Bosnyák nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bosnyák nyelv
bosanski jezik
Beszélik Bosznia-Hercegovina, Szerbia (Szandzsák), Montenegró, Horvátország, Macedónia, Szlovénia, Törökország, Nyugat-Európa, Észak-Amerika
Terület Közép-Európa, Balkán
Beszélők száma 2,2 millió[1]
Nyelvcsalád Indoeurópai nyelvcsalád
   Balti szláv nyelvek
    Szláv nyelvek
     déli csoport
      nyugati alcsoport
       bosnyák nyelv
Írásrendszer Latin írás
Hivatalos állapot
Hivatalos Bosznia-Hercegovina, Szerbia (Szandzsák), Montenegró
Nyelvkódok
ISO 639-1 bs
ISO 639-2 bos

A bosnyák nyelv (bosnyákul: bosanski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, ennek is a nyugati alcsoportjához. Beszélői a bosnyákok. A szociolingvisztika szempontjából egyrészt a hagyományosan szerbhorvát nyelvnek nevezett, a szerbek, a horvátok, a bosnyákok és a montenegróiak közös abstand-nyelvének egyik változata, másrészt különálló, saját sztenderddel rendelkező ausbau-nyelv. Hivatalos nyelv Bosznia-Hercegovinában és ún. „hivatalos használatú” Montenegróban, valamint Szerbia és Koszovó egyes településein.

A nyelv létezése és elnevezése körüli viták[szerkesztés]

Vannak főleg szerb, de horvát nyelvészek is, akik nem vesznek számításba egy bosanski jezik-nek nevezhető nyelvet. Például Pavle Ivić szerb nyelvész azt állítja, hogy „a szerbek által beszélt nyelvet a leggyakrabban szerbhorvátnak nevezik a tudományban. Ezt használják a szerbeken kívül a horvátok és a szláv muzulmánok Bosznia-Hercegovinában. […]. Ezt a nyelvet a horvátok horvátnak, a szerbek szerbnek nevezik”[2]. Snježana Kordić horvát nyelvész szerint is tudományosan csak egységes szerbhorvát nyelvről (ezzel az akadémiai körökben elfogadott hagyományosan elnevezéssel) lehet beszélni, függetlenül attól, hogy a beszélői hogyan nevezik, vagy hogy nacionalista okokból négy külön nyelvről beszélnek.[3]

A bosnyák nyelv fogalom újjáéledt Jugoszlávia szétesése és a független Bosznia-Hercegovina megalakulása után. Azoknak, akik kardoskodnak érte, egyik érve az, hogy a bosnyák nyelv fogalom és elnevezés már megvolt a középkorban is. Bosznia összes lakosának délszláv nyelvére vonatkozott, és megszakításokkal ugyan, de használták a szerbhorvát nyelv sztenderdizálásáig, miután az lett a felfogás, hogy a muzulmán bosnyákok is ezt beszélik. Nem tagadják, hogy a bosnyákoknak, a szerbeknek és a horvátoknak közös a közép-délszláv diarendszer, de a szerbek „szerb nyelv”-nek, a horvátok pedig „horvát nyelv”-nek nevezik, és ezeknek külön sztenderdjeik vannak. Ezért a bosnyákok egy másik érve az, hogy mivel ők sem nem szerbek, sem nem horvátok, nekik is joguk van nyelvüket a saját módjukon megnevezni. Ez a név szerintük a bosanski jezik, amit úgy határoznak meg, hogy „a bosnyákok nyelve és mindazoké, akik sajátjuknak érzik ezzel az elnevezéssel”.[4]

A nyelv elnevezése dilemma elé teszi a bosznia-hercegovinai hatóságokat. Ez például abban nyilvánul meg, hogy a közoktatás dokumentumaiban olykor a bosanski jezik tantárgy-név szerepel,[5] máskor pedig a bosanski, hrvatski, srpski jezik (rövidítve BHS jezik vagy B/H/S jezik) „bosnyák, horvát, szerb nyelv”.[6]

Azon nem bosnyák nyelvészek között, akik immár elfogadják, hogy négy külön sztenderd nyelvváltozat létezit, vannak olyanok, akik vitatját azt az elnevezést, amelyet a bosnyák (muzulmán vagy muzulmán származású nem vallásos) nyelvészek adják nyelvüknek. Ezek bosanski jezik-nek (szó szerint „boszniai”) nevezik, amely a Bosanac „boszniai (személy)” főnévvel áll kapcsolatban.[7] Ezt a boszniai szerbek is használják saját maguk megnevezésére a Srbin „szerb” szó mellett, ezért szerintük csak bošnjački jezik-ről lehet szó,[8] mely a Bošnjak népnévből képzett, és amely csak a muzulmánokra használatos.[9] A nemzetközi szervezetek angol nyelven a bosanski jezik-nek megfelelő Bosnian language terminust használják.[10]

A beszélők területi eloszlása és a nyelv státusza[szerkesztés]

A bosnyákok és a bosnyák nyelv beszélőinek számáról nincsenek pontos adatok. Az Ethnologue 1 516 790-re becsüli,[11] de a népszámlálási adatok összeadásából kb. 2,2 millió jön ki, az emigrációban élőkön kívül. Bosznia-Hercegovinára vonatkozóan is csak becslés van a bosnyákok számáról. Szerbiában, Montenegróban, Horvátországban, Szlovéniában, Macedóniában és Koszovóban szerepelnek a népszámlálási statisztikákban. Ezek közül Szerbiában és Montenegróban külön jelenik meg azok száma, akik bosnyák nemzetiségűeknek, és azoké, akik muzulmán nemzetiségűeknek vallják magukat.[12] A bosnyákot anyanyelvükként bejelentők száma megjelenik a szerb, a montenegrói és a horvát statisztikákban, és ezek az adatok különböznek a nemzetiségre vonatkozóktól, ami azt jelenti, hogy vannak bosnyákok, akik a szerbet vagy a horvátot deklarálták.

Ország Személyek száma Személyek státusza
Bosznia-Hercegovina 1 871 654 bosnyák nemzetiségűek[13]
Szerbia 145 278 bosnyák nemzetiségűek[14]
22 755 muzulmán nemzetiségűek[14]
138 871 bosnyák anyanyelvűek[15]
Montenegró 53 605 bosnyák nemzetiségűek[16]
33 077 bosanski anyanyelvűek[17]
19 906 bošnjački anyanyelvűek[17]
Horvátország 31 479 bosnyák nemzetiségűek[18]
16 856 bosnyák anyanyelvűek[19]
Szlovénia]] 21 542 bosnyák nemzetiségűek[20]
10 467 muzulmán nemzetiségűek[20]
Macedónia 17 018 bosnyák nemzetiségűek[21]
Koszovó 27 533 bosnyák nemzetiségűek[22]

Ismeretlen számú bosnyák diaszpóra is létezik. A legtöbben Törökországba vándoroltak ki a 19. század vége felé és a 20. közepe táján.[23]

A bosnyák nyelvnek különböző szintű hivatalos státusza van néhány országban:

  • Bosznia-Hercegovinában hivatalos nyelv.
  • Montenegróban „hivatalos használatú”-nak nevezett.[24]
  • Szerbiában is hivatalos használatú azokon a településeken, ahol az összlakosság 15%-a bosnyák nemzetiségű.[25] Ez a helyzet a Szandzsákban.
  • Koszovóban a bosnyák „helyi szinten hivatalos nyelv”.[26]

Szerbiában és Montenegróban a bosnyák másként is elismert kisebbségi nyelv azzal, hogy meg van jelölve a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája aláírásához csatolt ratifikálási dokumentumokban.[10]

A nyelv külső történetének áttekintése[szerkesztés]

A bosnyák nyelv kezdetei Bosznia államiságának kezdeteihez kötöttek. Az első bosnyák állam 1154-ben alakul meg, és a Magyar Királyság befolyása alatt állt fenn 1463-ig, amikor az oszmán törökök igázták le.[27] Az egyik legrégibb a délszlávok nyelvén írt dokumentum egy 1189-ből való kereskedelmi egyezmény Bosznia és Dubrovnik között, amelyet Bosznia uralkodója, Kulin bán fogalmazott meg. Ezt tekintik Bosznia államisága kartájának és ugyanakkor a bosnyák nyelv első írott dokumentumának. Ez, akárcsak sok utobbi dokumentum a cirill ábécé-ből átdolgozott, bosančica-nak nevezett ábécével íródott, amely feltehetően már a 10. vagy a 11. században létezett, és a 17. század-ban is még használták. Volt egy hivatalos iratokra alkalmazott, és egy gyorsabb írásra használt változata is.

A bosnyák nyelv írására használt bosančica (fent), az arab (lent) és a modern latin ábécé

Miután az Oszmán Birodalom elfoglalta Boszniát, az ortodox és a katolikus emberek egy része áttért az iszlám vallásra. A török uralom 1878-ig tartott, és mélységesen befolyásolta ezek kultúráját, és valamelyest a nyelvüket is. A gyors bosančica írás két változatban élt tovább. Az egyiket „kolostori”-nak nevezik, ezt a ferences rendhez tartozó tudós szerzetesek használták, a másik pedig a begovica „a bejek írása”. Ezzel párhuzamosan a bosnyák nyelv írására adaptált arab ábécét is használták.

A bosnyák írástudók vallásos és tudományos munkákat írtak arab nyelven, szépirodalmi műveket perzsául és kisebb részben törökül, a hivatalos iratokat pedig törökül. Ugyanakkor létezett három és fél századon át egy anyanyelven arab ábécével írt irodalom is, amely főleg vallásos, de népköltészeti ihletésű költeményekből is állt. Ezen irodalom egyik jelentős képviselője Muhamed Hevaji Uskufi volt, aki az első bosnyák lexikográfiai munka szerzője is, az 1631-ben megjelent rímekben megírt bosnyák-török szószedeté.

Muhamed Hevaji Uskufi bosnyák-török szószedete (1631)

Egy bosnyák nemzetiség, és ezzel párhuzamosan a bosnyák nyelv sztenderd nyelvváltozatának megteremtésére való törekvések az 1878-ban az Osztrák-Magyar Monarchia uralma alá került Bosznia-Hercegovinában kezdődtek. Akkor jelent meg például egy bosnyák grammatika, 1890-ben.[28] Ugyanabban az időszakban a „Bosnyák reneszánsz” név alá csoportosult írók (Safvet-beg Bašagić és Musa Ćazim Ćatić költők, Edhem Mulabdić elbeszélő és mások) inkább a horváthoz, mint a szerbhez közelebb álló nyelven írtak. A latin ábécé használata is akkor lett általános.

Az 1890-ben megjelent bosnyák grammatika

A jugoszláv korszakban a bosnyákokat nem ismerték el nemzetnek, a szerbekkel és a horvátokkal ellentétben, 1971-ig. Akkor megkapták ezt a státuszt Muslimani elnevezéssel, de az ő nyelvük is hivatalosan a szerbhorvát volt. A 70-es évekkel kezdődően, amikor a horvát értelmiségiek elkezdték ellenezni a szerbhorvát nyelv koncepcióját, a bosnyák értelmiségiek körében megjelent a muzulmán kulturális örökséghez kötődő sajátosságok hangoztatása.

Jugoszlávia szétesése és Bosznia-Hercegovina függetlenségének kikiáltása után a bosnyák hivatalos nyelvvé vált, és a sztenderizálásán dolgoznak.[29]; Halilović, Senahid. Bosanski jezik (A bosnyák nyelv). Szarajevó: Baština. 1998; Isaković, Alija. Rječnik karakteristične leksike u bosanskome jeziku (A bosnyák nyelv jellegzetes szókincsének tára). Wuppertal: Bambi. 1993; Jahić, Dževad. Gramatika bosanskoga jezika (A bosnyák nyelv grammatikája). Zenica: Dom štampe. 2000.</ref> A Bosznia-hercegovinai Föderáció alkotmánya értelmében a latin ábécé hivatalossá lett a bosnyák nyelv írására.[30].

A bosnyák nyelv elnevezés[szerkesztés]

A bosnyákot külön nyelvnek tekintők egyik érve az, hogy a történelem során használatos volt a bosanski jezik elnevezés. Valóban ezt sokáig használták a mai Bosznia-Hercegovina lakosságának a nyelvére, majd egy ideig elhagyták, aztán az elnevezés újra megjelent, majd újra eltűnt, és végül újra megjelent.

A bosnyák nyelv egyik megemlítése Az írott nyelvek történelme című, Konsztantinosz Filoszofosz bizánci utazó 1300-ban megjelent munkájában található. Majd egy 1436-ból származó írás említést tesz egy Kotor vidékebeli hercegről, aki egy „bosnyák nyelven Djevenának nevezett eretnek bosnyák nő”-ként leírt lányt hozott. Bár idegen neylveken írtak, a muzulmán írók állították, hogy anyanyelvük a bosnyák. A katolikus szerzetesek is használták ezt a terminust. Ennek egyik példája látható egy 1827-ben megjelent, ferences szerzetes által latinból lefordított számtankönyv címlapján is.

1827-ben megjelent számtankönyv[31]

A bosnyák nyelv jellegzetességei a szerbhez és a horváthoz viszonyítva[szerkesztés]

A bosnyák nyelv fogalom magával hozta a sztenderdizálásának fogalmát is olyan alakban, amely különböztesse meg, amennyire lehetséges, a szerbtől és a horváttól. A sztenderd nyelvváltozat kialakítása nincs befejezve, mivel összetett folyamat. Ezt az okozza, hogy nyelvészek között nézeteltérések vannak azt illetően, hogy melyek a sztenderdbe való bevonásra méltó jellegzetességei a bosnyák nyelvnek, és az, hogy a szakemberek párhuzamosan, koordináció nélkül tevékenykednek. Olyan vélemények is vannak, melyek szerint elhanyagolják azt, hogy a valós nyelvhasználat nem veszi figyelembe a sztenderdeket, és hogy egyes nyelvészek indokolatlanul puristák a sztenderd kidolgozásában.[32]

Általában a bosnyák nyelv szerkezeti (hangtani, alaktani és mondattani) vonásai vagy a horvát, vagy a szerb, vagy mind a két utóbbi vonásaival azonosak, mivel mindhárom alapja a štokavski dialektus. A bosnyák nyelv sztenderdizálása a bosnyákok nyelvhasználata alapján folyik. Damir Mustabašić azt jegyzi meg, hogy ez a nyelvhasználat áll a legközelebb az egykori szerbhorvát nyelv sztenderdjéhez.[33]

Bosnyák sajátosságoknak tekinti Dževad Jahić nyelvész a következőket:[34]

  • az országban beszélt štokavski nyelvjárások vonásai (tovább D-vel jelölve);
  • a bosnyák beszélők fesztelen nyelvregiszterének vonásai (F);
  • a bosnyák írók irodalmi nyelvének vonásai (I);
  • a bosnyák beszélőkre általában jellemző, azaz közös vonások (K).

Hangtan és prozódia[szerkesztés]

Hangtani szempontból tipikusan bosnyákok a következő vonások:

  • (K) Gyakori a [h] mássalhangzó, amely megmaradt azokban a török eredetű szavakban, melyek megvannak a szerb és esetleg a horvát nyelvben is, de ezekben kiveszett. Ugyanakkor a bosnyákok ezt a [h]-t beiktatják szláv eredetű szavakba is. Példák:
mahrama ’fejkendő’ (török szó), (szerbül) (horvátul) marama;
hudovica ’özvegyasszony’ (szláv szó), (szerbül) (horvátul) udovica;
hrvati se ’birkózni’ (szláv szó), (szerbül) (horvátul) rvati se;
mehko ’lágyan’ (szláv szó), (szerbül) (horvátul) meko.
  • (D, F) Nem ejtenek ki két zár-réshangot (affrikátát): a č (magyar cs) ć-re redukálódik (magyar cs és ty közötti mássalhangzó), (magyar dzs) đ-re (magyar dzs és gy közötti). Példák:
ćetiri ’négy’, (szerbül) (horvátul) četiri;
đemper ’pulóver’, (szerbül) (horvátul) džemper.
  • (D, I) A hosszú mássalhangzós keleti jövevényszavakat a bosnyákok is ugyanúgy ejtik ki: Allah, Muhammed.
  • (D) A dn, dnj és dl csoportokból kiesik a d, és a másik mássalhangzó rövid marad vagy hosszú lesz:
glan(n)a ’éhes’ (nőnem), (szerbül) (horvátul) gladna;
zanj(nj)i ’hátsó’, (szerbül) (horvátul) zadnji;
ol(l)eti ’(ő) elrepül’, (szerbül) (horvátul) odleti.
  • (D) A št csoportból šć lesz: kliješća ’harapófogó’, (szerbül) klešta, (horvátul) kliješta.[35].
  • (D) Egyes szóalakokban nem ment végbe palatalizáció:
pojti ’elmenni’, (szerbül) (horvátul) poći;
dojde ’(ő) jön’, (szerbül) (horvátul) dođe.

Prozódiai vonások:

  • (K) Az elöljárós szócsoportokban gyakrabban megy át a hangsúly az elöljáróra, mint a szerbben és a horvátban. Például u Bosni ’Boszniában’ ['ubosni]-ként hangzik, (szerbül) (horvátul) [u'bosni] helyett.[36]
  • (K) A hangsúlyos szótag utáni egykor az egész közép-délszláv diarendszerben hosszú magánhangzók megmaradtak, a szerbbel és a horváttal ellentétben, amelyekben lerövidülő tendenciát mutatnak:
momaka [mo'ma:ka:] ’a legények vki/vmije’, (szerbül) (horvátul) [mo'ma:ka];
pjeva [pjeva:] ’(ő) énekel’, (szerbül) [peva] (horvátul) [pjeva].
  • A hangsúlyos szótag utáni rövid magánhangzók, főleg az i és az u, kiesési tendenciát mutatnak: Zenca, (szerbül) (horvátul) Zenica.[36]

Grammatika[szerkesztés]

(D, F) A névszóragozás terén megfigyelhető az s elöljárós birtokos eset az eszközhatározói eset helyett:

s vode ’vízzel’, (szerbül) (horvátul) s vodom;
s nje ’vele’ (nőnem), (szerbül) (horvátul) s njom.

Vannak specifikus névmásalakok és névmások használatát illető jellegzetességek, például:

  • (K) njojzi ’neki’ (nőnem), (szerbül) (horvátul) njoj;
  • (D, F) vȁs ’az egész’ (általános névmás), (szerbül) (horvátul) sav;
  • az 1. személy egyes számú személyes névmás részes esetének érzelmi töltettel való használata: Kako si mi? ’Hogy vagy?’ (szó szerint ’Hogy vagy nekem?’).[37]

Igealakok:

  • (D, F) A főnévi igenév rövid alakját, amelyet általában a jövő idő alakjának képzésekor használnak, a bosnyákok ezen kívül is használják: pisat ’írni’, (szerbül) (horvátul) pisati.
  • (D, I) Kijelentő mód jelen időben egyes igéknek specifikus alakjaik vannak: znadem ’tudok/tudom’, (szerbül) (horvátul) znam.
  • (D, F) A feltételes mód múlt időnek specifikus alakja van, amikor szokásos cselekvést fejez ki: ja bih uradi ’csináltam’, (szerbül) (horvátul) ja bih uradio;
  • Az aorist igealakot gyakrabban használják, mint a szerbben és a horvátban: Odoh! ’Elmentem!’, Rekoh ti ja! ’Mondtam én neked!’[37]

(D, I) Néhány specifikus határozószó is van:

namah ’azonnal’, (szerbül) (horvátul) odmah;
vazda ’mindig’, (szerbül) uvek (horvátul) uvjek.

Szókincs[szerkesztés]

Létezik némely közös bosnyák lexikális jellegzetesség. Ezek közül a legjellemzőbb a számosabb török eredetű (némelyik eredetileg arab vagy perzsa) szó, mint a szerbben, és főleg mint a horvátban. Ilyenek például a zar ’fátyol’, avlija ’udvar’, ćilim ’szőnyeg’ szavak.

Ibrahim Čedić nyelvész szerint a bosnyákok egyes szavak úgy a szerb, mint a horvát változatát is használják, és ezeket a bosnyák sztenderdbe is be kellene vonni: (szerbül) takođe(horvátul) također ’úgyszintén’, (szerbül) teritorija(horvátul) teritorij ’terület’, (szerbül) porodica(horvátul) obitelj ’család’.[38]


A bosnyákok beszédében fennmaradtak másoknál archaizmusokká vált szláv szavak. Példák:

hititi ’dobni’, (szerbül) (horvátul) baciti;
turiti ’tenni, helyezni’, (szerbül) (horvátul) staviti;
dosle ’eddig’ (időhatározószó), (szerbül) (horvátul) dosada.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Népszámlálási adatok összeadásának összege.
  2. (szerbül) Književni jezik kao instrument kulture i produkt istorije naroda (Az irodalmi nyelv mint a kultúra eszköze és a nemzet történelmének produktuma). (Hozzáférés: 2016. február 27.)
  3. (horvátul) Jezik i nacionalizam (Nyelv és nacionalizmus). Zágráb: Durieux. 2010. ISBN 978-953-188-311-5 (Hozzáférés: 2016. február 27.)
  4. A bosnyák nyelv kartája.
  5. Pl. Nastavni plan i program (…) za škole koje realiziraju nastavu na bosanskom jeziku (Kerettanterv és tantervek a bosnyák tannyelvű iskolák számára). Travnik: Közép-Boszniai kanton oktatás-, tudomány- művelődés- és sportügyi minisztériuma. 2014, „Bosanski jezik i književnost” (Bosnyák nyelv és irodalom) fejezet. 13. o. (Hozzáférés: 2016. február 27.)
  6. Pl. a Travniki Egyetem Oktatásügyi Karának honlapján. (Hozzáférés: 2016. február 27.)
  7. A Bosznia-hercegovinai Föderáció (mely a bosnyákok és a horvátok lakta országrészt foglalja magába) (bosnyákul) Alkotmánya, 6. cikkelyében a következőképpen fogalmaz: Službeni jezici Federacije su bosanski jezik i hrvatski jezik „A Föderáció hivatalos nyelvei a bosanski nyelv és a horvát nyelv.” (Hozzáférés: 2016. február 27.)
  8. (szerbül) Tri pitanja i tri odgovora (Három kérdés és három válasz). A Szerb nyelv sztenderdizálásával foglalkozó bizottság 1998. február 16-i 1. számú határozata.
  9. Azért, hogy elkerülje mindkét elnevezés használatát, a Boszniai Szerb Köztársaság (szerbül) Alkotmánya] a következőképpen fogalmaz: Službeni jezici Republike Srpske su: jezik srpskog naroda, jezik bošnjačkog naroda i jezik hrvatskog naroda „A Szerb Köztársaság hivatalos nyelvei a következők: a szerb nép nyelve, a bosnyák nép nyelve és a horvát nép nyelve.” (7. cikkely). (Hozzáférés: 2016. február 27.)
  10. ^ a b (angolul) Languages covered by the European Charter for Regional or Minority Languages (Azon nyelvek, amelyekre vonatkozik a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája). (Hozzáférés: 2016. február 27.)
  11. Ethnologue. Bosnian (Hozzáférés: 2016. február 27.)
  12. A „bosnyák nemzetiség” fogalom csak Bosznia-Hercegovina függetlensége óta használatos. Jugoszláviában a „muzulmán nemzet” fogalom volt hivatalos, ezért vallják magukat egyes bosnyákok muzulmán nemzetiségűeknek, ami nem tévesztendő össze az iszlám vallással.
  13. A CIA 2016-os The World Factbook-ja, amelyben az adat úgy jelenik meg, hogy a lakosok 2015-ben 3 867 055-re becsült számának 48,4%-a. (Hozzáférés: 2016. február 27.)
  14. ^ a b A 2011-es népszámlálás adatai. 21. o. (Hozzáférés: 2016. február 27.) Megjegyzendő, hogy a szerb hatóságok nem végezték el a népszámlálást Koszovóban is. Ott a helyi hatóságok végezték el.
  15. A 2011-es népszámlálás adatai. 16. o. (Hozzáférés: 2016. február 27.)
  16. A 2011-es népszámlálás adatai. 6. o. (Hozzáférés: 2016. február 27.)
  17. ^ a b A 2011-es népszámlálás adatai. Az nyelvet kétféleképpen lehetett megnevezni (10. o.) (Hozzáférés: 2016. február 27.)
  18. A 2011-es népszámlálás adatai – A lakosság nemzetiség szerint. (Hozzáférés: 2016. február 27.)
  19. A 2011-es népszámlálás adatai – A lakosság anyanyelv szerint. (Hozzáférés: 2016. február 27.)
  20. ^ a b A 2002-es népszámlálás adatai. (Hozzáférés: 2016. február 27.)
  21. A 2002-es népszámlálás adatai. 34. o. (Hozzáférés: 2016. február 27.)
  22. A 2011-es népszámlálás adatai. (Hozzáférés: 2016. február 27.)
  23. Jahić 1999, 81. o.
  24. Montenegró alkotmánya, 13. cikkely. (Hozzáférés: 2016. február 27.)
  25. A (szerbül) A nyelvek és írások hivatalos használatára vonatkozó törvény 11. cikkelyének megfelelően. (Hozzáférés: 2016. február 27.)
  26. (franciául) Koszovó alkotmánya, 5. cikkely. (Hozzáférés: 2016. február 27.)
  27. E szakasz forrása Ustamujić, é.n.
  28. Gramatika bosanskoga jezika (A bosnyák nyelv grammatikája). Szarajevó. 1890.
  29. Olyan munkák révén, mint például: Halilović, Senahid. Pravopis bosanskoga jezika (A bosnyák nyelv helyesírása). Szarajevó: Preporod 1996 (Hozzáférés: 2016. február 27.)
  30. Bosznia-hercegovinai Föderáció alkotmánya, 6. cikkely.
  31. Számtan az iskola első és második éve számára, latinról bosnyákra fordította Ambroz Matić atya a Ferences Rendből […]
  32. Selimović 2015.
  33. Mustabašić 2011, 37. o.
  34. Jahić 1999, 219–220. o. nyomán, kivéve a külön jelzett más forrásokból származó információkat. A szerb példák forrása dict.com. Lingea (Hozzáférés: 2016. február 27), a horvátoké pedig Hrvatski jezični portal (Horvát nyelvi portál) (Hozzáférés: 2016. február 27).
  35. Mustabašić 2011 (38. o.) szerint mindkét kiejtési változat élő a bosnyákok beszédében.
  36. ^ a b Browne 2004, 17. o.
  37. ^ a b Midhat Riđanović, idézi Mustabašić 2011, p. 22.
  38. Idézi Mustabašić 2011, 16. o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
bosnyák nyelvű változatát!

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]