Nádasdy Ádám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nádasdy Ádám
Nádasdy Ádám (Stekovics Gáspár).jpg
Született 1947. február 15. (76 éves)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Gyermekei két gyermek
SzüleiBirkás Lilian
Nádasdy Kálmán
Foglalkozása
  • nyelvész
  • költő
  • fordító
  • egyetemi oktató
  • leíró nyelvész
Iskolái
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasdy Ádám témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nádasdy Ádám (Budapest, 1947. február 15. –) magyar nyelvész, költő, műfordító, esszéista, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Angol–Amerikai Intézet oktatója.

Oktatás, kutatás[szerkesztés]

Nádasdy Ádám a Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd 1970-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar angol–olasz szakán.[2] Két évig volt gimnáziumi tanár, majd 1972-től 2018-ig az ELTE Bölcsészettudományi Karon angol nyelvészeti tanszékén tanított, 1997-től 2003-ig tanszékvezető; Széchenyi István-ösztöndíjas.[2] A nyelvtudományok kandidátusa (1994). Szakterülete az angol nyelvészet – különösen a hangtan –, illetve a nyelvtörténet és germanisztika, valamint a magyar hangtan. 2004-ben a Zuger Kulturstiftung Alapítványtól egy féléves berlini ösztöndíjat nyert. 2006-ban az ELTE BTK-n habilitált. 2012-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, 2017-től professor emeritus.

Elvégzett két szakjának nyelve (angol, olasz) mellett németül és franciául beszél.[3][4]

Nyelvi ismeretterjesztés[szerkesztés]

A kutatás és oktatás mellett a Magyar Narancs nyelvi ismeretterjesztő cikksorozatának, a Modern Talkingnak is szerzője; a 100. rész 2007 márciusában jelent meg.[5] 2003 novemberében a Mindentudás Egyetemén tartott előadást Miért változik a nyelv? címmel. Kálmán Lászlóval együtt szerkesztője a Klubrádió Szószátyár című műsorának.[6]

Irodalom[szerkesztés]

Szilágyi Lenke felvétele

Több kötetben jelentek meg versei. 1990-ben Déry Tibor-jutalommal, 1993-ban Robert Graves-díjjal, 2000-ben Füst Milán-díjjal tüntették ki. 2003-ban megkapta a Budapestért díjat „a magyar nyelvről való korszerű, tudományos igényű gondolkodás terjesztésében végzett eredményes munkájáért és műfordításaiért”, valamint a Szépíró-díjat, 2005-ben pedig a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal jutalmazták „költői és bátor szellemű műfordítói munkásságáért”.

Színdarab-fordításait – köztük Shakespeare-drámákat, l. alább – több színház játszotta. Oscar Wilde Bunburyjének fordítását (Szilárdnak kell lenni alcímmel) a Radnóti Színház mutatta be 2002-ben.[7][8] Az Operában a 2009/2010-évadtól kezdve az ő fordításából készült feliratokkal játsszák a Figaro házasságát,[9] a budapesti Radnóti Színház és a szombathelyi Weöres Sándor Színház pedig szintén Nádasdy Ádám friss fordításában játssza 2011 februárjától, ill. márciusától G. B. Shaw Pygmalionját.[10]

2016-ban jelent meg[11] Dante Isteni színjátékáról készített fordítása.[12][13][14][15] Pokol-fordítását korábban részletekben közölte a Műút folyóirat.

2019-ben jelent meg kötete, amelyben mai magyar nyelvre ültette át prózában a Bánk bán eredeti szövegét, s ezt az eredetivel együtt közli (ISBN 9789631438437). „A Bánk bán nyelve (…) a maga korában sem aratott osztatlan sikert. Már akkor régiesnek hatott, helyenként – épp a verselés miatt – mesterkéltnek, mondatai olykor döcögősnek. Arany János az olvasás során talált számára is érthetetlen fordulatokat, Vörösmarty a színházban ülve nem értett meg minden drámai helyzetet” – írja recenziójában Schiller Mariann.[16]

Ritkán használt prózaírói álneve: Graff Miklós.[17]

Művei[szerkesztés]

Nyelvi ismeretterjesztő munkái[szerkesztés]

Verseskötetei[szerkesztés]

Esszé- és novelláskötetei[szerkesztés]

  • Kováts Kriszta–Nádasdy Ádám: Budapest bámészko. Budapesti legendák; Fábri Péter dalszövegeivel; Kossuth, Bp., 2014 + CD ISBN 9789630979719
  • A vastagbőrű mimóza. Írások melegekről, melegségről. Magvető, Bp., 2015 ISBN 9789631432510
  • 100 év – 100 kép – 100 gondolat. 1890–1989. Kossuth, Bp., 2020 ISBN 9789635440689
  • A szakállas Neptun. Magvető, Bp., 2020 ISBN 9789631440195
  • A csökkenő költőiség. Tanulmányok, beszélgetések Shakespeare és Dante fordításáról; Magvető, Bp., 2021 ISBN 9789631441246

Shakespeare-fordításai[szerkesztés]

Tankönyvei[szerkesztés]

  • Angol kiejtési gyakorlatok a gimnázium I–IV. osztálya számára (1987, ISBN 963180383X; 1990, ISBN 9631830624)
  • Practice book in English phonetics and phonology (2003, ISBN 9631945650)
  • Background to English pronunciation (2006, ISBN 9631957918) – az 1994 óta több kiadásban megjelent, azonos című egyetemi jegyzet bővített anyaga

Nyelvtudományi publikációs jegyzéke a Mindentudás Egyetemének oldalán érhető el (2003-ig, az előadás időpontjáig bezárólag)

Díjai[szerkesztés]

Magánélete[szerkesztés]

Édesapja Nádasdy Kálmán világhírű magyar rendező, édesanyja Birkás Lilian opera-énekesnő.[2] Két lánya és öt unokája van.[2] Párjával, a baleseti ortopédsebész Márkkal bejegyzett élettársi kapcsolatban él,[23] Angliában pedig összeházasodtak.[24][2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ 21841, https://port.hu/jump/person-21841, 2020. június 19.
  2. ↑ a b c d e Puszta Dóra: Portré: Nádasdy Ádám nyelvész, tanár, költő, műfordító. HVG, 21. sz. (2020. máj. 21.) 58. o. ISSN 1217-9647
  3. ↑ Nádasdy: A magyar nem nehéz (Origó, 2003. november 26.)
  4. ↑ Munka közben dolgozni (Litera, 2010. augusztus 17.)
  5. ↑ Megmondtam százszor
  6. ↑ Szószátyár. klubradio.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 8.)
  7. ↑ Oscar Wilde: Bunbury. [2008. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 27.)
  8. ↑ Bunbury-sajtófigyelő, Radnóti Színház
  9. ↑ Cikk az Opera honlapján. [2012. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 26.)
  10. ↑ Nádasdy Ádám újrafordította Shaw Pygmalionját (Nyest, 2010. december 28.)
  11. ↑ ISBN 9789631433791
  12. ↑ Interjú:„Tizennégyezer sor nem lehet végig szép” – Nádasdy Ádám az Isteni színjáték újrafordításáról Archiválva 2020. március 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (Narancs XX. évf., 49. szám – 2008-12-04)
  13. ↑ Az új Dante mindjárt gyomorszájon vág (Origó, 2011. április 1.)
  14. ↑ Nádasdy Ádám: „Nagyon hülyék a fiatalok” (Népszabadság, 2014. augusztus 10.)
  15. ↑ Dante: Isteni színjáték magyar fordításának nyelvészeti kérdései – a fordító előadása az ELTE-n
  16. ↑ Magyarról magyarra – egy dráma túlélési esélyei (Revizoronline.com)
  17. ↑ LMBT történeti hónap
  18. ↑ Ismertető az Örkény Színház honlapján. [2007. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 26.)
  19. ↑ Az Örkény Színházban Vízkereszt, vagy bánom is én, vagy amit akartok, vagy… címmel is játszották: ismertető a honlapjukon Archiválva 2006. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
  20. ↑ Nádasdy Ádám beszéde a Moholy-Nagy-díj átadásán Archiválva 2017. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (MOME.hu)
  21. ↑ Nádasdy Ádám az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa (KönyvesBlog)
  22. ↑ Tompa és Nádasdy kap Merítés-díjat. (Hozzáférés: 2021. szeptember 29.)
  23. ↑ HVG: Vasfüggöny – Nádasdy Ádám nyelvtudós, költő igazságosságról, identitásról. [2013. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 11.)
  24. ↑ [1]

További információk[szerkesztés]

Nyelvészet[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Egyéb[szerkesztés]

ELTE BTK Angol–Amerikai Intézet
Tanszékvezetők (1886–1994)
Igazgatók (1994–)
Oktatók/Kutatók
Egykori oktatók/kutatók
Kiadványok
Egyesületek
Konferenciák
  • Össznyelvész
William Shakespeare
Művei
Komédiák
Tragédiák
Királydrámák
Regényes színművek
Keserűkomédiák
Lírai művek
Szereplők és
előképeik
Hw-shakespeare.png
Kapcsolódó
cikkek
Élete
Fordítók
Kutatói
Szervezetek
Egyéb
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nádasdy_Ádám&oldid=25901789”