020. december 26-án kezdték el az egészségügyi dolgozók oltását.[125]

A védőoltás 74%-kal csökkentette a halálozás esélyét. 2025-ben publikált, 28,7 millió fős, 4 éves átfogó kutatás eredményei azt mutatják, hogy az mRNS vakcinával oltott személyek estében a halálozás jelentősen alacsonyabb mértékű volt az oltatlanokhoz képest, beleértve a COVID-19 miatti halálozást és az egyéb okokból bekövetkező halálozást is. Az oltottak 74%-kal kisebb eséllyel haltak meg COVID-19 miatt, és 25%-kal kisebb eséllyel haltak meg összességében. A daganatos, keringési és egyéb okokból bekövetkező halálozás is egyértelműen kevesebb volt az oltottak körében az oltatlanokhoz képest.[126]
Prognózis
[szerkesztés]A betegség komolysága változó, sok esetben csak mérsékelt hatásai voltak, amelyben más légúti betegségekhez – mint a megfázás – hasonlított. Kórházi ápolás a betegek 3–4%-ának volt szükséges, ami a 65 év fölötti személyek köreiben 7% fölé emelkedett.[127] Az ilyen mérsékelt esetekben a beteg általában két héten belül felgyógyult, míg a komolyabb esetekben akár hat hétre is szükség lehetett. A betegségben életüket vesztett személyek esetében a tünetek két és nyolc hétig voltak jelen a halálozás előtt.[128][129]
A megbetegedett emberek 5–50%-a tapasztalja a „long Covid” szindrómát,[130] amely során a betegség egyes hatásai sokkal annak megszokott felépülési ideje után is jelen vannak. A leggyakoribb fennmaradó tünet a fáradtság, emlékezetkiesések, a közérzet romlása, fejfájás, légszomj, izomgyengeség, illetve kognitív zavar.[131][132][133]
Járványügyi előzmények
[szerkesztés]Arnaud Fontanet a párizsi Pasteur Intézet (Institut Pasteur) vezetője szerint a „globális egészség” fogalma először a 20. században jelent meg. Arra a gondolatra épül, hogy az egészséget egészében kell figyelembe venni: az emberi, állati és környezeti egészség szorosan kapcsolódik egymáshoz („egy egészség”), ami interdiszciplináris tudományos megközelítést igényel globális szinten.[134]
A közegészség-védelem problémája a bekövetkezett több halálos járvány – például a 2003-as súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS) járvány, a 2009-es H1N1-pandémia és a 2011-es németországi E. coli-járvány – kapcsán a nemzetközi közösség és az Európai Unió figyelmének előterébe került. 2013-ban elfogadták a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló határozatot.[135][136] A SARS betegség fertőző ágensének a tudósok szerint a cibetmacskafélék és a denevérek a természetes vírusgazdái, a szakértők 2003-ban arra figyelmeztettek, hogy a SARS ismét felütheti a fejét és globális fenyegetéssé válhat. Kínát nemzetközi bírálatok érték amiatt, hogy nem figyelmeztette a világot a SARS veszélyeire már az első esetnél, amelyet 2002 végén diagnosztizáltak.[137]
Agnès Buzyn francia egészségügyi miniszter szerint az új és ismeretlen kínai vírusos tüdőgyulladás járványnak eddig két modellje létezett, az amely nem nagyon fertőző, de halálos megbetegdést okozhat, mint a MERS vagy a SARS. Ezeknek a járványoknak 30 és 10%-os a halálozási arányuk. A másik modell az influenza, amely nagyon fertőző, de nem olyan magas a halálozási aránya.[138]
A járvány kezelése
[szerkesztés]| Ez a szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
Kína
[szerkesztés]


A kínai hatóságok védőintézkedéseket hoztak az új koronavírus széles körű és példátlan kitörése és terjedése miatt,[141] amely szélsőséges esetekben halált is okozhat.[142] A kínai falvakat permeteződrónokkal fertőtlenítették, hogy megakadályozzák a koronavírus terjedését.[143] A hatóságok elrendelték, hogy két kórházat kell építeni, az építés alatt álló kórházakat pedig, a kínai néphit tűz és mennydörgés[144] isteneiről (kínaiul:“雷神山” és “火神山”) kell elnevezni.[145][146][147][148][149][150][151] A két új kórház (火神山医院 magyarul Tűzisten hegye és a 雷神山医院) tíznapos non-stop munkával elkészült.[152] 2020. február 5-én megjelent az első koronavírus által okozott tüdőgyulladás elleni védekezés kézikönyve is Kínában (《协和新型冠状病毒肺炎防护手册》). PDF-formátumú nyomtatott fájlokat és kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtanak ingyenesen.[153][154] Különféle praktikus ismereteket közöltek a tájékoztatókon, mint például, hogy az új emberi koronavírus hőérzékeny és 56 °C hőmérsékleten 30 perc alatt inaktiválható, 75%-os alkoholos, peroxiecetsav és klórtartalmú fertőtlenítőszerekkel hatékonyan elpusztítható.[155]
Február 18-án a kínai állami média arról számolt be, hogy azokat az orvosokat és ápolókat, akik a járvány kitörése közben lelik halálukat a vírus okozta betegségben, hivatalosan mártíroknak nevezik.[156]
Baktériumölő robotok segítenek egy vuhani kórházban a koronavírusos betegek diagnosztizálásában. A robot UV-fénnyel fertőtleníti a keresztszennyeződés elkerülése érdekében minden használat után a CT szkennerét.[157] Az ultraibolya fényben a dán robotok képesek önállóan fertőtleníteni és megölni a vírusokat és a baktériumokat, hatékonyan korlátozva a koronavírusok terjedését anélkül, hogy a kórházi személyzet ki lenne téve a fertőzés kockázatának.[158] A WHO figyelmeztetett, hogy az UV lámpákat nem szabad a kéz vagy a bőr más részeinek sterilizálására használni, mivel az ibolyántúli sugárzás bőrirritációt okozhat.[159]
A dél-kínai Sencsen városvezetése csak kilenc húsféle – köztük sertés, csirke, marha, nyúl és halak – legális kereskedelmét és fogyasztását kívánja engedélyezni a koronavírus járvány lezajlását követően. A benyújtott javaslat indoklása az volt, hogy a vadon élő állatok fogyasztásának betiltása a fejlett országokban általános gyakorlat, és a modern civilizáció általános követelménye.[160][161]
A kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság adatai szerint, március elejéig több mint 3300 egészségügyi dolgozó fertőzödött meg és február végéig legalább 22 halt meg.[162]
Március 19. és 21. között, egymást követő három napon keresztül nem tapasztaltak kínai területen előforduló újabb koronavírusos megbetegedést.[163] Március 21–22-én pedig már 91 százalékkal nőtt a belföldi turisták száma az előző hétvégi adatokhoz képest.[164]
A világon
[szerkesztés]

Január 30-án a WHO életbe léptette a világméretű egészségügyi vészhelyzetet.[168] Dr. Mike Ryan,[169] az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vészhelyzeti programjának vezetője elmondta, hogy kétségbe vonta azt a jelentést, miszerint a fertőzött személyek fertőzőek, mielőtt a tünetek megjelennének náluk.[170] A kínai állami hírügynökség tudósítása szerint február 7-én Hszi Csin-ping kínai elnök telefonon egyeztetett Donald Trump amerikai elnökkel a járványügyi helyzetről.[171] Új-Kaledónia egyik szigetén (l'île des Pins) február 7-én úgy döntöttek, hogy nem engedélyezik az óceánjárók kikötését.[172][173]
Február 8-án újabb fertőzött személyeket találtak Franciaországban egy síparadicsomban. Mindnyájan brit állampolgárok voltak, akik egy Szingapúrból hazatért ismerősüktől kapták el, akivel ugyanabban a faházban laktak.[174][175]
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója azt nyilatkozta február 10-én, hogy a Franciaországban és az Egyesült Királyságban megjelent néhány koronavírus-eset „az a szikra lehet, amely nagyobb tüzet válthat ki”.[176][177] A február elején végzett helyzetértékelés miatt Svájcban nincs korlátozás a belépésre. Az összes gyanús esetet azonban vizsgálják a diagnosztikai laboratóriumokban. Ha a laboratórium megerősíti a koronavírus-fertőzést, akkor azokat a személyeket, akik kapcsolatba kerültek a beteggel azokat az egészségügyi hatóságok értesítik a kockázatukról.[178]
„Fel kell készülnünk arra, hogy ez a különös járvány világjárvány lesz” – figyelmeztetetett január 28-án Gabriel Leung, a Hongkongi Egyetem (HKU) kutatócsoportjának vezetője.[179][180]
Az Afrikai Unió 15 szakértője részt vett a szenegáli Dakarban, a SARS-COV-2 laboratóriumi diagnosztizálásával kapcsolatos képzésen. A WHO Etiópiában és más afrikai országokban is támogatja a fertőzött betegek elkülönítésével, kezelésével és gondozásával kapcsolatos képzéseket.[181] A Covid19-betegséget okozó vírus észlelésére reagálva, a WHO európai régiójának országai nemzeti terveket hajtanak végre, annak érdekében, hogy az egészségügyi és egyéb rendszerek ne csak felkészüljenek, hanem készek legyenek reagálni a vírus újabb behurcolására. Ez azt jelenti, hogy a közegészségügyi tisztviselők gyorsan reagálnak a gyanús esetek bejelentésére és azonosíthatják a magas kockázatú személyes kapcsolatokat. A kórházak rendelkeznek a szükséges felszerelésekkel és útmutatásokkal az esetek kezeléséhez, miközben az egészségügyi dolgozókat és más betegeket megóvják a fertőzéstől, és a nyilvánosság megérti a koronavírus által jelentett biológiai kockázat magas szintjét és az annak minimalizálását biztosító rendelkezéseket.[182] A Jerusalem Post 2020. február 16-án arról számolt be, hogy több százan imákat és zsoltárokat mondtak a jeruzsálemi Siratófalnál, ahol énekeltek, táncoltak, és arra kérték Istent, segítsen megtalálni a gyógymódot a vírusfertőzés ellen.[183]
Oroszországban a hatóság visszavitetett a kórházba egy helyi lakost, aki megszökött a karanténból, ahová koronavírus-fertőzés gyanújával helyezték. Az eset kapcsán Anna Popova, az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet (Roszpotrebnadzor) vezetője, Oroszország tisztifőorvosa parlamenti meghallgatásán szorgalmazta a karantén-előírások megszegéséért való felelősségre vonás megszigorítását.[184] Oroszország február 18-án fokozta az egészségügyi kockázat kezelésére irányuló intézkedéseket, ideértve a legtöbb belépési pont bezárását 4200 kilométer hosszú határán. A Cseljabinszki terület hatóságai Moszkvától 1500 kilométerre keletre visszavonták egy karanténközpont felállításának terveit, miután a helyi lakosok élő pajzsot vontak a kínai állampolgárok belépésének megakadályozására. Vlagyimir Putyin orosz elnök javasolta azoknak a gyógyszertáraknak az engedélyét megsemmisíteni, amelyek a koronavírus-járvány közepette felemelik a koronavírus-fertőzés ellen részben védő, megfelelő pórusméretű arcmaszkok árát.[185]
Miután február 23-án az Olaszországból Ausztriába tartó Eurocity 86-os vonaton két koronavírus-gyanús beteget is találtak, az osztrák hatóságok felfüggesztették a vasúti átkelést a két állam közös határán.[186]
Február 25-én Svájcban is megjelent a koronavírus-fertőzés: Ticino kantonban, az olasz határnál. A kormány előzőleg kijelentette, hogy fokozta az influenza-szerű tüneteket mutató betegek tesztelését, és azon dolgozik, hogy minden határátkelőhelyen tudatosítsa az éberséget.[187] Angliában figyelmeztették a brit családokat, hogy valószínűleg karanténba kell helyezni a polgárokat és globális világjárvány (pandémia) esetén csökken a szállítási szolgáltatások kapacitása.[188]


Trump elnök március 20-án katasztrófa sújtotta területté nyilvánította New York államot.[189]
A világjárvány egyik gócpontja 2020 márciusára áthelyeződött az Európai Unió államaiba, ahol szinte minden országban különleges élethelyzetet okozott.[190]
Március 20-án Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója a virtuális sajtótájékoztatóján üzent a világ minden polgárához: „Világszerte szembesülni kell azzal a ténnyel, hogy az új típusú koronavírus nemcsak az időseket, de a fiatalokat is megbetegítheti, vagy akár meg is ölheti.”[191]
Március 23-án Genfben a FIFA és az Egészségügyi Világszervezet képviselői összefogtak a Covid19-betegség és a pandémia leküzdésére, ezért egy új figyelemfelhívó kampányt indítottak, amelyet világhírű labdarúgók vezetnek, akik felszólítják a világon élő embereket, hogy tartsanak be öt kulcsfontosságú szabályt cseppfertőzés és a vírus terjedése ellen:
- kézmosás
- köhögési etikett[193]
- az arcot nem szabad megérinteni
- az egymástól való kellő fizikai távolságot be kell tartani
- aki rosszul érzi magát az maradjon otthon[194]
Március 25-én New York állam kormányzója kritizálta az országos katasztrófaelhárítási ügynökséget és az amerikai elnököt, hogy mindössze 400 darab lélegeztetőgépet küldtek New York államnak.[195]
Angela Merkel német kancellár szerint a kínai gócpontból kialakult és az egész világra kiterjedt járványt le kell lassítani. Mivel nincs védőoltás a vírus ellen és nincs gyógymód az új koronavírus okozta szövődményes (vírusos szövetközi tüdőgyulladás[196]) megbetegedésre, ezért időt kell nyerjenek a kutatók és orvosok hogy az egészségügyi rendszerek kezelni tudják a nagyszámú beteget.[197] Nemzetközi tapasztalatok szerint, amíg nincs hatékony védőoltás vagy sikeres klinikai terápia, a pandémia megfékezésére csak akkor teremtődik lehetőség, ha a világ államai biztosítják a viszonylag drága tömeges szűrést és az érintettek teljes elkülönítését.[198] A WHO egyértelmű tudományos hátterű utasítása, hogy a lehető legtöbb embert kell tesztelni a koronavírusra, a pozitív eseteket azonnal el kell különíteni, a kontaktjaikat fel kell deríteni, majd őket is tesztelni kell, a fertőzötteket közülük újra el kell különíteni, mindaddig, amíg csak találnak fertőzöttet.[199]
Magyarország
[szerkesztés]
A magyar kormány operatív törzset hozott létre az új koronavírus elleni küzdelem érdekében, amelynek a koronavirus.gov.hu című honlapján hiteles és naprakész információkat talál az érdeklődő a hatósági intézkedésekről.[200]
A Nemzeti Népegészségügyi Központ[201] (NNK), 2020. január 24-én kiadott közleményében az jelent meg, hogy fokozottan figyelemmel kísérik az új koronavírus-járványt, és amint indokolttá válik, megteszik a szükséges intézkedéseket.[202] A Kormány által felállított Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs 2020. január 31-én döntött az akciótervéről.[203]
Március 4-én bejelentették, hogy elindult a hivatalos koronavirus.gov.hu weboldal, ahol hiteles és naprakész információkat kaphat a magyar közvélemény az operatív törzstől.[204] Az operatív törzs hivatalos weboldalán ezt követően megjelent, hogy az igazoltan új koronavírussal fertőzöttek száma Magyarországon 2 személy, karanténban új koronavírus gyanúja miatt elkülönítettek száma 17 személy. Egyidejűleg Orbán Viktor Facebook oldalán a miniszterelnök is bejelentette a járványügyi változás tényét.[205] Március 11-én Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy a Kormány döntött az országos veszélyhelyzet bevezetéséről.[206] Az első magyar beteg, aki meghalt a betegségben március 15-én egy 75 éves férfi volt.[207] Március 28-ától kijárási korlátozásokat vezettek be.[208]
A járvány idővonala
[szerkesztés]2019
[szerkesztés]
A járvány kitörését 2019 novemberében fedezték fel Vuhanban, nem kizárt, hogy emberek közötti terjedése már korábban is történt.[45][209] 2019 decemberében kezdődött visszamenőleges elemzés szerint az esetek száma fokozatosan emelkedett Hupej tartományban, december 20-ra hatvanan, szilveszterre már 266-an voltak megfertőződve.[210] Egy tüdőgyulladásos fertőzéscsoportot Csang Csihszien kínai tüdőgyógyász fedezett fel december 26-án. Másnap az információt továbbadta a vuhani kerületi betegségmegelőzési és járványvédelmi központnak (BJK).[211] Elemzéseket követően december 28-án a Vision Medicals DNS-szekvenálással foglalkozó cég bejelentette egy új koronavírus felfedezését az országos BJK-nak.[212][213] Két nappal később a CapitalBio Medlab egy hibás elemzést küldött a vuhani kórháznak, amelyben találtak egy pozitív SARS-esetet, és aminek következtében az ottani orvosok jelentést tettek a helyi hatóságoknak. Ezek közül az orvosok közül nyolcat, köztük Li Ven-liangot (1985–2020) is letartóztatták január 3-án, amiért „valótlan információt terjesztettek.”[214] Még aznap este a Vuhani Önkormányzati Egészségügyi Bizottság kiadott egy közleményt egy „ismeretlen eredetű tüdőgyulladásos betegségről,” amit másnap nyilvánosan is megosztottak, 27 esetet megerősítve.[215][216] December 31-én a kínai WHO-iroda először információt kapott a betegségről.[215][217][218]
Hivatalos kínai források szerint az első esetek a „Huanan tenger gyümölcsei nagykereskedelmi piachoz” voltak köthetők, ahol élő állatokat is árultak.[219] 2020 májusában Kao Fu, az országos BJK vezetője kijelentette, hogy ez az eredet nem valószínű, hiszen az ott összegyűjtött és tesztelt állatminták közül egyik se volt pozitív.[220]
2020
[szerkesztés]

Január 11-én a kínai országos egészségügyi bizottság bejelentette a járvány kitörését a WHO-nak, az eredetet a piacként megjelölve. Az új koronavírust január 7-én izolálták, és felfedezték, hogy a koronavírus egy új típusa.[221]
Az első időszakban az esetek száma hét és fél naponta duplázódott meg.[222] Január első felében a vírus más kínai tartományokba is átterjedt, amelyben nagy szerepet játszott a kínai újév ünneplése, és az ekkor szokásos tömeges migráció. Vuhan a közlekedés egyik fő központja az országban, a vonatközlekedés egyik legnagyobb csomópontja.[223] Január 10-én nyilvánosan is megosztották a vírus genomját.[224] Egy márciusban elkészített kutatás szerint január 20-ra legalább 6174 személy mutatott Covid19-cel kapcsolatos tüneteket.[225] Január 24-én megjelent egy jelentés, ami valószínűnek nevezte, hogy a vírus képes emberről emberre terjedni, és egészségvédelmi felszereléseket javasolt orvosoknak. A jelentés megemlítette, hogy a kitörésnek „pandémia potenciálja” van.[226][227] Január 30-án 7818 megbetegedést erősítettek meg, amit követően a WHO „nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzet” kategóriába helyezte a vírust, március 11-én lett hivatalosan pandémia.[228][229] Január 31-én jelent meg az első kutatás, ami elkerülhetetlennek nevezte a további „független önfenntartó kitöréseket világszerte nagyvárosokban.”[230][231][232] Két kínai turista volt az első eset Olaszországban, március 19-re az ország lett a legtöbb halottal rendelkező terület, megelőzve Kínát.[233]

Magyarországon az első eset két, az országban tanuló iráni diákhoz volt köthető, március 4-én jelentették be.[234]
Március 26-ra az Egyesült Államok megelőzte Kínát és Olaszországot a legtöbb megbetegedéssel, amiben nagy szerepet játszott a New Yorkban kialakult helyzet.[235] A város a világ egyik legsúlyosabban érintett pontja volt. A fertőzések nagy része Európából származott,[236] kapcsolatot találtak egy 2019 decemberében Franciaországban megfertőzött ember, és egy februárban a vírustól elhunyt személy között az Egyesült Államokban.[237][238][239]
Októberben a WHO megosztotta, hogy a világ lakosságának 10%-a megfertőződhetett, ami 780 millió ember lett volna. A hivatalosan megerősített esetek száma még csak 35 millió volt.[240]
November 9-én a Pfizer kiadta az első tesztjeinek eredményeit egy vakcináról, ami 90%-os hatékonyságot mutatott a megfertőződés megakadályozásában.[241] Ugyanezen a napon a Novavax beadott egy kérvényt az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalának, egy felgyorsított jóváhagyási folyamatért.[242] December 14-én a Public Health England bejelentette, hogy felfedeztek egy új variánst dél-Angliában, ami később az alfa nevet kapta, és sokkal veszélyesebbnek tekintették terjedés szempontjából.[243][244]
2021
[szerkesztés]
Január 2-án az Egyesült Királyságban felfedezett alfa variáns 33 további országban lett felfedezve.[245] Január 6-án a gamma variáns megjelent Brazíliában.[246] A hónap végén megjelent egy kutatás, ami a Novavax vakcinát 49%-ban hatékonynak találta a béta variáns ellen, míg a Sinovac által elkészített CoronaVac egy kicsivel jobban teljesített.[247][248][249]
Március 12-én több ország is felfüggesztette a Oxford–AstraZeneca-vakcina használatát, miután felfedezték, hogy egyes páciensekben véralvadást okozott.[250] Március 20-án a WHO és az Európai Gyógyszerügynökség nem talált kapcsolatot a vakcina és trombózis között, így több ország újra használni kezdte a vakcinát.[251] Márciusban a WHO bejelentette, hogy a vírus legvalószínűbb eredete állati.[252] A delta variánst először Indiában találták meg, április közepén az Egyesült Királyságba is terjedt, két hónappal később egy teljes harmadik hullámot kezdeményezett.[253] November 10-én a német kormány azt javasolta, hogy 30 év alatti személyek ne használják a Moderna-vakcinát szívizomgyulladás esetleges veszélye miatt.[254] November 24-én felfedezték az omikron variánst Dél-Afrikában, amelyet a WHO veszélyesnek nevezett.[255]
2022
[szerkesztés]Január 1-jén Európa átlépte a 100 millió megerősített esetet, főleg az omikron variánsnak köszönhetően.[256] Később a hónapban a WHO a baricitinib gyógyszert javasolta a legsúlyosabb páciensek kezelésére, illetve a sotrovimabot kevésbé súlyos esetekben, de csak ha kórházi ápolás jövőbeli veszélye fennállt.[257]
Január 24-én a washingtoni Institute for Health Metrics and Evaluation kiadott egy jelentést, amely szerint a világ lakosságának 57%-a megfertőződött a pandémia idején.[258] Március 6-án a halálozások száma átlépte a 6 milliót,[259] míg július 6-ra az omikorn BA.4 és BA.5 alvariánsai elterjedtek világszerte.[260] Tedrosz Gebrejeszusz WHO-főigazgató bejelentette szeptember 14-én, hogy „a világ még soha nem volt jobb helyzetben, hogy véget vessünk a pandémiának,” mivel 2020 márciusa óta a legkevesebben haltak meg az előző héten a járvány következtében. „Még nincs vége – de látjuk a célvonalat.”[261][262]
Október 21-én az Egyesült Államok átlépte a 99 millió megerősített esetet, a legtöbb a világon.[263] A hónap végére a napi halálozások száma 424 volt, a legalacsonyabb szám a 385 óta 2020. március 12-én.[264] November 11-én a WHO bejelentette, hogy február óta a halálozások száma 90%-kal esett vissza, ami Tedrosz szerint okot adott optimizmusra.[265] December 3-án a WHO bejelentette, hogy a „világ lakosságának legalább 90%-a rendelkezik valamilyen szinten immunitással a betegség ellen.”[266] A hónap elején Kína elkezdte visszavonni a majdnem három évvel korábban bevezetett elzárásokat. Később kiderült, hogy ugyanebben a hónapban a lakosság 18%-a (248 millió ember) fertőzött volt az első 20 napban. December 29-én az esetek emelkedése miatt több ország is elkezdte ismét kérni a negatív teszteredményeket a Kínából való beutazáshoz.[267][268]
2023
[szerkesztés]Január 10-én a WHO megosztott információt, ami szerint a kínai fertőzési hullám „nem okozott komoly veszélyt,”[269] majd néhány nappal később megkérte a kínai kormányt, hogy tegyen közzét több információt.[270][271] Január 30-án, három évvel a vészhelyzet kihirdetése után a WHO megerősítette, hogy a pandémia még mindig megfelelt az előírásoknak, így nem vonta vissza a megnevezést.[272]
Március 19-én Tedrosz WHO-főigazgató bejelentette, hogy magabiztos volt, hogy az év vége előtt már nem lesz vészhelyzet a pandémia.[273] Május 5-én ez hivatalosan is megtörtént, bár továbbra is pandémiaként kezelte a járványt, és saját előírásaik szerint a végét soha nem is fogják kihirdetni.[274][275] Tedrosz hozzátette, hogy a hivatalos megnevezés ettől kezdve „normalizálódott, folyamatban lévő egészségügyi probléma” lesz. Egy sajtótájékoztató közben kijelentette, hogy az országok nagy része vissza tudott térni a pandémia előtti életmódhoz.[276][277]
Szeptemberben a WHO bejelentette, hogy aggasztó tendenciák jelentek meg a járvánnyal kapcsolatos adatokban, de mivel sok ország az év végére befejezte az adatok gyakori frissítését, így tényleges elemzéseket már nem igazán tudtak végezni.[278] Azt követően, hogy több variáns is megjelent az év vége felé, a WHO javasolta a remdezivir és a molnupiravir gyógyszerek használatát, míg nem javasolta a ivermektint és a deuremidevirt.[279]
2024-től
[szerkesztés]Az adatmegosztások, illetve a nyilvánosság érdeklődésének csökkenését követően egyre kevesebb komoly hír jelent meg a pandémiával kapcsolatban, a WHO se rendelkezett elég adattal az elemzések lefolytatásához.[280] 2024 végén a WHO kiadta év végi pandémiaelemzését, megjegyezték, hogy a vírus továbbra is fertőz, jelentős szezonalitás nélkül. Az alacsonyabb bevételű országok is elkezdtek rendesen hozzáférni a vakcinákhoz.[281] Ezek mellett 2026-ra a WHO elkezdett arra koncentrálni, hogy a világ jobban fel legyen készülve egy esetleges következő járványra.[282]
Hatások
[szerkesztés]| Ez a szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
Gazdasági
[szerkesztés]
A 2002/2003-as SARS betegséget okozó járványhoz hasonlóan, röviddel az első nyilvánosságra került ellenőrzött esetek ismertetése után a gazdasági hatások is megjelentek. Néhány napon belül, 2020. január 17–23. között, a három nagy kínai légitársaság részvényei, az értékük körülbelül 10 százalékát veszítették el. A kínai részvényindexek január 23-án 3,5 százalékkal estek. A CNBC News portál szerint a 2020. január 22-i adatok alapján a globális utazási ipar részvényeit is közvetlenül érintette. 2020. január 24-én a Shanghai Disney bejelentette,[283] hogy ideiglenesen bezárja kapuit a vírus kitörése miatt. A McDonald’s China ugyanazon a napon ideiglenesen bezárt minden éttermet Vuhan, Ezhou, Huanggang, Qianjiang és Xiantao városokban. A kínai hatóságok lezárták a főbb turisztikai látványosságok helyszíneit, például a Nagy Fal egyes részeit és más ismert látnivalókat Peking és Sanghaj nagyvárosaiban.[284][285][286][287][288]
Stephen Roach a Morgan Stanley Asia elnöke február 2-án azt nyilatkozta: annak ellenére, hogy a kínai hivatalos tisztviselők agresszívebben lépnek fel a koronavírus elleni küzdelemben, mint a SARS kitörése idején, fennállhatnak problémák. Szerinte a gyenge nyitott gazdaságok esetében, amelyeknek nincs védelme, hogy ellenálljanak egy nagy sokknak, a járvány okozta hatások váratlan recesszióhoz vezethetnek.[289]
A kőolaj-exportáló országok szervezete és a szövetségesi, köztük Oroszország februárban megvitatták, hogyan lehetne reagálni Kína nyersolaj igényének csökkenésére, mivel az a koronavírus-válsággal foglalkozik.[290]
A kínai gazdaság növekedése a portfolio.hu szerint erősen lassulni fog. A Capital Economics az addigi 5,5%-ról 3%-ra vágta a 2020. első negyedévi éves kínai GDP-növekedési előrejelzését a koronavírus negatív hatásai miatt, az Oxford Ecomics pedig újabb prognózis rontást hajtott végre, és így 6% helyett „csak” 5,4%-os éves átlagos növekedési ütemre számít Kínában.[291] A kínai bankok ultraibolya sugárzással vagy magas hőmérsékleten fertőtlenítik a bankjegyeket és az aprópénzt, később az adott régióban a járványhelyzet súlyosságától függően 7–14 napig tárolják, mielőtt újra forgalomba hozzák a készpénzt.[292]
Február 24. és 26. között a koronavírus terjedésével leginkább sújtott európai ország, Olaszország részvénypiaca esett vissza legjobban, de nagyot esett a vezető görög részvényindex is.[293]
Az MTI összefoglalója és az index.hu hírportál szerint úgy tűnik, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus terjedése a vártnál nagyobb negatív globális keresleti sokkot okoz, amit a londoni pénzügyi elemzők véleménye is alátámaszt.[294] A pandémia által gerjesztett folyamatok éles piaci korrekciókhoz vezetnek, és sokan attól tartanak, hogy globális recesszió alakulhat ki.
A Bank of America adatai szerint 136,9 milliárd dollár készpénzt halmoztak fel március 19-ig a tőzsdei kereskedők, a folyamat vége messze került a pandémia kiterjedése miatt. Az Egyesült Államokba egyetlen hét alatt 87,6 milliárd dollár áramlott be. Fontossá vált, hogy miben van az a készpénz.[295] Elemzők szerint biztosan globális recesszióra kell felkészülni, ennek mértékét most 1,1%-ra teszik 2020-ban. Az eurozóna az első negyedévben 15%-os visszaesést produkált.[296]
Környezeti
[szerkesztés]
A pandémia egyik látványos pozitív hatása a környezeti szennyezés jelentős mérséklődése.
Mivel számottevően csökkent a közúti forgalom, a városok légszennyezettsége évtizedekkel korábban mért szinteket ért el ismét.[297] A légi forgalom világszinten való drasztikus csökkenésének köszönhetően a légkörben jól kimutathatóan visszaesett több káros légköri elem koncentrációja. Nagyobb ipari övezetek környékén, ahol egész nagyüzemek működését hozták le minimális szintre (Wuhan, Lombardia) műholdas felvételekről kimutatható a légköri szennyezettség jelentős csökkenése.[298] Egy sokatmondó jelenség, amint Új-Delhiből ismét szabad szemmel látható a 230 km-re lévő Himalája körvonala, amire a második világháború óta nem volt példa.[299]
Ugyanígy a folyóvizek károsanyag tartalmának is jelentős mérséklődése figyelhető meg. A turizmus drasztikus visszaesése következtében pedig számos túlterhelt környezet élővilága újból teret nyert, és egész ökoszisztémák indultak el újra a megerősödés útján.[300]
Álhírek és téveszmék
[szerkesztés]A szórakoztató internetes források között és a bulvársajtóban számos olyan ragályos álhír terjeng, amely a megbetegedéseket illetve a cseppfertőzéssel emberről emberre terjedő, a SARS-CoV-2 vírus által fertőző Covid19 nevű világjárvány eredetét, a hivatalos és tudományos állásponttól eltérő tényezőkkel hozza összefüggésbe. Ezeknek a híreknek azonban kétséges a valóságalapja, és általában semmilyen tényszerű bizonyítékot sem találni rájuk.
Egyik leginkább elterjedt laikus összeesküvés-elmélet szerint a vírus egy vuhani orvosi laboratóriumból szabadult ki, ahol emberek kísérletezték ki biológiai fegyver gyanánt. A tudósok viszont azzal cáfolják ezt az állítást, hogy a világon csak nagyon kevés laboratórium képes a vírusok genetikai összetételét tanulmányozni, és azok is rendkívüli ellenőrzés alatt vannak.[301][302]
Egy másik hasonló elmélet szerint az Amerikai Egyesült Államok hadserege csempészte be a vírust Kínába egy fedőakció révén, hogy gyengítse a nagy kereskedelmi rivális gazdasági erejét. Ennek az érvelésnek viszont ellentmond az a tény, hogy nagyszámú amerikai érdekeltségű vállalat működik Kínában, és nagyon szorosak a gazdasági összefonódások a két ország között.[303]
Egy ettől eltérő elmélet szerint a megbetegedések az 5G mobiltelefonhálózat kiépítésének egyenes ágú következményei. A szerzők szerint a légtérben előforduló jelentős elektromágneses sugárzások, illetve azok fokozása jelentősen befolyásolják az emberek egészségét. Ennek az elméletnek azonban ellentmond az a tény, hogy a világon telepített 5G hálózat jelenléte és e járványügyi megbetegedések nagysága, illetve terjedése közt nincs kimutatott korreláció.[304]
Szintén népszerű összeesküvés-elmélet, hogy pontosan 100 évente a Földön kitör egy világjárvány, és ebbe a sorba éppen illeszkedik a Covid-19. A felvetést több ízben is cáfolták többek között azzal, hogy az elmúlt évszázadok világjárványai nem feltétlenül a 20-as évek környékén ütötték fel a fejüket.[305]
Számos álhír látott ugyanakkor napvilágot a megbetegedések otthoni gyógyításával kapcsolatosan, illetve nagyszámú olyan fotó terjeng, amelynek készítési ideje és helyszíne jelentősen eltér a hozzá rendelt koronavírusos megbetegedésekről szóló információktól. Az otthoni gyógymódok közül az egyik legnépszerűbb javaslat a meleg és sós vizes gargarizálás ajánlása.[306]
Jegyzetek
[szerkesztés]- 1 2 Ritchie H, Mathieu E, Rodés-Guirao L, Appel C, Giattino C, Ortiz-Ospina E, et al. (2020–2022). Coronavirus Pandemic (COVID-19). Our World in Data.
- 1 2 John P. A. Ioannidis (2022. március 26.). „The end of the COVID-19 pandemic”. European Journal of Clinical Investigation 52 (2). DOI:10.1111/eci.13782. PMID 35342941. PMC 9111437.
- 1 2 Quantifying the rate and magnitude of the Omicron outbreak in China after sudden exit from 'zero-COVID' restrictions, 2023. február 14.
- ↑ „The pandemic's true death toll”, The Economist , 2022. október 25. (Hozzáférés: 2024. augusztus 6.)
- ↑ Alarms raised in China as pneumonia outbreak infects dozens. aljazeera.com. Aljazeera, 2020. január 4. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Dr. Sanjay Gupta, Chief Medical Correspondent: Why CNN is calling the novel coronavirus outbreak a pandemic. edition.cnn.com. CNN, 2020. március 9. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
- ↑ WHO Director-General's opening remarks at the media briefing on COVID–19 - 11 March 2020 (angol nyelven). who.int. WHO Director-General/ Speeches, 2020. március 11. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
- ↑ Világjárvánnyá nyilvánította a koronavírust a WHO. index.hu, 2020. március 11. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
- ↑ A koronavírus-járványt pandémiának minősítették. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
- ↑ WHO Director-General's opening remarks at the Mission briefing on COVID–19 - 12 March 2020. WHO, 2020. március 12. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
- ↑ WHO says Covid-19 is no longer a global health emergency (angol nyelven). CNN, 2023. május 5. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ WHO Coronavirus (COVID-19) Dashboard (angol nyelven). covid19.who.int. (Hozzáférés: 2022. január 22.)
- ↑ COVID-19 vaccines | WHO COVID-19 dashboard (angol nyelven). datadot. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Holder, Josh. „Tracking Coronavirus Vaccinations Around the World”, The New York Times, 2021. január 29. (Hozzáférés: 2024. augusztus 6.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ „Five years since the pandemic began, covid may now be endemic, experts say”, The Washington Post, 2025. március 13. (Hozzáférés: 2026. március 13.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ Five years after the Covid pandemic, health experts are ready to say that it’s over (angol nyelven). The Independent, 2025. március 13. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- 1 2 Ducharme, Jamie: Experts Can’t Agree If We’re Still in a Pandemic. Time. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Chinese doctor, 34, who was reprimanded for 'spreading fake news' after warning on social media of 'SARS at a Wuhan market' is infected by coronavirus while treating patients in hospital (angol nyelven). dailymail.co.uk, 2020. január 3. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
- ↑ Keine Belege, dass ein Markt mit exotischen Tieren in Wuhan der Ursprung des neuen Coronavirus war. correctiv.org, 2020. január 28. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
- ↑ Inside the Huanan Seafood Market in Wuhan, where the virus started: “We, the quarantined cities”. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
- ↑ A Huanan tenger gyümölcsei nagykereskedelmi piac egy élőállat- és tenger gyümölcsei piac Vuhan városban a kínai Hupej tartományban. A sajtóközlemények szerint az új koronavírus kitörésének oka a piac volt. Erre utalások vannak, de nincs világos bizonyíték.[18][19][20]
- ↑ Coronavirus: Undercover footage shows Wuhan seafood market. express.co.uk, 2020. január 23. [2020. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
- ↑ Coronavirus de Wuhan: repulsivas imágenes del mercado donde se originó el brote y la alerta mundial (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2020. január 26.)
- ↑ Mit tudni az új kínai vírusról?. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
- ↑ SARS, MERS ruled out in China pneumonia cluster. outbreaknewstoday.com. Outbreak News Today, 2020. január 5. [2020. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Singapore report 16,000 dengue cases in 2019, Pneumonia case with travel history to Wuhan. outbreaknewstoday.com, 2020. január 4. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
- ↑ Pneumonia cluster in Wuhan: 44 cases, Influenza, avian influenza, and adenovirus ruled out. outbreaknewstoday.com, 2020. január 3. [2020. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
- ↑ The novel coronavirus 2019 (2019-nCoV) uses the SARS-coronavirus receptor ACE2 and the cellular protease TMPRSS2 for entry into target cells (angol nyelven). bioRxiv, 2020. január 31. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ New Mapping Tool Lets You Scroll Through COVID-19 Coronavirus Outbreak Timeline, 2020. február 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
- ↑ WHO Home/Emergencies/ Diseases/ Novel Coronavirus 2019. WHO. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ Coronavirus Updates: Dangerous Disease Now Called COVID-19; Death Toll Exceeds 1,100. nytimes.com, 2020. február 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
- ↑ November közepére vezethető vissza a legkorábbi fertőzéses eset Kínában. pharmindex-online.hu, 2020. március 13. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Isaac Scher: The first COVID-19 case originated on November 17, according to Chinese officials searching for 'patient zero' (angol nyelven). businessinsider.com, 2020. március 13. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Why snakes probably aren’t spreading the new China virus. [2020. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
- ↑ Minden, amit a koronavírusról tudni kell. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Von Andreas Landwehr: Das Coronavirus : Ein Held stirbt – jetzt wird das Virus auch Präsident Xi gefährlich (német nyelven). saarbruecker-zeitung.de, 2020. február 7. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ S. Perlman: A Novel Coronavirus from Patients with Pneumonia in China, 2019 (angol nyelven) (html). New England Journal of Medicine, 2020. január 24. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Pneumonia of unknown cause – China Disease outbreak news 5 January 2020. WHO, 2020. január 5. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
- ↑ 2019 Novel Coronavirus—Important Information for Clinicians, 2020. február 5. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Coronavirus in China: Zahl der Toten steigt drastisch - Nächstes Groß-Event abgesagt. merkur.de, 2020. február 13. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC). (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Tájékoztató az új koronavírus okozta járványról2020. február 12.. NKK, 2020. február 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ COVID-19 Resource Centre. The Lancet, 2020. február 14. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Fox, Maggie: Coronavirus almost certainly came from an animal, not a lab leak, top scientists argue (angol nyelven). CNN, 2021. július 7. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- 1 2 Hu, Ben, Peng (2021. március 1.). „Characteristics of SARS-CoV-2 and COVID-19”. Nature Reviews. Microbiology 19 (3), 141–154. o. DOI:10.1038/s41579-020-00459-7. ISSN 1740-1534. PMID 33024307. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Online claims that Chinese scientists stole coronavirus from Winnipeg lab have 'no factual basis'. CBC. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Holmes, Edward C., Angela L. (2021. szeptember 16.). „The origins of SARS-CoV-2: A critical review”. Cell 184 (19), 4848–4856. o. DOI:10.1016/j.cell.2021.08.017. ISSN 1097-4172. PMID 34480864. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ 【武漢肺炎】新冠狀病毒或由蝙蝠傳蛇再傳人 中國民眾進食蝙蝠惹議. singtao.ca. [2020. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Rigby J, Satija B: WHO declares end to COVID global health emergency. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ COVID-19 SARS-CoV-2 Coronavirus Portal. globalbiodefense.com. Global Biodefense, 2020. február. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ Coronavirus receives official name, COVID-19. youtube.com. ABC NEWS, 2020. február 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
- ↑ „Coronavirus disease named Covid-19”, BBC News, 2020. február 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.) (brit angol nyelvű)
- ↑ Coronavirus disease named Covid-19. bbc.com. BBC, 2020. február 11. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
- ↑ Pandémiára készül a WHO, az unió vészhelyzeti terveken dolgozik. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ WHO says COVID–19 coronavirus 'not yet' a pandemic, while Canada diagnoses 11th case. journalpioneer.com, 2020. február 25. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ WHO: nincs pandémia!. portfolio.hu, 2020. február 24. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ Jacqueline Howard, CNN: What is a pandemic?. edition.cnn.com. CNN, 2020. február 26. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
- ↑ WHO-vezető: Egy hónappal ezelőtt lett volna itt a cselekvés ideje, 2020. március 25. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- 1 2 Anderson, Stefan: Global COVID-19 Data Gap Grows As Countries Stop Reporting To WHO - Health Policy Watch (amerikai angol nyelven). healthpolicy-watch.news, 2023. augusztus 25. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Coronavirus Update Worldometer (angol nyelven). www.worldometers.info. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Tracking coronavirus: Map, data and timeline (angol nyelven). BNO News, 2020. február 18. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
- ↑ Maradj otthon. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ „Mindenki maradjon otthon! Most ez a legfontosabb!” – üzente a tatai háziorvos. kemma.hu, 2020. március 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Maradj otthon: fontos lenne a koronavírus elleni védekezéshez. piacesprofit.hu, 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Egyértelmű, mi vezet eredményre a koronavírus elleni védekezésben. mfor.hu, 2020. március 15. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Nagy Marcell: A Magyar Orvosi Kamara elnökségének javaslata a koronavírus okozta járvány megfékezésére – 2020.03.15.. mok.hu. Magyar Orvosi Kamara, 2020. március 15. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
- ↑ Bruce Y. Lee: What Is Social Distancing? Here Are 10 Ways To Keep The Coronavirus Away. forbes.com. FORBES, 2020. március 14. [2020. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Siouxsie Wiles: The three phases of Covid-19 – and how we can make it manageable. The Spinoff. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
- ↑ Community Mitigation Guidelines to Prevent Pandemic Influenza — United States, 2017 (angol nyelven). cdc.gov. CDC, 2017. április 21. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
- ↑ One simple chart explains how social distancing saves lives (angol nyelven). pbs.org, 2020. március 13. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Map tracks coronavirus outbreak in near real time (angol nyelven). gisanddata.maps.arcgis.com. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
- ↑ Global cases of BetaCoV. [2020. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ China Interactive News Map - china.liveuamap.com. (Hozzáférés: 2020. január 27.)
- ↑ Martin Armstrong: COVID–19 The Coronavirus in Europe. statista.com. Statista. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Wuhan Coronavirus Death Toll Rises to 106 in China as CDC Confirms 5 Cases in U.S.. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Novel Coronavirus Worldometer. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
- ↑ www.antsz.hu Főoldal » Felső menü » Témáink » Járvány » Új koronavírus. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
- ↑ COVID-19 cases | WHO COVID-19 dashboard (angol nyelven). datadot. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Cross‐species transmission of the newly identified coronavirus 2019‐nCoV (angol nyelven). onlinelibrary.wiley.com, 2020. január 22. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
- ↑ Gorbalenya, Alexander E. (2020. február 11.). „Severe acute respiratory syndrome-related coronavirus – The species and its viruses, a statement of the Coronavirus Study Group” (angol nyelven). bioRxiv. DOI:10.1101/2020.02.07.937862.
- ↑ „Coronavirus disease named Covid-19”, BBC News, 2020. február 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.) (angol nyelvű)
- ↑ WHO Director-General's remarks at the media briefing on 2019-nCoV on 11 February 2020. WHO.COM, 2020. február 11. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
- ↑ A vuhani koronavírus új neve: COVID–19. 444.hu, 2020. február 11. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
- ↑ Q&A on coronaviruses. Egészségügyi Világszervezet, 2020. február 11. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ GYIK: Mik a koronavírus tünetei? Mi az a 2019-nCoV? Hogyan terjed a COVID–19. penzcentrum.hu, 2020. március 17. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Kovács-Angel Marianna: A koronavírus a lappangási időben is fertőz. 24.hu, 2020. január 26. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
- ↑ A tünetmentes fertőzöttek sokkal jobban terjeszthetik a vírust, mint eddig gondolták. index.hu, 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ James Gallagher Health and science correspondent: What is coronavirus and what are the symptoms?. bbc.com, 2020. február 26. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
- ↑ CSSEGISandData: COVID-19/csse_covid_19_data/csse_covid_19_time_series at master · CSSEGISandData/COVID-19 (angol nyelven). GitHub. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Krishnan, Arunkumar, Saleh A. (2021. január 6.). „COVID-19: An overview and a clinical update”. World Journal of Clinical Cases 9 (1), 8–23. o. DOI:10.12998/wjcc.v9.i1.8. ISSN 2307-8960. PMID 33511168. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Niazkar, Hamid Reza, Ali (2020. július 1.). „The neurological manifestations of COVID-19: a review article”. Neurological Sciences: Official Journal of the Italian Neurological Society and of the Italian Society of Clinical Neurophysiology 41 (7), 1667–1671. o. DOI:10.1007/s10072-020-04486-3. ISSN 1590-3478. PMID 32483687. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Hogyan pusztítja el a szappan a koronavírust?. Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
- ↑ Akut légúti distressz szindróma (ARDS). egeszsegkalauz.hu, 2017. március 16. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ Acute respiratory syndrome in China 11 February 2003 Disease Outbreak Reported. who, 2020. február 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ COVID-19: what is next for public health? (angol nyelven). The Lancet, 2020. február 13. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ Lopakodva terjed a koronavírus, 2020. március 17. (Hozzáférés: 2020. március 17.)
- ↑ Maria Cohut,: SARS-CoV-2: Study confirms previous incubation period estimates (angol nyelven). medicalnewstoday.com. Medical News Today, 2020. március 12. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
- ↑ Miért van ekkora para a koronavírus körül, miközben az influenzába jóval többen halnak bele?. index.hu, 2020. március 10. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
- ↑ Miért hal meg annyi olasz koronavírus-fertőzött?. index.hu, 2020. március 9. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
- ↑ Q&A: Similarities and differences – COVID–19 and influenza (angol nyelven). who.int, 2020. március 17. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Molnár: Kinek kell félnie, mitől állhat le a koronavírus terjedése?. Index.hu, 2020. február 25. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Levin, Andrew T., Nana (2020. december 1.). „Assessing the age specificity of infection fatality rates for COVID-19: systematic review, meta-analysis, and public policy implications”. European Journal of Epidemiology 35 (12), 1123–1138. o. DOI:10.1007/s10654-020-00698-1. ISSN 1573-7284. PMID 33289900. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Everything You Need To Know About The Current Coronavirus Outbreak (Updating). forbes.com, 2019. december 23. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
- ↑ ‘Striking’ coronavirus mutations found within one family cluster, Chinese scientists say. scmp.com, 2020. február 3. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
- ↑ A koronavírus két törzsre mutálódott, és az egyik agresszívebb, mint korábban. index.hu, 2020. március 5. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ 12 Coronavirus myths busted by science (angol nyelven). livescience.com, 2020. március 5. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Covid-19 — Navigating the Uncharted (angol nyelven). nejm.org. New England Journal of Medicine, 2020. február 28. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
- ↑ Molnár Csaba: Most minden a tömeges tesztelésen áll vagy bukik. index.hu, 2020. március 17. (Hozzáférés: 2020. március 17.)
- ↑ COVID-19 variants | WHO COVID-19 dashboard (angol nyelven). datadot. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Tracking SARS-CoV-2 variants. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Novel Coronavirus 2019 Situation Summary, Wuhan, China | CDC (amerikai angol nyelven). www.cdc.gov, 2020. január 26. [2020. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Bullard, Jared, Duane (2020. december 17.). „Predicting Infectious Severe Acute Respiratory Syndrome Coronavirus 2 From Diagnostic Samples”. Clinical Infectious Diseases: An Official Publication of the Infectious Diseases Society of America 71 (10), 2663–2666. o. DOI:10.1093/cid/ciaa638. ISSN 1537-6591. PMID 32442256. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ CDC: Interim Guidelines for Collecting and Handling of Clinical Specimens for COVID-19 Testing (amerikai angol nyelven). COVID-19, 2025. április 10. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Real-Time RT-PCR Panel for Detection 2019-nCoV | CDC (amerikai angol nyelven). www.cdc.gov, 2020. január 29. [2020. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ National Center for Biotechnology Information – U. S. National Library of Medicine 8600 Rockville Pike – Bethesda MD: WHO-recommended handrub formulations. 2009. Hozzáférés: 2020. március 18.
- ↑ (2019) „Electrochemical synthesis of hydrogen peroxide from water and oxygen”. Nat. Rev. Chem..
- ↑ (2008. június 23.) „A Structural View of the Inactivation of the SARS Coronavirus Main Proteinase by Benzotriazole Esters” (angol nyelven). Chemistry & Biology 15 (6), 597–606. o. DOI:10.1016/j.chembiol.2008.04.011. ISSN 1074-5521. PMID 18559270.
- ↑ Bray, William (2020). „Covid-19 Drug Design via Quantum Mechanical Principles Leads to a New Corona-SARS Anti- Viral Candidate 2-Phosphono-Benzoic-Acid” (angol nyelven). DOI:10.13140/RG.2.2.17515.28962/2.
- ↑ Stefaniu, Amalia, Bujor (2020. december 10.). „Molecular Docking Study on Several Benzoic Acid Derivatives against SARS-CoV-2” (angol nyelven). Molecules 25 (24), 5828. o. DOI:10.3390/molecules25245828. ISSN 1420-3049.
- ↑ Islam, Md Asiful, Sayeda Sadia (2021). „Prevalence and characteristics of fever in adult and paediatric patients with coronavirus disease 2019 (COVID-19): A systematic review and meta-analysis of 17515 patients”. PloS One 16 (4), e0249788. o. DOI:10.1371/journal.pone.0249788. ISSN 1932-6203. PMID 33822812. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ CDC: CDC Museum COVID-19 Timeline (amerikai angol nyelven). Centers for Disease Control and Prevention, 2024. július 8. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Wang, Yixuan, Yan (2020. június 1.). „Unique epidemiological and clinical features of the emerging 2019 novel coronavirus pneumonia (COVID-19) implicate special control measures”. Journal of Medical Virology 92 (6), 568–576. o. DOI:10.1002/jmv.25748. ISSN 1096-9071. PMID 32134116. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Coronavirus disease (COVID-19): Vaccines. WHO. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
- ↑ Covid-19 vaccine: First person receives Pfizer jab in UK. BBC. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
- ↑ Koronavírus-vakcina: Magyarország mindenkit megelőzött az EU-ban. Portfólió, 2020. december 27. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
- ↑ Semenzato, Laura (2025. december 4.). „COVID-19 mRNA Vaccination and 4-Year All-Cause Mortality Among Adults Aged 18 to 59 Years in France”. JAMA Network Open 8 (12), e2546822. o. DOI:10.1001/jamanetworkopen.2025.46822.
- ↑ Doshi, Peter (2020. október 21.). „Will covid-19 vaccines save lives? Current trials aren’t designed to tell us” (angol nyelven). BMJ 371, m4037. o. DOI:10.1136/bmj.m4037. ISSN 1756-1833. PMID 33087398. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Baranovskii, Denis S., Olga A. (2021. január 2.). „Prolonged prothrombin time as an early prognostic indicator of severe acute respiratory distress syndrome in patients with COVID-19 related pneumonia” (angol nyelven). Current Medical Research and Opinion 37 (1), 21–25. o. DOI:10.1080/03007995.2020.1853510. ISSN 0300-7995. PMID 33210948. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Christensen, Bianca, Giuseppe (2020. október 1.). „Hematology Laboratory Abnormalities in Patients with Coronavirus Disease 2019 (COVID-19)” (angol nyelven). Seminars in Thrombosis and Hemostasis 46 (07), 845–849. o. DOI:10.1055/s-0040-1715458. ISSN 0094-6176. PMID 32877961. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Ledford, Heidi (2022. június 20.). „How common is long COVID? Why studies give different answers” (angol nyelven). Nature 606 (7916), 852–853. o. DOI:10.1038/d41586-022-01702-2. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Factsheet for health professionals on COVID-19 (angol nyelven). www.ecdc.europa.eu, 2023. május 30. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Leviner, Sherry (2021. szeptember 1.). „Recognizing the Clinical Sequelae of COVID-19 in Adults: COVID-19 Long-Haulers”. The Journal for Nurse Practitioners 17 (8), 946–949. o. DOI:10.1016/j.nurpra.2021.05.003. ISSN 1555-4155. PMID 33976591. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ (2022. november 1.) „Global Prevalence of Post-Coronavirus Disease 2019 (COVID-19) Condition or Long COVID: A Meta-Analysis and Systematic Review” (angol nyelven). The Journal of Infectious Diseases 226 (9), 1593–1607. o. DOI:10.1093/infdis/jiac136. ISSN 0022-1899. PMID 35429399. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Department of Global Health. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
- ↑ A határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyek kezelése az Unióban. EU publications, 2013. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ KülönjelentésA határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyek kezelése az Unióban: fontos kérdésekben előrelépés történt, de még sok a tennivaló (magyar nyelven). eca.europa.eu. Európai Számvevőszék. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ A SARS-vírus "zsírtutajon" keresztül jut be a sejtekbe. hazipatika.com, 2008. január 30. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
- ↑ Coronavirus chinois : le cas des expatriés français de Wuhan (francia nyelven). (Hozzáférés: 2020. január 27.)
- ↑ Tájékoztató az új koronavírusos (Covid19) megbetegedésekkel kapcsolatban, 2020. február 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ Hundreds in Hong Kong Protest Plans for Coronavirus Centers in Residential Areas (angol nyelven). breitbart.com, 2020. február 18. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
- ↑ Former SARS drug undergoing human testing in China to combat coronavirus. thehill.com, 2020. február 3. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
- ↑ Coronavirus – Symptoms, Causes, Treatment (angol nyelven). redtopic.org, 2020. január 27. [2020. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Drónokkal fertőtlenítik a kínai falvakat. hazipatika.com, 2020. február 4. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
- ↑ China races to build more hospitals as coronavirus outbreak grows (angol nyelven). aljazeera.com. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
- ↑ 田兆元:“雷神山”“火神山”两所医院的命名来自中国传统, 2020. január 27. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
- ↑ 小米将向武汉捐赠超1000万资金,“火神山”后,“雷神山”来了! (kínai nyelven), 2020. január 25. [2020. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
- ↑ 火神山恐杯水车薪 武汉还有多少人等待急救?, 2020. február 4. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
- ↑ “雷神山”会是什么样?, 2020. február 2. [2020. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
- ↑ 重庆风水大师李九燚:武汉抗肺炎修建医院为什么命名“火神山医院” (kínai nyelven), 2020. január 26. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
- ↑ 武汉肺炎:“中国速度”火神山医院启用能否应对感染人数上升? (kínai nyelven). bbc.com, 2020. február 3. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
- ↑ 视频:武汉雷神山医院效果图公布!病房吊装量超1500间 (kínai nyelven). chiefoil.cn, 2020. február 3. [2020. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
- ↑ 中国速度:从太空看火神山、雷神山医院 (kínai nyelven). cnbeta.com, 2020. február 3. [2020. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
- ↑ 重磅!《协和新型冠状病毒肺炎防护手册》正式发布 (kínai nyelven). bjd.com, 2020. február 5. [2020. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
- ↑ 重磅!《协和新型冠状病毒肺炎防护手册》正式发 (kínai nyelven). [2020. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
- ↑ 重磅!《协和新型冠状病毒肺炎防护手册》正式发布. [2020. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
- ↑ Hospital director dies in Wuhan as China designates dead nurses and doctors as 'martyrs'. edition.cnn.com, 2020. február 18. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ Coronavirus fight: UV bacteria-killing robot employed in hospital in Wuhan. [2020. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
- ↑ China Battling Coronavirus with UV Robots Chinese hospitals are deploying Danish disinfection robots from UVD Robots.. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
- ↑ Coronavirus disease (COVID–19) advice for the public: Myth busters. who.int/. WHO. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Coronavirus: Shenzhen prepares ban on eating cats and dogs after outbreak (angol nyelven). straitstimes.com. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
- ↑ Koronavírus: Kínában betiltanák a kutya- és macskahús fogyasztását, 2020. február 27. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
- ↑ COVID–19: protecting health-care workers (angol nyelven). thelancet.com. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Harmadik napja nincs új fertőzött Kínában. index.hu, 2020. március 21. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Egyre több kínai tartományban újra látogathatók az idegenforgalmi látványosságok, 2020. március 25. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Real-Time Reverse Transcription–Polymerase Chain Reaction Assay for SARS-associated Coronavirus. ncbi.nlm.nih.gov, 2004. február 10. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ CDC Tests for 2019-nCoV. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ Update: 2019 novel coronavirus (2019-nCoV). internationalreagentresource.org. International Reagent Resources (IRR). (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ A WHO életbe léptette a világméretű egészségügyi vészhelyzetet, 2020. január 30. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
- ↑ Breaking News!!! World Health Organization WHO Report on Coronavirus Full HD 1080p, 2020. január 29. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
- ↑ Senior WHO doctor says it isn't too late to stop coronavirus's spread (angol nyelven). thehill.com, 2020. február 3. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
- ↑ Durvul a koronavírus, de eléggé körbe van zárva. infostart.hu, 2020. február 7. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Coronavirus : l'île des Pins souhaite suspendre à son tour les escales de paquebot (francia nyelven). la1ere.francetvinfo.fr, 2020. február 7. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Coronavirus : un cas suspect détecté en Calédonie, une personne en quarantaine au Médipôle (francia nyelven). lnc.nc, 2020. február 7. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Coronavirus: Five Brits in French ski chalet catch virus. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
- ↑ Koronavírus: újabb öt angol beteg. hu.euronews.com, 2020. február 8. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
- ↑ Coronavirus: new UK cases are 'closely linked', official says – live news. theguardian.com, 2020. február 10. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
- ↑ WHO boss Tedros says in last days seen concerning incidents of onward spread of virus in people with no history of travel to China, as in France, “could be the spark that becomes a bigger fire”, 2020. február 10. [2020. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
- ↑ Neues Coronavirus 2019-nCoV. bag.admin.ch, 2020. február 10. [2020. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
- ↑ „Fel kell készülnünk arra, hogy ez világjárvány lesz”, 2020. január 28. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Leung, Gabriel M. [2020. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Munyaradzi Makoni: Africa prepares for coronavirus. The Lancet. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ (COVID–19) outbreak News About the virus Infographics Technical guidance Coronavirus disease (COVID–19): European Region focusing on readiness (angol nyelven). WHO, 2020. február 14. [2020. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
- ↑ Hundreds pray at Kotel for end to coronavirus. jpost.com, 2020. február 16. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
- ↑ https://www.theguardian.com/world/2020/feb/17/coronavirus-russian-court-orders-woman-who-fled-quarantine-back-to-hospital. theguardian.com, 2020. február 17. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ Coronavirus in Russia: The Latest News (angol nyelven). The Moscow Times, 2020. február 18. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ Ausztria nem fogadja az Olaszországból érkező vonatokat a koronavírus miatt, 2020. február 24. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ BREAKING: Switzerland confirms first case of coronavirus. thelocal.ch, 2020. február 25. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ Coronavirus news – live: Government ‘fears 80% of country could be infected’, as deadly outbreak sweeps Europe amid looming pandemic (angol nyelven). Independent, 2020. február 26. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Trump katasztrófa sújtotta területté nyilvánította New York államot. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Koronavírus: rohamosan terjed a világban a járvány. portfolio.hu. Portfolio, 2020. március 19. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ A WHO üzenete a fiataloknak: nem vagytok legyőzhetetlenek!. Hír TV, 2020. március 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Mit tehet a köhögéssel terjedő fertőzés megelőzéséért?. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ köhögéskor (és tüsszentéskor) kórokozófelhők távoznak a légutainkból, és ezek némelyike szétporlasztott nyálcseppek (ún. aeroszolok) formájában továbbterjed a körülöttünk lévő levegőben. Ezek az aeroszolok (mikroszkópikus permetcseppek) aztán különlegesen nagy távolságokba – akár szobákon keresztül is – képesek eljuttatni a kórokozókat, és lehetővé teszik, hogy azok hosszabb ideig megőrizzék fertőzőképességüket. Az is ismert, hogy azok a levegőben terjedő részecskék, amelyek például egy fürdőköpenyen vagy egy függönyön megtelepednek, újra visszakerülhetnek a levegőbe, amikor valaki összehajtja a fürdőköpenyt, vagy behúzza a függönyt[192]
- ↑ WHO, FIFA launch joint campaign to equip football community to tackle COVID–19. WHO, 2020. március 23. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ New York kormányzója: Válasszák ki azt a 26 ezer embert, aki meghaljon!. index.hu, 2020. március 25. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ COVID–19 in Chronic Lung Disease: What You Need to Know (angol nyelven). pulmonologyadvisor.com, 2020. március 10. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Merkel: Történelmi jelentőségű feladat a járvány lassítása. Hír TV, 2020. március 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Az északolasz kisváros, ahol teljes körű teszteléssel sikerült megszüntetni a járványt, 2020. március 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Három tanács, amit most minden kormánynak meg kellene fogadnia. index.hu. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Tájékoztató oldal a koronavírusról. koronavirus.gov.hu. Magyar kormány. [2020. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
- ↑ Nemzeti Népegészségügyi Központ Járványügyi és Infekciókontroll Főosztály. [2020. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Koronavírus: Magyarországon nincs beteg. [2020. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
- ↑ Itt a friss akcióterv: összehangolt lépéssel védekezik Magyarország a koronavírus ellen (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
- ↑ koronavirus.gov.hu Hiteles és naprakész információk az operatív törzstől. (html). BM, EMMI, 2020. március 4. [2020. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Operatív törzs. Helyzetjelentés // Operational Group. Situation report. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Veszélyhelyzetet hirdetett a kormány az ország egészére. Híradó, 2020. március 11. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
- ↑ Meghalt az első magyar beteg. koronavirus.gov, 2020. március 15. [2020. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
- ↑ Kijárási korlátozás lép életbe szombattól. index.hu, 2020. március 27. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
- ↑ Graham, Rachel L. (2020. május 1.). „SARS-CoV-2: Combating Coronavirus Emergence”. Immunity 52 (5), 734–736. o. DOI:10.1016/j.immuni.2020.04.016. ISSN 1074-7613. PMID 32392464. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Exclusive | China’s first confirmed Covid-19 case traced back to November 17 (angol nyelven). South China Morning Post, 2020. március 13. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ 最早上报疫情的她,怎样发现这种不一样的肺炎_新闻频道_中华网. news.china.com. [2020. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ China delayed releasing coronavirus info, frustrating WHO (angol nyelven). AP News, 2020. június 2. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ „独家|新冠病毒基因测序溯源:警报是何时拉响的”. [2020. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ reporter, Guardian. „'Hero who told the truth': Chinese rage over coronavirus death of whistleblower doctor”, The Guardian, 2020. február 7. (Hozzáférés: 2026. március 13.) (brit angol nyelvű)
- 1 2 COVID-19 timeline in the Western Pacific (amerikai angol nyelven). www.who.int. [2020. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ 武汉市卫生健康委员会. wjw.wuhan.gov.cn. [2020. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ WHO Western Pacific | World Health Organization (angol nyelven). www.who.int. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ „China pneumonia outbreak: Mystery virus probed in Wuhan”, 2020. január 3. (Hozzáférés: 2026. március 13.) (brit angol nyelvű)
- ↑ „The epidemiological characteristics of an outbreak of 2019 novel coronavirus diseases (COVID-19) in China”. DOI:10.3760/cma.j.issn.0254-6450.2020.02.003. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Areddy, James T.. „China Rules Out Animal Market and Lab as Coronavirus Origin”, Wall Street Journal, 2020. május 26. (Hozzáférés: 2026. március 13.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ Novel Coronavirus (2019-nCoV) SITUATION REPORT – 1" (PDF). Egészségügyi Világszervezet. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ https://www.nejm.org/action/cookieAbsent (angol nyelven). www.nejm.org. DOI:10.1056/NEJMoa2001316. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Report of the WHO-China Joint Mission on Coronavirus Disease 2019 (COVID-19), 2020. február 24. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Dispute simmers over who first shared SARS-CoV-2's genome (angol nyelven). AAAS. DOI:10.1126/science.adi1218. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ CDC Weekly, China (2020). „The Epidemiological Characteristics of an Outbreak of 2019 Novel Coronavirus Diseases (COVID-19) — China, 2020”. China CDC Weekly 2 (8), 113–122. o. DOI:10.46234/ccdcw2020.032. ISSN 2096-7071. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Huang C, Wang Y, Li X, Ren L, Zhao J, Hu Y, et al. (2020. február 15.). „Clinical features of patients infected with 2019 novel coronavirus in Wuhan, China” (english nyelven). The Lancet 395 (10223), 497–506. o. DOI:10.1016/S0140-6736(20)30183-5. ISSN 0140-6736. PMID 31986264. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Horton, Richard. „Scientists have been sounding the alarm on coronavirus for months. Why did Britain fail to act?”, The Guardian, 2020. március 18. (Hozzáférés: 2026. március 13.) (brit angol nyelvű)
- ↑ Novel Coronavirus(2019-nCoV): Situation Report – 10. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Archived: WHO Timeline - COVID-19 (angol nyelven). www.who.int. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Statement on the second meeting of the International Health Regulations (2005) Emergency Committee regarding the outbreak of novel coronavirus (2019-nCoV) (angol nyelven). www.who.int. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Durrheim DN, Gostin LO, Moodley K (2020. augusztus 1.). „When does a major outbreak become a Public Health Emergency of International Concern?” (english nyelven). The Lancet Infectious Diseases 20 (8), 887–889. o. DOI:10.1016/S1473-3099(20)30401-1. ISSN 1473-3099. PMID 32442526. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Wu JT, Leung K, Leung GM (2020. február 1.). „Nowcasting and forecasting the potential domestic and international spread of the 2019-nCoV outbreak originating in Wuhan, China: a modelling study”. The Lancet 395 (10225), 689–697. o. DOI:10.1016/S0140-6736(20)30260-9. ISSN 0140-6736. PMID 32014114. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Coronavirus: Number of COVID-19 deaths in Italy surpasses China as total reaches 3,405 (angol nyelven). Sky News. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Megvannak az első koronavírus-fertőzöttek Magyarországon – válaszok a legfontosabb kérdésekre (magyar nyelven). 24.hu, 2020. március 4. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Jr, Donald G. McNeil. „The U.S. Now Leads the World in Confirmed Coronavirus Cases”, The New York Times, 2020. március 26. (Hozzáférés: 2026. március 13.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ „Studies Show N.Y. Outbreak Originated in Europe”, The New York Times, 2020. április 8. (Hozzáférés: 2026. március 13.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ „After retesting samples, French hospital discovers COVID-19 case from December”, U.S.. [2023. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2026. március 13.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ Deslandes, A., Y. (2020. június 1.). „SARS-CoV-2 was already spreading in France in late December 2019”. International Journal of Antimicrobial Agents 55 (6), 106006. o. DOI:10.1016/j.ijantimicag.2020.106006. ISSN 1872-7913. PMID 32371096. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Beam, -Adam; Associated: 2 died with coronavirus weeks before 1st U.S. virus death (amerikai angol nyelven). PBS News, 2020. április 22. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ „Covid-19 updates: One in 10 worldwide may have had virus, WHO says”, 2020. október 5. (Hozzáférés: 2026. március 13.) (brit angol nyelvű)
- ↑ Boseley, Sarah. „Hopes rise for end of pandemic as Pfizer says vaccine has 90% efficacy”, The Guardian, 2020. november 10. (Hozzáférés: 2026. március 13.) (brit angol nyelvű)
- ↑ Linnane, Ciara: Novavax wins FDA fast track designation for COVID-19 vaccine candidate (amerikai angol nyelven). MarketWatch, 2020. november 9. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ PHE investigating a novel variant of COVID-19 (angol nyelven). GOV.UK. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Covid-19 alpha variant (amerikai angol nyelven). New Scientist. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Hauck, Grace: A more contagious coronavirus strain has been found in 8 states and 33 countries. Here's what we know. (amerikai angol nyelven). USA TODAY. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Genomic characterisation of an emergent SARS-CoV-2 lineage in Manaus: preliminary findings (angol nyelven). Virological, 2021. január 12. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Nedelman, Michael: South Carolina detects first US cases of coronavirus strain first seen in South Africa (angol nyelven). CNN, 2021. január 28. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ „Novavax vaccine protects against coronavirus in variant hot spots but proved less effective against strain in South Africa”, The Washington Post, 2021. január 28. (Hozzáférés: 2026. március 13.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ (2021. január 27.) „COVID variants test immunity, NIH chief and China’s mixed vaccine data” (angol nyelven). Nature 589 (7843), 497–497. o. DOI:10.1038/d41586-021-00186-w. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ AstraZeneca's COVID vaccine suspended in more countries over low number of blood clots - CBS News (amerikai angol nyelven). www.cbsnews.com, 2021. március 16. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Covid-19: EU states to resume AstraZeneca vaccine rollout (brit angol nyelven). www.bbc.com, 2021. március 18. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Maxmen, Amy (2021. március 30.). „WHO report into COVID pandemic origins zeroes in on animal markets, not labs” (angol nyelven). Nature 592 (7853), 173–174. o. DOI:10.1038/d41586-021-00865-8. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Callaway, Ewen (2021. június 22.). „Delta coronavirus variant: scientists brace for impact” (angol nyelven). Nature 595 (7865), 17–18. o. DOI:10.1038/d41586-021-01696-3. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Hart, Robert: Germany, France Restrict Moderna’s Covid Vaccine For Under-30s Over Rare Heart Risk—Despite Surging Cases. Forbes. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Karim SS, Karim QA (2021. december 11.). „Omicron SARS-CoV-2 variant: a new chapter in the COVID-19 pandemic”. Lancet (London, England) 398 (10317), 2126–2128. o. DOI:10.1016/S0140-6736(21)02758-6. ISSN 1474-547X. PMID 34871545. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Europe Tops 100 Million Coronavirus Cases in Pandemic (angol nyelven). Voice of America, 2022. január 1. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Kmietowicz, Zosia (2022. január 14.). „Covid-19: WHO recommends baricitinib and sotrovimab to treat patients” (angol nyelven). BMJ 376, o97. o. DOI:10.1136/bmj.o97. ISSN 1756-1833. PMID 35027362. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ MSN. www.msn.com. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ McPhillips, Deidre: Global Covid-19 deaths surpass 6 million (angol nyelven). CNN, 2022. március 7. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ BA.5, now dominant U.S. variant, may pose the biggest threat to immune protection yet (angol nyelven). NBC News, 2022. július 7. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ „The end of the COVID-19 pandemic is in sight: WHO”, UN News, 2022. szeptember 14.. [2026. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2026. március 13.) (angol nyelvű)
- ↑ WHO says 'end is in sight' for the Covid pandemic as global deaths hit lowest since March 2020 (angol nyelven). NBC News, 2022. szeptember 14. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ | Coronavirus Morning News Brief – Oct. 21: More Americans Are Getting the Updated Vaccine, BA.5 Continues Dominance in U.S.Frequent Business Traveler. www.frequentbusinesstraveler.com. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ COVID-19 world weekly cases down 16% but new subvariant spreading - UPI.com (angol nyelven). UPI. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ WHO reports 90% drop in global COVID-19 deaths since February. www.msn.com. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ France-Presse, Agence. „WHO estimates 90% of world have some resistance to Covid”, The Guardian, 2022. december 3. (Hozzáférés: 2026. március 13.) (brit angol nyelvű)
- ↑ MSN. www.msn.com. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ „EU calls screening of travellers from China 'unjustified'”, BBC News. [2022. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2026. március 13.) (brit angol nyelvű)
- ↑ WHO Europe: no immediate COVID-19 threat from China (angol nyelven). AP News, 2023. január 10. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ WHO worried about surge of COVID in China amid lack of info (angol nyelven). AP News, 2023. január 4. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Tétrault-Farber G, Rigby J, Farge E: WHO recommends that China monitor excess COVID-19 mortality. Reuters, 2023. január 16. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ China’s covid cases loom over upcoming WHO meeting on state of the pandemic (angol nyelven). Quartz, 2023. január 26. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ MSN. www.msn.com. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Nolen, Stephanie. „W.H.O. Ends Global Health Emergency Designation for Covid”, The New York Times, 2023. május 5. (Hozzáférés: 2026. március 13.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ Gregory, Andrew. „Covid-19 is no longer a global health emergency, says WHO”, The Guardian, 2023. május 5. (Hozzáférés: 2026. március 13.) (brit angol nyelvű)
- ↑ Statement on the fifteenth meeting of the IHR (2005) Emergency Committee on the COVID-19 pandemic (angol nyelven). www.who.int. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Heyward, Giulia. „WHO ends global health emergency declaration for COVID-19”, NPR, 2023. május 5. (Hozzáférés: 2026. március 13.) (angol nyelvű)
- ↑ WHO sees ‘concerning’ COVID trends before winter as hospitalisations rise (angol nyelven). Al Jazeera. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ WHO updates its guidance on treatments for covid-19 - BMJ Group (brit angol nyelven), 2023. november 10. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Ziakas, Panayiotis D. (2023. június 9.). „Public interest trends for Covid-19 and alignment with the disease trajectory: A time-series analysis of national-level data” (angol nyelven). PLOS Digital Health 2 (6), e0000271. o. DOI:10.1371/journal.pdig.0000271. ISSN 2767-3170. PMID 37294742. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ COVID-19 epidemiological update – 24 December 2024 (angol nyelven). www.who.int. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Six years after COVID-19’s global alarm: Is the world better prepared for the next pandemic? (angol nyelven). www.who.int. (Hozzáférés: 2026. március 13.)
- ↑ Temporary Closure of Shanghai Disneyland, Disneytown including Walt Disney Grand Theatre and Wishing Star Park (angol nyelven), 2020. január 26. [2020. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
- ↑ Eustance Huang: Mainland Chinese stocks drop as much as 3.5% as coronavirus fears grip investors (angol nyelven). CNBC, 2020. január 23. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
- ↑ Lizzy Gurdus: These are the names to watch as China coronavirus takes down travel stocks (angol nyelven). CNBC, 2020. január 22.
- ↑ James Griffiths, Steve George: Coronavirus outbreak: Latest news and live updates (angol nyelven). CNBC, 2020. január 24. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
- ↑ McDonald's fights outbreak. McDonalds, 2020. január 22.
- ↑ Shanghai Disneyland, Parts of the Great Wall of China Shut Down Amid Coronavirus Outbreak (angol nyelven). Yahoo! money, 2020. január 24. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
- ↑ Coronavirus fallout could shock the global economy into recession, Stephen Roach warns. cnbc.com, 2020. február 2. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
- ↑ Russia Blocks OPEC Response to Coronavirus. wsj.com, 2020. február 6. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Parragh László a koronavírusról: az a nagy szerencsénk, hogy Kína messze van. portfolio.hu, 2020. február 7. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Chinese banks disinfect banknotes to stop spread of coronavirus. The Guardian, 2020. február 15. (Hozzáférés: 2020. február 15.)
- ↑ Ekkora pusztítást végzett két nap alatt a koronavírus a tőzsdéken. Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ A vártnál nagyobb csapást mérhet a kínai gazdaságra a koronavírus. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Hiába akarják az ellenkezőjét, a készpénz lehet a mostani válság nagy nyertese, 2020. március 19. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Brutális előrejelzés: 22 (!) százalékkal eshet vissza az európai gazdaság. ATV, 2020. március 19. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Koronavírus: csökkent a nagyobb városok légszennyezettsége a járványügyi intézkedéseket követően. ecolounge.hu, 2020. március 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Koronavírus – tisztább levegő. urvilag.hu, 2020. március 2. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Annyira kitisztult a levegő Indiában, hogy újra látni lehet a kétszáz kilométerrel odébb fekvő Himaláját. index.hu, 2020. április 4. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Ahol áldás a vírus: a járvány mentheti meg a tündérrózsa püspökfürdői élőhelyét – a Maszol.ro portálról. maszol.ro, 2020. április 4. [2020. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Újra felbukkant az elmélet, hogy a vuhani szuperlaborból szabadult ki a koronavírus. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Tényleg egy kínai laborból szabadult ki a koronavírus?. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Peking az USA-t vádolja a koronavírus miatt. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Burjánzanak az álhírek a koronavírus nyomában. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Pontosan 100 évente kitör egy világjárvány? | Retró Legendák (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Ezek a legdurvább hamis hírek a koronavírusról. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
További információk
[szerkesztés]- Koronavírus kisokos – Szakemberek által szerkesztett információk a koronavírusról
- Szakemberek és szakfordítók által önkéntesen fordított nemzetközi Covid-ajánlások
- Statement on the meeting of the International Health Regulations (2005) Emergency Committee regarding the outbreak of novel coronavirus (2019-nCoV), WHO, 2020. január 23. (angolul)
- Novel coronavirus (2019-nCoV) World Health Organization (WHO), youtube.com
- Koronavírus tünetei, megelőzés, védekezés, terjedési és halálozási adatok Archiválva 2020. január 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, drinfo.hu
- A járvány terjedésének globális követése a The New York Times naponta frissülő oldalán
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Koronavírus
- Covid19-vakcina
- Spanyolnátha
- Karanténdal
- Arcmaszkok a Covid19-világjárvány idején
- Covid19-gyógyszer-újrafelhasználási kutatás
- Covid19-koronavírus-járvány New Yorkban
- Covid19-világjárványhoz kapcsolódó hiányok
| Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |

