Kurd nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kurd
Kurdî / کوردی / Кöрди
Beszélik
Terület Közel-Kelet
Beszélők számakb. 40 millió fő
NyelvcsaládIndoeurópai nyelvcsalád
   Indoiráni nyelvek
    Kurd nyelv
Írásrendszer
Hivatalos állapot
Hivatalos Irak Irak
Nyelvkódok
ISO 639-1ku
ISO 639-2kur
ISO 639-3kur
A Wikimédia Commons tartalmaz Kurdî / کوردی / Кöрди témájú médiaállományokat.

A kurd nyelv az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán az iráni nyelvek északnyugati csoportjába tartozik. Becslések szerint kb. 40 millió ember beszéli, akik elsősorban Törökországban, Szíriában, Irakban és Iránban laknak. Törökországban latin betűkkel, a másik három országban arab betűkkel írják. Az indoeurópai nyelvekhez hasonlóan flektáló nyelv.

Dialektusok[szerkesztés]

Két nagyobb nyelvjárásuk a kurmanci (ejtsd:kurmandzsi) és a szoráni. A kurd nyelvet tovább nehezíti az is, hogy a Törökországban latin betűkkel, míg Irakban, Szíriában és Iránban arab betűkkel írják a nyelvet.

2013-ban a Jezidik Szellemi Tanácsa Grúziában úgy döntött, hogy újjáéleszti a sajátos jezidi írást, leginkább a kurmanci nyelvjárásban használják.[1]

Törökországban, Szíriában, Irakban (Dohuk) városától északra és Északnyugat-Iránban a kurmanci dialektus a legelterjedtebb. Kb. 20-25 millióan beszélik.

Szoráni dialektust leginkább Nyugat-Iránban és Iraki Kurdisztánban értik meg. Kb. 6-7 millióra teszik a számukat.

A dél-kurd nyelv a kurmanci és a szoráni dialektus keveréke. Ide tartozik pl. a laki nyelv is. A Zagrosz-hegység vidékén élők beszélik. Számuk körülbelül 3 millió fő.

A zazaki nyelvet Kelet-Törökországban beszélik kb. 2-3 millióan.

A goráni dialektust Iraki Kurdisztánban és Iránban használják. Kb. 1 millióan vannak.

Ezen kívül még rengeteg dialektus van, de ezek a főbb nyelvjárások.[1]

Nyelvtan[szerkesztés]

A főneveket a nyelv hím és nőnemű csoportba osztja, példa: xušk-a men (nőtestvérem), bera-e men (fivérem). A nőnemű főnevek általában a-ra végződnek, a hímneműek általában e-re.

Az igéknek jelen, múlt és jövő idejük van.

A melléknevek fokozhatók, és hasonulnak a főnévhez ragozásukat tekintve.[2]

Személyes névmások[szerkesztés]

Pers/Num Kurd Perzsa Zazaki Talysh Jelentése
Kurmandzsi Szoráni Déli
E/1. ez min min man ez āz én
E/2. tu to tu to te
E/3. ew ew ew ū, ān o av ő
T/1. em ême îme ma ama mi
T/2. hun êwe îwe şomā şıma şəma ti
T/3. ew ewan ewan işān, ānhā ê avon ők
Személyes névmások ragos alakjai
E/1. min min min man mı(n) nekem, engem, enyém
E/2. te to tu to to neked, téged, tiéd
E/3. ew ew ū, ān ey ay őt, neki, övé (fiú)
E/3.
-
-
-
ae
-
őt, neki, övé (lány)
T/1. me ême îme ma ama minket, nekünk, miénk
T/2. we êwe îwe şomā şıma şəma titeket, nektek, tiétek
T/3. wan ewan ewan işān, ānhā inan avon önnek, őket, övék

Kérdő névmások[szerkesztés]

Magyar Kurmanci Dél-kurd
Ki
Mi çi çe
Hogyan çawa/çer çiu/çûn
Miért çima/çire era
Hol ku/kudê
Mikor kengî kêy
Melyik kîjan kam
Mennyi çend çend

Kurd ábécé[szerkesztés]

A három fő írásrendszer:[3]

Kurmanci Cirill Szoráni Kiejtés
A a А а ئا ـا ا á
B b Б б ب ـبـ ـب بـ b
C c Щ щ ج ـج ـجـ جـ dzs
Ç ç Ч ч چ ـچ ـچـ چـ cs
D d Д д د ــد d
E e Ә ә ە ـە ئە e
Ê ê Е е ێ ـێ ـێـ ێـ ئێـ é
F f Ф ф ف ـف ـفـ فـ f
G g Г г گ ـگ ـگـ گــ g
H h Һ һ هـ ـهـ h
I i Ь ь ----- i (zárt)
Î î И и ى ئى ـيـ يـ í
J j Ж ж ژ ـژ zs
K k К к ک ـک ـکـ کــ k
L l Л л ل ـل ـلـ لــ l
M m М м م ـم ـمـ مــ m
N n Н н ن ـن ـنـ نــ n
O o О о ۆ ـۆ ئۆ o
P p П п پ ـپ ـپـ پــ p
Q q Ԛ ԛ ق ـق ـقـ قــ k (torokhang)
R r Р р ر ـر r
S s С с س ـس ـسـ ســ sz
Ş ş Ш ш ش ـش ـشـ شــ s
T t Т т ت ـت ـتـ تــ t
U u Ö ö و ـو ئو u
Û û У у وو ـوو û
V v В в ڤ ـڤ ـڤـ ڤـ v
W w Ԝ ԝ و ـو ve
X x Х х خ ـخ ـخـ خـ kh
Y y Й й ى ئى ـيـ يـ j
Z z З з ز ـز z

Kurd szókincs[szerkesztés]

A kurd nyelv azon kevés iráni nyelvek közé tartozik, amelyek megtartották eredeti szókincsüket a nagy iszlamizáció ellenére. Az indoeurópai eredetű kurd nyelvnek gazdag szókészlete van.[4]

Kurd Német
bira, brader Bruder (testvér)
birin bringen (hoz)
nav, naw Name (név)
nû, nev neu (új)
şeş sechs (hat)
histêrk, stêrk, stêr Stern (csillag)

Példamondatok[szerkesztés]

Kurdul: Hemû mirov azad û di weqar û mafan de wekhev tên dinyayê. (Hemû - minden; mirov - ember; azad - szabad; û - és; weqar - méltóság; wekhev - egyenlő; tên - jönni, születni; dinyayê - világon)

Magyarul: Minden ember szabadnak született egyenlő jogokkal.

Kurdul: Ew xwedî hiş û şuûr in û divê li hember hev bi zihniyeteke bratiyê bilivin. (hiş - elme; û - és; divê - kell; hember - szemben; hev - együtt, egymással; bratiyê - testvéri, testvériség;)

Magyarul: Elméjük és lelkiismeretük szerint testvéri szellemben kell egymással szemben tevékenykedniük.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Tekintsd meg a Wikipédia kurd nyelv-kurmanci kurd változatát!
Tekintsd meg a Wikipédia kurd nyelv-szoráni kurd változatát!
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg Kategória:magyar-kurd szótár kurd nyelv címszót a Wikiszótárban!