Kiss Benedek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiss Benedek
A Szép versek című antológiában. (Balla Demeter fotója, 1976.)
A Szép versek című antológiában. (Balla Demeter fotója, 1976.)
Élete
Született1943. március 19. (81 éves)
Akasztó
Nemzetiségmagyar
SzüleiKiss László Károly
Pusztai Mária
HázastársaGarai Etelka Katalin (1966–)
GyermekeiKiss Virág (1967)
Kiss Balázs (1970)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)versek, gyermekkönyvek
Első műveGazdátlan évszak (versek, 1970)
Kitüntetései
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj (1979, 1999)
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994)
Balassi Bálint-emlékkard (2003)
Kossuth-díj (2018)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss Benedek témájú médiaállományokat.

Kiss Benedek (Akasztó, 1943. március 19.–) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, műfordító. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi tagozatának tagja (2007).

Élete[szerkesztés]

Kiss Benedek Akasztón született 1943. március 19-én Kiss László Károly és Pusztai Mária gyermekeként. Iskoláit Kalocsán végezte. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatott felsőfokú tanulmányokat magyar-népművelés szakon, 1967-ben diplomázott. Egyetemista korában a Kilencek nevű költői csoportosulás tagja volt.

Gyermekkora a Kiskunsághoz köti. 1967–1968 között nevelőtanárként dolgozott. 1967-től jelentek meg versei. 1969 óta szabadfoglalkozású író és műfordítóként működik. Budapesten él és alkot. 2007 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Magánélete[szerkesztés]

1966-ban házasságot kötött Garai Etelka Katalinnal. Két gyermekük született; Virág (1967) és Balázs (1970).

Költészete[szerkesztés]

Az Elérhetetlen föld (1969) című antológiában jelentkezett a Kilencekkel, ugyanebben az évben bemutatkozott a Költők egymás közt című antológiában is. Nagyon hamar megtalálta saját hangját. Líráját asszociáció-gazdagság, a költői látás elevensége jellemzi. A természetes költői hangot fokozatosan egészíti ki a tárgyias és intellektualizáló törekvés. A Bruno-dalok ciklusban Giordano Bruno egyéniségébe, magatartásába helyezkedik bele. Többször járt Bulgáriában, hosszabb időt töltött ott. A bolgár költészet ismerőjévé és szakavatott tolmácsolójává vált. Ivan Canev verseit Rózsa Endrével és Utassy Józseffel fordította magyar nyelvre, Rózsával és Utassyval is még az egyetemen a Kilencek körében ismerkedett meg. Gyermekversei a népköltészet világát idézik.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

  • Gazdátlan évszak (versek, 1970)
  • Békesség nektek, utak! (versek, 1973)
  • Csiga, csiga, facsiga (gyermekkönyv, 1976)
  • Korong Matyi álma. Álom Kovács Margit kerámiáira; Móra, Bp., 1980
  • Zene-bona (gyermekkönyv, 1982)
  • Szemem parazsa mellett (versek, 1982)
  • Napok és szemek (versek, 1985)
  • Fütty úrfi (gyermekkönyv, 1986)
  • A világ örökbefogadása (válogatott versek, 1988)
  • Március perzselt mezőin (versek, 1989)
  • Korong Matyi álma (mese, Kovács Margit kerámiáira, 1990)
  • A világ örökbefogadása (válogatott versek, 1993)
  • Szűkülő szemmel (1994)
  • Nap-hal-nap (gyermekkönyv, 1996)
  • Dimbes-dombos, madaras (gyermekkönyv, 1996)
  • Sára könyve (gyermekkönyv, 1999)
  • Furcsa világ (gyermekkönyv, társszerző, 2000)
  • A havazás mögött (2000)
  • Nyáresti delírium (2003)
  • Októberi tücskök (gyermekkönyv, 2005)
  • Színek vándorlása (gyermekkönyv, 2007)
  • Szomorúan és boldogan (2007)
  • Kata könyve (gyermekkönyv, 2008)
  • Apokrif litánia, 2007–2009; Püski, Bp., 2009
  • Fénnyel, füttyel. Gyermekversek II. (Kass János rajzaival, 2009)
  • Utak keresztje. Összegyűjtött versek, 1962–2009; Holnap, Bp., 2010
  • Napi gyász, napi vigasz. Új versek; Széphalom Könyvműhely, Bp., 2012
  • Isten csavargója. Válogatott versek, 1962–2012; Hitel Könyvműhely–Nemzeti Kultúráért Alapítvány, Bp., 2013
  • Lombjukat a fák elejtik. Új versek; Széphalom Könyvműhely, Bp., 2014
  • Ínyemről a bor zamata. A szőlő és a bor gyönyörűsége. Válogatás, 1968–2018; Tipp Cult, Bp., 2020 (Parnasszus könyvek. P'art)
  •  Mi közöm hozzátok, emlékeim. Az Alföld bűvöletében. Válogatott versek; Hitel Könyvműhely–Nemzeti Kultúráért és Irodalomért Alapítvány, Bp., 2020

Műfordításai[szerkesztés]

  • K. Sztanisev: Mesék a híres vándorcirkuszról (1981)
  • Karalijcsev-Todorov: A gólya Szilján : balkáni mesék (1984)
  • Ivan Canev versei (1985)

Díjak, elismerések (válogatás)[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1048–49. o. ISBN 963-05-6806-3  
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
  • MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]