Pető Iván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pető Iván
PetőIván.jpg
A Szabad Demokraták Szövetségének 3. elnöke
Hivatali idő
1992. november 13.1997. április 24.
Előd Tölgyessy Péter
Utód Kuncze Gábor

Született 1946. augusztus 29. (71 éves)
Budapest

Foglalkozás
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pető Iván témájú médiaállományokat.

Pető Iván (Budapest, 1946. augusztus 29. –) magyar történész, levéltáros, politikus, a Szabad Demokraták Szövetsége alapítója, 1992 és 1997 között a párt elnöke. 1990–1991-ben, valamint 1994 és 1997 között a országgyűlési SZDSZ-frakció vezetője. 2003 és 2005 között a párt országos tanácsának elnöke.

Élete[szerkesztés]

1964-ben érettségizett az egri Dobó István Gimnáziumban. 1965-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar–történelem szakán. Itt 1970-ben szerzett középiskolai tanári diplomát. 1978-ban védte meg egyetemi doktori disszertációját. Diplomájának megszerzése után az Új Magyar Központi Levéltár munkatársa lett, 1986-tól 1990-ig tudományos főmunkatársa volt. Emellett 1978 és 1989 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Rajk- és Széchenyi Szakkollégiumának óraadó tanáraként 1945 utáni társadalom- és gazdaságtörténetet oktatott. Oktatói tevékenységét később, az 1990-es évek végétől folytatta: 1997-től 1998-ig az ELTE Bölcsészkarának Társadalom- és Gazdaságtörténet Tanszékén szövegelemző szemináriumot tartott a Kádár-korszakról, 1998-tól 2002-ig az ELTE Szociológiai Intézetének posztgraduális médiaképzése keretében tartott előadásokat az 1945 és 1989 közötti társadalom- és gazdaságtörténetről. 1999-től 2000-ig a Láthatatlan Kollégium tutora volt.

Politikai pályája[szerkesztés]

1979-ben harminchárom másik értelmiségi – többek között Kis János, Bence György, Kenedi János, Dalos György – társaságában aláírta a csehszlovákiai Charta '77 melletti szolidaritási nyilatkozatot, amely a szervezett magyarországi ellenzék egyik első megnyilvánulása volt. Részt vett a demokratikus ellenzék tevékenységében, a Beszélő című szamizdat folyóiratban Ada Pál álnéven publikált. 1988 májusában a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd novemberben a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) alapító tagja. Ugyanebben az évben a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) választmányának is tagjává választották. Az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásainak egyik résztvevője, az SZDSZ megalakulását követően a párt egyik vezető politikusa lett. Az 1990-es országgyűlési választás idején az SZDSZ választási programjának egyik szerkesztője, a párt szóvivője és 1991-ig ügyvivője is volt.

1992-ben Tölgyessy Péterrel szemben őt választották meg az SZDSZ harmadik elnökének, amely pozícióját 1997-ig töltötte be (a párt történetének leghosszabb elnöksége). 1994-től 1997-ig ezzel együtt a Liberális Internacionálé egyik alelnöke is volt. 2001-től 2003-ig ismét tagja volt a párt ügyvivői testületének. 2003-ban a párt országos tanácsának elnökévé választották, majd 2005-től 2007-ig ismét ügyvivő.

A rendszerváltást követő összes ciklusban országgyűlési képviselő volt 2010-ig: 1990-ben (Bp. 22. választókerület, Zugló egy része), 2002-ben és 2006-ban (Belváros–Újlipótváros) egyéni jelöltként, 1994-ben a párt budapesti területi, 1998-ban országos listájáról jutott be az Országgyűlésbe. 1990 májusától októberéig, valamint 1998-tól 2008-ig az SZDSZ frakcióvezető-helyettese; 1990 októberétől 1991 novemberéig, majd 1994 és 1997 között frakcióvezetője. Az Országgyűlésben több bizottságban dolgozott, 2002-ben a kulturális és sajtóbizottság elnökévé választották. 2008-ban bejelentette, hogy 2010-ben visszavonul a politikai élettől. A 2010-es országgyűlési választás utáni pártrevízió során nem újította meg párttagságát.[1]

Családja[szerkesztés]

Zsidó származású munkáscsaládban született; apja, Pető László kárpitos, anyja varrónő volt. (Mindkét szülője az 1950-es években az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) tagja volt.[2] Egyes források szerint apja, Pető László ÁVH százados a verésekben és kínvallatásokban tevőlegesen is részt vett.[3]) Pető Iván második feleségével egy gyermeket nevel, előző házasságából két felnőtt gyermeke van.

Publikációi[szerkesztés]

  • Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből (1945–1949) (Erdmann Gyulával, 1975)
  • A magyar szénbányászat a felszabadulástól a hároméves terv végéig (Erdmann Gyulával, 1977)
  • A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945–1985 (Szakács Sándorral, 1985)
  • Befejezetlen szocializmus (Gerő Andrással, 1998)
  • Politikai curriculum vitae (cikkek, interjúk, beszédek, 2000)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]


Elődje:
Tölgyessy Péter
A Szabad Demokraták Szövetségének elnöke
1992 – 1997
A Szabad Demokraták Szövetsége címere
Utódja:
Kuncze Gábor