Kelemen János (filozófus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kelemen János
Életrajzi adatok
Született 1943június 8. (74 éves)
Kassa
Ismeretes mint filozófus
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Eötvös Loránd Tudományegyetem, József Attila Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterület nyelvfilozófia
Kutatási terület Dante Alighieri, olasz filozófia
Tudományos fokozat az MTA doktora (2000)
Munkahelyek
Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanár (1984–)
Szegedi Tudományegyetem professzor (1996–2000)
Római Magyar Akadémia igazgató (1990–1994)
Tudományos publikációk száma >270
Szakmai kitüntetések
Széchenyi-díj (2007)
Akadémiai tagság levelező (2004), rendes (2016)

Kelemen János (Kassa, 1943. június 8.) Széchenyi-díjas magyar filozófus, filozófiatörténész, italianista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A nyelvfilozófia, Dante Alighieri, valamint a modern olasz és angolszász filozófia neves kutatója. 2000 és 2008 között az ELTE Bölcsészettudományi Kar Filozófiai Intézetének igazgatója.

Életpályája[szerkesztés]

1961-ben érettségizett, majd felvették a József Attila Tudományegyetem olasz–orosz–francia szakára, ahol 1966-ban szerzett tanári diplomát, utána az Eötvös Loránd Tudományegyetem filozófia szakára járt, ahol 1969-ben szerzett diplomát. 1966-ban védte meg egyetemi doktori disszertációját Szegeden. Szegedi diplomájának megszerzése után rövid ideig a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium tanáraként dolgozott, majd az egyetem adjunktusa lett. 1970-ben az ELTE Bölcsészettudományi Kar Filozófia Tanszékéhez (ma: Általános Filozófia Tanszék) került. Az oktatói ranglétrát végigjárva 1984-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését. Egy évvel korábban a Filozófia II. (Társadalomfilozófia és Etika) Tanszék vezetésével is megbízták (ma az Általános Filozófia Tanszék része). A Tanszéket 1990-ig vezette. 1986 és 1990 között az ELTE BTK Filozófiai Tanszékcsoportjának vezetője is volt. 1990-ben a Római Magyar Akadémia igazgatója lett. Az intézményt 1994-ig vezette. ELTE-s állása mellett 1995 és 1997 között a József Attila Tudományegyetem Olasz Tanszékének vezetője volt. 2000 és 2008 között az ELTE BTK Filozófiai Intézetének igazgatója volt. 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott.

1975-ben védte meg a filozófiai tudományok kandidátusi, 1983-ban akadémiai doktori értekezését. Az MTA Filozófiai Bizottságának lett tagja. 2001 és 2004 között az MTA Közgyűlésének képviselője volt, majd 2004-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2016-ban rendes tagjának. Az MTA Hálózati Tanácsa tagja is lett. 2004-ben a Magyar Dantisztikai Társaság, 2006-ban a Magyarországi Francia Nyelvű Filozófiai Társaság elnökévé választották. Sokáig volt a European Journal for Semiotic Studies című tudományos szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Kutatási területe a nyelvfilozófia, a szemiotika, Dante filozófiája, valamint a modern olasz, angolszász és francia filozófia, illetve a klasszikus német filozófia története.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Sabetia Ter (1992, Nápoly)
  • Valitutti-díj (1995, Salerno)
  • Arany János Közalapítvány Ránki György-díja (1998)
  • Nemzetközi Benedetto Croce-díj (2003)
  • Széchenyi-díj (2007)
  • Ordine della Stella d’Italia nel grado di Commendatore (2014)
  • Akadémiai Díj (2016)

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • Mi a strukturalizmus? (Kossuth Könyvkiadó, 1969)
  • A nyelvfilozófia kérdései – Descartes-tól Rousseau-ig (Kossuth Könyvkiadó, 1977)
  • A tudat és a megismerés (Kossuth Könyvkiadó, 1978)
  • Benedetto Croce (Kossuth Könyvkiadó, 1981)
  • Az élő Marx (szerk., Hársing Lászlóval, 1983)
  • A „nemes hölgy” és a „szolgálóleány” (Gondolat Kiadó, 1984)
  • George Edward Moore (Kossuth Könyvkiadó, 1984)
  • A nyelv és a nyelvek (Akadémiai Kiadó, társszerző, 1989)
  • Nyelv és történetiség a klasszikus német filozófiában (Akadémiai Kiadó, 1990)
  • Az olasz hermeneutika Crocétól Ecóig (1998)
  • Profili ungheresi e altri saggi(1994)
  • Idealismo e storicismo nell'opera di Benedetto Croce (1995)
  • A Szentlélek poétája (1999)
  • Az ész képe és tette. A történeti megismerés idealista elméletei (Atlantisz, 2000)
  • A nyelvfilozófia rövid története (2000, Áron Kiadó)
  • Nyelvfilozófia (Farkas Katalinnal, 2000, Áron Kiadó)
  • A filozófus Dante. Művészet- és nyelvelméleti expedíciók (Atlantisz, 2002)
  • Nyelvfilozófiai tanulmányok (2004, Áron Kiadó)
  • Dante, Petrarca, Vico (2007)
  • Eco visszhang (Világosság Könyvek, 2008)
  • Art's Struggle for Freedom: Lukács, the Literary Historian (2011)
  • Túl a nyelvfilozófián (szerk., 2014)
  • The Rationalism of Georg Lukács (2014)
  • Ex libris: Mesterek és tanítványok (2015)
  • Komédiámat hívom tanúmul. Az önreflexió nyelve Danténál; ELTE Eötvös, Bp., 2015
  • Atti del convegno internazionale. Commentare Dante oggi; szerk. Kelemen János, Nagy József; Eötvös University Press, Bp., 2015

Források[szerkesztés]