Nyugati germán nyelvek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A nyugati germán nyelvek a germán nyelvek egyik nagy ága. Közéjük tartoznak a mai Németország területén a Nyugatrómai Birodalom összeomlásáig élt germán népek nyelvének utódai, azaz az anglofríz nyelvek (angol és fríz), a német, a holland, illetve ezek dialektusai. Szintén a nyugati germán nyelvek közé tartozik a jiddis.

Angol nyelv[szerkesztés]

A Nyugatrómai Birodalom összeomlásával egyidőben, az 5. század közepétől a Németalföld nyugati felén élő angol, szász és jüt törzsek inváziót indítottak a Brit-szigetek ellen, és elfoglalták a piktek és kelták (gaelek) által lakott területeket. Az angol nyelv tehát az 5. századtól indult önálló fejlődésnek.

Német nyelv[szerkesztés]

A német nyelv dialektusokban meglehetősen gazdag. A dialektusok három fő zónára bontják a németül beszélő területeket: alnémet (niederdeutsch), középnémet (mitteldeutsch) és felnémet (hochdeutsch).

A felnémet az Alpokban élő germán lakosság körében az 5–7. században lezajlott úgynevezett második vagy ófelnémet hangeltolódás eredményeként vált el a többi német dialektustól. A folyamat később a középnémet dialektusban is lezajlott.

A standard német nyelv a lutheri Biblia-fordítás kapcsán alakult ki a felnémet és középnémet dialektusból. Ma a Hannover környéki nyelvjárás áll a legközelebb a standard német nyelvhez.

Holland nyelv[szerkesztés]

A holland nyelv az anglofríz nyelvek legközelebbi rokona, amely azonban korán elkülönült a szomszédos fríz nyelv dialektusaitól, és jó ideig az ónémet nyelvvel együtt fejlődött. Azonban az alnémethez hasonlóan nem vett részt a második hangeltolódásban, így fejlődési útja is elvált a standard némettől.

Közös vonások[szerkesztés]

A nyugati germán nyelvek közeli rokonságban állnak egymással, amely már kezdő nyelvtanulóként is szembeötlő, még olyan nyelvek esetén is, mint az angol és a német, jóllehet, az előbbi egy szigeten fejlődött tovább, így jelentős latin és ófrancia hatás érte. A legalapvetőbb jelenségeket megnevező szavak mellett teljes nyelvtani szerkezetek és rendszerek feleltethetőek meg egymásnak.

Névelő:

  • the house és the answer ~ die, der; das (a die alak megfelelője angolban csak magánhangzóval kezdődő szó előtt jelentkezik)

Névmások:

  • this, these ~ dies, diese, dieser, dieses (ez)
  • I ~ ich (én)
  • thou (régies) ~ du (te)
  • she ~ sie (ő, nőnem)
  • him ~ ihm (őt, neki; hímnem)
  • here ~ hier (itt)
  • there ~ dort (ott)
stb.

Névmások és a belőlük alakult vonatkozó névmások, illetve kötőszavak:

  • das ~ that (az, az a…)
  • das ~ that (ami)
  • dass ~ that (hogy)

A w-vel kezdődő kérdő névmások töve:

  • why? ~ warum?
  • Where? Who? ~ Wo? Wohin? Wer? (hol/hová? ki?)
stb.

Az elöljárószavak:

  • in ~ in (-ban/-ben, benne)
  • on ~ an (-on/-en/-ön, rajta)
stb.

Az általános többes szám és a szász genitívjele: s ~ s.

A fosztóképző: un- ~ un-, pl. un|believable ~ un|glaublich (hihetetlen).

A módbeli segédigék és jelentésárnyalataik, melyek használata eltérhet:

  • will ~ will (’fog, akar’; angolban az ’akarni’ jelentése ritkább)
  • may, might ~ mögen, mag

Ezek esetében a valószínűség és a kötőmód használata a mai napig mindkét nyelvben megfigyelhető, de a megterheltség és a stiláris regiszter már eltéréseket mutat:

  • Sie mag 16 jahre alt sein. (Talán 16 éves lehet.)
  • You might say that. (Úgy is mondhatjuk/Úgy is mondhatnánk.)

Továbbá a régies angol:

  • Long may she reign! (Uralkodjon sokáig [a királynő]!)

és a német

  • Er möge lange leben! (Éljen soká!)

A testrészek nevei:

  • the hand, the hands ~ die Hand, die Hände (a kéz, a kezek)
  • the finger, the fingers ~ der Finger, die Finger (az ujj, az ujjak)
  • the nail, the nails ~ der Nagel, die Nägel (a köröm, a körmök)
  • the navel, the navels ~ der Nabel, die Nabel (a köldök, a köldökök)
stb.

Alapvető tulajdonságok:

  • sharp ~ scharf (éles)
  • small ~ schmall (angol: ’kicsi’, német: ’keskeny’)
  • shape ~ schaffen (alak; alakítani, formázni)
  • raw ~ roh (nyers [étel], feldolgozatlan [anyag], kidolgozatlan [folyamat] jelentés mindkét nyelvben)

Érzékszervi érzékelés:

  • cold ~ kalt (hideg)
  • warm ~ warm (meleg
  • growth ~ gross (növekedni / nagy)
  • sweet ~ süß (édes)
  • salted ~ salzig (sós)
  • bitter ~ bitter (keserű)
  • sour ~ sauer (savanyú)
  • cool ~ kühl (hűvös)
  • lukewarm ~ lauwarm (langyos)
stb.

További információk[szerkesztés]