Közel-keleti légúti koronavírus
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A vírus elektronmikroszkópos képe
| ||||||||||||
| Vírusbesorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz MERS-CoV témájú kategóriát. |
A közel-keleti légúti koronavírus (angolul Middle East respiratory syndrome coronavirus, rövidítve MERS-CoV) a Betacoronavirus genushoz tartozó, 2012-ben felfedezett vírusfaj. A közel-keleti légúti szindróma kórokozója, elsősorban Szaúd-Arábiában és környékén okoz megbetegedéseket, de előfordult már Európában és az Egyesült Államokban is. A betegségnek 2014 júliusáig 288 halálos áldozata volt.
Tartalomjegyzék
Felfedezése[szerkesztés]
A vírust 2012-ben izolálta az egyiptomi Ali Mohamed Zaki egy súlyos tüdőgyulladásban és veseelégtelenségben szenvedő szaúdi férfi tüdejéből.[1] Röviddel később, 2012 szeptemberében újabb - ezúttal katari - beteg jelentkezett, majd novembertől kezdődően sorra tűntek fel az újabb esetek Szaúd-Arábiában és Katarban, melyek közül több is halállal végződött. A vírusgenom szekvenálása után egyértelműen elkülöníthető volt a SARS-vírustól és a megfázásos tüneteket okozó humán koronavírusoktól. Kezdetben egyszerűen új koronavírusnak, SARS-szerű vírusnak vagy Szaúdi SARS-nak nevezték, aktuális hivatalos elnevezését, a MERS-CoV-t 2013 májusában kapta. A szekvenciavizsgálatok szerint a vírus két: A és B-kládra osztható. A korai eseteket az A-kládba tartó vírusvonalak okozták, újabban a genetikailag némileg különálló B-klád is felbukkant.
Eredete[szerkesztés]
Kezdettől fogva egyértelműnek látszott, hogy zoonózisról van szó, a kórokozó valamilyen állatról ugrott át az emberre. Kezdetben az egyiptomi sírlakódenevért (Taphozous perforatus) gyanúsították;[2] kimutatták, hogy ebben a fajban és rokonaiban a MERS-CoV-hoz hasonló koronavírusfajok találhatóak.
Az újabb vizsgálatok szerint a vírus eredeti gazdaállata a teve. Fiatal és felnőtt tevékből egyaránt kimutattak egy koronavírust, amely 99%-ban megegyezik a humán B-klád tagjaival.[3] Egy 2013. augusztusi közlemény szerint az ománi tevék 100%-ából és a szaúdi tevék 14%-ából kimutatható a MERS-CoV felszíni proteinje elleni ellenanyag.[4] Két katari páciens kapcsolatban volt egy teveistállóval, ahol három - látszatra egészséges - állatban megtalálták a vírust. Egy 2013 decemberi szaúdi felmérés a megvizsgált 310 teve 90%-nak vérében kimutatta a MERS-CoV-ot. Egy 2014-es júniusi újságcikk leírta, hogy barátai tanúsága szerint a betegség egy 44 éves áldozata kilenc tevét tartott és egy héttel a megbetegedése előtt saját kezűleg kezelte tüsszögő, beteg állatait. A férfiból és a tevékből izolált vírusok genetikailag azonosnak bizonyultak.[5]
Ezek alapján feltételezik, hogy a kórokozó elsődleges forrása a dromedár; ám lehetséges, hogy a tevékben enyhe légúti tüneteket okozó vírus eredetileg denevérekről került át rájuk. Még nem tisztázott egyértelműen, hogy az embereket megbetegítő változat egyetlen átugrási esemény eredménye, vagy a járványt több zoonotikus esemény okozza. A korai esetek genetikai vizsgálata szerint azok egyetlen zoonotikus esemény, illetve az azt követő emberről emberre való átadódás következményei.
Biológiája[szerkesztés]
A MERS-CoV elsősorban a légutak nem csillós sejtjeit fertőzi meg, ebben eltér a legtöbb légúti panaszokat okozó vírustól. Ezek a sejtek csak 20%-át teszik ki a légúti sejteknek, ezért feltételezik, hogy a továbbadódási hatékonyság alacsony és nagyszámú vírusra van szükség a sikeres fertőzéshez. Sejtfelszíni receptora a dipeptil-peptidáz 4 (DPP-4 vagy CD26). A receptor a légzőszerveken kívül a vese sejtjein is expresszálódik és a MERS veseelégtelenséggel is járhat.
A vírus a többi koronavírushoz hasonlóan lipidburokkal rendelkezik, melyen elektronmikroszkópos felvételeken jól láthatóak a napkorona-szerű felszíni tüskéi. Genomja pozitív (vagyis mRNS-ként használható) egyszálú RNS.
A betegség elsődleges tünetei a láz, hidegrázás, fejfájás, száraz köhögés, nehézlégzés, izomfájdalom. Előfordulhat torokfájás, orrváladékozás, szédülés, émelygés, hányás és hasmenés, hasi fájdalom. Súlyossága az enyhétől egészen a komoly, életveszélyes tüdőgyulladásig, akut légúti szindrómáig terjedhet.
2014 júliusáig világszerte 836 megbetegedést jelentettek, melyből 288 halállal végződött.[6] Szaúd-Arábia a járvány középpontja, itt 689 eset és 283 halál fordult elő. Ezenkívül 21 másik országból jelentettek eseteket; elsősorban a közel-keleti és dél-ázsiai térségből, de az Egyesült Államokban és Európában (Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország, Görögország, Hollandia) is történtek megbetegedések. Szinte valamennyi eset Szaúd-Arábiához köthető.
A WHO nem javasolja utazási vagy kereskedelmi korlátozások bevezetését a járvány miatt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ "Severe respiratory disease associated with a novel coronavirus" Archiválva 2013. május 31-i dátummal a Wayback Machine-ben ECDC Rapid Risk Assessment February 19. 2013
- ↑ Halálos vírust terjeszt az egyiptomi sírlakó denevér HVG.hu
- ↑ Hemida et al: "MERS coronavirus in dromedary camel herd, Saudi Arabia." Emerging Infectious Diseases Vol 20, No 7, 2014
- ↑ Reusken et al: "Middle East respiratory syndrome coronavirus neutralising serum antibodies in dromedary camels: a comparative serological study" Lancet 2013
- ↑ Mohammed Rasooldeen, Fakeih: 80% drop in MERS infections, Arab News, Vol XXXIX, Number 183, Page 1, 6 June 2014
- ↑ Az Országos Epidemiológiai Központ ajánlása a közel-keleti légúti koronavírussal (MERS-CoV) fertőzött területekre utazóknak Országos Epidemiológiai Központ
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Middle East respiratory syndrome coronavirus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
|
