Ugrás a tartalomhoz

Kálmán László (nyelvész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálmán László
Életrajzi adatok
Született1957. november 24.
Budapest
Elhunyt2021. október 10. (63 évesen)
Ismeretes mintnyelvész
Nemzetiségmagyar
Állampolgárságmagyar
Pályafutása
Tudományos fokozata nyelvtudomány kandidátusa
Munkahelyek
Más munkahelyekELTE Bölcsészettudományi Kar MTA Nyelvtudományi Intézet
Szakmai kitüntetések
Szépe György publikációs díj (2014) Szépe György emlékérem (2016)
Kálmán László weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálmán László témájú médiaállományokat.

Kálmán László (Budapest, 1957. november 24.2021. október 10.[1]) nyelvész, a nyelvtudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Elméleti nyelvészet szakcsoportjának, később Elméleti nyelvészeti tanszékének docense, Kálmán C. György irodalomtörténész testvére. A közéletben elsősorban 2007-ben lett ismert, amikor ellenindítványt nyújtott be a Fidesz–KDNP népszavazási kezdeményezéséhez.[2][3]

Életpályája[szerkesztés]

Középfokú tanulmányait az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájában végezte franciaorosz tagozaton, és ebben az intézményben tett 1976-ban érettségi vizsgát. Az érettségi után az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanult tovább, spanyol nyelv és irodalom szakon, valamint általános és alkalmazott nyelvészet szakon, ahol 1981-ben szerzett diplomát. 1981 és 1983 között a budapesti Filmtudományi Intézet munkatársaként dolgozott, közben tanulmányait folytatta, és 1983-ban bölcsészdoktori diplomát szerzett, majd 1985-ben a Salzburgi Nyári Egyetemen fonológiát hallgatott.

1984–87 között az MTA Nyelvtudományi Intézetének Tudományos továbbképzési ösztöndíjasa volt. 1986-ban elnyerte a Boursier de la Confédération kutatói ösztöndíját, és egy évet töltött a svájci Genfben. Hazatérése után az MTA Nyelvtudományi Intézete foglalkoztatta 1991-től egészen haláláig. 1991-től ismét külföldön folytatta munkáját docensként Amszterdamban, a számítógépes nyelvészet szakon 1992-ig.

Alapító tagja, és haláláig vezető oktatója volt az ELTE BTK Elméleti nyelvészet szakcsoportjának (később tanszék), docensi kinevezését 1994-ben nyerte el. 2000 és 2002 között a budapesti Mindmaker Ltd. alkalmazta tudományos főmunkatársként. Ezen irányú tevékenységét a 2003-tól az Applied Logic Laboratory cég keretén belül végezte, de egyetemi oktatói munkáját ezen időszak alatt is folytatta. Ezzel párhuzamosan részt vállalt a Nemzeti Digitális Archívum munkájában a szemantikai munkacsoportjának tagjaként és az Erasmus Kollégium vezető tanáraként. 2005-től az Erasmus Kollégiumi Tanács tagja is volt egyben.

2004–2008 A Szövegértés-szövegalkotás integrált anyanyelvi tananyag elkészítésének szakmai vezetője Arató Lászlóval együtt. A közoktatás reformját célzó taneszközök EU-s pénzből készültek a suliNova Kht., később pedig az Educatio Kht. (majd Educatio Nonprofit Kft.) égisze alatt. Valóban taneszközökről, és nem pusztán tankönyvekről volt szó: a nagyszabású tervek között interaktív, számítógépes anyagok, multimédiás mellékletek is szerepeltek. Ez nagyon nagy újítás volt minden korábbi tananyaghoz képest. A program mind tartalmában, mind módszertanában radikálisan kívánta megújítani a magyartanítást: minden évfolyam számára hét-nyolc „munkáltató tankönyv” (munkafüzet) készült, minden egyes tanórához tanári útmutatóval, módszertani segédlettel. Jelenleg a Magyartanárok Egyesületének honlapjáról érhetők el a tanulói munkafüzetek és a hozzájuk készült tanári útmutatók.

A Milestone Intézet Nyelvtudományi szakirányának alapító tagja, és 2016-tól haláláig rendszeres oktatója.

Szakmai munkájában és tanári pályáján nagymértékben segítette az idegen nyelvekben való jártassága. Anyanyelvén, a magyaron kívül angol, francia, spanyol, holland, német és orosz nyelven tudott kommunikálni. Számítógépes ismeretei kiterjedtek a Unix és a DOS operációs rendszerekre valamint a Lisp, C, C++, Python programnyelvek, továbbá a HTML és a TeΧ leírónyelv ismeretére.

2021. október 10-én reggel Kálmán László testvére, Kálmán C. György bejelentette, hogy az éjszaka folyamán Kálmán László elhunyt: elaludt és többé nem ébredt fel.[4] Néhány nappal később fivére is elhunyt.

Szakmai érdeklődési területe[szerkesztés]

Grammatikaelmélet, formális szemantika, analógiás nyelvtanok, számítógépes nyelvészet, konstrukciós nyelvtan, anyanyelvi nevelés és nyelvtudományok.

Nyelvi ismeretterjesztés[szerkesztés]

1992–1997-ig a Bartók rádió Muzsikáló reggel c. műsorában Nyelv-ész-érvek címen Nádasdy Ádámmal közösen tartott pár perces előadásokat nyelvészetről. Ezek az előadások jelentek meg később összegyűjtve a Hárompercesek a nyelvről c. könyvükben.

2013–2014-ig a Klubrádióban Neuman Gáborral közösen szerkesztette és vezette az "Egyébként" c. nyelvészeti ismeretterjesztő műsort.

2014-től haláláig Nádasdy Ádámmal együtt szerkesztője volt a Klubrádió Szószátyár című műsorának.[5][6]

2009–2018 között a Nyelv és Tudomány hírportálon – ahol "A nyelvész majd megmondja" címmel önálló rovata is volt – több, mint 300 írása jelent meg[7]

2017-től haláláig a Qubit állandó szerzője volt. Témái a programnyelvektől a filozófiai, nyelvfilozófiai és a nyelvtanoktatási kérdéseken át a leggyakorlatiasabb nyelvhasználati problémákig terjedtek. Ő volt a Qubit podcastjának első vendége is.[8][9]

Oktatói munkája[szerkesztés]

  • Neumann János Számítástudományi Társaság
  • Groningeni Nyári Egyetem
    • 1990. Bevezetés a diskurzusreprezentációs elméletekbe
  • BME Informatikai Kar
    • 1991. Számítógépes nyelvészet
  • Amszterdami Egyetem, Számítógépes Nyelvészet Tanszék.
    • 1991-1992. Diskurzusszemantika, Számítógépes mondatelemzés.
    • 1991-1993. Jelentés és kontextus
  • ELTE Romanisztikai Doktori Iskola
  • ELTE Angol Nyelvészet BA
    • 2006-2007. Informatika
  • ELTE Anglisztika BA, Germanisztika BA, Keleti nyelvek és kultúrák BA, Ókori nyelvek és kultúrák BA, Romanisztika BA, Szabad bölcsészet Szlavisztika BA.
    • 2006-2008. Bevezetés a nyelvtudományba
  • MTA-ELTE Elméleti Nyelvészet Szakcsoport
    • 1989-1990. Nem-lineáris fonológia
    • 1990- Dinamikus szemantika
    • 1990- Terepmunka, magyar, beás, siketek jelnyelve
    • 1990- Számítógépes ismeretek, (Lisp, TeX, C)
    • 1993-1997. Diskurzus-szemantika
    • 1993- Formális szemantika
    • 1993- Konstrukciós nyelvtan
    • 2000- Magyar leíró nyelvtan
    • 2000- A nyelvészet területei
    • 2000- Számítógépes nyelvészet
    • 2000- Számítógépes lexikon-modellek
    • 2004- A formális szemantika logikai alapjai
    • 2004- Beás leíró nyelvtan[10]
    • 2006- Bevezetés a nyelvtudományba | Bevezetés a nyelvtudományba (2., bővített kiadás)
    • 2006- Informatika

Könyvek[szerkesztés]

  • A Lisp programozási nyelv; Műszaki, Bp., 1989; szerkesztők: Zimányi M., Kálmán L. és Fadgyas T. ISBN 9631081834[11]
  • Kálmán László–Nádasdy Ádám: Hárompercesek a nyelvről; Osiris, Bp., 1999 (Osiris könyvtár Nyelvészet)
  • Magyar leíró nyelvtan. Mondattan I. Budapest, 2001. Szerkesztette: Kálmán László
  • Kálmán László–Rádai Gábor: Dinamikus szemantika; Osiris, Bp., 2001 (Osiris könyvtár Tertium non datur)
  • Konstrukciós nyelvtan, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2001. ISBN 9638609079[12]
  • Kálmán László-Trón Viktor-Varasdi Károly, Lexikalista elméletek a nyelvészetben, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2002. ISBN 9639372293
  • Kálmán László és Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005. ISBN 9789637094651
  • Magyar nyelv; szerk. Kálmán László, Kerner Anna; Raabe, Bp., 2006 (Tanári kincsestár)
  • Kálmán László–Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba; 2. bőv. kiad.; Tinta, Bp., 2007 (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához, 48.)
  • Papers from the Mókus conference; szerk. Kálmán László; Tinta, Bp., 2008 (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához, 84.)
  • Orsós Anna–Kálmán László: Beás nyelvtan; MTA Nyelvtudományi Intézete–Tinta, Bp., 2009 (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához, 97.)

Publikációk[szerkesztés]

Interjúk[szerkesztés]

További videós és egyéb média megjelenések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Elhunyt Kálmán László, nyelvészprofesszor
  2. [1]Origo Medián: kilencigenes népszavazás várható Archiválva 2008. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. Szépe Judit: Előzmények Archiválva 2010. augusztus 3-i dátummal a Wayback Machine-ben; Szépe Judit honlapja.
  4. Meghalt Kálmán László nyelvész, műsorvezető « Media1 (magyar nyelven). Media1, 2021. október 10. [2021. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 10.)
  5. Szószátyár. klubradio.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 8.)
  6. A Szószátyár archívuma
  7. A nyelvész majd megmondja
  8. Kálmán László Qubit
  9. Vesztébe megy a magyar tudomány
  10. Orsós Anna, Kálmán László: Beás nyelvtan. (Hozzáférés: 2009. október 9.)
  11. A LISP programozási nyelv. (Hozzáférés: 2009. szeptember 28.)
  12. Kálmán, László. Konstrukciós nyelvtan. Budapest: Tinta Könyvkiadó (2001. június 20.). ISBN 9638609079 

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]