Bartos Huba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bartos Huba
Életrajzi adatok
Született 1966. november 15.
Pécs
Állampolgárság magyar magyar
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterület nyelvészet, sinológia
Kutatási terület morfológia, szintaxis, kínai szintaxis
Tudományos fokozat PhD (2000)
Munkahelyek
ELTE BTK Távol-keleti Intézet (Kínai Tanszék) docens
MTA Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatárs
Szakmai kitüntetések
Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2014)

Bartos Huba (Pécs, 1966. november 15. - ) nyelvész, orientalista, sinológus, az ELTE BTK Távol-keleti Intézet Kínai Tanszékének docense, valamint az MTA Nyelvtudományi Intézet főmunkatársa. (Kínai neve: pinjin hangsúlyjelekkel: Bāo Fǔbó; magyar népszerű: Pao Fu-po; kínaiul: 包甫博.)

Pályafutása[szerkesztés]

Bartos Huba 1992-ben szerzett bölcsész diplomát az ELTE BTK angol–kínai szakán, majd 1995-ben az elméleti nyelvészet szakon is.

2000-ben szerzett Ph.D. fokozatot (summa cum laude; ELTE elméleti nyelvészet) a Morfoszintaxis és interpretáció: A magyar inflexiós jelenségek szintaktikai háttere című disszertációjával.

1992–től az MTA Nyelvtudományi Intézetében dolgozik, kezdetben ösztöndíjas kutatóként, majd tudományos segédmunkatársként (1998-tól), tudományos munkatársként (2000-től), és 2002-től mint tudományos főmunkatárs.

1997-től az ELTE BTK Orientalisztikai Intézet Kelet-ázsiai Tanszékén tanársegéd, majd 2000-től ugyanitt adjunktus, 2006-tól pedig docensként dolgozik.

2003–tól 2004-ig az MTA Nyelvtudományi Intézet tudományos titkára volt.

2014-ben Az OTKA Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégiumának titkáraként folytatott példaértékű tevékenysége elismeréseként, továbbá a társadalom- és bölcsészettudományi alapkutatásokat támogató, széles körű tudományszervező munkájáért a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki.[1]

Jelentősebb publikációi[szerkesztés]

Magyarul[szerkesztés]

  • Kínai-magyar szótár. Balassi Kiadó, Budapest 1998. (Hamar Imrével közösen.)
  • ‘Az inflexiós jelenségek szintaktikai háttere’. Strukturális magyar nyelvtan 3. – Morfológia (szerk. Kiefer F., Akadémiai Kiadó, Bp.; 2000), 653–762.
  • ‘Az alanyi és a tárgyas ragozásról’. A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei IV. (szerk. Büky L. és Maleczki M., JATE, Szeged, 2000), 153–170.
  • ‘Mutatónévmási módosítók a magyar főnévi szerkezetekben: egyezés vagy osztozás?’ Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és a nyelvtörténet köréből (szerk. Bakró-Nagy M., Bánréti Z., É. Kiss K., Osiris, Bp., 2001) 19–41.
  • ‘Van-e alany a kínaiban?’ Hamar I. és Salát G. (szerk.), Kínai nyelv és irodalom. Tanulmányok Csongor Barnabás 80. születésnapjára. (Balassi Kiadó, Budapest, 2003), 13–37.
  • ‘Mód és modalitás a magyar mondattanban’. Nyelvtudományi Közlemények 105 (2008): 80–103
  • Új irányok és eredmények a mondattani kutatásban; szerk. Bartos Huba; Akadémiai, Bp., 2011

Angolul[szerkesztés]

  • ‘New? Old? Newly Old? – The Usage of Recently Changed Street and Square Names in Budapest’. Studies in Applied Linguistics I. (szerk. Hunyadi László, KLTE, Debrecen, 1994) 17–32.
  • ‘Licensing the BA-phrase in Chinese’. Papers in the Theory of Grammar: 236–261 (szerk. Bánréti Z., MTA NyTI, Budapest, 1994)
  • ‘When OT Meets LLF: Multiple Wh-questions and Optimality Theory’. The Even Yearbook 1994: 1–19 (szerk. Varga L., ELTE BTK Angol-Amerikai Intézet, 1994)
  • ‘Objective Agreement Licensing in Hungarian’. Docsymp: Proceedings of the Graduate Students’ 1st Linguistic Symposium / Working Papers in the Theory of Grammar 4/3: 1–19. (MTA NyTI, 1997)
  • ‘On “Subjective” and “Objective” Agreement in Hungarian’. Acta Linguistica Hungarica 44 (1997): 363–384.
  • ‘The Nature of Object Agreement in Hungarian’. Proceedings of the 21st Annual Penn Linguistics Colloquium, pp. 19–34. (University of Pennsylvania, 1997)
  • ‘Object Agreement in Hungarian: A Case for Minimalism’. The Minimalist Parameter (Selected papers from the Ottawa Linguistics Forum, 21–23 March, 1997), 311–324. (szerk. G. M. Alexandrova & O. Arnaudova, John Benjamins, Amsterdam/Philadelphia, 2001)
  • ‘VP-Ellipsis and Verbal Inflection in Hungarian’. Acta Linguistica Hungarica 47 (2000): 3–23.
  • ‘Affix Order in Hungarian and the Mirror Principle’. Approaches to Hungarian vol. 7. (szerk. Alberti G. és Kenesei I., JATE, Szeged; 2000), 53–70.
  • ‘Coordinate Ellipsis as Phonological Non-Insertion.’ Papers on the Mental Lexicon (szerk. Bartos H., MTA NyTI; 2000), 41–66.
  • ‘Sound-Form Non-Insertion and the Direction of Ellipsis.’ Acta Linguistica Hungarica 48 (2001): 3–24.
  • ‘Topics, quantifiers, subjects in Mandarin Chinese.’ Stafutti, S. (szerk), Papers from the XIII. EACS Conference CD-ROM, \\Authors\Bartos Huba\EACS-Bartos(NUOVO).htm (Università degli Studi di Torino, 2002)
  • ‘On-line morphology: The morphosyntax of Hungarian verbal inflection.’ Junghanns, U. & L. Szucsich (szerk.), Syntactic Structures and Morphological Information (Mouton de Gruyter, Berlin & New York, 2003) 25–56.
  • ‘Root Infinitives’ Kenesei I. & Siptár P. (szerk.), Approaches to Hungarian vol. 8. (Akadémiai Kiadó, Bp., 2002), 13–38.
  • ‘Verbal complexes and morphosyntactic merger.’ É. Kiss K. és H. van Riemsdijk (szerk.), Verb clusters – A study of Hungarian, German and Dutch, (John Benjamins, Amsterdam & Philadelphia, 2004), 395–415.
  • ‘Locating the Subjects in Mandarin Chinese.’ Acta Orientalia Hungarica 56 (2003): 149–172.
  • ‘Conditions on conditional mood’. Acta Linguistica Hungarica 53 (2006): 227–248.
  • ‘The syntax of Hungarian -vA adverbial participles: A single affix with variable merge-in locations.’ É. Kiss K.(szerk.), Adverbs and adverbial adjuncts at the interfaces, (Mouton de Gruyter, Berlin & New York; 2009), 75–101.
  • ‘Hungarian external causatives: Monoclausal but bi-eventive.’ Laczkó T. & C.O. Ringen (szerk.), Approaches to Hungarian vol.12. , (John Benjamins, Amsterdam & Philadelphia, 2011), 1–38.

Hivatkozások[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]