Nádasdy Ádám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nádasdy Ádám
Nádasdy Ádám.jpg
Született
1947. február 15. (68 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Szülei Nádasdy Kálmán
Foglalkozása nyelvész, költő, műfordító, esszéista, egyetemi tanár
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Kitüntetései

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasdy Ádám témájú médiaállományokat.

Nádasdy Ádám (Budapest, 1947. február 15. – ) magyar nyelvész, költő, műfordító, esszéista, egyetemi tanár.

Oktatás, kutatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nádasdy Ádám a nyelvtudomány kandidátusa (1994). 1970-ben szerzett diplomát az ELTE angol–olasz szakán, 1972 óta az ELTE Bölcsészettudományi Karának angol nyelvészeti tanszékén tanít, 1997-től 2003-ig tanszékvezető; Széchenyi-ösztöndíjas. Szakterülete az angol nyelvészet – különösen a hangtan –, illetve a nyelvtörténet és germanisztika, valamint a magyar hangtan. 2004-ben a Zuger Kulturstiftung Alapítványtól egy féléves berlini ösztöndíjat nyert. 2006-ban az ELTE BTK-n habilitált. 2012-ben egyetemi tanárrá nevezték ki.

Elvégzett két szakjának nyelve (angol, olasz) mellett németül és franciául beszél.[1][2]

Nyelvi ismeretterjesztés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kutatás és oktatás mellett a Magyar Narancs nyelvi ismeretterjesztő cikksorozatának, a Modern Talkingnak is szerzője; a 100. rész 2007 márciusában jelent meg.[3] 2003 novemberében a Mindentudás Egyetemén tartott előadást Miért változik a nyelv? címmel.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több kötetben jelentek meg versei. 1990-ben Déry Tibor-jutalommal, 1993-ban Graves-díjjal, 2000-ben Füst Milán-díjjal tüntették ki. 2003-ban megkapta a Budapestért díjat „a magyar nyelvről való korszerű, tudományos igényű gondolkodás terjesztésében végzett eredményes munkájáért és műfordításaiért”, valamint a Szépíró Díjat, 2005-ben pedig a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal jutalmazták „költői és bátor szellemű műfordítói munkásságáért”.

Színdarab-fordításait – köztük Shakespeare-drámákat, l. alább – több színház játszotta. Oscar Wilde Bunburyjének fordítását (Szilárdnak kell lenni alcímmel) a Radnóti Színház mutatta be 2002-ben.[4][5] Az Operában a 2009/2010-évadtól kezdve az ő fordításából készült feliratokkal játsszák a Figaro házasságát,[6] a budapesti Radnóti Színház és a szombathelyi Weöres Sándor Színház pedig szintén Nádasdy Ádám friss fordításában játssza 2011 februárjától, ill. márciusától G. B. Shaw Pygmalionját.[7]

Jelenleg Dante Isteni színjátékának fordításán dolgozik.[8][9][10] A Paradicsom és a Pokol már elkészült (az előbbi első énekét 2000-ben adták ki; az utóbbi pedig részletekben jelent meg a Műútban), s a Purgatórium néhány énekének fordítása van még hátra.[11]

Ritkán használt írói álneve: Graff Miklós.[12]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyelvi ismeretterjesztő munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hárompercesek a nyelvről (Kálmán Lászlóval, 1999, ISBN 9633796482)
  • Ízlések és szabályok (Írások nyelvről, nyelvészetről, 1990–2002) (2003, ISBN 9631423077)
  • Prédikál és szónokol (a 2003 és 2007 közt megjelent nyelvészeti tárgyú írásainak gyűjteménye, 2008, ISBN 9789631426397)

Verseskötetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Shakespeare-fordításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az utóbbi négy fordítás egy kötetben: Drámák, Magvető, Bp. 2001, ISBN 9631422186; Magvető, Bp. 2007, ISBN 9631425789
Az utóbbi négy fordítás egy kötetben: Drámák II., Magvető, Bp. 2008, ISBN 978-963-14-2606-9
  • Lear király Megjelent a Színház c. folyóirat 2010. júliusi számának mellékleteként.

Tankönyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Angol kiejtési gyakorlatok a gimnázium I–IV. osztálya számára (1987, ISBN 963180383X; 1990, ISBN 9631830624)
  • Practice book in English phonetics and phonology (2003, ISBN 9631945650)
  • Background to English pronunciation (2006, ISBN 9631957918) – az 1994 óta több kiadásban megjelent, azonos című egyetemi jegyzet bővített anyaga
Nyelvtudományi publikációs jegyzéke a Mindentudás Egyetemének oldalán érhető el (2003-ig, az előadás időpontjáig bezárólag)

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja Nádasdy Kálmán világhírű magyar rendező, édesanyja Birkás Lilian opera-énekesnő. Párjával, Márkkal bejegyzett élettársi kapcsolatban él.[15]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nádasdy: A magyar nem nehéz (Origó, 2003. november 26.)
  2. Munka közben dolgozni (Litera, 2010. augusztus 17.)
  3. Megmondtam százszor
  4. Oscar Wilde: Bunbury
  5. Bunbury-sajtófigyelő, Radnóti Színház
  6. Cikk az Opera honlapján
  7. Nádasdy Ádám újrafordította Shaw Pygmalionját (Nyest, 2010. december 28.)
  8. „Tizennégyezer sor nem lehet végig szép” – Nádasdy Ádám az Isteni színjáték újrafordításáról (Narancs XX. évf., 49. szám – 2008-12-04)
  9. A Kossuth rádió 2008. december 21-ei Esti séta c. műsora (18:04–18:59, kb. 27–36. perc)
  10. Az új Dante mindjárt gyomorszájon vág (Origó, 2011. április 1.)
  11. Nádasdy Ádám: „Nagyon hülyék a fiatalok” (Népszabadság, 2014. augusztus 10.) – ekkor három ének volt készen belőle
  12. Kötelességem előjönni -- Interjú Nádasdy Ádámmal Mások, 2005. június
  13. Ismertető az Örkény Színház honlapján
  14. Az Örkény Színházban Vízkereszt, vagy bánom is én, vagy amit akartok, vagy… címmel is játszották: ismertető a honlapjukon
  15. HVG: Vasfüggöny – Nádasdy Ádám nyelvtudós, költő igazságosságról, identitásról

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyelvészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]