1943

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1943 más naptárakban
Gergely-naptár 1943
Ab urbe condita 2696
Bahái naptár 99 – 100
Berber naptár 2893
Bizánci naptár 7451 – 7452
Buddhista naptár 2487
Burmai naptár 1305
Dzsucse-naptár 32
Etióp naptár 1935 – 1936
Hindu naptárak
Vikram Samvat 1998 – 1999
Shaka Samvat 1865 – 1866
Kali-juga 5044 – 5045
Holocén naptár 11943
Iráni naptár 1321 – 1322
Japán naptár 2603 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4639–4640
Kopt naptár 1659 – 1660
Koreai naptár 4276
Muszlim naptár 1361 – 1363
Örmény naptár 1392
ԹՎ ՌՅՂԲ
Thai szoláris naptár 2486
Zsidó naptár 5703 – 5704

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek1970-es évek1980-as évek1990-es évek

Évek: 19381939194019411942194319441945194619471948

Események[szerkesztés]

Január[szerkesztés]

  • január 13. – A keleti fronton a szovjetek támadást indítanak a térség északi részén harcoló német erők bekerítésére.
  • január 10. – A szovjet Doni Front megkezdi a Sztálingrádnál bekerített csapatok felszámolását.
  • január 12. – A tüzérségi előkészítést követően – 10.30-kor hadosztálynyi erővel – megindul a Vörös Hadsereg támadása Urivnál.
  • január 13. – A magyar főparancsnokság összevonja a rendelkezésére álló tartalékokat és ellentámadást indít; a nap végére sikerül elérni az előző napon elvesztett állásokat.
  • január 14. – Az urivi hídfőnél áttört szovjet csapatok a betörés helyét 40 km széles és 20 km mély réssé tágítják.
  • január 1426.Winston Churchill és Franklin D. Roosevelt Casablancában tárgyal, és elhatározzák az olaszországi partraszállást.
  • január 16. – 20.30-kor a magyar 2. hadsereg parancsnoksága kiadja a parancsot, miszerint – a visszavonulás biztosítása, valamint a szovjet támadás lassítása érdekében – Osztrogozsszkot minden körülmények közt tartani kell. A szovjetek megsemmisítik a miskolci 13. gyalogezredet, az egység nagy része elesik, kisebbik része fogságba kerül.
  • január 18.
    • A szovjet csapatok áttörik Leningrád blokádját.
    • Podszerednyeje és Ilovszkoje térségében a bekerítő hadmozdulatot végző szovjet csapatok tűzösszeköttetést létesítenek egymással.
    • K. Sz. Moszkalenko tábornok jelentős erőket csoportosít át Osztrgozsszk bevételére, így az 1. páncéloshadosztály vissza tudja foglalni az időközben elesett Alekszejevkát, s a bekerítésből kivezető út 21-éig nyitva marad.
    • A magyar 2. hadsereg leharcolt részei számára az Oszkol-völgyben jelölnek ki gyülekezőhelyet.
  • január 19. – A fellépő krónikus lőszerhiány miatt mind Osztrogozsszk, mind Ilovszkoje védői a kitörnek. A repülő csoportnak sikerül rést ütni a várost körülvevő gyűrűn, s azt áttörniük. A kitörést vezető Csukás Kálmán vezérkari alezredes hősi halált hal. A megmaradt csapatok visszahúzódva Heppes Aladár százados vezetése alatt újra körvédelemre rendezkedik be.
  • január 20.Vargyassy Gyula vezérőrnagy az Oszkol völgyében gyülekező erőkből harccsoport alakítására és Bugyennij védelmére kap parancsot. A szovjet hadvezetés megkezdi a voronyezs-kasztornojei hadművelet előkészítését, amely 23-án veszi kezdetét.
  • január 21. – A szovjet csapatok Oszkol völgyét támadják.
  • január 23. – Az angolok elfoglalják Tripolit.
  • január 24. – A németek kiüríttetik a voronyezsi hídfőt.
  • január 25. – A szovjet csapatok bevonulnak Voronyezsbe.
  • január 27.
  • január 29. – A szovjet csapatok beveszik Kasztornojét, de nem sikerül harapófogóba zárniuk a teljes német 2. hadsereget.
  • január 30. – A lemondott Raeder helyett Dönitz lesz a német haditengerészet új főparancsnoka.
  • január 31.Seydlitz tábornok kapitulál Sztálingrádban.

Február[szerkesztés]

Március[szerkesztés]

Április[szerkesztés]

Május[szerkesztés]

  • május 7.
  • május 13.Tunéziában megadja magát a Hans-Jürgen von Arnim tábornok vezette német 5. páncéloshadsereg – amelyet azért hoztak létre, hogy a szövetségesek várható észak-afrikai partra szállását megakadályozza.
  • május 15. – A III. internacionálé feloszlik, miután a kommunista pártok munkáját már nem segíthette elő.
  • május 16. – A varsói gettó felkelésének leverése. (Megtorlásul a német egységek módszeresen „felszámolják a lázadókat”, azaz elpusztítják a gettó túlélő lakóit, a sok ezer halott pontos száma ma sem ismert.)
  • május 19. – Berlint „zsidómentesnek” nyilvánítják.[5]
  • május 22.Karl Dönitz tengernagy felfüggeszti az észak-atlanti őrjáratokat.
  • május 2329. – A britek tömeges légitámadást hajtanak végre Dortmund ellen.
  • május 29. – A Wuppertal elleni légitámadásban 2450 ember veszti életét.

Június[szerkesztés]

Július[szerkesztés]

Augusztus[szerkesztés]

Szeptember[szerkesztés]

Október[szerkesztés]

November[szerkesztés]

December[szerkesztés]

Határozatlan dátumú események[szerkesztés]

  • márciusSzegedy-Maszák Aladár, a Külügyminisztérium tisztviselője Stockholmban az angolokkal tárgyal a békekötésről.
  • május – Szlovákia területén kialakulnak az első partizáncsoportok.[14]
  • nyáron – Csehországban létrejönnek az első partizáncsoportok.[15]
  • augusztus–szeptember – A jugoszláv partizánhadsereg az olasz kapituláció idején a jugoszláv területen lévő 15 olasz hadosztályból 11-et lefegyverez.[16]

Az év témái[szerkesztés]

Államok vezetőinek listája 1943-ban[szerkesztés]

1943 a tudományban[szerkesztés]

1943 a légi közlekedésben[szerkesztés]

1943 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]

1943 a filmművészetben[szerkesztés]

1943 az irodalomban[szerkesztés]

1943 a zenében[szerkesztés]

1943 a politikában[szerkesztés]

A II. világháború

1943 a sportban[szerkesztés]

1943 a jogalkotásban[szerkesztés]

Születések[szerkesztés]

Halálozások[szerkesztés]

Nobel-díjasok[szerkesztés]

  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai Otto Stern
Kémiai Hevesy György
Orvosi-fiziológiai Henrik Carl Peter Dam, Edward Adelbert Doisy
Irodalmi nem adták ki
Béke nem adták ki

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 167. o.
  2. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 142. o.
  3. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 167. o.
  4. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 143. o.
  5. ^ a b Kronológia. In.: Rubicon. XXVII. évf., 292. (2016/3.) sz., 57. oldal, ISSN 0865-6347
  6. Németh István: A kiközösítéstől a holokausztig. In.: Rubicon. XXVII. évf., 292. (2016/3.) sz., 57. oldal, ISSN 0865-6347
  7. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 167. o.
  8. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 143. o.
  9. ^ a b Feith László: Győzelem a gyanakvás árnyékában. Berlin, végállomás. In.: Magyar Honvéd. XXVI. évf., 5. (2015/5.) sz., 44-47. oldal, ISSN 0865-6932
  10. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 167. o.
  11. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 143. o.
  12. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 167. o.
  13. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 143. o.
  14. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 143. o.
  15. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 143. o.
  16. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 167. o.

Források[szerkesztés]

  • Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1943 témájú médiaállományokat.