É. Kiss Katalin
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
É. Kiss Katalin | |
Született | 1949. május 31. (75 éves) Debrecen |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Zétényi Tamás |
Gyermekei | három gyermek: András, Tamás, Zsófia |
Szülei | É. Kiss Sándor Égerházi Juliánna |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Kossuth Lajos Tudományegyetem (1967–1972) |
Kitüntetései |
|
É. Kiss Katalin (Debrecen, 1949. május 31. –) Széchenyi- és Bolyai-díjas magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A generatív nyelvelmélet és a magyar mondattan neves kutatója. A Kossuth Lajos Tudományegyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egykori oktatója.
Életpályája
[szerkesztés]1967-ben érettségizett, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–angol szakos hallgatója volt. 1972-ben szerzett középiskolai tanári diplomát. 1973-ban védte meg egyetemi (bölcsész)doktori disszertációját. Diplomájának megszerzése után a Kossuth Lajos Tudományegyetem Angol Tanszékén kapott tanársegédi állást. 1979-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Angol Tanszékén oktatott adjunktusként, majd docensként. 1986 óta az MTA Nyelvtudományi Intézet kutatója, 1991-től tudományos tanácsadó, majd kutatóprofesszor, 2019 óta professor emeritus. 2007-2019 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Elméleti Nyelvészet Tanszékének egyetemi tanára, az egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájának vezetője. 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjas, 2001-ben Charles Simonyi ösztöndíjas volt. 1975–1976-ban a Montreali Egyetemen dolgozott. Az 1985–86-os tanévet Sloan-ösztöndíjasként a Massachusetts Institute of Technology-n, az 1992-93-as tanévet Melon-ösztöndíjasként a stanfordi Center for Advanced Study-ban töltötte. 1988-ban a Stuttgarti Egyetemen, 2006-ban a Potsdami Egyetemen volt vendégtanár.
1979-ben védte meg kandidátusi, 1991-ben akadémiai doktori értekezését. 2005-ben az Európai Akadémia tagjává, 2007-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2013-ban rendes tagjává, 2021-ben a Brit Akadémia levelező tagjává választották. 1992 óta tagja a The Linguistic Review szerkesztőbizottságának, és tagja volt a Nyelvtudományi Közlemények (1985-1990), az Acta Linguistica Hungarica (1998-2009), valamint a Natural Language and Linguistic Theory (2008-2012) szerkesztőbizottságának. 2001-2024 között a Theoretical Linguistics társszerkesztője, 2009-2019 között az Acta Linguistica Hungarica/Acta Linguistica Academica szerkesztője.
2003-ban Péntek Jánossal közösen létrehozta az erdélyi Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesületet és az egyesület magyarországi alapítványát.
Kutatási területei a generatív nyelvelmélet, valamint a magyar és uráli szinkrón és diakrón mondattan. Több mint 270 tudományos publikáció szerzője. Nyelvészeti munkásságát 2017-ben a Bolyai János alkotói díjjal ismerték el, ezzel ő az első nő, aki ilyen magas elismerést kaphatott.[1]
Családja
[szerkesztés]Édesapja É. Kiss Sándor nyelvész. Férje Zétényi Tamás, házasságukból két fiúgyermek: András és Tamás, valamint egy leánygyermeke, Zsófia született.[2]
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Gombocz Zoltán-díj (1985, Nyelvtudományi Társaság)
- New Europe Prize (1994, Princeton)
- Palladium díj (2004)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2009)
- Széchenyi-díj (2011)
- Prima díj (2015)
- Bolyai János alkotói díj (2017)
Könyvei:
[szerkesztés]- Shakespeare szonettjei Magyarországon (1975) Budapest: Akadémiai Kiadó.
- A magyar mondatszerkezet generatív leírása (1983) Budapest: Akadémiai Kiadó.
- Configurationality in Hungarian (1987) Dordrecht: Kluwer.
- The syntactic structure of Hungarian (szerk., társszerk. Kiefer Ferenc) (1994) San Diego: Academic Press.
- Discourse Configurational Languages (szerk.) (1995) Oxford: Oxford University Press.
- É. Kiss Katalin, Kiefer Ferenc, Siptár Péter: Új magyar nyelvtan (1998) Budapest: Osiris.
- Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és a nyelvtörténet köréből (szerk., társszerk. Bakró-Nagy Marianne, Bánréti Zoltán) (2001) Budapest: Osiris.
- The Syntax of Hungarian (2002) Cambridge: Cambridge University Press.
- Anyanyelvünk állapotáról (2004) Budapest: Osiris.
- Verb clusters. A study of Hungarian, German and Dutch (szerk., társszerk. Henk van Riemsdijk) (2004) Amsterdam–Philadelphia: John Benjamins. (Linguistik aktuell)
- Event Structure and the Left Periphery (szerk.) (2006) Dordrecht: Springer.
- Adverbs and Adverbial Adjuncts at the Interfaces (szerk.) (2009) Berlin: Mouton de Gruyter.
- Nyelvelmélet és diakrónia 1-3. (társszerk.) (2011, 2014, 2017) Budapest - Piliscsaba: PPKE BTK.
- Nyelvelmélet és dialektológia 1-4. (társszerk.) (2009, 2012, 2015, 2018) Budapest - Piliscsaba: PPKE BTK.
- Nyelvelmélet és kontaktológia 1-4. (társszerk.) (2010, 2013, 3017, 2020) Budapest - Piliscsaba: PPKE BTK.
- The evolution of functional left peripheries in Hungarian syntax (szerk.) (2014) Oxford: Oxford University Press. (Oxford studies in diachronic and historical linguistics)
- Magyar generatív történeti mondattan (szerk.) 2014. Budapest: Akadémiai Kiadó.
- Syntax of Hungarian: Postpositions and Postpositional Phrases (szerk., társszerk. Hegedűs Veronika) (2021) Amsterdam: Amsterdam University Press
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ InfoRádió: É.Kiss Katalin nyelvész kapta az idei Bolyai-díjat. InfoRádió, 2017. április 23. [2017. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 23.)
- ↑ Lásd Hermann Péter (főszerk.): Ki kicsoda 2000 2, Greger-Biográf Kiadó, Budapest, 433, 1999.
Források
[szerkesztés]- MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 283. old., ISSN 1787-288X
- Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján, publikációs listával
- Életrajz az MTA Nyelvtudományi Intézet oldalán
- Adatlap az Országos Doktori Tanács honlapján
- „Nem hiszem, hogy vannak könnyebb és nehezebb nyelvek” – interjú É. Kiss Katalin akadémikussal, a Bolyai-díj idei kitüntetettjével, mta.hu, 2017. május 3.