Abaffy Erzsébet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Abaffy Erzésbet
Született 1928. március 11. (89 éves)
Budapest, Magyarország
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása nyelvész, szerkesztő

Abaffy Erzsébet (Budapest, 1928. március 11. –), E. Abaffy Erzsébet, Egriné Abaffy Erzsébet, magyar nyelvész, szerkesztő.

Életpályája[szerkesztés]

Édesapja Abaffy Gyula evangélikus lelkész, édesanyja Csák Erzsébet.

A Szegedi Kis István Gimnáziumban érettségizett 1946-ban, majd 1951-ben a Debreceni Tudományegyetemen szerzett magyar-latin szakos tanári oklevelet. 1952-től kezdődően előbb tanársegéd, majd adjunktus, docens és egyetemi tanár az ELTE Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszékén, mígnem 1988-ban emerita professzorrá nevezik ki. 1985-ben doktorált.[1] Tagja a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottságának, szakterülete a magyar nyelvtörténet[2]

Férje Egri Péter irodalomtörténész.

Munkái[szerkesztés]

  • Író és nyomdász viszonya a XVI. században, 1953;
  • Balassi Zsigmond: Lovak orvossága, szövegkiad., 1957;
  • Sopron megye nyelve a XVI. században, 1965;
  • Szöveggyűjtemény a nyelvészeti kötelező irodalom területéről I-II., összeáll., 1965;
  • Dunántúli missilisek a XVI. századból, szövegkiad., 1968;
  • XVI. századi nyugat-dunántúli missilisek helyesírásáról, 1969;
  • Magyar nyelvtörténet. Tanulmánygyűjtemény I-II., 1976;
  • Bárczi Géza: A Halotti Beszéd nyelvtörténeti elemzése, s. a. r., szerk. [N. Abaffy Csillával], 1982;
  • Török Bálint deákjának, Martonfalvay Imrének naplótöredéke (1555) és emlékirata (1585), kiad. [Kozocsa Sándorral], 1986;
  • Bárczi Géza: A magyar igeragozás története, szerk., s. a. r. [N. Abaffy Csillával], 1990;
  • Magyar nyelvű kortársi feljegyzések Erdély múltjából. Szamosközy István történetíró kézirata [szerk. Hegedűs Attila, Papp Lajos], kiad., 1991;
  • Az ősmagyar fonémarendszer történetéhez, 1991;
  • Bárczi Géza és a magyar hangtörténet, 1991;
  • Középkori leveleink 1541-ig, szerk. [Hegedűs Attilával, Papp Lajossal], 1991;
  • A magyar nyelv történeti nyelvtana I. köt. A korai ómagyar kor és előzményei [Rácz Endrével], 1991; II/1. köt. A kései ómagyar kor morfematika, 1992;
  • Lázár Zelma-kódex. A XVI. század eleji nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel [N. Abaffy Csillával és Madas Edittel], 1992;
  • Székelyudvarhelyi kódex 1526–1528. A nyelvemlék hasonmás és betűhű átirata, s. a. r. [N. Abaffy Csillával], 1993;
  • Bárczi Géza emlékkönyv születésének 100. évfordulója alkalmából, szerk. [Szathmári Istvánnal, B. Lőrinczy Évával], 1994.
  • Pozsonyi kódex, 1520. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel; bev., jegyz. Abaffy Csilla, Abaffy Erzsébet, Madas Edit; Pharma Press–MNYT, Bp., 2004 (Régi magyar kódexek)

Díjak, kitüntetések[szerkesztés]

A Magyar Nyelvtudományi Társaság 1995-ben Révai Miklós-emlékérem és -díjjal tüntette ki.[3]

1999-ben Akadémiai Díjjal és Eötvös József-koszorúval[4] tüntették ki.

Kimagasló irodalmi tevékenységért 2003-ban Déry Tibor-díjban részesült.[5]

Források, jegyzetek[szerkesztés]

  • Balogh Margit, Palasik Mária (szerk.): Nők a magyar tudományban, Budapest: Napvilág, 2010 ISBN 9789639697546
  • Emlékkönyv Abaffy Erzsébet 70. születésnapjára; szerk. Hajdú Mihály, Keszler Borbála; ELTE Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszéke, Bp., 1998