Középperzsa nyelv
| középperzsa nyelv | |
| Nyelvcsalád | indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán iráni nyelvek nyugat-iráni délnyugati középperzsa |
| Írásrendszer | pahlavi, manicheus, avesztai |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-2 | pal |
.GIF) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Középperzsa nyelv témájú médiaállományokat. | |
A középperzsa az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán az óiráni nyelvek csoportjába tartozó holt nyelv.A középperzsát megkülönböztetésül használják az Óperzsa Birodalom óperzsa és a modern kor újperzsa nyelvétől.[1] Megközelítőleg a Kr. e. 3. század és a Kr. u. 10. század között beszélték.[1] Az Újperzsa (Szászánida) Birodalom széleskörűen elterjedt beszélt nyelve volt. Az iszlám térhódítása után a kisebbségbe került iráni zoroasztriánusok a 10. századig, a közép-ázsiai manicheusok pedig a 13. századig használták.[2] A Szászánida-kor előtti nyelv zoroaszteri változatát pahlaví-nak (pehlevi) is nevezik, amelyet gyakran a középperzsa szinonimájaként is értenek, de pontatlan kifejezés.
A párthus nyelv és középperzsa (korábbi szakkönyvekben: pahlavík és párszík) írása, a nyelvi jegyei egymáshoz nagyon hasonlóak voltak, így azokat sokáig egy nyelv két, időben egymást követő változatának tekintették és csak az uralkodói dinasztia nevével különböztették meg a két nyelvet (arsakida és szászánida pahlavi vagy pehlevi). Ma már a párthus nyelv külön nyelvi státusza, mint északnyugati középiráni nyelv egyértelmű.[2]
A 20. században Reza sah iráni császár dinasztiája újra használni kezdte a pahlaví kifejezést, és azt érzékeltette vele, hogy nagy jelentőséget tulajdonít az iszlám előtti iráni kultúrának. [1]
Írás
[szerkesztés]
A nyelv az arámiból származó pahlavi írást használja,[3] továbbá az avesztai és manicheus írásrendszert. Utóbbi kettő szintén az arámi írás egy változata.
Egyes pénzérméken található írásokat leszámítva, a szászánida királyok sziklába vésett feliratai a Kr. u. 3-4. századból a nyelv legrégibb emlékei.[4] A szászánida uralkodók alatt gazdag irodalma fejlődött ki. Az írásos anyagban szekuláris tartalmú, költői, történeti és epikus művek egyaránt találhatók, a legtöbb szöveg azonban vallási témájú.[1] A 9. századból már újperzsa nyelvű irodalmi emlékek is vannak.[5]
Az egyik legterjedelmesebb mű a Denkard , amely hat könyvben különböző korokból származó és különböző típusú zoroasztriánus elgondolásokat foglal össze.
Összehasonlítás
[szerkesztés]| Perzsa nyelvek |
|---|
| óperzsa (kb. Kr. e. 6. század – Kr. e. 3. század) |
| középperzsa (kb. Kr. e. 3. század – Kr. u. 9. sz) |
| újperzsa (kb. 9. századtól) |
A közép-, új-, és óperzsa összehasonlítása
[szerkesztés]| középperzsa | újperzsa | óperzsa | magyar |
|---|---|---|---|
| Anāhid | Nāhid | Anāhitā | Anahita, Anyahita |
| Artaxšēr | Ardašir | Artaxšatra | Artaxerxész |
| Mitr | Mehr | Mithra | Mithra |
| Rokhsāna | Roksāne | Rokh-šwana | Roxána |
| Pāpak | Bābak | ||
| Āleksandar, Sukandar | Eskandar | Alexander (Nagy Sándor) | |
| Pērōz | Pīruz | Pērōč | Péroz |
| Mithradāt | Mehrdād | Mithridatész | |
| Borān | Borān | Borán | |
| Husraw, Xusraw | Khosrow | Huszrau | |
| Zaratu(x)št | Zartōšt | Zartušt | Zarathustra |
| Ōhrmazd | Hormizd | Ahura Mazda | Ahura Mazdá (Ormazd) |
Hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Middle_Persian című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.