Közel-keleti légúti koronavírus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
MERS-CoV
A MERS-CoV koronavírus elektronmikroszkópos képe, NIAID[1]
A MERS-CoV koronavírus elektronmikroszkópos képe, NIAID[1]
MERS-CoV koronavírus részecskék fertőzött Vero E6 sejtkultúrán, színjavított pásztázó elektronmikroszkópos felvétel, NIAID
MERS-CoV koronavírus részecskék fertőzött Vero E6 sejtkultúrán, színjavított pásztázó elektronmikroszkópos felvétel, NIAID
Vírusbesorolás
Csoport: IV. csoport
Pozitív szálú ssRNS vírusok
Rend: Nidovirales
Család: Coronaviridae
Alcsalád: Coronavirinae
Nemzetség: Betacoronavirus
Faj: Közel-keleti légúti koronavírus
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz MERS-CoV témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz MERS-CoV témájú kategóriát.

A vírus eredeti gazdaállata a teve

A közel-keleti légúti koronavírus (angolul Middle East respiratory syndrome coronavirus) vagy MERS-CoV a koronavírusok Betacoronavirus nemzetségébe tartozó, 2012-ben felfedezett vírusfaj. A közel-keleti légúti szindróma kórokozója, elsősorban Szaúd-Arábiában és környékén okoz megbetegedéseket, de előfordult már Európában és az Egyesült Államokban is. A betegségnek 2014 júliusáig 288 halálos áldozata volt.

Felfedezése[szerkesztés]

A vírust 2012-ben izolálta az egyiptomi Ali Mohamed Zaki egy súlyos tüdőgyulladásban és veseelégtelenségben szenvedő szaúdi férfi tüdejéből.[2][3] Röviddel később, 2012 szeptemberében újabb - ezúttal katari - beteg jelentkezett, majd novembertől kezdődően sorra tűntek fel az újabb esetek Szaúd-Arábiában és Katarban, melyek közül több is halállal végződött. A vírusgenom szekvenálása után egyértelműen elkülöníthető volt a SARS-CoV koronavírustól és a megfázásos tüneteket okozó humán koronavírusoktól. Kezdetben egyszerűen új koronavírusnak, SARS-szerű vírusnak vagy Szaúdi SARS-nak nevezték, aktuális hivatalos elnevezését, a MERS-CoV-t 2013 májusában kapta. A szekvenciavizsgálatok szerint a vírus két: A és B-kládra osztható. A korai eseteket az A-kládba tartó vírusvonalak okozták, újabban a genetikailag némileg különálló B-klád is felbukkant.

Később a MERS-CoV járványokról, több mint 21 országban számoltak be, köztük Szaúd-Arábiában, Jordániában, Katarban, Egyiptomban, az Egyesült Arab Emírségekben, Kuvaitban, Törökországban, Ománban, Algériában, Bangladesben, Indonéziában (egyiket sem erősítették meg), Ausztriában.[4][5] [2] az Egyesült Királyság, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Kína szárazföldi része, Thaiföld, és a Fülöp-szigetek. A MERS-CoV egyike azon vírusok közül, amelyeket a WHO a jövőbeni járvány valószínű okaként azonosított. Felsorolják a sürgős kutatás és fejlesztés céljából.[6][7]

Eredete[szerkesztés]

Kezdettől fogva egyértelműnek látszott, hogy zoonózisról van szó, a kórokozó valamilyen állatról ugrott át az emberre. Kezdetben az egyiptomi sírlakódenevért (Taphozous perforatus) gyanúsították;[8] kimutatták, hogy ebben a fajban és rokonaiban a MERS-CoV-hoz hasonló koronavírusfajok találhatóak.[9]

Az újabb vizsgálatok szerint a vírus eredeti gazdaállata a teve. Fiatal és felnőtt tevékből egyaránt kimutattak egy koronavírust, amely 99%-ban megegyezik a humán B-klád tagjaival.[10] Egy 2013. augusztusi közlemény szerint az ománi tevék 100%-ából és a szaúdi tevék 14%-ából kimutatható a MERS-CoV felszíni proteinje elleni ellenanyag.[11][12] Két katari páciens kapcsolatban volt egy teveistállóval, ahol három - látszatra egészséges - állatban megtalálták a vírust. Egy 2013 decemberi szaúdi felmérés a megvizsgált 310 teve 90%-nak vérében kimutatta a MERS-CoV-ot. Egy 2014-es júniusi újságcikk leírta, hogy barátai tanúsága szerint a betegség egy 44 éves áldozata kilenc tevét tartott és egy héttel a megbetegedése előtt saját kezűleg kezelte tüsszögő, beteg állatait. A férfiból és a tevékből izolált vírusok genetikailag azonosnak bizonyultak.[13]

Ezek alapján feltételezik, hogy a kórokozó elsődleges forrása a dromedár; ám lehetséges, hogy a tevékben enyhe légúti tüneteket okozó vírus eredetileg denevérekről került át rájuk. Még nem tisztázott egyértelműen, hogy az embereket megbetegítő változat egyetlen átugrási esemény eredménye, vagy a járványt több zoonotikus esemény okozza. A korai esetek genetikai vizsgálata szerint azok egyetlen zoonotikus esemény, illetve az azt követő emberről emberre való átadódás következményei.

Biológiája[szerkesztés]

A MERS-CoV modellje

A MERS-CoV elsősorban a légutak nem csillós sejtjeit fertőzi meg, ebben eltér a legtöbb légúti panaszokat okozó vírustól. Ezek a sejtek csak 20%-át teszik ki a légúti sejteknek, ezért feltételezik, hogy a továbbadódási hatékonyság alacsony és nagyszámú vírusra van szükség a sikeres fertőzéshez. Sejtfelszíni receptora a dipeptil-peptidáz 4 (DPP-4 vagy CD26). A receptor a légzőszerveken kívül a vese sejtjein is expresszálódik és a MERS veseelégtelenséggel is járhat.

A vírus a többi koronavírushoz hasonlóan lipidburokkal rendelkezik, melyen elektronmikroszkópos felvételeken jól láthatóak a napkorona-szerű felszíni tüskéi. Genomja pozitív (vagyis mRNS-ként használható) egyszálú RNS.

A betegség elsődleges tünetei a láz, hidegrázás, fejfájás, száraz köhögés, nehézlégzés, izomfájdalom. Előfordulhat torokfájás, orrváladékozás, szédülés, émelygés, hányás és hasmenés, hasi fájdalom. Súlyossága az enyhétől egészen a komoly, életveszélyes tüdőgyulladásig, akut légúti szindrómáig terjedhet.

2014 júliusáig világszerte 836 megbetegedést jelentettek, melyből 288 halállal végződött.[14] Szaúd-Arábia a járvány középpontja, itt 689 eset és 283 halál fordult elő. Ezenkívül 21 másik országból jelentettek eseteket; elsősorban a közel-keleti és dél-ázsiai térségből, de az Egyesült Államokban és Európában (Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország, Görögország, Hollandia) is történtek megbetegedések. Szinte valamennyi eset Szaúd-Arábiához köthető.

A WHO nem javasolja utazási vagy kereskedelmi korlátozások bevezetését a járvány miatt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ MERS-CoV Photos (angol nyelven). cdc.gov. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  2. ↑ PRO/EDR> Novel coronavirus - Saudi Arabia: human isolate Archiválva 2020. február 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, promedmail.org
  3. ↑ Ali M. Zaki, M.D., Ph.D., Sander van Boheemen, M.Sc., Theo M. Bestebroer, B.Sc., Albert D.M.E. Osterhaus, D.V.M., Ph.D., and Ron A.M. Fouchier, Ph.D.: Isolation of a Novel Coronavirus from a Man with Pneumonia in Saudi Arabia. nejm.org. The New England Journal of Medicine, 2012. november 8. [2020. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  4. ↑ Middle East respiratory syndrome coronavirus (MERS-CoV) – Austria. who.int, 2014. október 2. (Hozzáférés: 2020. január 27.)
  5. ↑ Middle East respiratory syndrome coronavirus (MERS-CoV) – Republic of Korea. who.int, 2015. május 24. (Hozzáférés: 2020. január 27.)
  6. ↑ Bangladesh has first MERS case. (Hozzáférés: 2020. január 27.)
  7. ↑ Middle East respiratory syndrome coronavirus (MERS-CoV) – China. WHO, 2015. május 30. (Hozzáférés: 2020. január 27.)
  8. ↑ Halálos vírust terjeszt az egyiptomi sírlakó denevér HVG.hu
  9. ↑ Middle East Respiratory Syndrome Coronavirus (MERS-CoV) origin and animal reservoir (angol nyelven). virologyj.biomedcentral.com, 2016. június 3. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  10. ↑ Hemida et al: "MERS coronavirus in dromedary camel herd, Saudi Arabia." Emerging Infectious Diseases Vol 20, No 7, 2014
  11. ↑ Reusken et al: "Middle East respiratory syndrome coronavirus neutralising serum antibodies in dromedary camels: a comparative serological study" Lancet 2013
  12. ↑ Salah Al Awaidy: Middle East Respiratory Syndrome Coronavirus (MERS-CoV) in Oman: Current Situation and Going Forward (angol nyelven). Oman Medical Journal, 2019. május. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  13. ↑ Mohammed Rasooldeen, Fakeih: 80% drop in MERS infections, Arab News, Vol XXXIX, Number 183, Page 1, 6 June 2014
  14. ↑ Az Országos Epidemiológiai Központ ajánlása a közel-keleti légúti koronavírussal (MERS-CoV) fertőzött területekre utazóknak Archiválva 2014. november 29-i dátummal a Wayback Machine-ben Országos Epidemiológiai Központ

Fordítás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Taxonazonosítók
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Közel-keleti_légúti_koronavírus&oldid=22514604”