Izlandi nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Izlandi
íslenska
Beszélik Izland, Dánia, USA, Kanada
Terület Észak-Európa
Beszélők száma kb. 300.000 fő
Nyelvcsalád Indoeurópai nyelvcsalád
   Germán nyelvek
    északi germán nyelvek
     nyugati skandináv csoport
      izlandi nyelv
Írásrendszer Latin írás (izlandi variáns)
Hivatalos állapot
Hivatalos  Izland
Gondozza Stofnun Árna Magnússonar í íslenskum fræðum
Nyelvkódok
ISO 639-1 is
ISO 639-2 isl (T)ice (B)
ISO 639-3 isl

Az izlandi nyelv (Sound íslenska) a germán nyelvek északi ágához tartozó nyugati skandináv nyelv.

Eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Izland első indoeurópai lakosai a 8-9. században a mai Norvégia területéről útnak indult kalandozó vikingek voltak. A viszonylag szélsőséges éghajlat, valamint a földrajzi távolság elszigetelte a nyelvet, melyet így nem ért külső hatás a 20. századig, és sajátos változáson ment át, azonban nagy mértékben megőrizte az óészaki nyelv egykori állapotát.

Rokonai a feröeri nyelv és a kihalt grönlandi norvég nyelv, valamint a Shetlandon és Orkneyen beszélt norn nyelv.

A legrégibb izlandi nyelvű szövegeket a 12. században írták. Legtöbbjük valamilyen törvényről szól, de vannak közöttük versek, sagák is, melyeket a régi szájhagyomány őrzött meg. A leghíresebbek ezek közül a 13. században íródott izlandi sagák, Snorri Sturluson és az edda-költészet.

A sagák nyelve az óizlandi, annak az óészaki nyelvnek az egyik nyugati nyelvjárása, ami a viking korban Skandinávia közös nyelve volt. Az óizlandi ezen felül kelta elemekkel is keveredett. Az 1380-tól 1918-ig tartó dán uralom kevés befolyással volt az izlandi nyelv fejlődésére, mindennapi nyelv volt, a dánt nem is használták Izlandon, még a hivatalos ügyintézésben sem. Ugyanez volt a helyzet az angollal is az amerikai fennhatóság idején a második világháborúban.

A nyelv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az izlandi nyelvet kb. háromszázezren beszélik, Izland hivatalos nyelve.

Legközelebbi rokonságban a feröeri nyelvvel áll, azonban közel áll a norvéghoz is, és elszigeteltsége miatt sokat megőrzött az ónorvégból, melyből kifejlődött. Ez a jelenség lehetőséget nyújt a skandináv nyelvek nyelvtörténetének tanulmányozásához. Az izlandi nyelv írásmódja latinbetűs írás, azonban a kontinentális európai írásmódokhoz szokott szemnek talán érdekesnek tűnhetnek az izlandi által használt sajátos karakterek, mint például:

þ, ð, ý, í, á, ó, é, ú, ö

az utóbbiak a magyartól eltérő hangértékkel.

Az izlandi nyelvnek nincsenek nyelvjárásai. November 16-a Jónas Hallgrímsson 19. századi költő születésnapja az 1995 óta minden évben megrendezett izlandi nyelv napja.

Nyelvi purizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 18. század folyamán az izlandi hatóságok meghirdették a nyelvi purizmus politikáját. Ennek a politikának a következményeként számos író és terminologista egy új szókincset alkotott, hogy az izlandi nyelvet az élet minden területén alkalmazni lehessen, az új kihívásokkal szemben is. Nem engedtek az új szavak kölcsönzésének. Számos, régen elfeledett szót hoztak vissza a köztudatba, és az óészaki gyökerekből alkottak új szavakat.[1] Például a rafmagn szó (elektromosság) szó szerint azt jelenti, hogy borostyánkő erő (a görög elektron borostyánkő mintájára). Hasonlóan a sími (telefon) szó is azt jelentette eredetileg, hogy kötél, és a tölva (számítógép) is eredetileg a tala (adat, szám) és a völva (látás) kombinációjából származik.

A hagyományőrzés jegyében az izlandi nevek keresztnévből és apai – esetleg anyai – névből állnak, családi nevet általában nem használnak.

Névszóragozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A névszók élő (hestur ), élettelen (hús ház) és elvont (synd bűn) dolgokra utalnak. Az izlandi főneveket a határozott névelő végződése (-inn, -in, vagy -ið) szerint a legkönnyebb megkülönböztetni. Az izlandi nyelvben három nem van: hímnem, nőnem és semlegesnem, és négy eset: alanyeset (Nom.), tárgyeset (Akk.), részes eset (Dat.) és birtokos eset (Gen.), valamint két szám: egyes és többes szám. Ha az egyes számú ragozásban mind a négy esetnél mássalhangzóra végződik a ragozott alak, akkor gyenge ragozású főnevekről beszélünk, ha van benne magánhangzós végződés is, erős ragozású főnevekről.

Az első ragozási formába a következő főnevek tartoznak:

  • az összes hímnemű (hesturinn, síminn)
  • erős ragozású nőnemű (syndin)
szám eset hesturinn (a ló) síminn (a telefon) syndin (a bűn)
egyes Nom. hesturinn síminn syndin
  Akk. hestinn símann syndina
  Dat. hestinum símanum syndinni
  Gen. hestsins símans syndarinnar
többes Nom. hestarnir símarnir syndirnar
  Akk. hestana símana syndirnar
  Dat. hestunum símunum syndunum
  Gen. hestanna símanna syndanna

A második ragozás formába a következő főnevek tartoznak:

  • gyenge ragozású nőmemű (tungan)
  • az összes semlegesnemű (húsið, auga)
szám eset tungan (a nyelv) húsið (a ház) auga (a szem)
egyes Nom. tungan hús auga
  Akk. tunguna hús auga
  Dat. tungunni húsinu auganu
  Gen. tungunnar hússins augans
többes Nom. tungurnar húsin augun
  Akk. tungurnar húsin augun
  Dat. tungunum húsunum augunum
  Gen. tungnanna húsanna augnanna

Melléknévragozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Melléknevek esetében is van erős és gyenge ragozás, mint a főneveknél. Mint más nyelveknél, az izlandiban is a jelző és a jelzett szó együtt ragozódik:

  • Hann á ríka konu. Gazdag felesége van.
  • Ég ekki ríku konuna. Ismerem a gazdag nőt.

Az alábbi táblázatban az első két oszlop a hímnemű (erős, valamint gyenge ragozású), a harmadik-negyedik a nőnemű (erős és gyenge), az utolsó kettő pedig a semlegesnemű (erős és gyenge ragozású) melléknevek ragozását mutatja be:

szám eset ríkur ríki rík ríka ríkt ríka
egyes Nom. ríkur ríki rík ríka ríkt ríka
  Akk. ríkan ríka ríka ríku ríkt ríka
  Dat. ríkum ríka ríkri ríku ríku ríka
  Gen. ríks ríka ríkrar ríku ríks ríka
többes Nom. ríkir ríku ríkar ríku rík ríku
  Akk. ríka ríku ríkar ríku rík ríku
  Dat. ríkum ríku ríkum ríku ríkum ríku
  Gen. ríkra ríku ríkra ríku ríkra ríku

A melléknevek fokozása a következő:

nem rag alapfok középfok felsőfok
hím -ari / -ast ríkur ríkari ríkast
-ari / -ust rík ríkari ríkust
semleges -ara / -ast ríkt ríkara ríkast

Igeragozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az izlandiban három igeidő van: jelen, múlt és jövő. A múltidő esetében van régmúlt, folyamatos és befejezett múlt, amelyek a hafa birtoklást kifejező ige megfelelő alakjaival vannak képezve.

Egy ige, a bíta harapni ragozása:

    jelen idő múlt idő
egyes szám 1. bít beit
  2. bítur beist
  3. bítur beit
többes szám 1. bítum bitum
  2. bíti bitu
  3. bíta bitu

A létige (vera) és a birtoklást kifejező ige (hafa) ragozása rendhagyó:

    jelen idő múlt idő jelen idő múlt idő
    vera   hafa  
egyes szám 1. er var hef hafði
  2. est varst hefur hafðir
  3. er var hefur hafði
többes szám 1. erum vorum höfum höfðum
  2. eruð voruð hafið höfðuð
  3. eru voru hafa höfðu

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Icelandic: Phonosemantic Matching. zuckermann.org. (Hozzáférés: 2012. június 8.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
izlandi nyelvű változatát!