Sudár Balázs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sudár Balázs
Életrajzi adatok
Születési név Sudár Balázs
Született 1972május 28. (46 éves)
Budapest
Pályafutás
Műfajok népzene
Aktív évek 1987– napjainkig
Együttes Musica Historica, Canlar zenekar
Hangszer koboz, baglama
Tevékenység történész

Sudár Balázs weboldala

Sudár Balázs (Budapest, 1972. május 28.[1] –) magyar turkológus, történész, népzenész, a magyar őstörténet kutatója. A Magyar Történelmi Íjász Társaság tagja.

Életrajz[szerkesztés]

Tanulmányok[szerkesztés]

A Teleki Blanka Gimnáziumban érettségizett 1990-ben. Egyetemi diplomáját az ELTE Bölcsészkarán szerezte török–történelem szakon.[2] 2003-ig ugyanitt, a Török Tanszéken dolgozott tanársegédként, egyidejűleg a doktori képzésben is részt vett. Az ELTE BTK hallgatójaként szerzett történészi és török filológusi diplomát. PhD-disszertációját 2004-ben védte meg A Palatics-kódex török versgyűjteményei és a hódoltsági művelődéstörténet címmel.

Munkássága[szerkesztés]

Dolgozott az MTA Könyvtárának Keleti Gyűjteményében, az ELTE Török Filológiai Tanszékén, 2016-ban az MTA Történettudományi Intézete tudományos főmunkatársa, a Magyar Őstörténeti Témacsoport vezetője. További kutatási területei: a török aşik-költészet, a klasszikus iszlám zeneelmélet, a hódoltsági területek művelődéstörténete, főként a bektasi dervisrend kultúraközvetítő szerepe, valamint a közép-ázsiai hangszerek története.

Zenei pályafutása[szerkesztés]

1990-ben Kobzos Kiss Tamás tanítványaként került a Musica Historica Együttesbe, amellyel rendszeresen fellépett, elsősorban magyar és közép-európai régi zenét játszottak. 1997-ben kimondottan a régi török zene előadása céljából alapította meg a Canlar zenekart, mely kifejezetten török klasszikus és népzenével foglalkozik. Alkalmi közreműködőként más formációkban is megfordult. A Musica Historica munkájában 1990 és 2011 között vett részt aktív tagként. Kobzon, török lanton (lavta) és baglamán (lantszerű pengetőhangszereken) játszik és énekel. A muzsikáláson kívül az 1993-ban Szentbékkállán színre vitt Aucasin és Nicolete című, középkori francia vásári komédia rendezése, valamint több hangszer rekonstrukciója és elkészítése is az ő nevéhez fűződik.

Kitüntetései[szerkesztés]

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • Sudár Balázs–Csörsz Rumen István: "Trombita, rézdob, tárogató...". A török hadizene és Magyarország; Tinódi Lantos Sebestyén Református Zeneiskola, Enying, 1996
  • „Görösgál ostroma” 1555-ben és a hódoltsági török epikus költészet. Hadtörténelmi közlemények, 2002/2, 353–374. old.
  • Doris Werner-Ulrich–Marcus Stein: Kapd elő. Török. Assimil társalgási zsebkönyv; a magyar változat Sudár Balázs munkája; Assimil, Bp., 2002
  • Ágoston Gábor–Sudár Balázs: Gül Baba és a magyarországi bektasi dervisek; Terebess, Bp., 2002
  • Turkish Courtly Music under 16th-century Ottoman Rule in Hungary. In: Irano-Turkic Cultural Contacts in the 11th-17th centuries. (Acta et Studia I.) ed: Éva M. Jeremiás. Piliscsaba, 2003[2002], 233–243. old.
  • Kajguszuz Abdál: Bolondok könyve. (Ford: Sudár Balázs.) Budapest, 2003
  • Török fürdők a hódoltságban. Történelmi Szemle, 2003/3–4. 213–263. old. Baths in Ottoman Hungary. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 2004/4. 391–437. old.
  • A műfordító Balassi Bálint és a török bejtek (tanulmány) Kalligram, XIV. évf. 2005. november–december
  • A Palatics-kódex török versgyűjteményei. Török költészet és zene a XVI. századi hódoltságban; Balassi, Bp., 2005 (Humanizmus és reformáció)
  • A pécsi Jakováli Haszan pasa-dzsámi; Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, Bp., 2010 (Épített örökségünk)
  • Pécs 1663-ban. Evlia cselebi és az első részletes városleírás; Pécs Története Alapítvány–Kronosz, Pécs–Bp., 2012 (Források Pécs történetéből)
  • A pécsi Idrísz baba-türbe; Forster Központ, Bp., 2013 (Épített örökségünk)
  • Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon; MTA BTK Törttudományi Intézet, Bp., 2014 (Magyar történelmi emlékek. Adattárak)
  • A honfoglalók viselete; szerk. Sudár Balázs, Petkes Zsolt; Helikon, Bp., 2014 (Magyar őstörténet 1.)
  • Jakováli Haszan pasa dzsámija Pécsen; Forster Központ, Bp., 2014 (Műemlék-kalauzok)
  • Magyarok a honfoglalás korában; szerk. Sudár Balázs; Helikon, Bp., 2015 (Magyar őstörténet 2.)
  • Magyarok fegyverben; szerk. Petkes Zsolt, Sudár Balázs; Helikon, Bp., 2015 (Magyar őstörténet 3.)
  • Honfoglalás és megtelepedés; szerk. Petkes Zsolt, Sudár Balázs; Helikon, Bp., 2016 (Magyar őstörténet 4.)
  • Hétköznapok a honfoglalás korában; szerk. Petkes Zsolt, Sudár Balázs; Helikon, Bp., 2017 (Magyar őstörténet 5.)

Cikkei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]