Ugrás a tartalomhoz

Nádasdy Ádám

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nádasdy Ádám
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Született1947. február 15.[1]
Budapest[2]
Elhunyt2026. március 29. (79 évesen)[3][4]
Állampolgárságamagyar
Gyermekeikét gyermek
SzüleiBirkás Lilian
Nádasdy Kálmán
Foglalkozása
Tisztségeprofessor emeritus (2017–)
Iskolái
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető[5]

A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasdy Ádám témájú médiaállományokat.

Nádasdy Ádám (Budapest, 1947. február 15.2026. március 29.) magyar nyelvész, költő, műfordító, esszéista, irodalmár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Angol–Amerikai Intézetének oktatója.

Édesapja Nádasdy Kálmán világhírű magyar rendező, édesanyja csehországi osztrák Birkás Lilian opera-énekesnő.[6] Anyai nagyanyja adriai születésű, unokáihoz németül beszélő olasz–osztrák származású volt.[7] Két lánya és öt unokája van.[6] Párjával, a baleseti ortopédsebész Patczai Márkkal bejegyzett élettársi kapcsolatban élt,[8] Angliában házasodtak össze.[6][9]

Nádasdy Ádám a Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd 1970-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar angol–olasz szakán.[6] Két évig volt gimnáziumi tanár, majd 1972-től 2018-ig az ELTE Bölcsészettudományi Kar angol nyelvészeti tanszékén tanított, 1997-től 2003-ig tanszékvezető; Széchenyi István-ösztöndíjas.[6] A nyelvtudományok kandidátusa (1994). Szakterülete az angol nyelvészet – különösen a hangtan –, illetve a nyelvtörténet és germanisztika, valamint a magyar hangtan. 2004-ben a Zuger Kulturstiftung Alapítványtól egy féléves berlini ösztöndíjat nyert. 2006-ban az ELTE BTK-n habilitált. 2012-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, 2017-től professor emeritus volt.

Anyanyelvének a magyart tartotta: édesanyja németül ringatta, magyarul később a másodlagos szocializációs színtéren tanult meg. Elvégzett két egyetemi szakjának nyelvén kívül (angol, olasz) még franciául[7][10][11] és (osztrák édesanyja révén anyanyelvi szinten) németül beszélt.[12][13][14]

Nyelvi ismeretterjesztés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kutatás és oktatás mellett a Magyar Narancs nyelvi ismeretterjesztő cikksorozatának, a Modern Talkingnak is szerzője; a 100. rész 2007 márciusában jelent meg.[15] 2003 novemberében a Mindentudás Egyetemén tartott előadást Miért változik a nyelv? címmel. Kálmán Lászlóval együtt szerkesztője volt a Klubrádió Szószátyár című műsorának.[16]

Szilágyi Lenke felvétele

Több kötetben jelentek meg versei. 1990-ben Déry Tibor-jutalommal, 1993-ban Robert Graves-díjjal, 2000-ben Füst Milán-díjjal tüntették ki. 2003-ban megkapta a Budapestért díjat „a magyar nyelvről való korszerű, tudományos igényű gondolkodás terjesztésében végzett eredményes munkájáért és műfordításaiért”, valamint a Szépíró-díjat, 2005-ben pedig a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal jutalmazták „költői és bátor szellemű műfordítói munkásságáért”.

Színdarabfordításait – köztük Shakespeare-drámákat – l. alább –, több színház játszotta. Oscar Wilde Bunburyjének fordítását (Szilárdnak kell lenni alcímmel) a Radnóti Színház mutatta be 2002-ben.[17][18] Az Operában a 2009/2010-évadtól kezdve az ő fordításából készült feliratokkal játsszák a Figaro lakodalmát,[19] a budapesti Radnóti Színház és a szombathelyi Weöres Sándor Színház pedig szintén Nádasdy Ádám friss fordításában játssza 2011 februárjától, ill. márciusától G. B. Shaw Pygmalionját.[20]

2016-ban jelent meg[21] Dante Isteni színjátékáról készített fordítása.[22][23][24][25] Pokol-fordítását korábban részletekben közölte a Műút folyóirat.

2019-ben jelent meg kötete, amelyben mai magyar nyelvre ültette át prózában a Bánk bán eredeti szövegét, s ezt az eredetivel együtt közli (ISBN 9789631438437). „A Bánk bán nyelve (…) a maga korában sem aratott osztatlan sikert. Már akkor régiesnek hatott, helyenként – épp a verselés miatt – mesterkéltnek, mondatai olykor döcögősnek. Arany János az olvasás során talált számára is érthetetlen fordulatokat, Vörösmarty a színházban ülve nem értett meg minden drámai helyzetet” – írja recenziójában Schiller Mariann.[26] Hasonló – az eredeti szöveg mellett mai magyarra ültetett, magyarázattal ellátott – kiadásban jelent meg 2022-ben a Csongor és Tünde (ISBN 9789631442274), 2023. augusztusban pedig Az ember tragédiája hasonló prózai fordítása.[27]

Ritkán használt prózaírói álneve: Graff Miklós.[28]

Nyelvi ismeretterjesztő munkái

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Esszé- és novelláskötetei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Kováts Kriszta–Nádasdy Ádám: Budapest bámészko. Budapesti legendák; Fábri Péter dalszövegeivel; Kossuth, Budapest, 2014 + CD ISBN 9789630979719
  • A vastagbőrű mimóza. Írások melegekről, melegségről. Magvető, Budapest, 2015 ISBN 9789631432510
  • 100 év – 100 kép – 100 gondolat. 1890–1989. Kossuth, Budapest, 2020 ISBN 9789635440689
  • A szakállas Neptun. Magvető, Budapest, 2020 ISBN 9789631440195
  • A csökkenő költőiség. Tanulmányok, beszélgetések Shakespeare és Dante fordításáról; Magvető, Budapest, 2021 ISBN 9789631441246
  • Hordtam az irhámat; Magvető, Budapest, 2023 ISBN 9789631443066
  • Londoni levelek, 2020–2024; Magvető, Budapest, 2025

Shakespeare-fordításai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Veiszer Alinda így reagált a halálhírére: „Ez az ember volt a nagybetűs POLGÁR. Róla lehetne mintázni a kedvességet, az eleganciát, a tartást, az elvek következetes számonkérését, és közben az önkritikára való képességet is.”[37]
  • Várszegi Asztrik: „Tisztelettel és hálával gondolok Nádasdy Ádámra. Tudásának derűje, szerénysége és embersége sokunkat gazdagított. Életművéhez különösen is illik a reményteljes, alázatos dantei hang. Hiszem, hogy akinek életét a szeretet formálta, azt most az a Szeretet fogadja be, »mely mozgat napot és minden csillagot«, »és része lehet az örök világosság örömében«.” [38]
  1. "PIM-névtér". Hozzáférés: 2023. november 1..
  2. "PIM-névtér". Hozzáférés: 2020. június 19..
  3. "Meghalt Nádasdy Ádám". 444.hu. Magyar Jeti Zrt. Hozzáférés: 2026. március 30..
  4. "www.facebook.com/663508769/posts/10164424234108770/".
  5. "24.hu/kultura/2026/04/16/nadasdy-adam-temetes-grecso-krisztian/".
  6. 1 2 3 4 5 Puszta Dóra: Portré: Nádasdy Ádám nyelvész, tanár, költő, műfordító. HVG, 21. sz. (2020. május 21.) 58. o. ISSN 1217-9647
  7. 1 2 Mátraházi Zsuzsa: Futni hagyni. HVG, XLV. évf. 27. sz. (2023. július 6.) 42–43. o.
  8. "HVG: Vasfüggöny – Nádasdy Ádám nyelvtudós, költő igazságosságról, identitásról". 2013. február 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. február 11..
  9. Nádasdy: A magyar nem nehéz Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (Origó, 2003. november 26.)
  10. Munka közben dolgozni (Litera, 2010. augusztus 17.)
  11. 10 érdekesség a friss Aegon-díjas Nádasdy Ádámról
  12. „Jobb, ha tőlem tudják: megöregedtem”
  13. A magyar nem nehéz, 4. o.
  14. Megmondtam százszor
  15. "Szószátyár". klubradio.hu. Hozzáférés: 2019. szeptember 8..
  16. "Oscar Wilde: Bunbury". 2008. október 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. augusztus 27..
  17. Bunbury-sajtófigyelő, Radnóti Színház
  18. "Cikk az Opera honlapján". 2012. március 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. augusztus 26..
  19. Nádasdy Ádám újrafordította Shaw Pygmalionját (Nyest, 2010. december 28.)
  20. ISBN 9789631433791
  21. Interjú:„Tizennégyezer sor nem lehet végig szép” – Nádasdy Ádám az Isteni színjáték újrafordításáról Archiválva 2020. március 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (Narancs XX. évf., 49. szám – 2008-12-04)
  22. Az új Dante mindjárt gyomorszájon vág (Origó, 2011. április 1.)
  23. Nádasdy Ádám: „Nagyon hülyék a fiatalok” (Népszabadság, 2014. augusztus 10.)
  24. Dante: Isteni színjáték magyar fordításának nyelvészeti kérdései – a fordító előadása az ELTE-n
  25. Magyarról magyarra – egy dráma túlélési esélyei (Revizoronline.com)
  26. Nádasdy Ádám: Képesek a szájukra venni, hogy „gyermekvédelem”, nem félnek az Istentől? (24.hu, 2023.08.10.)
  27. LMBT történeti hónap
  28. "Ismertető az Örkény Színház honlapján". 2007. január 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2006. október 26..
  29. Az Örkény Színházban Vízkereszt, vagy bánom is én, vagy amit akartok, vagy… címmel is játszották: ismertető a honlapjukon Archiválva 2006. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
  30. "Nívódíjak 2011".
  31. Nádasdy Ádám beszéde a Moholy-Nagy-díj átadásán Archiválva 2017. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (MOME.hu)
  32. Nádasdy Ádám az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa (KönyvesBlog)
  33. "Tompa és Nádasdy kap Merítés-díjat". Hozzáférés: 2021. szeptember 29..
  34. "Életműdíjat kap Nádasdy". kulter.hu. 2021. december 14.
  35. "Átadták a Szinva Irodalmi Díjat". Boon.hu.
  36. Veiszer Alinda Facebook-posztja
  37. Lengyel László: Mostantól minden más lesz (Népszava)

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]