Angol nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Angol
English
Beszélik Ausztrália, Amerikai Egyesült Államok, Dél-afrikai Köztársaság, Írország, Jamaica, Kanada, Egyesült Királyság, Új-Zéland stb.
Terület a Föld
Beszélők száma anyanyelvként kb. 332 000 000; második nyelvként 250 000 000-1 000 000 000 fő
Nyelvcsalád Indoeurópai nyelvcsalád
   Germán nyelvek
    nyugati germán nyelvek
     anglofríz nyelvek
      angol nyelv
Írásrendszer Latin írás
Hivatalos állapot
Hivatalos  Ausztrália
 Egyesült Államok[1] (de facto)
 Írország
 Kanada
 Nagy-Britannia
 Új-Zéland (de facto)
 ENSZ
 Európai Unió
Nemzetközösség (de jure)  Málta
Gondozza nincs szabályzó szervezet
Nyelvkódok
ISO 639-1 en
ISO 639-2 eng
Anglospeak(800px).png
Az angol mint hivatalos nyelv első szintű (sötétkék) és második szintű (világoskék) elterjedtsége

Az angol nyelv (angolul: English language) jelenleg egyike a Föld leggyakrabban használt nyelveinek.

A nyelv tájszólásokra esik szét (jelentősebbek: angliai, amerikai, ausztráliai), és megvan az esélye, hogy a latin nyelvhez hasonlóan több nyelvre tagolódik. Azonban a médiában beszélt angol a tájnyelvek csökkenéséhez és az egyetlen beszélt változathoz is elvezethet.

Ismeretes még az úgynevezett Pidgin English (pidzsin-angol) verzió is, amelyet a Karib-tenger környékén beszélnek, s amely egyfajta afrikanizált és erősen leegyszerűsített angol nyelvet jelent. Az ún. Basic English az angol nyelv mesterségesen 850 szóra csökkentett változata, amelyet az angol nyelvész, C. K. Ogden alkotott meg. Ennek használata meglehetős önfegyelmet kíván az angolul tudótól, mivel sok fogalmat körül kell írni, amelyre van angol szó. A Basic Englishhez hasonló, egyszerűsített angol nyelven írt változata a Wikipédiának is létezik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Beszélőinek száma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A statisztikák szerint 446 millió anyanyelvi beszélője van napjainkban. A Föld lakosságához képest az anyanyelvi beszélők száma százalékosan csökken, viszont a világ első számú másodikként használt nyelve az angol. Kb. 650 millióan beszélik jól első vagy második nyelvként és 2-3 milliárd közé teszik azok számát, akik néhány szót értenek a nyelvből.

Az Európai Unió egyik hivatalos és munkanyelve. Az angolul tanulók közül csak több mint minden 100. tud az alapszintnél (néhány száz szó) jobban, viszont ezt a nyelvet tanulják a világon a legtöbben. Egyben a legelterjedtebb számítógépes nyelv is.

Nyelvtana[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az angol főleg izoláló nyelv, vagyis a mondatokban a fő nyelvtani funkciókat a szavak sorrendje határozza meg. Ugyanakkor indoeurópai örökségként számos példáját hordozza a flexiónak – mint rendhagyásnak. Emellett mutatkoznak – a pongyolább köznyelvben egyre gyakrabban – bizonyos agglutináló vonások is.

Peter sees Laura. Péter Laurát látja. („ő lát” kifejezése agglutinációval see látni -s E/3)
Laura sees Peter. Laura Pétert látja. (pusztán a szórend megváltoztatásával megváltozik az alany és a tárgy)
Laura saw Peter. Laura látta Pétert. (múlt idő flexióval see > saw)

A mai angolban már nincsenek esetek, az eredeti esetragok lekoptak, a mai ragok újabb fejlemények. Érdekes az -s rag hármassága:

  • pluralis drop csepp → drops cseppek
  • sing. genitivus dropdrop's cseppnek a… (pluralis -s után időnként elmarad)
  • igéknél Sing./3 drop leejteni → drops leejt.

Főnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A köznevek kis betűvel íródnak, mint a magyarban. Néhány kivételtől eltekintve (például raincoat) nem használ összetett szavakat, emiatt szókincse legfeljebb közel 500-600 ezerre tehető.

A többesszámot egy szóvégi közvetlenül kapcsolt -s betű jelzi, ritka kivételek vannak. Ezek vagy a régi alapszavak (man → men, woman → women, ox → oxen, mouse → mice, louse → lice, die/dice → dice/dies[2], deer → deer (∅), goose → geese, foot → feet, tooth → teeth, child → children stb...), ezek egy része már angolban is archaizáló hatású (brother → brethren/brothers, child → childer) vagy jövevényszavak (bureau → bureaux v. bureaus, appendix → appendices v. appendixes), melyek közül sok a latinból átvett jövevényszó, amelyek esetén a többesszám jele az -a (medium → media, datum → data, millennium → millennia).

Igék, igeragozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szabályos igék egyes szám harmadik személyű ragja -(e)s, a múlté és a befejezett melléknévi igenévé -(e)d. Időbeni folyamatok és azok lezártságának kifejezésére fejlett, más nyelvekben (például német, francia) is szokásos szerkezeteket használ (például I have done it = megcsináltam (és kész van), I am doing it = folyamatosan csinálom, I have been doing it = már régóta csinálom vö. francia je l'ai fait, német ich habe es gemacht).

Melléknevek, határozószók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legtöbb esetben a magyarhoz hasonlóan különbséget tesz a „hogyan?” és „milyen?” kérdésre felelő szavaknál, például: nicely (szépen), nice (szép). Kivételt képez például a fast (gyors, gyorsan) szó, illetve igen szembetűnő módon a hard (kemény, keményen) és a hardly (alig) szavak alkotta szópár is.

Számnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A múltbeli tizenkettes számrendszer egykori használatát tükrözi [3], hogy a számoknak 1-től 12-ig saját megnevezésük van (one [1], two [2], …, ten [10], eleven [11], twelve [12]).

Szám Angol név Megjegyzés
1 one
2 two
3 three
4 four
5 five
6 six
7 seven
8 eight
9 nine
10 ten
11 eleven
12 twelve
13 thirteen 13-tól 19-ig minden szám -teen-re végződik (rendhagyóak: fifteen 15, eighteen 18)
20 twenty
21 twenty-one 21-től 99-ig az egyeseket jelölő számnevet kötőjellel kapcsoljuk a tízeseket jelölő számnévhez, ez a szabály nagyobb számokon belül a tízesek és egyesek helyiértékén álló számokra ugyanígy érvényes
30 thirty
40 forty
50 fifty
60 sixty
70 seventy
80 eighty
90 ninety
100 [one]/[a] hundred
101 one hundred [and] one
234 two hundred [and] thirty-four
1000 [one]/[a] thousand
73 365 189 Seventy-three million three hundred sixty-five thousand one hundred [and] eighty-nine

Helyesírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy- és kisbetűk használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagybetűt a latinnal analóg módon használ. Így a legtöbb köznév kisbetűvel íródik, ugyanakkor nagy kezdőbetűvel írja a nemzetiségek nevét (English, Japanese), a hónapok és napok nevét (January, Monday), az iskolai tantárgyak nevét (Science, History) és a címben előforduló szavakat (kivéve a névelőket, elöljárókat és a kötőszavakat) és a tulajdonneveket. A személyes névmások közül kizárólag az egyes szám első személy - vagyis az én(I) szintén nagy kezdőbetűvel írandó.

Szókincs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az angol nyelv szókincsének két legfontosabb forrása az ógermán (ahonnan maga az angol nyelv ered), valamint a latin (túlnyomórészt a francián keresztül). Számos fogalmat germán és latin eredetű szóval egyaránt ki lehet fejezni: ezek listája itt található. E szópárokban általában a germán eredetű szó a hétköznapibb, „közönségesebb” hangzású, a latin eredetű pedig előkelőbb, fennköltebb, hivataloskodóbb. E két fő rétegen túl számos más nyelvből is (például ógörög) vett át szavakat, így jött létre mai, igen jelentékeny szókincse.

Amerikai és brit angol[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az angol nyelvnek két fő változata él: az amerikai (American English) a brit (British English); természetesen ezek további dialektusokra tagolódnak, amelyek jelentősen eltérhetnek a sztenderd változatoktól. Az angol anyanyelvű emberek túlnyomó többsége az amerikai angolt beszéli.

A két változat között számottevő különbség a kiejtésben és a szókincs egy részében, valamint egyes szavak írásában mutatkozik. A brit angol nyíltabb hangzású, több hehezettel kell beszélni, és legtöbb akcentusa nem rotikus. Ezzel szemben az amerikai kissé zártabb ejtésű, legtöbb akcentusa rotikus, továbbá sokszor a hosszú [ɑː] hang helyett rövid [æ]-t ejtenek. Ezek az eltérések - ugyanakkor - egyáltalán nem akadályozzák a kölcsönös megértést.

Példák:

  • far (GB) [fɑː] (US) [far]
  • fast (GB) [fɑːst] (US) [fæst]
  • centre (GB) [ˈsentə](US) center [ˈsentɚ]

Példaszöveg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

All human beings are born free and equal in dignity and rights. They are endowed with reason and conscience and should act towards one another in a spirit of brotherhood.

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell viseltetniük.

Szótárak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • brit angol: Oxford Dictionary
  • amerikai angol: Merriam-Webster

Magyar–angol–magyar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az Egyesült Államoknak nincs hivatalos nyelve, azonban a közigazgatásban használt nyelv az angol.
  2. (a dice-dice az eredeti; a die-nak kétféle többesszáma lehet)
  3. Matematikai kisenciklopédia, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1968, 136. oldal

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Angol nyelv témájú médiaállományokat.
Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
angol nyelvű változatát!

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]