Hannover

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hannover
Neues Rathaus Hannover März 2010.jpg
Hannover címere
Hannover címere
Hannover zászlaja
Hannover zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Alsó-Szászország
Kerület Hannover
Járás szabad város
Alapítás éve950
Polgármester Belit Onay[1] (Szövetség ’90/Zöldek)
Irányítószám 30159–30659
Körzethívószám 511
Rendszám H
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség542 668 fő (2020. dec. 31.)[2] +/-
Népsűrűség2527 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság55 m
Terület204,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hannover (Németország)
Hannover
Hannover
Pozíció Németország térképén
é. sz. 52° 22′, k. h. 9° 44′Koordináták: é. sz. 52° 22′, k. h. 9° 44′
Hannover (Alsó-Szászország)
Hannover
Hannover
Pozíció Alsó-Szászország térképén
Elhelyezkedése szabad város térképén
Elhelyezkedése szabad város térképén
Hannover weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hannover témájú médiaállományokat.

Hannover (IPA: haˈnoːfɐ, Hallgat hallgat), régi magyar neve: Hannovera, város Németországban, Alsó-Szászország szövetségi tartomány fővárosa. 538 068 lakosa van. Ezzel Németország 13. legnépesebb városa, Észak-Németország 3. legnépesebb városa Hamburg és Berlin után. A város a Leine folyó és annak Ihme mellékfolyójának találkozásánál fekszik, az észak-német síkság déli részén, és a Hannover – Braunschweig – Göttingen – Wolfsburg régió legnagyobb városa.

Mielőtt 1946-ban Alsó-Szászország fővárosává vált, Hannover a Calenberg Hercegség (1636–1692), a hannoveri választófejedelemség (1692–1814), a hannoveri királyság (1814–1866), a hannoveri tartomány fővárosa, a Porosz Királyság (1868–1918), a Porosz Szabad Állam (1918–1946) és Hannover állam (1946) Hannover tartománya volt.

A város a vasútvonalak és az autópályák (Autobahnen) fő átkelőhelye, amely összeköti az európai fővonalakat keletről-nyugatra (Berlin – Ruhr-vidék/ Düsseldorf / Köln) és észak-déli irányban (Hamburg – Frankfurt / Stuttgart / München). A Hannoveri repülőtér a várostól északra, Langenhagenben fekszik, és Németország kilencedik legforgalmasabb repülőtere. A város legnevezetesebb felsőoktatási intézményei a Hannoveri Orvostudományi Egyetem (Medizinische Hochschule Hannover), Németország egyik vezető orvosiskolája, a Klinikum der Medizinischen Hochschule Hannover egyetemi kórházával és a Hannoveri Leibniz Egyetem.

Hannoverben rendezik a világ vezető közlekedési, logisztikai és mobilitási szakkiállítást. Hannover minden évben megrendezi a világ legnagyobb lövészfesztiváljának számító Lövészünnepet („Schützenfest Hannover”) és az „Oktoberfest Hannover”-t. Az IAA Commercial Vehicles bemutató két évenként zajlik a városban. A hannoveri vásártér számos bővítésének köszönhetően a legnagyobb a világon. Hannover minden évben kereskedelmi vásároknak ad otthont, mint például a hannoveri vásárnak és 2018-ig a CeBIT-nek.

Megjegyzendő, hogy német nyelvterületen a város hivatalos neve „Hannover” (két n-nel), addig angolszász nyelvterület szabálya szerint „Hanover” névformában íródik (egy n-nel).

Fekvése[szerkesztés]

A Leine folyó és a Mittelland-csatorna partján található. Vasúti csomópont.

Éghajlata[szerkesztés]

Hannover (1981–2010 , extrém: 1936–2021) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)15,718,924,429,732,235,737,938,133,027,420,716,338,1
Átlagos max. hőmérséklet (°C)4,04,98,913,918,520,923,523,218,913,78,14,513,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−1,1−1,11,23,87,810,813,112,99,96,42,8−0,25,6
Rekord min. hőmérséklet (°C)−24,8−24,3−18,3−7,4−3,20,33,33,3−1,3−7,9−17,1−20,9−24,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)564155405659616957535560661
Havi napsütéses órák száma507110816621620521320014410753391573
Forrás: DWD[3]


Története[szerkesztés]

A 14. század végétől Hanza-város, ezután választófejedelmek fővárosa. A harmincéves háború alatt 1636-ban Calenbergi György herceg itt rendezte be rezidenciáját.

1634 és 1714 között a hannoveri választófejedelemség illetve 1837 és 1866 között a Hannoveri Királyság székvárosa. A második világháború alatt súlyos bombatámadások érték. A legnagyobb pusztítást az 1943. október 9-ére virradó éjszaka végrehajtott légitámadás okozta, amikor brit–amerikai kötelékek 216 000 bombát vetettek a városra. 1500 lakos vesztette életét, 4000 lakóház pusztult el, 250 000-en váltak hajléktalanná.[4] A várost az amerikaiak foglalták el 1945. április 10-én. 1946 óta Alsó-Szászország szövetségi tartomány fővárosa.

1988 júniusában e városban tartották az Európai Tanács csúcstalálkozóját.

19.század[szerkesztés]

Miután Napóleon 1803. július 5.-én bevezette az Artlenburgi Egyezményt (Elba Egyezmény), mintegy 35 000 francia katona foglalta el Hannovert. Az egyezmény a hannoveri hadsereg feloszlatását is előírta. III. György, brit király azonban nem ismerte el ezt az egyezményt. Ennek eredményeként nagyszámú hannoveri katona emigrált Nagy-Britanniába, ahol megalakult a király német légiója. Mindössze a hannoveri és a brunswicki csapatok álltak továbbra is szemben Franciaországgal az egész napóleoni háború alatt. A légió később fontos szerepet játszott a Félszigeti háborúban és az 1815-ös Waterloói csatában. Az 1815-ös bécsi kongresszuson a választók Hannovert Hannoveri Királysággá választották. Hannover fővárosa a Leine nyugati partjára terjeszkedett, és azóta jelentősen megnőtt.

1837-ben megszűnt az Egyesült Királyság és Hannover perszonáluniója, mert IV. Vilmosnak csak leány utódja volt, Viktória királynő, aki örökölte az Egyesült Királyság trónját. Hannover trónját azonban csak férfi utód örökölhette. Így Hannover IV. Vilmos öccsének, Ernő Ágost királynak koronája alá került, és önálló királyság maradt az 1866-os porosz–osztrák háborúig, amikor a győztes Porosz Királyság bekebelezte. A háború első összeütközésében, a langensalzai csatában a szász-koburgi és hannoveri csapatok győzelemre számítottak, de a porosz hadsereg idősebb Moltke „katlancsata” haditervét alkalmazta a hannoveri hadsereg megsemmisítése helyett. A teljesen kimerült hannoveri haderő két nappal a csata után megadta magát. A Porosz Királyság annektálta a Hannoveri Királyságot, Hannover városa az új Hannover porosz tartomány fővárosává vált. A bekebelezés ellen a hannoveriek hiába tiltakoztak.

A nép akarata ellenére történt bekebelezés azonban gazdasági téren előnyöket hozott. A Poroszországgal kiéplő új kapcsolatok az üzleti élet fellendüléséhez vezetett. A szabadkereskedelem bevezetése elősegítette a gazdasági növekedést, a „Gründerzeit” (a cégalapítások korszaka) fellendülést jelentett. 1879–1902 között Hannover népessége 87 600-ról 313 940-re nőtt.

1842-ben felavatták az első lóvasutat, és 1893-tól működni kezdett az első városi villamos vonal. 1887-ben a hannoveri Emile Berliner feltalálta a hanglemezt és a gramofont.

Városrészek[szerkesztés]

Hannover 13 körzetre és 51 városrészre oszlik.

Hannover Stadtgliederung.png
  • Mitte
    • 02 Calenberger Neustadt
    • 01 Mitte
    • 09 Oststadt
    • 08 Zoo
  • Vahrenwald-List
    • 10 List
    • 11 Vahrenwald
  • Bothfeld-Vahrenheide
    • 22 Bothfeld
    • 48 Isernhagen-Süd
    • 24 Lahe
    • 21 Sahlkamp
    • 12 Vahrenheide
  • Buchholz-Kleefeld
    • 25 Groß-Buchholz
    • 27 Heideviertel
    • 26 Kleefeld
  • Misburg-Anderten
    • 52 Anderten
    • 50 Misburg-Nord
    • 51 Misburg-Süd
  • Kirchrode-Bemerode-Wülferode
    • 47 Bemerode
    • 28 Kirchrode
    • Kronsberg
    • 53 Wülferode
  • Südstadt-Bult
    • 07 Bult
    • 04 Südstadt
  • Döhren-Wülfel
    • 29 Döhren
    • 32 Mittelfeld
    • 30 Seelhorst
    • 05 Waldhausen
    • 06 Waldheim
    • 31 Wülfel
  • Ricklingen
    • 39 Bornum
    • 42 Mühlenberg
    • 41 Oberricklingen
    • 40 Ricklingen
    • 43 Wettbergen
  • Linden-Limmer
    • 36 Limmer
    • 34 Linden-Mitte
    • 33 Linden-Nord
    • 35 Linden-Süd
  • Ahlem-Badenstedt-Davenstedt
    • 44 Ahlem
    • 38 Badenstedt
    • 37 Davenstedt
  • Herrenhausen-Stöcken
    • 15 Burg
    • 14 Herrenhausen
    • 17 Ledeburg
    • 16 Leinhausen
    • 19 Marienwerder
    • 20 Nordhafen
    • 18 Stöcken
  • Nord
    • 49 Brink-Hafen
    • 13 Hainholz
    • 03 Nordstadt
    • 45 Vinnhorst

Közösségi közlekedés[szerkesztés]

Hannoveri villamos egy föld alatti állomáson

A városban busz és villamos („Stadtbahn” - 'városi vonat'; a belvárosban nagyjából föld alatt, metróként, a külvárosban felszíni villamosként) és az S-Bahn (HÉV) közlekedik. A városban ezek a főutak és autópályák vannak: A 37, A 352, B 3, B 6, B 65, B 217, B 441, B 443 és B 522.

A vasút jelentős szerepet játszik a város életében, a hannoveri főpályaudvar Németország egyik legfontosabb nemzeti- és nemzetközi forgalmi csomópontja. Több ICE, InterCity és nemzetközi járat is van a városban.

A városnak nemzetközi reptere van.

Gazdaság[szerkesztés]

  • Aktív kereskedelmi központ a középkor óta
  • Gépkocsigyártás pl. Volkswagen, Continental
  • Elektromos energiatermelés
  • Vegyipar
  • pénzügyi ágazat pl. Hannover Re, VHV, Talanx

Oktatás[szerkesztés]

Egyetem[szerkesztés]

  • Gottfried Wilhelm Leibniz Universität Hannover

Főiskolák[szerkesztés]

  • Medizinische Hochschule Hannover (MHH)
  • Tierärztliche Hochschule Hannover
  • Evangelische Fachhochschule Hannover
  • Fachhochschule für die Wirtschaft (FHDW)
  • GISMA Business School
  • Hochschule für Musik, Theater und Medien Hannover (HMTMH)

Kultúra[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Ismert emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Belit Onay will Oberbürgermeister für alle sein (német nyelven). NDR, 2019. november 22. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  2. Strukturdaten der Stadtteile und Stadtbezirke 2021 (német nyelven). (Hozzáférés: 2021. augusztus 3.)
  3. Ausgabe der Klimadaten: Monatswerte. [2014. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 21.)
  4. Sven Glagow: 9. Oktober 1943: Hannover in Schutt und Asche (német nyelven). NDR, 2018. október 8. (Hozzáférés: 2018. október 19.)