Ugrás a tartalomhoz

ELTE Bölcsészettudományi Kar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (Eötvös Loránd University Faculty of Humanities)

A Bölcsészettudományi Kar fő épülete a Múzeum körúton
A Bölcsészettudományi Kar fő épülete a Múzeum körúton
Alapítva1635
Rövid névELTE BTK
HelyMagyarország, Budapest
Típuskar
Oktatók száma589[1]
Hallgatói létszám6960[2]
DékánBartus Dávid
IgazgatóBartus Dávid
TagságCoimbra Group
Elérhetőség
CímBudapest 1088 Múzeum krt. 4
PostacímBudapest 1088 Múzeum krt. 4
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar weboldala

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (rövidítve: ELTE BTK) az ELTE legrégebbi folyamatosan működő egyetemi kara.[3]

Történet

[szerkesztés]

Kezdet és a XVII. század

[szerkesztés]

Pázmány Péter Esztergom bíboros érseke, 1635. május 12-én alapította az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kart Nagyszombaton. Pázmány Péter jezsuita egyetemet alapított amelynek oktatási rendszerét, szervezetét az 1599-ben elfogadott Ratio Studiorum szabályozta.[4]

XVIII. század 1777-ig

[szerkesztés]

A XVIII. században a kormányzat Magyarország újjáépítésére koncentrált. Ezen felül egyik fontos célja az volt a kormányzatnak és a rendeknek, hogy megszüntessék a kulturális elmaradottságot. Természetesen ebbe a célba az oktatás áttekintése is beletartozott. A XVIII. században az államnak nagyobb szerepe jutott az oktatásban a felvilágosodásnak köszönhetően. Így a Nagyszombati Egyetem is különös figyelmet kapott a században. Az 1712/15-ös és az 1722/23-as országgyűléseken is foglalkoztak az egyetemmel. Az egyik eredmény azt volt, hogy az oktatást új területekre is kívánták terjeszteni. Habár a jezsuiták által vezetett egyetemtől nem volt elvárható a képzés tradicionális szerkezetének a megbontása. Ilyen változtatást csak uralkodói rendelkezésre lehetett megvalósítani.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc és a bölcsészkar

[szerkesztés]

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményei váratlanul érték az egyetemet. 1848 március elején még minden a megszokott módon folyt az egyetemen, de március végére már érezni lehet a nyugtalanságot. Az egyetem rektora március 13-án levélben kérte az egyetem tagjait, hogy maradjanak távol az eseményektől.

Mindennek ellenére sokan részt vettek a forradalomban. Az egyetem magyar állami intézménnyé vált és a Kar megkapta az egyenjogúságot, így érvénybe lépett a tanszabadság az oktatók és a hallgatók számára is. A magyar kormány egy oktatási törvény szeretett volna érvénybe léptetni. A törvény kidolgozásában több tanár is részt vett. Végül a szabadságharc eseményei nem tették lehetővé a törvénytervezet elfogadását és végrehajtását. Eötvös József miniszter tervezete "A magyar egyetem alapszabálya" címet viselte volna. Ugyan a törvénytervezetet nem léptették életbe, mégis a következő évtizedeket meghatározza ez a szabályzat. A szabályzat szerint a karok teljesen egyenjogúak. A bölcsészeti kart bölcsészeti és mértani szakra osztotta és megengedte a tanárok számára az önálló kutatás szabadságát és a tudományos meggyőződés szabad előadását.

A forradalmi reformok nyomott hagytak a tanári karban is. A magyarul nem tudó tanároknak távozniuk kellett. Illetve az olyan tanároknak is el kellett hagyniuk az egyetemet, akik nem értettek egyet a kialakuló új rendszerrel. Lemondott Verner (Verney) János (filozófia), Reisinger János (történész), Wolfstein József (matematika) és Reseta János (német irodalom). Új tanárok is érkeztek úgy mint Palotai József (filozófia) és Garay János (magyar nyelv és irodalom). 1848 júniusában nevezték ki Vasvári Pált a történelem tanszékre magántanárnak. Viszont 1848 őszétől minden haladó tervet és elképzelést lesodortak. Az egyetemi oktatás az 1848-49-es tanévben szünetelt, mivel a hallgatók többsége beállt a honvédségbe. A szabadságharc bukása után 1849 szeptemberében indult újra az oktatás a pesti egyetemen.

A neoabszolutizmus kora (1849–1866)

[szerkesztés]

1849-ben a forradalom elbukott, így az olmützi alkotmány megfelelően a birodalmi kormány nekifogott a magyar viszonyok átformálásához. Az egyetemnek ez azt jelentette, hogy egy évtizedig a kormány meg tudta állítani azon terveket, hogy az egyetem magyar nemzeti egyetemmé váljon. A kormány viszont nem akarta megakadályozni azon törekvéseket, hogy bevezessék a tanszabadságot és megvalósítsák az egyetem polgári viszonyok reformját. Ezek a folyamatok végül nem az Eötvös József által tervezett liberális módon ment végbe, hanem a kormányzat által preferált konzervatív módon. A birodalom határain belül véghez vitt reformok Leo Thun vallási és közoktatás ügyi miniszter nevéhez kapcsolható.

Franz Exner prágai filozófus nevéhez fűződik a reform alaptervezetének a kidolgozása. Exner a Berlini Egyetem Alexander von Humboldt által kidolgozott rendszerét vette alapjául az 1848 nyarán kidolgozott tervezetének. Humboldt szerint az egyetem célja nem a hivatalnokok képzése az állam számára, és a jó keresztény alattvalók képzése, hanem a tudományok oktatása és művelése a tanszabadság teljes szellemében. Humboldt szerint lehetővé kell tenni, hogy a tanuló saját maga válasszon tanárt, az egyetem tanácsának meg kell szabadulni az oktatás állami ellenőrzésétől, és az egyetemnek teljes autonómiát kell kapnia. Meglepő módon a katolikus és konzervatív Thun elfogadtatta a protestáns Exner tervezetét az uralkodóval is. Exner reformjának lényeges elemei a mai napig fennmaradtak.

A dualizmus kora (1867–1918)

[szerkesztés]

A gyors fejlődésnek indult Magyarország oktatási rendszerét is modernizálni kellett a kiegyezés után. 1868-ban megszavazták a népiskola törvényt ami európai mértékkel is korszerű volt. A tárcának viszonylag kevesebb tennivalója volt a felsőoktatásban. Az egyetem fejlődni tudtak Thun reformjainak köszönhetően. A kar történetében a dualizmus kora egyértelműen a fejlődés és a gyarapodás és az oktatási struktúra kiépítésének a korszaka. A korszak miniszterei Eötvös József és Trefort Ágoston nagyon sokat tettek a Budapesti Egyetem fejlődéséért. Mindkét miniszter törvénytervezetet készítettek az egyetem rendezése tárgyában. Ezekből a törvénytervezetekből végül törvény nem született, de az elképzeléseket nagy részét megvalósították. Mindketten sokat tettek azért, hogy a Kar tanszéki szerkezete átalakuljon. Eötvös vezéreszméje a tanszabadság volt, legfőképpen a kutatás és az oktatás teljes szabadsága. Trefort szintén kiemelte a tanszabadság fontosságát, de ennek korlátait is megfogalmazta az 1873-as törvénytervezetében. Trefort kisebb szakmai nézeteltérésbe került a bölcsészeti kar tanáraival. Az egyik legfontosabb szakmai vita a tanárképzéssel kapcsolatban robbant ki. Trefort a tanárképzés érdekeinek is megfelelő tanterv előkészítését kérte a kartól, de ettől a kar elzárkózott. A kar azzal indokolta az elzárkózást, hogy a kar nem tud kettős feladatnak eleget tenni (a tudomány művelésének és a tanárok képzésének).

A kar nem szerette volna teljesen a tanárképzés feladatának alárendelni magát, ezért közbenső megoldások születtek. A korszakban két rendszer volt Európában elterjedt. Az egyik rendszer a francia volt, amely az egyetemtől független tanárképző intézetet működtetett. A másik szisztéma a német volt, amely a tanárképzést az egyetemeken oldották meg szemináriumok tartásával. Eötvös 1870-ben egyesíteni szerette volna két rendszert megtartva mindkét rendszer előnyeit. Ezért Eötvös a bölcsészkaron belül működő tanárképezdét hozott létre. A tanárképezde öt szakosztállyal működött:

1. klasszikai filológia és irodalom

2. történelem és földrajz

3. matematika és fizika

4. természetrajz

5. neveléstani és oktatástan

A tanárképző tagjai a kar hallgatói voltak. 1873-ban a Műegyetem mellett működő reáltanodai képzővel egyesült és Középtanodai tanárképezde néven folytatta a működését. Azonban ez a rendszer nem felelt meg a kar professzorainak ezért a német minta megvalósítását követelték. 1878-ban a kar tíz szeminárium létesítését javasolta. Az összes köziskolai szaktárgyat szeminárium formájában szerették volna megoldani. A szeminárium egyszerre lett volna oktatási forma és intézmény. A hallgatóknak gyakorlatokat vezettek és a kar rendelkezett szemináriumi helyiségekkel, könyvtárral, infrastruktúrával.

A zűrzavar kora (1918–1919)

[szerkesztés]

1918. október 17-én Tisza István bejelentette a parlamentben, hogy Magyarország a háborút elvesztette. A következő éveket a bizonytalanság jellemezte Magyarországon, ami a Budapesti Egyetemet is érintette. A kolozsvári és a pozsonyi egyetemek határon kívülre kerültek, de a Debreceni Egyetem még nem működött teljes erővel. Az egyetem újra felvette a Budapesti Tudományegyetem nevet. A parlamentben megjelent új pártok gyökeres változást akartak a felsőoktatásban. Az egyetem kezdetben jó szemmel nézte a változásokat, de hamar nézeteltérései lettek a kultuszminiszterrel Lovászy Mártonnal és utódával Kunfi Zsigmonddal. 1918. február 3-án felfüggesztették az egyetem autonómiáját és Jászi Oszkár kormánybiztost nevezték ki az egyetem élére.

Jászi Oszkár a bölcsészkar autonómiáját is fel szerette volna függeszteni, de a Kar tanácsa 1918. február 8-án tiltakozott. Válaszul a kormány felfüggesztette Angyal Dávid dékánt, és Asbóth Józsefet nevezte ki dékánnak. A karon létrejött egy reformbizottság, de mielőtt el tudták volna kezdeni a munkájukat a Berinkey-kormány megbukott. A Magyarországi Szocialista Párt jutott hatalomra és a Forradalmi Kormányzótanács gyakorolta hatalmat. A kormány munkásakadémiát hozott létre a munkások képzésére. Dienes Pál került az egyetem élére mint politikai megbízott. A tanárokat lecserélték és haladó gondolkodású oktatókat neveztek ki, mint például Babits Mihály, Hauser Arnold, Benedek Marcell, Turóczi-Trostler József, Vadász Elemér, és Hevesy György.

Ezekben az években a kar szinte minden nap kapott új rendelkezést a kormánytól. 1919. május végén a tanárképző intézetet megszüntették és helyére középiskolai tanítóképző intézetet hoztak létre. 1919. június 14-én a Történelmi Materializmus Kutatóintézet létesítését rendelték el, majd július 4-én a nemzetközi Ido nyelv részére hoztak létre intézetet. 1919. július 31-én a kommün megbukott és a vezetők elmenekültek.

A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Kara (1919–1944/48)

[szerkesztés]

1919. augusztus 5-én a Peidl-kormány visszaállította az egyetem autonómiáját. 1919 augusztus 8-i ülésén a bölcsészkar tanácsa a következőképen foglalt állást:

„A bölcsészettudományi kar tudomásul veszi a miniszteri leiratot; minthogy azonban autonómiáját egyetemünk természeti és történeti jogában gyökerezően vallja, ezt az autonómiát elnyomó kormányokat és intézkedéseket pedig törvényesnek nem tekinti, szükségesnek tartja jegyzőkönyvi kifejezést adni annak a meggyőződésének, hogy önrendelkezési jogunk nem a közölt kormányrendelettel, hanem az erőszak megtörésével azonnal, saját törvényes életerejénél fogva lépett hatályba.”[5]

1919 augusztus 25-én Angyal Dávidot újraválasztották dékánnak és az augusztus 13-ai rendelettel a márciusban eltiltott tanárokat visszahelyezték állásukba és a népbiztos által kinevezettek kinevezését érvénytelenítették. Egy külön bizottságot hoztak létre az 1918. október 31-e után történtek kivizsgálására. Több alkalmazottat megróttak, nyugdíjaztak és fegyelmi vizsgálat alá vontak, de a tanári kar nagy része a helyén maradt. Az 1920-as tanévet szénhiány és a fennálló politikai helyzet miatt csak márciusban lehetett elkezdeni. A trianoni béke hatása az egyetemet is érintette, mivel az egyetem körülményei is szűkösebbek lettek.

Az 1920-as évek közepére a helyzet sokat javult. Létszám korlátozást kellett bevezetni az egyetemi felvételnél, amit a vallás és közoktatási miniszter határozott meg. Az 1920-as években 3-5000 hallgató nyerhetett felvételt a bölcsészkarra. A korszak egyik legfontosabb kultuszminiszterének Klebelsberg Kunonak a viszonya nem a legjobb volt az egyetemmel. Az egyetem túl szigorú döntésnek tartotta az 1920-as évek létszámcsökkentéssel kapcsolatos rendelkezéseit. A bölcsészkaron 36 állást kellett megszünteti 1923-ban. 1925-ben pedig további 20%-os csökkentést írtak elő. Majd 1930-ban 6 évre újabb létszámcsökkentést írtak elő. 4 tanszéket és 36 segédtanerő állást szüntettek meg. Zubriczky Aladár rektor 1925. évi évzáró beszédében üzent is a politikai vezetőknek:

„Bármennyire örül is egyetemünk, ha a magyar kultúra ügyét más egyetemek is szolgálják, azt mégsem nézhetné nyugodtan, hogy ezeket az egyetemeket az ő köveiből építsék. Ez a Pázmány egyetem nívóját leszállítaná, esetleg életerejét gyökerében megtámadná, a vidéki egyetemeken pedig keveset lendítene mert a Pázmány egyetemen felmerülő hiányt úgysem pótolnák”[6]

Zubriczky Aladár kérte, hogy a párhuzamos tanszékek tovább működhessenek, mert így egy tanszakon belül több tudományos irány is fejlődhet ki és egyben a tanszabadság is érvényesül.

2000-es évek

2022 szeptemberében bejelentették, hogy az őszi szünet decemberben lesz megtartva, illetve a vizsgák online lesznek megtartva az elszabaduló energia árak miatt.[7]

Intézetek

[szerkesztés]
Az Angol–Amerikai Intézet az egykori Pannónia Szálloda épületében

A Bölcsészettudományi Karnak 18 intézete van. A legnagyobb intézet az Angol–Amerikai Intézet, az Ókortudományi Intézet, a Romanisztikai Intézet és a Távol-keleti Intézet. Mind a négy intézetnek egyaránt öt tanszéke van.

Szervezet

[szerkesztés]

A kar vezetése

[szerkesztés]
A kar vezetése
Títulus Név
Dékán Bartus Dávid
Dékánhelyettesek Gintli Tibor
Horváth Krisztina
Bartus Dávid
Károly Krisztina
Rektori megbízottak Bárdosi Vilmos
Komlósiné Knipf Erzsébet
Pál Ferenc
Dékáni megbízottak Bóna Judit
Dobszay Tamás
György Péter
Kugler Nóra
Uwe-Jens Pohl
Major Éva
Mátay Mónika
Rada Roberta

Dékánjai

[szerkesztés]

A teljes lista itt olvasható.[8] (A Bölcsészettudományi Kar 1953-ban két kettévált Nyelv- és Irodalomtudományi, illetve Történettudományi Karra, így a két kar 1956. december 7-i újraegyesüléséig két bölcsészdékán is volt.)

Ismertebb oktatói

[szerkesztés]

A következő oktatók rendelkeznek Wikipédia-oldallal:

Ismertebb oktatók
Intézet Oktató
Angol–Amerikai Intézet Albert Ágnes, Bán Zsófia, Bartos Huba, Christopher Ryan, Csizér Kata, Dávidházi Péter, Dörnyei Zoltán†, É. Kiss Katalin, Géher István†, Marcel Den Dikken, Farkas Ákos, Frank Tibor†, Illés Éva, Kállay Géza†, Kenyeres János, Kniezsa Veronika, Kontra Edit, Kormos Judit, Lutter Tibor†, Medgyes Péter, Nádasdy Ádám, Nemes Anna, Mark Newson, Orosz István, Öveges Enikő†, Papp Nándor, Péter Ágnes, Siptár Péter, Szenczi Miklós†, Szigetvári Péter, Szlukovényi Katalin, Törkenczy Miklós, Varga László, Zerkowitz Judit†
Filozófia Intézet Ancsel Éva, Áron László, Erdei László, Hermann István, Kelemen János, Mezei Balázs, Steiger Kornél, Szigeti József, Tamás Gáspár Miklós, Tatár György
Germanisztikai Intézet Ágel Vilmos, Brenner Koloman, Kurdi Imre, Mádl Antal, Mádl Péter, Manherz Károly, Masát András
Könyvtár és Információtudományi Intézet Barátné Hajdu Ágnes, Rózsa György, Sebestyén György
Magyar Irodalom és Kultúrtudományi Intézet Ács Pál, Alexa Károly, Eisemann György, Horváth Iván, Mezei Gábor, Payer Imre, Salamon István, Szabolcsi Miklós, Vilcsek Béla, Wirth Imre
Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Abaffy Erzsébet, Balázs Géza, Balogh Lajos, É. Kiss Katalin, Fábián Pál, Fodor Géza, Gyuris Beáta, Hegedűs Attila, Kiefer Ferenc, Kiss Jenő, Kálmán László, Lakó György, Ördög Ferenc, Schiller Judit, Szathmári István, Tolcsvai Nagy Gábor, Veszelszki Ágnes
Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet Almási Miklós, Bacsó Béla, Kántás Balázs, Kolosi Péter, Kovács András Bálint, Rényi András, Szécsényi Endre
Művészetközvetítő és Zenei Intézet Mindszenty Zsuzsánna
Neveléstudomány* Tóth Gábor
Nyelvi Közvetítés Intézete Klaudy Kinga
Ókortudományi Intézet Mahler Ede
Orientalisztikai Intézet Dezső Tamás, Töttössy Csaba
Régészettudományi Intézet Bartus Dávid, Borhy László, Gabler Dénes, Szabó Miklós, Vida Tivadar
Romanisztikai Intézet Bárdosi Vilmos, Benyhe János, Faluba Kálmán, Fried Ilona, Herman József, Horányi Mátyás, Kardos Tibor, Koltay-Kastner Jenő, Köpeczi Béla, Kutasy Mercédesz, Madarász Imre, Miskolczy Ambrus, Nyitrai Tamás, Gelu Păteanu, Rákóczi István, Rózsa Zoltán, Sallay Géza, Giampaolo Salvi, Salusinszky Gábor†, Scholz László, Süpek Ottó†, Szauder József, Szkárosi Endre†, Tóth Endre, Török Tamara
Szláv és Balti Filológiai Intézet Hadrovics László, Krausz Tamás, Petar Milošević, Nyomárkay István, Predrag Stepanović
Szociológiai Intézet (2004-ig) Pető Iván
Távol-keleti Intézet Agócs Tamás, Apatóczky Ákos Bertalan, Bethlenfalvy Géza, Birtalan Ágnes, Bartos Huba, Csongor Barnabás, Ecsedy Ildikó, Erdélyi István, Ferenczy Mária, Galla Endre, Hamar Imre, Horváth Z. Zoltán, Kalmár Éva, Kósa Gábor, Miklós Pál, Pap Melinda, P. Szabó Sándor, Renner Zsuzsanna, Róna-Tas András, Salát Gergely, Sári László, Szabó Balázs, Vihar Judit
Történeti Intézet Cieger András, Ciegerné Novák Veronika, Erdődy Gábor, Estók János, Földes György, Fröhlich Ida, Horváth Jenő, Kálnoki-Gyöngyössy Márton, Mészáros Andor, Németh György, Polányi Imre, Pritz Pál, Révész László, Sz. Jónás Ilona, Vér Eszter Virág, Zeidler Miklós
  • megszűnt

Díszdoktorjai

[szerkesztés]

Az egyetem a következő tudósoknak adományozta a doctor et professor honoris causa, azaz díszdoktori címet:[13]

Egyetemi élet

[szerkesztés]

EPER Rádió

[szerkesztés]

Az Első Pesti Egyetemi Rádió (EPER) az egyetem hivatalos rádiója.[14]

Szabadegyetem

[szerkesztés]

Az ELTE Bölcsészettudományi Kar szabadegyetemi programsorozatában a mindenkori érdeklődők a különböző tematikájú és rendszerességű események által bővíthetik tudásukat a különböző bölcsészettudományi szakterületek széles választékában.[15]

A HELP a hallgató eredményességet elősegítő program, amely a beiratkozás pillanatától a hallgatók rendelkezésére áll tanácsadással, és segítségnyújtással.[16]

Kutatás

[szerkesztés]

Kutatóegyetemi kar

[szerkesztés]

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2010. április 18-án hivatalosan is elnyerte a kutatóegyetemi státuszt a Természettudományi Karral és az Állami Jogtudományi Karral együtt. Az ELTE BTK, az ELTE hagyományosan tudományegyetemi, kutatási tevékenységet folytató kara, és így a kutatóegyetemi cím elnyerésének egyik biztosítéka, mely legfontosabb feladatának tekintette korábban és tekinti jelenleg a tudományos kutatást és a tudományos utánpótlás képzését. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem mint Magyarország vezető kutatóegyeteme 2010-ben elnyerte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP). A felsőoktatás minőségének javítását és az egyetemi kutatások promotálását segítő projekt az Európai Unió és a Magyar Állam 3 milliárd forintos támogatásával valósul meg, 2010. június 1. és 2012. május 31. között.[17]

Kutató csoportok

[szerkesztés]

Az egyetemnek két kutatócsoportja van jelenleg.[18]

  • MTA-ELTE
  • Lendület

Központok

[szerkesztés]

A Karon számos (kutató) központ működik jelenleg, amelyeknek stratégiai céljai, hogy hozzájáruljanak a Bölcsészettudományi Kar és az ELTE tudományegyetemi jellégének fenntartásához és annak megerősítéséhez. A Kar legfőbb célja, hogy a különböző kutató központok létrehozásával az, hogy a már jelenleg is meglévő, főképpen tudományos erőforrásoknak szervezett keretek között adjon nagyobb kibontakozási lehetőséget.

  • Brazil Tudományok Központ[19]
  • Buddhizmus-kutatás Központja
  • CPLP országok Közép Európai Információs és Dokumentációs Kutatóközpont
  • Digitális Bölcsészet Központ[20]
  • Egy Övezet, Egy Út Kutatóközpont
  • ELTE Konfuciusz Intézet[21]
  • Latin-Amerika Kutatóközpont
  • Kortárs Arab Világ Kutatóközpont
  • Magyar Filozófia Kutatóközpont
  • Mongolisztika Kutatóközpont
  • Nyelvelméleti Kutatóközpont
  • Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ[22]
  • Szakmódszertani Központ[23]
  • Vallástudományi Központ[24]
  • Vietnámi Nyelv és Kultúra Központ

Kutatók

[szerkesztés]
Csizér Kata az egyik legtöbbet idézett kutató a Google Tudós alapján

A következő lista az ismertebb kutatókat tartalmazza. Az ismertség a Google Tudós idézetek alapján lett megállapítva.

Frissítve: 2022. december 1.[25]

Ismertebb oktatók a Google Tudós idézetek alapján
Idézetek száma Oktató
10000–50000 Csizér Kata (AAI),[26] Kövecses Zoltán (AAI)[27]
5000–10000 Klaudy Kinga (NyKI),[28] Marcel Den Dikken (AAI)[29]
1000–5000 Giampaolo Salvi (RI),[30] Raczky Pál (RTI) ,[31] Gósy Mária (MNyFI),[32] Siptár Péter (AAI),[33] Mark Newson (AAI),[34] Alexandra Anders (RTI),[35] Kovács András Bálint (MMI),[36] Lázár Ildikó (AAI),[37] Bartha Csilla (MNyFI)[38]
500–1000 Albert Ágnes (AAI),[39] Bóna Judit (MNyFI),[40] Brdar-Szabó Rita (GI),[41] Zólyomi Gábor (ÓI)[42] Kontra Edit (AAI),[43] Károly Krisztina (AAI),[44] Mester Zsolt (RTI),[45] Tankó Gyula (AAI),[46] Vida Tivadar (RTI),[47]

(AAI = Angol–Amerikai Intézet, GI = Germanisztikai Intézet, MMI = Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet, MNyFI = Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, ÓI = Ókortudományi Intézet, NyKI = Nyelvi Közvetítés Intézete, RI = Romanisztikai Intézet, RTI = Régészettudományi Intézet)

Ranglista

[szerkesztés]

2020-ban az ELTE BTK holtversenyben a Semmelweis Egyetem Orvosi Kara anatómiai tanszékével az első helyen végzett a HVG magyarországi egyetemek rangsorában.[48]

Header text 2018 2019 2020 2021 2022
HVG ? ? 2[49] 2[50][51] ?
QS World University Rankings ? ? ? 377[52] ?
Times Higher Education World University Rankings 301–400 301–400 301–400 401–500 401–500[53]

Ismertebb hallgatók

[szerkesztés]

A szak és a végzés éve zárójelben.

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. a b A Nyelv- és Irodalomtudományi Kar dékánja
  2. A Történettudományi Kar dékánja

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. Eötvös Loránd Tudományegyetem: Az általános közzétételi lista szerinti nyílvánosan közzéteendő adatok: Oktatók száma. Eötvös Loránd Tudományegyetem. (Hozzáférés: 2021. március 28.)
  2. Eötvös Loránd Tudományegyetem: Az áétaláos közzétételi lista szerinti nyílvánosan közzéteendő adatok: Hallgatók száma. Eötvös Loránd Tudományegyetem. (Hozzáférés: 2021. március 28.)
  3. https://www.btk.elte.hu/
  4. https://www.btk.elte.hu/tortenet
  5. Szentpétery Imre: A Bölcsészettudományi Kar Története i.m 629. p.
  6. ELTE története 1635-2002. 275. p.
  7. Elmarad az őszi szünet az egész ELTE-n a rezsiárak emelkedése miatt (magyar nyelven). telex, 2022. szeptember 6. (Hozzáférés: 2022. szeptember 7.)
  8. Borsodi Csaba: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának története képekben 1635-2010. Tüskés Anna–Dezső Tamás. 2010. ISBN 978-963-284-169-4 Hozzáférés: 2022. december 17.  
  9. a b „És megvan a maga ideje annak is, amikor átadjuk a stafétát.”. ELTE BTK, 2015. június 29. (Hozzáférés: 2020. október 5.)
  10. a b Új rektor és új dékán. ELTE BTK, 2017. augusztus 1. (Hozzáférés: 2020. október 5.)
  11. https://www.btk.elte.hu/content/sonkoly-gabor-a-kar-uj-dekanja.t.2615
  12. https://www.btk.elte.hu/content/2021-februar-1-tol-bartus-david-a-bolcseszettudomanyi-kar-uj-dekanja.t.5679
  13. A Kar díszdoktorai (magyar nyelven). www.btk.elte.hu. (Hozzáférés: 2022. december 7.)
  14. http://eper.elte.hu
  15. https://btk.elte.hu/content/szabadegyetem-homepage.t.4605?m=324
  16. https://www.btk.elte.hu/help
  17. https://btk.elte.hu/kutatoegyetemi-kar
  18. https://www.btk.elte.hu/kutatocsoportok
  19. https://www.facebook.com/centrobrazil/
  20. http://elte-dh.hu/
  21. http://www.konfuciuszintezet.hu/
  22. https://russtudies.elte.hu/
  23. http://metodika.btk.elte.hu/
  24. http://vallastudomany.elte.hu/content/vall%C3%A1studom%C3%A1nyi-k%C3%B6zpont
  25. Google Tudós. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
  26. Google Tudós: Csizér Kata. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. március 19.)
  27. Google Tudós: Kövecses Zoltán. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. március 19.)
  28. Google Tudós: Klaudy Kinga. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
  29. Google Tudós: Marcel Den Dikken. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. március 19.)
  30. Google Tudós: Giampaolo Salvi. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. március 19.)
  31. Google Tudós: Raczky Pál. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
  32. Google Tudós: Gósy Mária. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. március 19.)
  33. Google Tudós: Siptár Péter. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. március 19.)
  34. Google Tudós: Mark Newson. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
  35. Google Tudós: Alexandra Anders. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
  36. Google Tudós: Kovács András Bálint. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
  37. Google Tudós: Lázár Ildikó. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
  38. Google Tudós: Bartha Csilla. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
  39. Ágnes Albert. scholar.google.com. (Hozzáférés: 2024. február 17.)
  40. Google Tudós: Bóna Judit. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
  41. Google Tudós: Brdar-Szabó Szilvia. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
  42. Google Tudós: Zólyomi Gábor. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
  43. Google Tudós: Kontra Edit. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
  44. Google Tudós: Károly Krisztina. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
  45. Google Tudós: Mester Zsolt. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
  46. Gyula Tanko. scholar.google.hu. (Hozzáférés: 2022. december 1.)
  47. Google Tudós: Vida Tivadar. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
  48. https://btk.elte.hu/content/ismet-a-ranglista-elen-a-btk.t.4453
  49. HVG diploma rangsor 2020 - Bölcsészettudomány. eduline.hu . Eduline, 2021. április 14. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  50. HVG diploma rangsor 2021 - Bölcsészettudomány. eduline.hu . Eduline, 2021. április 14. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  51. Felsőoktatási rangsor: Továbbra is az ELTE az élen. hvg.hu . HVG, 2021. április 14. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  52. Top Universities. topuniversities.com . Top Universities, 2021. április 14. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  53. Eötvös Loránd University. timeshighereducation.com . Times Higher Education, 2022. március 24. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  54. „Az Egyetemi Színpad olyan hely volt, amiről az egyetemi éveknek szólnia kell.” (magyar nyelven). www.btk.elte.hu. (Hozzáférés: 2024. január 2.)