Cseppfertőzés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A tüsszentés vagy köhögés során a szubmikroszkópikus kórokozók permetcseppekhez tapadva terjedhetnek tovább

A cseppfertőzés a kórokozók élőlényről élőlényre történő terjedésének egyik módja.

„A fertőző betegségek terjedésének az a módja, amikor a kórokozók (vírusok, baktériumok) beszéd, tüsszentés, köhögés után a levegőben szétporlasztott nyálcseppekhez tapadva a légáramlattal jutnak tovább. Egy erős légáramlat a fertőző nyálcseppeket többméternyi távolságra is elsodorhatja. A kórokozók órákig lebeghetnek a levegőben, és a fertőző személy jelenléte nélkül is megbetegedést okozhatnak.”

– Cseppfertőzés, Házipatika.com, szakkifejezések [1]

Jelentősége[szerkesztés]

Amerikai figyelmeztető plakát: a köpködés, köhögés, tüsszögés terjeszti az influenzát és a tüdővészt (1925)

Az influenza, a tuberkulózis (TBC), a kanyaró és sok más fertőző betegség kórokozói tüsszentéssel gyorsan tovább terjednek, különösen a nagyobb látogatottságú helyeken okozhat a belégzéssel létrejövő fertőzést.

Az influenza régóta ismert és időnként visszatérő járványokat okoz, mint például az 1918-as „spanyolnátha”, az 1957-es „ázsiai”, vagy az 1968-69-es és az 1969-70-es „hongkongi” néven ismertté vált influenza járványok.[2]

A járványok (tömeges megbetegedések) idején a fertőzőképességétől megfosztott vírusból készült védőoltás oltóanyagát az izomba oltják. Ezzel a megbetegedések felét lehet megelőzni, de a védőoltás ellenére előforduló esetek is enyhébben folynak le, mint az oltatlanok megbetegedései. Egyénileg védekezhetünk tüsszentés, köhögés kapcsán zsebkendő, vagy a légzőszervek előtt alkalmazott arcmaszk használatával. Ez megakadályozza részben a belégzéssel létrejövő fertőzést, részben a fertőzés továbbadását az egészségeseknek. Habár az egyszerű, akár házilag készített maszkok elméletileg átengedik a szubmikroszkópikus méretű vírusrészecskéket, azonban a vírusok ritkán szállnak egyenként a levegőben. Legtöbbször a különféle aeroszol részecskékhez tapadva, vagy a tüsszentéssel és köhögéssel mikroszkópikus permetcseppekhez tapadva szállnak a levegőben.[3]

Tüsszentés során akár 8 méter távolságra is elrepülhetnek a tüsszentés során kirepülő legapróbb mikroszkópikus méretű cseppek. A nagyobb méretű cseppek 1-2 méteren belül földet érnek. Köhögésnél 6 méteres távolságig is eljutnak a kirepülő cseppek. Az apró lebegő cseppecskék egy szobában akár 10 percig is a levegőben terjenghetnek megfelelő körülmények esetén.[4]

Cseppfertőzés útján is terjedő betegségek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ >Főoldal> Szakkifejezések> Cseppfertőzés. hazipatika.com. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  2. ↑ Az influenza története. [2020. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  3. ↑ „Nézzük, miért véd bármilyen maszk vagy akár házilagosan feltett kendő!”, 2020. március 23. (Hozzáférés: 2020. március 23.)[halott link]
  4. ↑ The snot-spattered experiments that show how far sneezes really spread (angol nyelven). nature.com. (Hozzáférés: 2016. május 31.)

További információk[szerkesztés]


 Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cseppfertőzés&oldid=25413453”