ELTE Bölcsészettudományi Kar
| Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar | |
 | |
| Alapítva | 1635 |
| Hely | Magyarország, Budapest |
| Típus | kar |
| Dékán | Sonkoly Gábor |
| Elérhetőség | |
| Cím | 1088 Budapest, Múzeum krt. 4. |
| Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar témájú médiaállományokat. | |
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara (rövidítve: ELTE BTK) az egyetem legrégibbi folyamatosan működő egyetemi kara. AZ ELTE-BTK-t Pázmány Péter, Esztergom bíboros érseke, alapította 1635-ben.[1]
Történet[szerkesztés]
Kezdet és a XVII. század[szerkesztés]
Pázmány Péter Esztergom bíboros érseke, 1635. május 12-én alapította az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kart Nagyszombaton. Pázmány Péter jezsuita egyetemet alapított amelynek oktatási rendszerét, szervezetét az 1599-ben elfogadott Ratio Studiorum szabályozta.[2]
XVIII. század 1777-ig[szerkesztés]
A XVIII. században a kormányzat Magyarország újjáépítésére koncentrált. Ezen felül egyik fontos célja az volt a kormányzatnak és a rendeknek, hogy megszüntessék a kulturális elmaradottságot. Természetesen ebbe a célba az oktatás áttekintése is beletartozott. A XVIII. században az államnak nagyobb szerepe jutott az oktatásban a felvilágosodásnak köszönhetően. Így a Nagyszombati Egyetem is különös figyelmet kapott a században. Az 1712/15-ös és az 1722/23-as országgyűléseken is foglalkoztak az egyetemmel. Az egyik eredmény azt volt, hoy az oktatást új területekre is kívánták terjeszteni. Habár a jezsuiták által vezetett egyetemtől nem volt elvárható a képzés tradicionális szerkezetének a megbontása. Ilyen változtatást csak uralkodói rendelkezésre lehetett megvalósítani.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc és a bölcsészkar[szerkesztés]
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményei váratlanul érték az egyetemet. 1848 március elején még minden a megszokott módon folyt az egyetemen, de március végére már érezni lehet a nyugtalanságot. Az egyetem rektora március 13-án levélben kérte az egyetem tagjait, hogy maradjanak távol az eseményektől. Mindennek ellenére sokan részt vettek a forradalomban. Az egyetem magyar állami intézménnyé vált és a Kar megkapta az egyenjogúságot, így érvénybe lépett a tanszabadság az oktatók és a hallgatók számára is. A magyar kormány egy oktatási törvény szeretett volna érvénybe léptetni. A törvény kidolgozásában több tanár is részt vett. Végül a szabadságharc eseményei nem tették lehetővé a törvénytervezet elfogadását és végrehajtását. Eötvös József miniszer tervezete "A magyar egyetem alapszabálya" címet viselte volna. Ugyan a törvénytervezetet nem léptették életbe, mégis a következő évtizedeket meghatározza ez a szabályzat. A szabályzat szerint a karok teljesen egyenjogúak. A bölcsészeti kart bölcsészeti és mértani szakra osztotta és megengedte a tanárok számára az önálló kutatás szabadságát és a tudományos meggyőződés szabad előadását.
A forradalmi reformok nyomott hagytak a tanári karban is. A magyarul nem tudó tanároknak távozniuk kellett. Illetve az olyan tanároknak is el kellett hagyniuk az egyetemet, akik nem értettek egyet a kialakuló új rendszerrel. Lemondott Verner (Verney) János (filozófia), Reisinger János (történész), Wolfstein József (matematika) és Reseta János (német irodalom). Új tanárok is érkeztek úgy mint Palotai József (filozófia) és Garay János (magyar nyelv és irodalom). 1848 júniusában nevezték ki Vasvári Pált a történelem tanszékre magántanárnak. Viszont 1848 őszétől minden haladó tervet és elképzelést lesodortak. Az egyetemi oktatás az 1848-49-es tanévben szünetelt, mivel a hallgatók többsége beállt a honvédségbe. A szabadságharc bukása után 1849 szeptemberében indult újra az oktatás a pesti egyetemen.
A neoabszolutizmus kora (1849-1866)[szerkesztés]
1849-ben a forradalom elbukott, így az olmützi alkotmány megfelelően a birodalmi kormány nekifogott a magyar viszonyok átformálásához. Az egyetemnek ez azt jelentette, hogy egy évtizedig a kormány meg tudta állítani azon terveket, hogy az egyetem magyar nemzeti egyetemmé váljon. A kormány viszont nem akarta megakadályozni azon törekvéseket, hogy bevezessék a tanszabadságot és megvalósítsák az egyetem polgári viszonyok reformját. Ezek a folyamatok végül nem az Eötvös József által tervezett liberális módon ment végbe, hanem a kormányzat által preferált konzervatív módon. A birodalom határain belül véghez vitt reformok Leo Thun vallási és közoktatás ügyi miniszer nevéhez kapcsolható.
Franz Exner prágai filozófus nevéhez fűződik a reform alaptervezetének a kidolgozása. Exner a Berlini Egyetem Alexander von Humboldt által kidolgozott rendszerét vette alapjául az 1848 nyarán kidolgozott tervezetének. Humboldt szerint az egyetem célja nem a hivatalnokok képzése az állam számára, és a jó keresztény alattvalók képzése, hanem a tudományok oktatása és művelése a tanszabadság teljes szellemében. Humboldt szerint lehetővé kell tenni, hogy a tanuló saját maga válasszon tanárt, az egyetem tanácsának meg kell szabadulni az oktatás állami ellenőrzésétől, és az egyetemnek teljes autonómiát kell kapnia. Meglepő módon a katolikus és konzervatív Thun elfogadtatta a protestáns Exner tervezetét az uralkodóval is. Exner reformjának lényeges elemei a mai napig fentmaradtak.
A dualizmus kora (1867-1918)[szerkesztés]
A gyors fejlődésnek indult Magyarország oktatási rendszerét is modernizálni kellett a kiegyezés után. 1868-ban megszavazták a népiskola törvényt ami európai mértékkel is korszerű volt. A tárcának viszonylag kevesebb tennivalója volt a felsőoktatásban. Az egyetem fejlődni tudtak Thun reformjainak köszönhetően. A kar történetében a dualizmus kora egyértelműen a fejlődés és a gyarapodás és az oktatási struktúra kiépítésének a korszaka. A korszak miniszterei Eötvös József és Trefort Ágoston nagyon sokat tettek a Budapesti Egyetem fejlődéséért. Mindkét miniszter törvénytervezetet készítettek az egyetem rendezése tárgyában. Ezekből a törvénytervezetekből végül törvény nem született, de az elképzeléseket nagy részét megvalósították. Mindketten sokat tettek azért, hogy a Kar tanszéki szerkezete átalakuljon. Eötvös vezéreszméje a tanszabadság volt, legfőképpen a kutatás és az oktatás teljes szabadsága. Trefort szintén kiemelte a tanszabadság fontosságát, de ennek korlátait is megfogalmazta az 1873-as törvénytervezetében. Trefort kisebb szakmai nézeteltérésbe került a bölcsészeti kar tanáraival. Az egyik legfontosabb szakmai vita a tanárképzéssel kapcsolatban robbant ki. Trefort a tanárképzés érdekeinek is megfelelő tanterv előkészítését kérte a kartól, de ettől a kar elzárkózott. A kar azzal indokolta az elzárkózást, hogy a kar nem tud kettős feladatnak eleget tenni (a tudomány művelésének és a tanárok képzésének).
A kar nem szerette volna teljesen a tanárképzés feladatának alárendelni magát, ezért közbenső megoldások születtek. A korszakban két rendszer volt Európában elterjedt. Az egyik rendszer a francia volt, amely az egyetemtől független tanárképző intézetet működtetett. A másik szisztéma a német volt, amely a tanárképzést az egyetemeken oldották meg szemináriumok tartásával. Eötvös 1870-ben egyesíteni szerette volna két rendszert megtartva mindkét rendszer előnyeit. Ezért Eötvös a bölcsészkaron belül működő tanárképezdét hozott létre. A tanárképezde öt szakosztállyal működött: 1. klasszikai filológia és irodalom 2. történelem és földrajz 3. matematika és fizika 4. természetrajz 5. neveléstani és oktatástan A tanárképző tagjai a kar hallgatói voltak. 1873-ban a Műegyetem mellett működő reáltanodai képzővel egyesült és Középtanodai tanárképezde néven folytatta a működését. Azonban ez a rendszer nem felelt meg a kar professzorainak ezért a német minta megvalósítását követelték. 1878-ban a kar tíz szeminárium létesítését javasolta. Az összes köziskolai szaktárgyat szeminárium formájában szerették volna megoldani. A szeminárium egyszerre lett volna oktatási forma és intézmény. A hallgatóknak gyakorlatokat vezettek és a kar rendelkezett szemináriumi helyiségekkel, könyvtárral, infrastruktúrával.
A zűrzavar kora (1918-1919)[szerkesztés]
1918. október 17-én Tisza István bejelentette a parlamentben, hogy Magyarország a háborút elvesztette. A következő éveket a bizonytalanság jellemezte Magyarországon, ami a Budapesti Egyetemet is érintette. A kolozsvári és a pozsonyi egyetemek határon kívülre kerültek, de a Debreceni Egyetem még nem működött teljes erővel. Az egyetem újra felvette a Budapesti Tudományegyetem nevet. A parlamentben megjelent új pártok gyökeres változást akartak a felsőoktatásban. Az egyetem kezdetben jó szemmel nézte a változásokat, de hamar nézeteltérései lettek a kultuszminiszterrel Lovászy Mártonnal és utódával Kunfi Zsigmonddal. 1918. február 3-án felfüggesztették az egyetem autonómiáját és Jászi Oszkár kormánybiztost nevezték ki az egyetem élére.
Jászi Oszkár a bölcsészkar autonómiáját is fel szerette volna függeszteni, de a Kar tanácsa 1918. február 8-án tiltakozott. Válaszul a kormány felfüggesztette Angyal Dávid dékánt, és Asbóth Józsefet nevezte ki dékánnak. A karon létrejött egy reformbizottság, de mielőtt el tudták volna kezdeni a munkájukat a Berinkey-kormány megbukott. A Magyarországi Szocialista Párt jutott hatalomra és a Forradalmi Kormányzótanács gyakorolta hatalmat. A kormány munkásakadémiát hozott létre a munkások képzésére. Dienes Pál került az egyetem élére mint politikai megbízott. A tanárokat lecserélték és haladó gondolkodású oktatókat neveztek ki, mint például Babits Mihály, Hauser Arnold, Benedek Marcell, Turóczi-Trostler József, Vadász Elemér, és Hevesy György.
Ezekben az években a kar szinte minden nap kapott új rendelkezést a kormánytól. 1919. május végén a tanárképző intézetet megszüntették és helyére középiskolai tanítóképző intézetet hoztak létre. 1919. június 14-én a Történelmi Materializmus Kutatóintézet létesítését rendelték el, majd július 4-én a nemzetközi Ido nyelv részére hoztak létre intézetet. 1919. július 31-én a kommün megbukott és a vezetők elmenekültek.
A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Kara (1919-1944/48)[szerkesztés]
1919. augusztus 5-én a Peidl-kormány visszaállította az egyetem autonómiáját. 1919 augusztus 8-i ülésén a bölcsészkar tanácsa a következőképen foglalt állást:
„A bölcsészettudományi kar tudomásul veszi a miniszteri leiratot; minthogy azonban autonómiáját egyetemünk természeti és történeti jogában gyökerezően vallja, ezt az autonómiát elnyomó kormányokat és intézkedéseket pedig törvényesnek nem tekinti, szükségesnek tartja jegyzőkönyvi kifejezést adni annak a meggyőződésének, hogy önrendelkezési jogunk nem a közölt kormányrendelettel, hanem az erőszak megtörésével azonnal, saját törvényes életerejénél fogva lépett hatályba.”[3]
1919 augusztus 25-én Angyal Dávidot újraválasztották dékánnak és az augusztus 13-ai rendelettel a márciusban eltiltott tanárokat visszahelyezték állásukba és a népbiztos által kinevezettek kinevezését érvénytelenítették. Egy külön bizottságot hoztak létre az 1918. október 31-e után történtek kivizsgálására. Több alkalmazottat megróttak, nyugdíjaztak és fegyelmi vizsgálat alá vontak, de a tanári kar nagy része a helyén maradt. Az 1920-as tanévet szénhiány és a fennálló politikai helyzet miatt csak márciusban lehetett elkezdeni. A trianoni béke hatása az egyetemet is érintette, mivel az egyetem körülményei is szűkösebbek lettek.
Az 1920-as évek közepére a helyzet sokat javult. Létszám korlátozást kellett bevezetni az egyetemi felvételnél, amit a vallás és közoktatási miniszter határozott meg. Az 1920-as években 3-5000 hallgató nyerhetett felvételt a bölcsészkarra. A korszak egyik legfontosabb kultuszminiszterének Klebelsberg Kunonak a viszonya nem a legjobb volt az egyetemmel. Az egyetem túl szigorú döntésnek tartotta az 1920-as évek létszámcsökkentéssel kapcsolatos rendelkezéseit. A bölcsészkaron 36 állást kellett megszünteti 1923-ban. 1925-ben pedig további 20%-os csökkentést írtak elő. Majd 1930-ban 6 évre újabb létszámcsökkentést írtak elő. 4 tanszéket és 36 segédtanerő állást szüntettek meg. Zubriczky Aladár rektor 1925. évi évzáró beszédében üzent is a politikai vezetőknek:
„Bármennyire örül is egyetemünk, ha a magyar kultúra ügyét más egyetemek is szolgálják, azt mégsem nézhetné nyugodtan, hogy ezeket az egyetemeket az ő köveiből építsék. Ez a Pázmány egyetem nívóját leszállítaná, esetleg életerejét gyökerében megtámadná, a vidéki egyetemeken pedig keveset lendítene mert a Pázmány egyetemen felmerülő hiányt úgysem pótolnák”[4]
Zubriczky Aladár kérte, hogy a párhuzamos tanszékek tovább működhessenek, mert így egy tanszakon belül több tudományos irány is fejlődhet ki és egyben a tanszabadság is érvényesül.
Intézetek[szerkesztés]
- Angol-Amerikai Intézet
- Filozófia Intézet
- Germanisztikai Intézet
- Könyvtár- és Információtudományi Intézet
- Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet
- Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet
- Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet
- Művészetközvetítő és Zenei Intézet
- Művészettörténeti Intézet
- Néprajzi Intézet
- Nyelvi Közvetítés Intézete
- Ókortudományi Intézet
- Orientalisztikai Intézet
- Régészettudományi Intézet
- Romanisztikai Intézet
- Szláv és Balti Filológiai Intézet
- Távol-keleti Intézet
- Történeti Intézet
Szervezet[szerkesztés]
A kar vezetése[szerkesztés]
| Títulus | Név |
|---|---|
| Dékán | Sonkoly Gábor |
| Dékánhelyettesek | Gintli Tibor Horváth Krisztina Bartus Dávid Károly Krisztina |
| Rektori megbízottak | Bárdosi Vilmos Komlósiné Knipf Erzsébet Pál Ferenc |
| Dékáni megbízottak | Bóna Judit Dobszay Tamás György Péter Kugler Nóra  Uwe-Jens PohlMajor Éva Mátay Mónika Rada Roberta |
Dékánjai[szerkesztés]
A teljes lista itt olvasható.[5] (A Bölcsészettudományi Kar 1953-ban két kettévált Nyelv- és Irodalomtudományi, illetve Történettudományi Karra, így a két kar 1956. december 7-i újraegyesüléséig két bölcsészdékán is volt.)
Díszdoktorjai[szerkesztés]
Az egyetem a következő tudósoknak adományozta a doctor et professor honoris causa, azaz díszdoktori címet:[9]
- 2017-18:
Waldemar Zacharasiewicz, a Bécsi Egyetem professzora - 2016-17: Szabó Miklós, professor emeritus
- 2016-17:
Xu Lin, a Kínai Nyelvoktatási Tanács főigazgatója - 2015-16:
Janusz K. Kozlowski régész, professor emeritus - 2014-15:
Mario Vargas Llosa, Nobel-díjas író - 2013-14:
Robert John Weston Evans, az Oxfordi Egyetem professzora - 2012-13:
Dominique Combe, az École Normale Supérieure, Sorbonne professzora - 2012-13:
Harriet Zuckerman, a Columbia Egyetem professzora - 2012-13:
Reinhard Olt, a Frankfurter Allgemeine Zeitung budapesti tudósítója - 2011-12: Hans Ulrich Gumbrecht, a Stanford Egyetem professzora
- 2010-11: Jacques Roubaud, kortárs francia költő, matematikus, az Oulipo tagja;
- 2010-11: Pölöskei Ferenc, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora
- 2009-10:
José Saramago, Nobel-díjas író † - 2008-09: Ritoók Zsigmond, professzor emeritus
Egyetemi élet[szerkesztés]
EPER Rádió[szerkesztés]
Az Első Pesti Egyetemi Rádió (EPER) az egyetem hivatalos rádiója.[10]
Szabadegyetem[szerkesztés]
Az ELTE Bölcsészettudományi Kar szabadegyetemi programsorozatában a mindekori érdeklődők a különböző tematikájú és rendszerességű események által bővíthetik tudásukat a különböző bölécsészettudományi szakterületek széles választékában.[11]
HELP[szerkesztés]
A HELP a hallgató eredményességet elősegítő program, amely a beiratkozás pillanatától a hallgatók rendelkezésére áll tanácsadással, és segítségnyújtással.[12]
Kutatás[szerkesztés]
Kutatóegyetemi kar[szerkesztés]
Az Eötvös Loránd Tudmányegyetem 2010. április 18-án hivatalosan is elnyerte a kutatóegyetemi státuszt a Természettudományi Karral és az Állami Jogtudományi Karral együtt. Az ELTE BTK, az ELTE hagyományosan tudományegyetemi, kutatási tevékenységet folytató kara, és így a kutatóegyetemi cím elnyerésének egyik biztosítéka, mely legfontosabb feladatának tekintette korábban és tekinti jelenleg a tudományos kutatást és a tudományos utánpótlás képzését. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem mint Magyarország vezető kutatóegyeteme 2010-ben elnyerte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP). A felsőoktatás minőségének javítását és az egyetemi kutatások promotálását segítő projekt az Európai Unió és a Magyar Állam 3 milliárd forintos támogatásával valósul meg, 2010. június 1. és 2012. május 31. között.[13]
Kutató csoportok[szerkesztés]
Az egyetemnek két kutatócsoportja van jelenleg.[14]
- MTA-ELTE
- Lendület
Központok[szerkesztés]
A Karon számos (kutató) központ működik jelenleg, amelyeknek stratégiai céljai, hogy hozzájáruljanak a Bölcsészettudományi Kar és az ELTE tudományegyetemi jellégének fenntartásához és annak megerősítéséhez. A Kar legfőbb célja, hogy a különböző kutató központok létrehozásával az, hogy a már jelenleg is meglévő, főképpen tudományos erőforrásoknak szervezett keretek között adjon nagyobb kibontakozási lehetőséget.
- Brazil Tudományok Központ[15]
- Buddhizmus-kutatás Központja
- CPLP országok Közép Európai Információs és Dokumentációs Kutatóközpont
- Digitális Bölcsészet Központ[16]
- Egy Övezet, Egy Út Kutatóközpont
- ELTE Konfuciusz Intézet[17]
- Latin Amerika Kutatóközpont
- Kortárs Arab Világ Kutatóközpont
- Magyar Filozófia Kutatóközpont
- Mongolisztika Kutatóközpont
- Nyelvelméleti Kutatóközpont
- Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ[18]
- Szakmódszertani Központ[19]
- Vallástudományi Központ[20]
- Vietnámi Nyelv és Kultúra Központ
Kutatók[szerkesztés]
A következő lista az ismertebb kutatókat tartalmazza. Az ismertség a Google Tudós idézetek alapján lett megállapítva.
| Idézetek száma | Oktató |
|---|---|
| 50000-100000 | Dörnyei Zoltán (1988-1998)[21] |
| 10000-50000 | Kövecses Zoltán[22] |
| 5000-10000 | Csizér Kata,[23] Marcel Den Dikken, [24][25]Kormos Judit (1999-2008),[26] Medgyes Péter[27] |
| 1000-5000 | Giampaolo Salvi,[28] Gósy Mária,[29] Siptár Péter,[30] Mark Newson,[31] Lázár Ildikó[32] |
| 500-1000 | Bartha Csilla,[33] Zólyomi Gábor,[34] Brdar-Szabó Rita,[35] Árva Valéria,[36] Kontra Edit,[37] Szigetvári Péter[38] |
| 100-500 | Károly Krisztina,[39] Ladányi Mária,[40] Markó Alexandra,[41] Varga László,[42] Géza Balázs,[43] Öveges Enikő,[44] Zeidler Miklós[45] |
Ranglista[szerkesztés]
2020-ban az ELTE BTK holtversenyben a Semmelweis Egyetem Orvosi Kara anatómiai tanszékével az első helyen végzett a magyarországi egyetemek versenyében.[46]
Könyvtár[szerkesztés]
Könyvtárosok[szerkesztés]
Megjegyzések[szerkesztés]
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ https://www.btk.elte.hu/
- ↑ https://www.btk.elte.hu/tortenet
- ↑ Szentpétery Imre: A Bölcsészettudományi Kar Története i.m 629. p.
- ↑ ELTE története 1635-2002. 275. p.
- ↑ http://real.mtak.hu/7590/1/1.1.3.pdf
- ↑ a b „És megvan a maga ideje annak is, amikor átadjuk a stafétát.”. ELTE BTK, 2015. június 29. (Hozzáférés: 2020. október 5.)
- ↑ a b Új rektor és új dékán. ELTE BTK, 2017. augusztus 1. (Hozzáférés: 2020. október 5.)
- ↑ https://www.btk.elte.hu/content/sonkoly-gabor-a-kar-uj-dekanja.t.2615
- ↑ https://btk.elte.hu/content/a-kar-diszdoktorai.t.3203?m=186
- ↑ http://eper.elte.hu
- ↑ https://btk.elte.hu/content/szabadegyetem-homepage.t.4605?m=324
- ↑ https://www.btk.elte.hu/help
- ↑ https://btk.elte.hu/kutatoegyetemi-kar
- ↑ https://www.btk.elte.hu/kutatocsoportok
- ↑ https://www.facebook.com/centrobrazil/
- ↑ http://elte-dh.hu/
- ↑ http://www.konfuciuszintezet.hu/
- ↑ https://russtudies.elte.hu/
- ↑ http://metodika.btk.elte.hu/
- ↑ http://vallastudomany.elte.hu/content/vall%C3%A1studom%C3%A1nyi-k%C3%B6zpont
- ↑ https://scholar.google.com/citations?hl=en&user=I3w34z0AAAAJ
- ↑ https://scholar.google.com/citations?hl=en&user=xgQyyFoAAAAJ
- ↑ https://scholar.google.com/citations?user=Z3CwUqQAAAAJ&hl=en
- ↑ https://scholar.google.hu/citations?hl=en&user=I1Dek-oAAAAJ
- ↑ http://seas3.elte.hu/cgi-bin/profile.pl?name=denDikkenMarcel
- ↑ https://scholar.google.com/citations?hl=en&user=mDke1oQAAAAJ
- ↑ https://scholar.google.com/citations?hl=en&user=85UCKdIAAAAJ
- ↑ https://scholar.google.com/citations?hl=en&user=JZNQL9cAAAAJ
- ↑ https://scholar.google.com/citations?hl=en&user=3u6l5UQAAAAJ
- ↑ https://scholar.google.com/citations?hl=en&user=lx5ISykAAAAJ
- ↑ https://scholar.google.com/citations?hl=en&user=szFWl40AAAAJ
- ↑ https://scholar.google.com/citations?hl=en&user=p7awIYYXl60C
- ↑ https://scholar.google.com/citations?hl=en&user=moYml-UAAAAJ
- ↑ https://scholar.google.com/citations?hl=en&user=db3yYhgAAAAJ
- ↑ https://scholar.google.com/citations?hl=en&user=6VP_4xcAAAAJ
- ↑ https://scholar.google.com/citations?hl=en&user=Cn1YEwwAAAAJ
- ↑ https://scholar.google.com/citations?hl=en&user=3KPiCAoAAAAJ
- ↑ https://scholar.google.com/citations?hl=en&user=FhW14g8AAAAJ
- ↑ https://scholar.google.com/citations?hl=en&user=hD3SRrsAAAAJ
- ↑ https://scholar.google.com/citations?hl=en&user=0qbYcBoAAAAJ
- ↑ https://scholar.google.com/citations?hl=en&user=UEUKPhwAAAAJ
- ↑ https://scholar.google.com/citations?hl=en&user=MDOWjioAAAAJ
- ↑ https://scholar.google.com/citations?hl=en&user=aNyASLoAAAAJ
- ↑ https://scholar.google.ca/citations?user=bSM6dzMAAAAJ&hl=en
- ↑ https://scholar.google.hu/citations?hl=en&user=vnU5wXUAAAAJ
- ↑ https://btk.elte.hu/content/ismet-a-ranglista-elen-a-btk.t.4453