Frank Tibor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Frank Tibor
Frank Tibor.jpg
Született 1948. február 3. (69 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása történész,
egyetemi tanár

Frank Tibor (Budapest, 1948. február 3.) történész, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének egyetemi tanára, az MTA levelező tagja. Az új- és jelenkori egyetemes történelem tanára és kutatója.

Életpályája[szerkesztés]

Frank Tibor 1948-ban született Budapesten.

Tanulmányait történelem-angol szakon a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (1966-1971) és Cambridge-ben (Christ’s College, 1969, Darwin College 1980–81) folytatta. Bölcsészdoktor (1973), a történettudomány kandidátusa (1979), habilitált doktor (1996), a Magyar Tudományos Akadémia doktora (1998), az MTA levelező tagja (2013).

1971-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója, 1997-től az ELTE Amerikanisztika Tanszék professzora, 1994 és 2001, valamint 2006 és 2014 között az ELTE Angol-Amerikai Intézet igazgatója, 2000-től az ELTE Amerikanisztika PhD program vezetője. Egyetemi munkája mellett 1974-75-ben a Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1984-86-ban a művelődési miniszter tudományos titkára is volt.

Az MTA Modern Filológiai Társaságának alapító-főtitkára (1983–1996), majd 2007-ig alelnöke. 1994–2001 között társelnöke, 2004 óta tiszteletbeli elnöke az Amerikanisták Magyarországi Társaságának. 2007-2015 között a Magyar Történelmi Társulat alelnöke, 2015-től a Századok szerkesztőbizottságának elnöke. 1994–2001 között tagja volt a European Association for American Studies igazgatóválasztmányának. Tagja a Magyar Fulbright Bizottság kuratóriumának (1999–2002, 2009–2011, 2013–), elnöke 2010-2011 és 2015–. Tagja a Historical Abstracts (Santa Barbara-Oxford, 1989–93, 2000–), a Nationalities Papers (New York, 1989–2009), a European Journal of American Culture (Nottingham, 1998–), a Polanyiana (Budapest, 1994–), az Appraisal (2010–), az Öt Kontinens (Budapest, 2011–) és a Külügyi Szemle (Budapest, 2011–) tanácsadó testületének, illetve szerkesztő bizottságának. 2008-tól alapító főszerkesztője az ELTE BTK Trefort-kert című magazinjának.

A Royal Historical Society (London) levelező tagja (2006). Frank Hadlerrel (GWZO, Leipzig) 2003 és 2008 között témavezető volt a European Science Foundation “Representations of the National Past in Europe” c. programjában (“Overlapping National Histories” c. team); az ebből elkészült nemzetközi tanulmánykötet a Palgrave Macmillan kiadó Writing the Nation c. sorozatában jelent meg.

Vendégoktatói és -kutatói munkája[szerkesztés]

Fulbright vendégprofesszor a University of California Santa Barbara-i campusán (UCSB) és a UCLA-n (Los Angeles) (1988–1990), NEH Distinguished Visiting Professor a University of Nevada-Reno-n (1990–91). 1988 és 1997 között a nyári szemeszterekben a UCSB-n tanított, 1994-ben létrehozta itt a “The New Europe” programot, melyet 1997-ig vezetett. Rendszeresen tanít közép-európai és magyar történelmet, előbb a University of California Education Abroad Program-jában Budapesten (1992–2008), jelenleg az IES Abroad Vienna hallgatóinak Bécsben (1999–). A New York-i Columbia Egyetem történész vendégprofesszora (2001, 2007, 2010). 2003–04-ben a berlini Max-Planck-Institut für Wissenschaftsgeschichte vendégkutatója volt.

Kutatási területei[szerkesztés]

  • Külföldi és hazai nemzetkép, image, sztereotípiák, külpropaganda (az Osztrák-Magyar Monarchia, illetve Magyarország brit és amerikai megítélése; törekvések a külföldi Magyarország-kép befolyásolására [Kossuth Lajos, gróf Bethlen István]; nemzetközi propaganda)
  • A diktatórikus elnyomás eszközei és működése (titkosrendőrség és cenzúra; a Habsburg-birodalom nemzetközi titkosszolgálata; az 1848-49-es forradalmakat követő nemzetközi emigráció élete, különös tekintettel Kossuth Lajos szerepére; nácitlanítás Németországban)
  • Ki- és bevándorlás és a „faji“ kérdés (a Monarchiából kiáramló tömeges emigráció; a magyar-amerikai intellektuális emigráció kérdései; lépcsőzetes és láncmigráció; a brain-drain korai története; tudósvándorlás; antiszemitizmus és migráció)
  • Transzatlanti és európai kapcsolatkutatások (az osztrák-magyar és magyar kapcsolatok az angolszász világgal; a két világháború közötti időszak amerikai-magyar diplomáciai kapcsolatai; a weimari Németország, s különösen Berlin szerepe a transzatlanti folyamatban; német-magyar kulturális és tudományos kapcsolatok a két világháború között; Magyarország nemzetközi kapcsolatai; az Egyesült Államok és Európa: kölcsönhatások és kapcsolatok; az angol és a német: nemzetközi nyelvek és nyelvpolitikák)
  • Zenei és irodalmi szalonok, nők és politika az Osztrák-Magyar Monarchiában
  • „Átfedő“ nemzeti történetírások

Tudományos munkássága[szerkesztés]

Könyvei, tanulmányai eddig tizenegy országban jelentek meg. Részletes listájukat (a munkáira történt hivatkozásokkal együtt) lásd a Magyar Tudományos Művek Tárában <https://www.mtmt.hu/>

Monográfiák[szerkesztés]

  • The British Image of Hungary 1865-1870 (Budapest: L. Eötvös University, 1976), 369 p.
  • Egy emigráns alakváltásai. Zerffi Gusztáv pályaképe 1820-1892 (Budapest: Akadémiai Kiadó 1985), 330 p.
  • Aru bomeisha no henshin: Zerufi Gusutaavu Den (Tokyo: Sairyu Sha, 1994), 381 p.
  • From Habsburg Agent to Victorian Scholar: G. G. Zerffi 1820—1892 (New York: Columbia University Press, 2000), 469 p. 
  • Ein Diener seiner Herren: Werdegang des österreichischen Geheimagenten Gustav Zerffi (1820–1892) (Wien—Köln—Weimar: Böhlau Verlag, 2002), 315 p.
  • Picturing Austria-Hungary: The British Perception of the Habsburg Monarchy 1865—1870 (New York: Columbia University Press, 2005), 444 p. 
  • Double Exile: Migrations of Jewish-Hungarian Professionals through Germany to the United States 1919–1945 (Oxford: Peter Lang, 2009), 501 p.
  • Kettős kivándorlás. Budapest—Berlin—New York 1919–1945 (Budapest: Gondolat, 2012), 389 p.
  • Szabadság és felelősség: Az Egyesült Államok és a németországi nácitlanítás a második világháború után (Akadémiai székfoglaló, 2013) (Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 2014), 91 p.
  • Kettős kivándorlás. Budapest, Berlin, New York, 1919-1945; 2. jav., bőv. kiad.; Gondolat, Bp., 2015

Tanulmánykötetek[szerkesztés]

  • Marx és Kossuth (Budapest: Magvető, 1985), 165 p.
  • Ethnicity, Propaganda, Myth-Making: Studies on Hungarian Connections to Britain and America 1848-1945 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1999), 391 p.
  • ハンガリー西欧幻想の罠 — 戦間期の親英米派と領土問題 Hangarii Seiou-Gensou no Wana – Senkanki no Kaneibeiha to Ryoudomondai [Magyarország a nyugati illúzió csapdájában – A brit- és amerikabarátok, valamint a területi kérdés a háború alatt] (Tokyo: Sairyu Sha, 2008), 183 p.

Tankönyvek[szerkesztés]

  • Tibor Frank and Tamás Magyarics: Handouts for British History: A Study Guide and Workbook (1st ed. 1992, 3rd ed. Budapest: Tankönyvkiadó, 1994), 329 p.
  • Tibor Frank and Tamás Magyarics: Handouts for U.S. History: A Study Guide and Workbook (2nd ed. Budapest: PANEM, 1999), 479 p.

Szerkesztett kötetek[szerkesztés]

  • Erzsébet Perényi and Tibor Frank, eds: Studies in English and American, Vol. 2 (Budapest: Eötvös University, 1975), 472 p.
  • Tibor Frank and Erzsébet Perényi, eds: Studies in English and American, Vol. 3 (Budapest: Eötvös University, 1977), 251 p.
  • Studies in English and American, Vol. 4 (Budapest: Eötvös University, 1978), 283 p.
  • Tanulmányok a Magyar Rádió történetéből 1925-1945 (Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1975), 438 p.
  • Frank Tibor és Hoppál Mihály, szerk.: Hiedelemrendszer és társadalmi tudat (Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1980), 341 + 301 p.
  • The Origins and Originality of American Culture (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1984), 801 p.
  • Values in American Society (Budapest: ELTE, 1995), 270 p.
  • Roosevelt követe Budapesten. John F. Montgomery bizalmas politikai beszélgetései 1934-1941 (Budapest: Corvina Kiadó, 2002), 351 p.
  • Discussing Hitler: Advisers of U.S. Diplomacy in Central Europe, 1934—1941 (Budapest—New York: CEU Press, 2003),
  • Ever Ready to Go: The Multiple Exiles of Leo Szilard, Vols. 1-3 (Berlin: Max-Planck-Institut für Wissenschaftsgeschichte, 2004), 447 p.
  • George Pólya and the Heuristic Tradition (Berlin: Max-Planck-Institut für Wissenschaftsgeschichte, 2004), 210 p.
  • Angliától Nagy-Britanniáig. Magyar kutatók tanulmányai a brit történelemről (Budapest: Gondolat Kiadó, 2004), 405 p.
  • John F. Montgomery: Magyarország, a vonakodó csatlós, 2. kiadás (Budapest: Zrínyi Kiadó, 2004), 335 p.
  • Gál István: Magyarország és az angolszász világ (szerk. Frank Tibor, Gál Ágnes és Gál Julianna) (Budapest: Argumentum Kiadó - OSZK, 2005), 947 p.
  • Honszeretet és felekezeti hűség. Wahrmann Mór 1831-1892 (Budapest: Argumentum Kiadó, 2006), 693 p.
  • Gyarmatokból impérium. Magyar kutatók tanulmányai az amerikai történelemről (Budapest: Gondolat Kiadó, 2007), 366 p.
  • Zwischen Roosevelt und Hitler. Die Geheimgespräche eines amerikanischen Diplomaten in Budapest 1934–1941 (Berlin: Duncker & Humblot, 2009), 401 p.
  • Frank Tibor és Károly Krisztina, szerk.: Anglisztika és amerikanisztika. Magyar kutatások az ezredfordulón (Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2009), 438 p.
  • Frank Tibor és Károly Krisztina, szerk.: Gateways to English: Current Hungarian Doctoral Research (Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2010), 376 p.
  • Tibor Frank and Frank Hadler, eds: Disputed Territories and Shared Pasts: Overlapping National Histories in Modern Europe (Basingstoke: Palgrave Macmillan, 2011), 430 p.
  • Németföldről Németországba. Magyar kutatók tanulmányai a német történelemről (Budapest: Gondolat Kiadó, 2012), 364 p
  • Frank Tibor és Károly Krisztina, szerk.: 125 éves a budapesti angol szak. Doktorandusztanulmányok (Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2012), 158 p
  • Frank Tibor és Károly Krisztina, szerk.: Az angol tudománya. 125 éves az egyetemi angol szak, 1886-2011 (Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2013), 360 p.

Díjak, elismerések[szerkesztés]

  • C. E. Eckersley díj (1970)
  • Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem (1972)
  • Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1997–2001)
  • Országh László-díj (Magyar Anglisztikai Társaság és Debreceni Egyetem, 2000)
  • Humboldt Forschungspreis (Humboldt Díj) (2002)
  • Pro Universitate emlékérem (ELTE, 2002)
  • Pro Neophilologia in Hungaria érdemérem (MTA Modern Filológiai Társaság, 2002)
  • Szent-Györgyi Albert-díj (2005)
  • Pro Facultate Philosophiae-díj (ELTE BTK, 2011)

Családja[szerkesztés]

Nős, felesége F. Várkonyi Zsuzsa pszichológus, c. egyetemi tanár, fia Frank Benedek közgazdász, két unokája Bálint (2007) és Benjámin (2011).

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]