Siegescu József
| Siegescu József | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1873. augusztus 29. Székás |
| Elhunyt | 1931. november 12. (58 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Születési neve | Iosif Siegescu |
| Ismeretes mint | filológus |
| Nemzetiség | román |
| Állampolgárság | magyar |
| Gyermekek | Székácsy Miklós |
| Pályafutása | |
| Tudományos fokozat | PhD |
| Munkahelyek | |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | egyetemi tanár |
Siegescu József (született Iosif Siegescu, Székás, 1873. augusztus 29. – Budapest, 1931. november 12.) magyarországi román hitoktató, titkár, tanár, országgyűlési képviselő, és a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja.[1][2]
Tanulmányai[szerkesztés]
Középiskoláit Belényesen végezte.
Pályafutása[szerkesztés]
1895 és 1897 között hitoktató Budapesten, majd Lugoson püspöki titkár (1897–1898).
1898 és 1907 között a budapesti V. kerületi állami főgimnázium és a László Mihály nyilvános jogú főgimnázium (V. kerület Hold utca 19.) r. tanára és a KPI görögkatolikus szertartástan tanára.
1910 és 1918 között a Nemzeti Munkapárt programjával az oravicabányai választókerület országgyűlési képviselője.
1910 és 1911 között a Budapesti Tudományegyetemen, illetve a Pázmány Péter Tudományegyetemen a román nyelv és irodalom tanára (1911–1927) és a Bölcsészettudományi Kar dékánja.
1917. februárban egyik aláírója volt annak a nyilatkozatnak, amelyben kétszáz erdélyi és magyarországi román politikus, egyházi személy és értelmiségi kifejezte a magyar koronához való hűségét.[3] 1919-től a magyarországi románok ügyeivel foglalkozó kormánybiztos volt.[4]
1926-tól az Egységes Párt programjával az észak-pesti választókerület országgyűlési pótképviselője.[5][6][7]
Művei[szerkesztés]
- A magyarországi románok szent uniója. Tanulmány az egyháztörténelem köréből. Budapest. 1896 (különnyomat a Hittud. Közlönyből)
- Dosoftei metropolita mint költő. Budapest. 1899
- A román helyesírás története. Budapest. 1906
- Carte de rugăciuni pentru soldaţi. [Imakönyv katonák számára]. Budapesta: Tipografia Societăţii Sfântul Ştefan. 1914[8]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Nemzeti Örökség Intézete - Siegescu József, 1918-tól krassószékási (Siegescu Iosif) (magyar nyelven). Nemzeti Örökség Intézete - Siegescu József, 1918-tól krassószékási (Siegescu Iosif). (Hozzáférés: 2022. december 17.)
- ↑ Borsodi Csaba: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának története képekben 1635-2010. Tüskés Anna–Dezső Tamás. 2010. ISBN 978-963-284-169-4 Hozzáférés: 2022. december 17.
- ↑ Nagy Levente: A budapesti Román Filológiai Tanszék százötven éve. In Inter Scyllam et Charybdim: Identitásképző stratégiák és a budapesti román tanszék története. Szerk. Miskolczy Ambrus, Hergyán Tibor és Nagy Levente. Budapest: ELTE Eötvös. 2013. 92. o.
- ↑ Gurzó: Makacs csobánok. Magyar Nemzet, (2020. december 8.)
- ↑ Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1944 - AdatbázisokOnline. adatbazisokonline.mnl.gov.hu. (Hozzáférés: 2022. december 17.)
- ↑ Magyar katolikus lexikon XII. (Seq–Szentl). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2007.
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908.
- ↑ Ionela Zaharia: Cărțile de rugăciuni pentru soldați - vademecum spiritual și cultural in timpul Marelui Război. ?weblap?
További információk[szerkesztés]
- Alin Cristian Scridon: Iosif Siegescu, Commissioner for Romanian Affairs in Hungary: A Commission Reviewed Under the Magnifying Glass of Historiography and of Diplomatic and Ecclesiastical Documents. Transylvanian Review, XXX. évf. (2021) 255–268. o.