Bulgária

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bolgár Köztársaság
Република България (bolgár)
Bulgária zászlaja
Bulgária zászlaja
Bulgária címere
Bulgária címere
Nemzeti mottó: Съединението прави силата
(Egységben az erő)
Nemzeti himnusz: Mila Rodino (Мила Родино)
EU-Bulgaria.svg

Fővárosa Szófia
é. sz. 42° 45′, k. h. 25° 30′
Államforma egységes parlamentáris köztársaság
Vezetők
Államfő Roszen Plevneliev
Miniszterelnök Bojko Boriszov
A nemzetgyűlés elnöke Cecka Cacseva
Hivatalos nyelv bolgár
Beszélt nyelvek török, roma
független 1908. szeptember 22.

Elődállamok Bolgár Népköztársaság
EU-csatlakozás 2007. január 1.
Tagság EU, ENSZ, EBESZ,
Duna Bizottság, Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés,
Nemzetközi Valutaalap, WTO, NATO, EBU/UER
Népesség
Népszámlálás szerint 7 265 115 fő (2013)[1]
Rangsorban 100
Becsült 7 245 677 fő (2013. december)
Rangsorban 100
Népsűrűség 65,4 fő/km²
Főbb etnikumok 84,8% bolgár
8,8% török
4,9% roma
1,5% egyéb[2]
GDP 2015[3]
Összes 47,1 milliárd USD
PPP: 132 milliárd (66.)
Egy főre jutó 6581 USD
PPP: 18 501 USD
HDI (2014) 0,782[4] (59.) – magas
Gini-index (2014) 35,4[5]
Földrajzi adatok
Terület 110 994 km²
Rangsorban 103
Víz 0,3%
Időzóna EET (UTC+2)
EEST (UTC+3)
Egyéb adatok
Pénznem bolgár leva (BGN)
Nemzetközi gépkocsijel BG
Hívószám 359
Segélyhívó telefonszám
  • 112
  • 150
  • 160
  • 166
Internet TLD .bg
Villamos hálózat 230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Schuko
Közlekedés iránya jobb
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bolgár Köztársaság témájú médiaállományokat.

térkép szerkesztése

Bulgária a Fekete-tenger partján fekvő állam Délkelet-Európában. Nemzetközi tagsága: EU, ENSZ, EBESZ, Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés, Nemzetközi Valutaalap, WTO, NATO. Az ország 2007. január 1. óta az Európai Unió tagja.

Az ország területének 57%-a tartozik a Fekete-tenger vízgyűjtő területébe. Az ország többi részéről a vizek az Égei-tengerbe tartanak.

Bulgária háromszor volt független a történelem során. Először 6321018 között, majd 11851396 között, végül 1878 óta.

Földrajz[szerkesztés]

Bulgária a Balkán-félsziget keleti felén található, délen Görögország (472 km) és Törökország (223 km), nyugaton Macedónia (162 km) és Szerbia (344 km), északra Románia (605 km) határolja a Duna folyóval. Szárazföldi határainak hossza összesen 1806 km, a fekete-tengeri határának hossza 354 km. Területe 110 994 km².[6][7][8][9]

Domborzat[szerkesztés]

Bulgária domborzati térképe
Kilátás a Felső-Trák-alföldre és Szliven városára

Bulgária földje változatos, felszínének kétharmada síkság és dombság, az alföldek 31%-ot, a fennsíkok és dombságok 41%-ot, a 600 és 1500 méter közötti hegyek 20%-ot, az 1500 méternél magasabb hegyek 3%-ot tesznek ki. Az átlagos tengerszint feletti magasság 470 méter.[10][11][12]

A legmagasabb bolgár hegység a Rila, mely a Rila–Rodopei-masszívum része. Legmagasabb csúcsa a Muszala, 2925 méterrel.[13] A Pirin-hegység legmagasabb csúcsa a Vihren, 2914 méterrel; ez Bulgária második legmagasabb hegye.[14] A Rodope a Rila–Rodopei-masszívum keleti részét alkotja, átlagmagassága 785 méter. Legmagasabb csúcsa a Goljam Perelik, mely 2191 méter magas.[15][10] Az országot kettéosztó Balkán-hegység az Eurázsiai-hegységrendszer részeként 555 kilométeren húzódik.[16][10] További jelentősebb hegységek a Vitosa, mely Szófia mellett emelkedik; az Oszogovo–Belaszica-hegység a délnyugati vidékeken; a Balkán-hegységgel párhuzamos Szredna gora középhegység (Antibalkán); valamint a Szakar-hegység és a Sztrandzsa-hegység a Tundzsai-tájegységben.[17]

Északon a lösszel borított, hullámos, Duna-menti táblásvidék, a Bolgár-tábla húzódik. Északi része fontos a gabonatermelés szempontjából, itt jó minőségű feketeföld (csernozjom) található.[12][11][10][18] A Szófiai-medencét hegyek veszik körbe.[19] A Karlovói-medence híres a rózsakertjeiről, a Kazanlaki-medencével együtt a Rózsák Völgyének (Rozova dolina) is nevezik.[20][21] További jelentősebb medencék a Tvardicai-medence, a Szliveni-medence, a Karnobati-medence és az Ajtoszi-medence.[22] A legnagyobb területű alföld Bulgáriában a Felső-Trák-alföld mintegy 6032 km²-rel, a Marica folyó középső vidékén.[23]

A Fekete-tenger bolgár partvidékének hossza 354 km.[8] A dobrudzsai tengerpart mentén limánok helyezkednek el. Itt található az ország legkeletibb pontja, a Sabla-fok. A tengerparti látványosságok közül nevezetes a Kaliakra-fok vörös-fehér szikláival.[24] A Batovától délre a part csipkézett, öblökkel és strandokkal tarkított. A híres Aranyhomok üdülőövezet is itt található.[24]

Vízrajz[szerkesztés]

A Vacsa-víztározó a Rodope-hegységben

Bulgáriában sok kisebb folyó van, számuk eléri az 540-et. A Duna kivételével rövidek és alacsony vízszintűek. A legtöbb folyó a hegyvidékeken található. Két nagy vízgyűjtő területre oszlik az ország a hegygerincek (jórészt a Balkán-hegység) mentén. A fekete-tengeri vízgyűjtő medence az ország területének 57%-át (a folyók 42%-át), az égei-tengeri a 43%-át (a folyók 58%-át) teszi ki.[25][26][27] A leghosszabb bolgár folyó az Iszker; a leghosszabb, közvetlenül a Fekete-tengerbe ömlő folyó a Kamcsija (254 km).[28][27] Az égei-tengeri vízgyűjtő terület legjelentősebb folyói a Marica, a Tundzsa, az Arda, a Sztruma és a Meszta.[28][26]

Bulgáriában mintegy 400 természtes tó található.[29] A fekete-tenger-parti limánok és lagúnák közül jelentősebbek a Durankulak-tó, a Sablai-tó, a Várnai-tó, a Beloszlavi-tó, a Pomoriei-tó, a Burgaszi-tó, az Atanaszovszko-tó és a Mandra-víztározó. A legnagyobb a Burgaszi-tó 27,6 km²-es területével, a legtöbb víz pedig a 19 méter mély Várnai-tóban található.[29][26] A Rilában 170, a Pirinben 164 gleccsertó lelhető fel. A legnagyobb víztározók az Iszker, az Ogoszta, a Doszpati, a Bataki, a Kardzsali, az Ivajlovgradi, a Sztuden kladeneci, a Koprinka és a Ticsa.[29][30]

Bulgária felszínalatti vizekben is gazdag, mintegy 225 ásványvízforrás fakad a délnyugati és középső vidékeken.[31]

Éghajlat[szerkesztés]

Bulgária éghajlata annak ellenére összetett, hogy az ország viszonylag kis területű. A mérsékelt övben található, jórészt kontinentális éghajlatú, a déli területei egy része pedig közelebb áll a mediterrán éghajlathoz.[32][33] Bulgária éghajlatára nagy hatással van a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán is, aminek következtében jobbára óceáni légtömegek érkeznek ide, tavasszal és ősszel sok csapadékot és szeles, hűvös időt okoznak. Az atlanti-óceáni és földközi-tengeri ciklonok nyugati és délnyugati irányból érkezve enyhébb teleket idézhetnek elő. A Fekete-tenger hatása csupán egy 30-40 kilométeres sávban érzékelhető, itt enyhe a tél, meleg és hosszú az ősz, a nyár száraz, a tavasz pedig hűvösebb.[33] A fő éghajlatválasztó a Balkán-hegység, mely megállítja az északi hidegebb légáramlatokat és a déli meleg levegőt is.[34] A csapadék átlagmennyisége Bulgáriában 670 mm.[35] A síkságokon és a dombvidékeken 450–850 mm között változik a csapadék mennyisége, a hegyekben 850–1200 mm között. Északon májusban és júniusban esik a legtöbb eső, délen inkább a téli időszak csapadékosabb.[36][37] Júniusban és augusztusban az ország nagy részén aszály alakul ki.[36][38]

Élővilág és természetvédelem[szerkesztés]

Bulgáriában jellemzően közép-európai fajok vannak jelen, bár a magasabb helyeken sarkvidéki és alpesi fajok is előfordulnak.[39] Bulgária az egyik legváltozatosabb élővilággal rendelkező európai ország,[40] mintegy 3900 növényfajjal, 210 halfajjal, 37 hüllőfajjal, 428 madárfajjal (ebből 252 fészekrakó), 95 emlősfajjal, 18 kétéltű fajjal. Ezek közül 1300 faj endemikus, ez a növényvilág 5%-át, a rovarfajok 4,3%-át, a nem rovar fajok 8,8%-át jelenti.[41] Az endemikus fajok közül 65 sebezhető, 15 veszélyeztetett és 12 súlyosan veszélyeztetett.[42]

Az országban 3 nemzeti és 11 natúrpark, 55 rezervátum és 35 kezelt természetvédelmi rezervátum (ezekből 16 bioszféra-rezervátum) található.[43][44] A Pirin Nemzeti Park és a Szrebarna bioszféra-rezervátum szerepel az UNESCO világörökségi listáján.[45][46]

Történelem[szerkesztés]

Őstörténet 632-ig[szerkesztés]

Plovdiv római kori színháza

A mai Bulgária területén jelentős korai kultúrák voltak. Kárpát-medencei kapcsolatai miatt említendő a Vinča–tordosi kultúra. A később itt élő szkítákról a görög írásos feljegyzések szólnak, de emléküket művészi ötvöstárgyaik is megőrizték. Később a terület a Római, majd a Bizánci Birodalom része lett. A népvándorlás sem kerülte el Bulgáriát, a gótok és a hunok is megfordultak errefelé. Később szlávok érkeztek, de olyan nagy számban hogy a továbbiakban ők képezték már döntően a népességet.

Első bolgár állam 632-1018[szerkesztés]

A népvándorlás a hunok után is folytatódott. A török nyelvű onogur-bolgárok jöttek Aszparuh kán vezetésével, aki Attila leszármazottjának tudta magát. Elfoglalták Bizánctól a bolgár földeket. Államot szerveztek, amely néhány nemzedék alatt szláv nyelvű és keresztény lett. Ez az állam betagolódott a korabeli keresztény, feudális Európába. De az ismét megerősödő Bizánc széttörte.

Bizánci uralom 10181185[szerkesztés]

Bizánc katonai győzelme ellenére kénytelen volt elismerni a tőle független önálló bolgár egyház létét és továbbra is létezett bolgár arisztokrácia. Az 1100-as évek második felében gyors hanyatlás következett be a birodalomban. Ez végül elvezetett ahhoz, hogy magát Bizánc városát is elfoglalták a nyugati keresztesek 1204-ben. De még ez előtt Bulgária függetlenné vált Bizánctól Iván Aszen felkelése nyomán.

Második bolgár állam 11851396[szerkesztés]

Bulgária rövid időre ismét nagy és erős, kulturálisan is virágzó ország lett. De az összes szomszédjával folytatott állandó háború és a feudális anarchia felmorzsolta. Az Anatóliából érkező oszmán törökök fokozatosan elfoglalták, még az ősi ellenség, Bizánc végleges eleste előtt.

Török uralom 13961878[szerkesztés]

Úgy tűnik, a bolgárok nagyon negatívan emlékeznek meg erről a közel ötszáz évről. Pedig nagy sikerük, hogy ilyen hosszú elnyomás ellenére is megőrizték nyelvüket, vallásukat és kultúrájukat. Ebben igen nagy szerepük volt a kolostoroknak, köztük az Athosz-hegy (ma Görögországban különleges jogállású terület) kolostorainak.

Harmadik bolgár állam 1878-tól[szerkesztés]

Az Oszmán Birodalom válsága sokáig tartott, de végül Bulgária függetlenségéhez vezetett. A függetlenség közvetlen oka egy török szempontból vesztes oroszok elleni háború volt. A második világháború végéig nem szilárdultak meg Bulgária határai. A határviták sorozatos háborúkra vezettek a szomszédokkal és mindkét világháborúban a vesztes oldalra állította Bulgáriát. Így Bulgária északkeleti csücske egy ideig Romániához tartozott. A román királyok akkori nyaralója Balcsik városában található, a Fekete-tenger partján. A II. világháború után a szovjet tömbbe tartozott. Rendszerváltás a többi hasonló országgal egy időben, 1990-ben volt. Utána itt is gazdasági összeomlás jött. A kilábalás későn kezdődött és lassan halad, de mára Bulgária az Európai Unió és a NATO tagja.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

A parlament épülete, Szófia

Bulgária parlamentáris, képviseleti demokrácia, államformája köztársaság.[47] A politikai rendszert a törvényhozó, végrehajtó és bírói ágak alkotják, választójoggal a 18 év fölöttiek rendelkeznek. A választásokat a Központi Választási Bizottság felügyeli, melyben minden jelentősebb politikai párt képviselteti magát. A pártoknak itt kell regisztráltatniuk magukat a választások előtt.[48] A parlamenti küszöb a szavazatok 4%-a. A miniszterelnök-jelölt általában a legtöbb szavazatot kapó párt vezetője.[49]

Törvényhozás[szerkesztés]

Politikai pártok és képviselőik száma 2014-ben (43. Nemzetgyűlés):[50]
     GERB (83)
     BSZP (38)
     DPSZ (36)
     Reformista Koalíció (23)
     Hazafias Front (18)
     BBC (14)
     Támadás Párt (11)
     ABV (11)
     független (6)

Az egykamarás Nemzetgyűlés (teljes nevén: Egyszerű Nemzetgyűlés) az egyetlen törvényhozó szerv. 240 képviselőből áll, akiket négyévente választanak meg egyfordulós, általános, titkos választásokon, kizárólag területi listás rendszerben. A Nemzetgyűlés megalkotja a törvényeket, valamint határozatokat és felhívásokat fogad el. Kitűzi a köztársasági elnöki választásokat, országos népszavazást rendel el, megválasztja és felmenti a kormányfőt, valamint annak javaslatára a minisztereket, megválasztja a Bolgár Nemzeti Bank elnökét, általános amnesztiát hirdet, ratifikálja a nemzetközi szerződéseket. A köztársasági elnököt és az alelnököt közvetlenül a nép választja meg, 5 évenként. Az elnöknek joga van visszaküldeni egy törvényjavaslatot további megvitatásra, a parlament azonban többségi szavazásal felülbírálhatja a vétót.[49]

Az Egyszerű Nemzetgyűlés intézményén kívül létezik a Nagy Nemzetgyűlés intézménye is, ezt különleges esetekben lehet előhívni, például új alkotmány elfogadása céljából, az alkotmány egyes részeinek megváltoztatásához vagy az államforma megváltoztatása esetében. Az első Nagy Nemzetgyűlés 1879-ben volt, ezt követően még hatszor hívták össze (1886–1887, 1893, 1911, 1946–1949, 1990–1991). A bolgár közjogi hagyomány – a magyarral ellentétben – az egyes parlamenteket sorszámmal jelöli.[51]

Kormány[szerkesztés]

2013-as tüntetések Bojko Boriszov kormánya ellen

A kormány vezetőjét, a miniszterelnököt a parlament választja meg a köztársasági elnök jelölése alapján. A legnagyobb végrehajtói hatalmi pozícióval rendelkezik. A megválasztott miniszterelnök javaslatot tesz a kormány struktúrájára és személyi állományára, amit a parlament szavaz meg. Jellemzően az új miniszterelnök megválasztása és a kormány struktúrájára és személyi állományára vonatkozó javaslatának megszavazása egymás után történik. A miniszterhelyetteseket a miniszterelnök nevezi ki. A miniszterelnök mandátuma lejár az aktuális parlament mandátumával együtt. A kormányfő lemondása, vagy sikeres bizalmatlansági szavazás esetén a teljes kormány mandátuma megszűnik.[49][52]

2013. február 20-án Bojko Boriszov kormánya lemondott, miután országszerte tüntettek az alacsony életszínvonal, a magas közműköltségek és a demokratikus rendszer kudarca miatt.[53][54] A májusi választások után a szocialista Plamen Oresarszki alakíthatott kormányt.[55][56] Újabb tüntetéseket követően[57] 2014 júliusában Oresarszki kormánya is lemondott.[58] Ezt követően átmeneti kormány alakult Georgi Bliznaski vezetésével,[59] A 2014. október 5-én tartott új választások a GERB győzelmével zárultak, és Bulgária modern demokratikus történelmében először nyolc párt jutott be a parlamentbe.[60] Bojko Boriszov két másik párttal alakított koalíciót.[61]

Igazságszolgáltatás[szerkesztés]

Bulgária tipikus európai jogrendszerrel rendelkezik.[62] A bíróságokat az Igazságügyi Minisztérium felügyeli. A legfelsőbb bíróságok a legfelsőbb közigazgatási bíróság és a legfelsőbb semmítőszék.[48] A bírókat a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács nevezi ki. Bulgária igazságszolgáltatási rendszere Európa egyik legkorruptabb és legkevésbé hatékony rendszerei közé tartozik.[63][64][65][66]

A bűnüldöző szervek a Belügyminisztérium hatáskörébe tartoznak.[67] 2010-ben 27 000 rendőr volt Bulgáriában.[68] A Belügyminisztérium felügyeli a határőrséget és a csendőrséget is. A hírszerzés és a nemzetbiztonság az Állami Nemzetbiztonsági Ügynökség feladata, melyet 2008-ban hoztak létre.[69]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés]

Bulgária unitárius állam.[70] Az 1880-as évek óta a közigazgatási egységek száma a hét és 26 között váltakozott.[71] 1987 és 1999 között kilenc megyére (oblaszt) osztották az országot.[71] 1999 óta 27 megye, egy fővárosi megye (Szófia fővárosi megye) és 264 kistérség (obstina) alkotja.[72][73]

  1. Blagoevgrad megye, székhelye Blagoevgrad
  2. Burgasz megye, székhelye Burgasz
  3. Dobrics megye, székhelye Dobrics
  4. Gabrovo megye, székhelye Gabrovo
  5. Haszkovo megye, székhelye Haszkovo
  6. Kardzsali megye, székhelye Kardzsali
  7. Kjusztendil megye, székhelye Kjusztendil
  8. Lovecs megye, székhelye Lovecs
  9. Montana megye, székhelye Montana
  10. Pazardzsik megye, székhelye Pazardzsik
  11. Pernik megye, székhelye Pernik
  12. Pleven megye, székhelye Pleven
  13. Plovdiv megye, székhelye Plovdiv
  14. Razgrad megye, székhelye Razgrad
  15. Rusze megye, székhelye Rusze
  16. Sumen megye, székhelye Sumen
  17. Szilisztra megye, székhelye Szilisztra
  18. Szliven megye, székhelye Szliven
  19. Szmoljan megye, székhelye Szmoljan
  20. Szófia megye, székhelye Szófia
  21. Sztara Zagora megye, székhelye Sztara Zagora
  22. Targoviste megye, székhelye Targoviste
  23. Várna megye, székhelye Várna
  24. Veliko Tarnovo megye, székhelye Veliko Tarnovo
  25. Vidin megye, székhelye Vidin
  26. Vraca megye, székhelye Vraca
  27. Jambol megye, székhelye Jambol
Bulgaria Aministrative Provinces numbered.png

     Szófia fővárosi megye (Oblaszt Szofia-grad) (nem tévesztendő össze Szófia megyével).

Védelmi rendszer[szerkesztés]

A bolgár légierő MiG–29-es gépei

Bulgária védelmét az önkéntes hadsereg látja el, melyet a szárazföldi alakulatok, a haditengerészet és a légierő alkot. A szárazföldi hadsereg két gépesített dandárból és nyolc független ezredből és zászlóaljból áll. A légierőnek hat légitámaszpontja van, 106 repülőgéppel. A NATO-csatlakozás előtt a haditengerészet felszereltsége erőteljesen leromlott állapotú volt, jobbára régi szovjet hajókkal rendelkezett. Később használt nyugati hadihajókat szereztek be, a nagyon régi két tengeralattjárójukat pedig leselejtezték.[74][75][76] 1990-től többször is csökkentették az aktív állomány létszámát; ez 1988-ban még 152 000 fő volt,[77] ami a 2000-es évekre 32 000 főre csökkent.[78] A tartalékosok száma 302 500 fő.[79] A légierő főképp MiG–29-es gépekkel, SZ–300-as légvédelmi rakétarendszerrel és SS-21 Scarab típusú ballisztikus rakétákkal rendelkezik. 2020-ra a kormány 1,4 milliárd dollárt kíván költeni új harci repülőgépekre, kommunikációs rendszerekre és a kiberhadviselés fejlesztésére.[80] 2009-ben mintegy 819 millió dollárt költöttek a hadseregre.[81]

2001-ben Bulgária hat KC–135 Stratotanker repülőgép és 200 fős személyzet állomásozását tette lehetővé a felségterületén az afgán háború idején. Ez volt az első alkalom a második világháború óta, hogy külföldi haderő állomásozott az országban.[82] 2006 áprilisában Bulgária és az Amerikai Egyesült Államok aláírt egy védelmi egyezményt, mely két légitámaszpontot, egy logisztikai központot és két katonai kiképzőterületet közös katonai kiképzőterületté nyilvánított.[83] Ugyanebben az évben a Foriegn Policy magazin a bezmeri légitámaszpontot az amerikai légierő hat legfontosabb külföldi állomáshelye közé sorolta, a Közel-Kelethez való közelsége folytán.[84] A NATO tagjaként a bolgár hadsereg külföldön is állomásoztat katonákat, legnagyobb létszámban Afganisztánban az ISAF részeként (383 fő).[85]

Külpolitika[szerkesztés]

Bulgária 1955-ben lett az ENSZ tagja, 1966 óta háromszor volt ideiglenes tagja a Biztonsági Tanácsnak, legutóbb 2002–2003 között.[86] Az ország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet alapító tagjai között volt 1975-ben.[87] 2004. március 29-e óta tagja a NATO-nak,[88] 2007. január 1-je óta pedig az Európai Uniónak,[89] az első uniós választásokat májusban tartották. Egy 2014-ben végzett felmérés szerint a bolgárok 15%-a gondolja úgy, hogy személyesen profitált az unióhoz való csatlakozással, a lakosság 38%-a pedig úgy nyilatkozott, hogy nem fog szavazni a 2014-es európai uniós választásokon.[90] Az euro-atlanti integráció az ország prioritásai közéá tartozott a kommunizmus bukása óta, bár a kommunista vezetés céljai között is szerepelt az Európai Közösségekhez való csatlakozás 1987-ig.[91][92][93]

Bulgária 1990 óta általánosságban véve jó viszonyt ápol a szomszédaival. Fekvése stratégiailag is fontossá teszi az országot, például az Egyesült Államok számára,[94] valamint a régió energiaellátási szempontjából is jelentős szerepet játszik.[95] Az ország háromoldalú gazdasági és diplomáciai együttműködési megállapodással rendelkezik Romániával és Görögországgal,[96] szoros kapcsolatot ápol az európai uniós országokkal, az Egyesült Államokkal és Oroszországgal,[95] és jobb kapcsolatokat igyekszik kiépíteni Kínával és Vietnammal.[97][98]

Népesség[szerkesztés]

Az ország népességének változása 1961 és 2010 között

Bulgária népessége 2014-ben 7 202 198 fő volt,[99] a lakosság mintegy 73%-a városokban lakik,[100] a népesség egyhatoda él a fővárosban.[101] Etnikai megoszlás szerint a legnagyobb népcsoportot a bolgárok alkotják (84,8%), a legnagyobb létszámú kisebbségek a törökök (8,8%) és a cigányok (4,9%), rajtuk kívül pedig mintegy 40 kisebb nép él az országban.[2]

Bulgáriában demográfiai krízishelyzet van,[102][103] az 1990-es évek óta csökken a lakosság száma, ekkor kezdődtek a kivándorlások.[104] 2005-ig kivándoroltak számát 937 000 és 1,2 millió fő közé teszik, többségük fiatal.[104][105] A teljes termékenységi arányszámot 2015-ben 1,45-re becsülték.[8] 2012-es adatok szerint a háztartások harmadában egy fő él, a családok 75,5%-ában nincs 16 év alatti gyerek.[103] A lakosság növekedési rátája és a születések száma is a legalacsonyabbak között van a világon,[106][107] míg a halálozási ráta az egyik legmagasabb, 2015-ben csak Ukrajnában és Lesothóban volt magasabb.[108] 2012-ben a születések 57%-a házasságon kívüli volt, ez Európában az ötödik legmagasabb arány.[109]

Az írástudás 2003-ban 98,6% volt,[110] 2015-ben 98,4%,[8] és folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.[111] A munkanélküliségi ráta 2014-ben 11,4% volt, 2015-ben 9,1%.[112]

Legnépesebb városok[szerkesztés]

Bulgária legnépesebb települései
Szófia
Szófia
Plovdiv
Plovdiv
# Város Megye Népesség (2011)[113]
Várna
Várna

Burgasz
Burgasz
1 Szófia Szófia 1 204 685
2 Plovdiv Plovdiv 338 153
3 Várna Várna 334 870
4 Burgasz Burgasz 200 271
5 Rusze Rusze 149 642
6 Sztara Zagora Sztara Zagora 138 272
7 Pleven Pleven 106 954
8 Szliven Szliven 91 620
9 Dobrics Dobrics 91 030
10 Sumen Sumen 80 855


Nyelv[szerkesztés]

Nyelvi megoszlás
Nyelv %
bolgár
  
84,5%
török
  
9,6%
cigány
  
4,1%
egyéb
  
0,9%
nem nyilatkozik
  
0,9%
A 2001. évi népszámlálás szerint.[114]

A hivatalos nyelv a bolgár, melyet a lakosság 84,5%-a vall anyanyelvének. A lakosság 9,6%-a a törököt, 4,1%-a pedig a cigányt beszéli.[115] A bolgár ábécé a cirill ábécén alapszik.

Vallás[szerkesztés]

Az Alekszandr Nyevszkij-székesegyház Szófiában, az egyik legnagyobb ortodox székesegyház Európában
A Banja Basi mecset, Szófia

A bolgár alkotmány kimondja, hogy az ország szekuláris állam, szabad vallásgyakorlással, azonban az ortodox kereszténységet az ország „hagyományos vallásának” nevezi.[47] A bolgár ortodox egyház 927-től autokefál,[116][117] 12 egyházmegye tartozik hozzá, mintegy 2000 pappal.[118] 2011-ben a lakosság csaknem 60%-a tartozott az egyházhoz.[119] A népesség 7,8%-a szunnita, többségük azonban nem tartja szigorúan a vallását.[120] A lakosság kevesebb mint 3%-a tartozik más vallásokhoz, 9,3% nem vallásos, 21,8% pedig nem nyilatkozott.[119]

Vallás Népesség Nyilatkozók % Teljes népesség %
ortodox 4 374 135 76,0% 59,4%
nem nyilatkozik 1 606 269 - 21,8%
nem vallásos 682 162 11,8% 9,3%
muszlim 577 139 10,0% 7,8%
protestáns 64 476 1,1% 0,9%
római katolikus 48 945 0,8% 0,7%
miafizita 1715 0,0% 0,0%
zsidó 706 0,0% 0,0%
egyéb 9023 0,2% 0,1%
- 5 758 301 7 364 570
Forrás: NSI[121]

Szociális rendszer[szerkesztés]

A Tokuda Kórház, magánkórház Szófiában

Bulgáriában az egészségügyi rendszer állami- és magánfinanszírozású. Az állami egészségbiztosítási alapba kötelező befizetés mellett magán egészségbiztosítók is működnek. Az állami biztosító fedezi alapellátást, mely jár minden olyan bolgár állampolgárnak, aki fizeti a biztosítást. Ez gyakorlatban a foglalkoztatott állampolgárokat jelenti, a munkanélküliek többsége nem tudja fizetni az állami biztosító felé a hozzájárulást. 2011-ben a lakosság 23%-ának nem volt biztosítása. Ezen kívül az alapellátás igénybe vételéért díjat kell fizetni, minden alkalommal, amikor a beteg orvoshoz látogat (ez szolgáltatástól függően a minimálbér 1-2%-a). Ez alól kivételt képeznek a gyerekek, az állapotos nők, a munkanélküliek, a krónikus betegek és a hátrányos helyzetűek. A gyógyszerek egy részét teljesen, más részét részben fedezi a biztosítás.[122] 2013-ban az egészségügyi kiadásokra a GDP 4,1%-át szánták.[123] Az orvosok száma meghaladja az EU-átlagot, 100 000 főre jut 181 orvos,[124] a szakirány szerinti eloszlás azonban nem egyenletes, egyes specialistából nics elég, kevés az ápoló is és az egészségügyi ellátás minősége alacsony. A falvakban élők egy része nem tud háziorvoshoz jutni. Felmérések szerint a lakosság 95%-a nem bízik az egészségügyi rendszerben.[125] Egyes szakellátások hiánya miatt a betegek egy része külföldön, szomszédos országokban vesz igénybe szolgáltatást.[126] 2015-ben a várható legmagasabb átlagéletkor 74,39 volt, amellyel Bulgária 120. a világon.[8] A legfőbb halálozási okok a legtöbb európai országéhoz hasonlóan a szív- és érrendszeri betegségek, a neoplasia és légzőszervi betegségek.[122]

Gazdaság[szerkesztés]

Szófia, az ország fővárosa és gazdasági központja

Bulgária gazdasága a szabad piac elvei szerint működik, nagyobb magánszektorral és kisebb állami szektorral. Bulgária iparosodott, közepesen magas jövedelmű, fejlődő ország a Világbank besorolása szerint,[127] lassan növekvő gazdasággal.[128] 2015-ben a nominális GDP 57,6 milliárd dollár volt, a vásárlóerő-paritás pedig 128,1 milliárd dollár.[129] A külföldi közvetlentőke-befektetés (FDI) 2015-ben mintegy 20%-kal volt magasabb az előző évinél.[130] Bulgária fizetőeszköze a leva, melyet az euróhoz rögzítenek (1 euró = 1,95583 leva).[131]

Bulgária fő gabonaterményei a búza, a kukorica és az árpa, ezen kívül jelentős a cukorrépa, a napraforgó és a dohány. Az exportra termelt zölsdégfélék közül a paradicsom, az uborka és a paprika emelkedik ki. A gyümölcsök közül almából és szőlőből termelnek legtöbbet, de a kommunizmus vége óta egyre csökkenő mennyiségekben; ugyanakkor a bor exportja jelentősen nőtt. Állattartás szempontjából a szarvasmarha, a juh, a házisertés, a szárnyasok és a bölény a jelentős. A tejtermékek közül kiemelkedő a joghurt és a kecskesajt készítése.[132]

Az ipar 2011-ben a GDP 31,2%-át tette ki,[133] 2015-ben a 27,3%-át.[134] A Szovjetunió összeomlását követően a bolgár ipar elvesztette legnagyobb piacait, így az 1990-es években krízisekkel küzdött. A 2000-es évektől lassú növekedés volt tapasztalható.[135] A fontosabb ágazatok közé tartozik az energiaipar, a gépipar, a bányászat, a fémipar és az élelmiszeripar. A legfőbb exporttermékek közé tartoznak a ruházati cikkek, a vas és acél, nehézgépek és a különféle üzemanyagok.[8] A szolgáltatóipar a 2000-es évek óta jelentős szerepet tölt be a bolgár gazdaságban, produktivitás és munkaerő-foglalkoztatás szempontjából is, azonban alul marad az Európai Uniós átlaghoz képest.[136]

Turizmus[szerkesztés]

Az 1990-es években a turisztikai ágazat nem szerepelt jól Bulgáriában, a 2000-es évek elején azonban újra gyors növekedésnek indult. 2004-ben mintegy négymillió külföldi látogatott az országba, ez a szám 2000-ben még 2,3 millió volt.[137] 2015-ben 9,3 millió külföldi lépte át a határt, ebből több mint 5,2 millió Európai Uniós országból érkezett, a legtöbben Romániából (1,4 millió) és Görögországból (1 millió). Magyarországról 102 000-en látogattak az országba. A nem uniós európai országok közül Törökországból mintegy 1,2 millióan, Szerbiából 500 000-en érkeztek. Az Európán kívüli országok közül leginkább Izraelből látogattak Bulgáriába, mintegy 155 000-en.[138]

A turizmus 2014-ben a GDP 3,7%-át tette ki, ezzel a 72. helyen állt a világon. Az előrejelzések folyamatos növekedést jósolnak. A szektor a munkavállalók 12%-át foglalkoztatta.[139]

Bulgária Fekete-tenger homokos tengerpartja kiválóan alkalmas üdülésre. A partvidék legnagyobb központjai: Várna és Burgasz, amelyek nemzetközi repülőtérrel is rendelkeznek. Ismert és kedvelt üdülőhelyei Napospart, Neszebar, Pomorie és Aranyhomok.

Az üdülőturizmus mellett jellemző a gyógyturizmus, és a kulturális idegenforgalom is.

A Napospart Bulgária egyik népszerű üdülőhelye
A Napospart Bulgária egyik népszerű üdülőhelye

Közlekedés[szerkesztés]

Siemens Desiro típusú vonat a SzófiaLakatnik vonalon

Bulgária közlekedésének legmeghatározóbb eleme a közúti közlekedés, bár az aszfaltozott utak nagy része a legalacsonyabb minősítésű kategóriába tartozik. 2014 decemberében 610 kilométernyi autópályával rendelekezett az ország.[140][141]

A távolsági közlekedésben nagy szerepe van a buszjáratoknak, melyeket állami és magántársaságok üzemeltetnek. Szófiából a távolsági buszok a Központi, Déli és Nyugati buszpályaudvarról indulnak. Vidéken iránytaxik közlekednek a kisebb települések között.[142][143]

A vasúti közlekedés jórészt elavult, az átlagsebesség igen alacsony, bár a vonalak felújítására és gyorsítására irányuló törekvéseket tesz a kormány. Az állami vasúttársaság a Bolgár Államvasutak, de magántársaságok is jelen vannak, mint a Bulgarian Railway Company, vagy a DB Schenker Rail Bulgaria. A szófiai metró két vonallal rendelkezik, a harmadikat 2016-ban kezdték el építeni.[144][145]

A légi utasforgalom a 2000-es évek eleje óta folyamatosan nő, amihez hozzájárult a szófiai repülőtér bővítése és új célállomások bevezetése is. A nemzeti légitársaság a Bulgaria Air, emellett magán, charterjáratokat üzemeltető társaságok is jelen vannak, melyek belföldi és nemzetközi forgalmat is bonyolítanak.[146][147][145]

Bulgária vízi közlekedésében a dunai és a fekete-tengeri kikötők játszanak jelentős szerepet. A két legnagyobb kikötő a várnai és a burgaszi.[148][149]

Kultúra[szerkesztés]

Kulturális örökség[szerkesztés]

Hagyományos építészet

Bulgária ezer éves múltra visszatekintő kulturális örökséggel rendelkezik. Az ország területén 36 történelmi-kulturális rezervátum és több mint 40 000 kulturális emlékmű található. Ezek különböző történelmi időkből származnak: történelem előtti ásatások, trák sírok, görög archeológiái maradványok, római- és bizánci kori várak, az Első és Második Bolgár Cárság, a nemzeti reneszánsz idejéből fennmaradt történelmi emlékművek. Továbbá a nagyvárosok megőrzött építészeti együttesei valamint eredeti atmoszférát és egykori tipikus, reneszánsz korabeli bolgár építészetet megőrzött egész falvak, városok: Plovdivi óvárosa, Veliko Tarnovo, Koprivstica, Trjavna, Arbanaszi, Bozsenci, Zseravna, Melnik, Banszko, Kovacsevica, Neszebar, Szozopol. stb.

Bulgáriában sok (több mint 160) templom és kolostor található. A kolostorok közül a leghíresebbek és a leglátogatottabbak a következők: rilai, bacskovoi, rozserii, trojani, preobrazseni, valamint az aladzsai kőkolostor. A turisták a kolostorok sokaságában éjszakázhatnak, s így teljes egészében átélhetik a szent helyek atmoszféráját.

Az országban több száz nevezetes templom van, amelyek a bolgár ikonfestő iskolák egyedi képeit, falfestészetét, fafaragásait, középkori freskóit és ikonjait őrzik.

Világörökség[szerkesztés]

Bulgáriában hét történelmi–kulturális emlékmű és két rezervátum található, amelyek az UNESCO világörökség védnökségi listájában szerepelnek: a Szvestariban található trák sírhely, kazanlaki trák sírkamra, madarai lovas, a Szófia mellett levő Bojana-templom, az ivanovói sziklatemplomok, a rilai kolostor, Neszebar óvárosa, a Szrebarna bioszféra-rezervátum, valamint a Pirin Nemzeti Park. További 14 helyszín a javaslati listán szerepel.[150]

Oktatási rendszer[szerkesztés]

Az országban fokozatosan nő az írástudatlanok száma. A tanulók hét és 16 év között iskolakötelesek. 2001-ben a bolgár tanulók még a legjobban teljesítők közé tartoztak szövegértésben, túlszárnyalva például kanadai és német társaikat, azóta azonban romlott a helyzet, 2006-ban az olvasásértés mellett matematikában és tudományok területén is rosszabbul teljesítettek. Az ország lényegesen kevesebbet költ oktatásra, mint más európai uniós államok.[111][151]

Az állami iskolák, főiskolák és egyetemek finanszírozását részben az oktatásügyi minisztérium látja el, meghatározza a tankönyvek kritérium-rendszerét és felügyeli a nyomtatásukat.[151] Az általános- és közpiskolai oktatás ingyenes.[110] Az általános iskola nyolc osztályos, a közpiskola négyosztályos.[151] A középiskola lehet általános, specializált, szakközépiskola és műszaki szakiskola. A felsőoktatás négyéves alap- és egyéves mesterképzésből áll.[152]

Az ország legjobbnak tartott egyeteme a Szófiai Ohridi Szent Kelemen Egyetem, mely a QS rangosra szerint Európa és Közép-Ázsia 44. legjobb egyeteme volt 2015-ben, a világranglistán azonban csak a 701. helyen állt.[153]

Kulturális intézmények[szerkesztés]

A Nemzeti Galéria Szófiában

Bulgáriában 2015-ben 75 színház volt, ebből hét opera és balett. A színházak össz-befogadóképessége körülbelül 30 000 fő.[154] A Szófiában található Ivan Vazov Nemzeti Színházat 1904-ben hozták létre.[155] 2015-ben több mint 900 koncertet tartottak az országban, félmillió néző előtt.[156] 55 mozi van az országban, 206 teremmel és 35 000 fős kapacitással.[157]

Ugyanebben az évben 201 múzeumot összesen több mint 4,7 millióan látogattak meg országszerte. A főváros után a legtöbb múzeum (12) Plovdivban található.[158] Az országban több nemzeti múzeum is található, például a Nemzeti Galéria, a Nemzeti Régészeti Múzeum, a Nemzeti Történeti Múzeum, a Nemzeti Természettudományi Múzeum vagy a Nemzeti Közlekedési Múzeum.[159] Olyan különleges múzeumok is vannak Bulgáriában, mint a Joghurtmúzeum Sztuden Izvorban,[160] vagy a kazanlaki Rózsamúzeum.[161]

Bulgáriában 48 könyvtár található, ebből 12 felsőoktatási létesítményen belül.[162] A Szent Cirill és Metód Nemzeti Könyvtárat 1878-ban hozták létre, ez az ország legnagyobb könytvára.[163]

Művészetek[szerkesztés]

Egy férfi gadulkán, a népi hangszeren játszik

Építészet[szerkesztés]

Képzőművészetek[szerkesztés]

Népviselet[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Filmművészet[szerkesztés]

Zene[szerkesztés]

Hagyományok, folklór[szerkesztés]

Nagyon érdekesek és egyediek a népviseleti ruhák és hangszerek. A legnépszerűbb kosztümök közé tartoznak a trák, a rodopei és Vidin környéki un. feketeruhák (csernodreskovci) és fehérruhák (belodreskovci). Rendkívül változatosak a különböző népszokások megrendezésekor hordott népviseleti ruhák. A legnépszerűbbek ezek közül a kuker és lazarka viselet, valamint a parázstáncoló nesztinár táncosok ruhái. Eredeti hangzásúak a hagyományos bolgár hangszerek, mint a kaba-duda, dzsura-duda, koboz, kétcsövű síp, furulya, dob, bolgár mandolin, kereplő és még egyéb ezekhez hasonló hangszer. A bolgár ünnepi népszokások szigorú naptári rend szerint zajlanak. Csak férfiak vehetnek részt a koleduvane népszokásban, a karácsonyi éneklésben. A szurvakane a legjellegzetesebb újévi hagyomány, amely az egész országban fennmaradt napjainkig is. A bolgár laduvane szintén újévi hagyomány, de csak lányok vehetnek részt benne és házasságkötésre vonatkozó csoportos jövendölésnek felel meg. Trifon Zarezan napján (február 14.) – amely a bortermelők, kocsmárosok és kertészek napja – metszik meg az első szőlőt. A hagyomány szerint csak férfiak vesznek részt ebben a népszokásban. A maskarás játékokat Szirni Zagovezni napján rendezik – maszkosok vesznek részt benne (bakkecskének, bikának, kosnak és egyéb félelmet keltő állatnak öltözött férfiak- bolgárul: kukeri a maszkok elnevezése). A résztvevők fiatal, nőtlen férfiak, akik kikészítetlen nyers kecske és juhbőrbe öltöznek ilyenkor. A derekukon kolompok sokaságával felszerelt maszkosok nagy látványosságot keltenek. A lóversenyzés (kusia) olyan népszokás, amelyet Tódor napján (a Nagyböjt időszakának első szombatján) rendeznek meg.

A lazaruvane a mezőknek, legelőknek, erdőknek és a fiatal leányoknak (lazarki) szentelt népszokás, akik hagyományos tavaszi népviseletbe öltöznek ilyenkor. A lányok Lázár napján házról házra járnak, amelyet szombat délben kezdenek el és folytatják egészen másnap vasárnapig, amely a Virágvasárnapnak, más néven Vrabnicának felel meg.

Március elsején ünneplik a tavasz kezdetét. Erre a napra készítik el a hagyományos martenicákat (piros-fehér színből sodort kettős gyapjú vagy pamut fonal), amelyeket kitűzve hordanak az emberek, abban a hiedelemben, hogy ez egészséget hoz nekik. Szent György napját, melyet május 6-án ünnepelnek, szintén tiszteletben tartják a bolgárok, a szentet a juhpásztorok és nyájak védőszentjének tartják. Ezen a napon a házakat és a gazdaságokat zöld koszorúkkal díszítik fel, kígyózik a horó körtánc, lengenek a hinták. A szabadban fogyasztják a hagyományos Szent György napi ünnepi ételt a kurbánt (az első újszülött bárányból főzött húsos, sűrű leves), a pogácsát és más hagyományos ételeket.

Gasztronómia[szerkesztés]

A helyi ételek joghurtot, sajtot, bárányt, halat és sok-sok zöldséget tartalmaznak. A levesek közül legjellegzetesebb a csorba, amely tulajdonképpen egy joghurtos, tojásos csirkeleves. A húsételeket illetően sok a közös vonás a bolgár, a szerb, a görög és a török konyha között. A bolgár kebapcse közeli rokona a nevében is hasonló szerb csevapcsicsinek, a kjufte pedig a török köftének. A birkahúsból főtt krumplis-rizses-paradicsomos különféle muszakák és gyuvecsek valamennyi balkáni ország konyhájában megtalálhatók. A mai bolgár konyhában különösen nagy szerep jut a paradicsom- és uborkasalátának, a joghurttal tálalt hagymás vegyes salátának, a sültpaprika-salátának, a sült padlizsánból készülő ételeknek. Különlegesség a rózsaszirup, melynek készítése során a friss rózsaszirmot vízben előfőzik, majd cukrot adnak hozzá, és sűrűre főzik. Az étkezés befejezése Bulgáriában is a kávé. Nem presszókávét isznak, mint az olaszok, hanem a hagyományos török kávét.

Sport[szerkesztés]

Labdarúgó mérkőzés a Vaszil Levszki Stadionban

Labdarúgás[szerkesztés]

Az ország legnépszerűbb sportja a labdarúgás. A bolgár válogatott a 4. helyet szerezte meg az 1994-es világbajnokságon az Egyesült Államokban. Hriszto Sztoicskov vitathatatlanul a legjobban ismert bolgár labdarúgó lett; Barcelonában eltöltött évei alatt megnyerte az Aranylabdát (1994). Georgi Aszparuhov (19431971) népszerű játékos volt hazájában. Külföldről is kapott ajánlatokat olasz és portugál kluboktól, de ő Bulgáriában maradt. Karrierje csúcsán, autóbalesetben hunyt el. További híres játékosok Dimitar Berbatov, Martin Petrov, Valeri Bozsinov, és Sztilijan Petrov; mindannyian Angliában játszanak.
Az ország híresebb és legsikeresebb klubjai a PFC CSKA Sofia (30-szoros bolgár bajnok), a Levszki (26-szoros bolgár bajnok és 26-szoros kupagyőztes) és a Szlavija (a legrégibb klub Bulgáriában, 8-szoros bolgár bajnok, 12-szeres kupagyőztes). További népszerű csapat a Lokomotiv Szofija, Litex Lovecs, Cserno More, Lokomotiv Plovdiv és a Botev Plovdiv. A Levszki Szofija az első bolgár klub, akik az új Bajnokok Ligájában indulhatott.

Legjobb eredmények[szerkesztés]

Cvetana Pironkova teniszezőnő

Egyéb sportok[szerkesztés]

A foci mellett Bulgária számos más sportban elért eredménnyel is büszkélkedhet. Marija Gigova és Marija Petrova háromszoros világbajnokok ritmikus gimnasztikában. További híres tornászok Szimona Pejcseva, Neska Robeva (edzőként is sikeres) és Jordan Jovcsev. A bolgárok szintén sikeresek súlyemelésben, (több mint 1000 aranyérmet szereztek különböző versenyeken), és birkózásban is. Sztefan Botev, Nikolaj Pesalov, Demir Demirev és Joto Jotov csak pár név a legkiválóbb súlyemelők közül; Szerafim Barzakov, Armen Nazarjan, Plamen Szlavov, Kiril Szirakov és Szergej Morejko pedig világklasszis birkózók. A bolgárok atlétikában is eredményesek. Sztefka Kosztadinova, aki jelenleg a női magasugrás világcsúcs-tartója, 209 centimétert ugrott az 1987-es atlétikai világbajnokságon Rómában. A bolgár röplabda-válogatott a legerősebb csapatok egyike Európában; jelenleg ötödik a FIVB listáján. A 2006-os röplabda-világbajnokságon bronzérmesek lett. A sakk is nagyon népszerű játék. A legjobb sakkjátékosok egyike, és a korábbi világbajnok Veszelin Topalov is bolgár. 2005 végén a férfi és a női sakkvilágbajnok is egyaránt bolgár volt. Albena Denkova és Makszim Sztaviszki jégtáncban nyertek kétszer világbajnokságot (2006-ban és 2007-ben). Az országnak nagy hagyományai vannak az amatőr ökölvívás és a küzdősport versenyeken. Bulgária jelentős sikereket ért el a judo és a karate csapataival világ-és Európa-bajnokságokon. Kalojan Sztefanov Mahljanov, leginkább Kotoōshū Katsunoriként ismert világhírű szumóbirkózó, az első európai aki elnyerte az ozeki címet.

Olimpia[szerkesztés]

Bulgária 1896-ban vett részt először a nyári olimpiai játékokon, a téli olimpiai játékokon pedig 1936-ban. Összesen 52 aranyat, 87 ezüstöt és 81 bronzot szereztek, a legsikeresebb sportáguk a birkózás és súlyemelés.[164]

Hivatalos ünnepek[szerkesztés]

Bolgár állam- és kormányfők[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Világbank-adatbázis
  2. ^ a b NSI 4. o.
  3. Bulgaria. International Monetary Fund. (Hozzáférés: 2015. január 8.)
  4. Human Development Report 2015. HDRO (Human Development Report Office) United Nations Development Programme. (Hozzáférés: 2015. december 14.)
  5. Gini coefficient of equivalised disposable income (source: SILC). Eurostat Data Explorer. (Hozzáférés: 2016. március 31.)
  6. Penin, Rumen. Природна география на България. Bulvest 2000, 18. o (2007). ISBN 978-954-18-0546-6 (in Bulgarian)
  7. Countries ranked by area. The World Factbook. Központi Hírszerző Ügynökség. (Hozzáférés: 2016. április 1.)
  8. ^ a b c d e f CIA
  9. Library of Congress 62. o.
  10. ^ a b c d Bernek–Probáld
  11. ^ a b Sulinet
  12. ^ a b Library of Congress 63. o.
  13. Bulgária földrajza 59–62. o.
  14. Bulgária földrajza 63–65. o.
  15. Bulgária földrajza 66–70. o.
  16. Bulgária földrajza 81–85. o.
  17. Bulgária földrajza 71–96. o.
  18. Bulgária földrajza 103–104. o.
  19. Bulgária földrajza 105–106. o.
  20. ‘Rose Valley’ Exists In Bulgaria, And Here’s Why You Should Visit. Huffington Post, 2014. június 1. (Hozzáférés: 2016. április 18.)
  21. Bulgária földrajza 108–109. o.
  22. Bulgária földrajza 111–112. o.
  23. Bulgária földrajza 113–117. o.
  24. ^ a b Bulgária földrajza 126–131. o.
  25. Doncsev–Karakasev 68. o.
  26. ^ a b c Kabinata
  27. ^ a b Bulgária földrajza 39–46. o.
  28. ^ a b Doncsev–Karakasev 69. o.
  29. ^ a b c Doncsev–Karakasev 71. o.
  30. Doncsev–Karakasev 72. o.
  31. Doncsev–Karakasev 66. o.
  32. Doncsev–Karakasev 52. o.
  33. ^ a b Bulgária földrajza 34–39. o.
  34. Doncsev–Karakasev 54. o.
  35. Doncsev–Karakasev 57. o.
  36. ^ a b Doncsev–Karakasev 58. o.
  37. Bulgária földrajza 36. o.
  38. Bulgária földrajza 37. o.
  39. Bulgaria: Plant and animal life. Encyclopaedia Britannica Online. (Hozzáférés: 2014. május 2.)
  40. UNEP
  41. Bulgaria - Country Profile. CBD Secretariat. (Hozzáférés: 2016. április 4.)
  42. Search: Location: Europe: Bulgaria. IUCN. (Hozzáférés: 2016. április 4.)
  43. Register of protected areas in Bulgaria. Executive Environment Agency. (Hozzáférés: 2016. április 4.)
  44. Europe & North America: 297 biosphere reserves in 36 countries. UNESCO. (Hozzáférés: 2016. április 4.)
  45. Pirin National Park. (Hozzáférés: 2016. március 3.)
  46. Srebarna Nature Reserve. (Hozzáférés: 2016. március 3.)
  47. ^ a b Constitution of the Republic of Bulgaria. Supreme Court of Cassation Republic of Bulgaria. (Hozzáférés: 2016. április 6.)
  48. ^ a b Library of Congress 2006 17. o.
  49. ^ a b c Library of Congress 2006 16. o.
  50. Mandate distribution methodics. Central Electoral Commission, 2014. október 1. (Hozzáférés: 2014. október 28.)
  51. History and facts > Brief history. National Assembly of the Republic of Bulgaria. (Hozzáférés: 2014. április 6.)
  52. Britannica Government and Society
  53. Bulgarian government resigns amid growing protests. Yahoo News. [2013. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 20.)
  54. Protests in Bulgaria and the new practice of democracy. Al Jazeera, 2013. február 21. (Hozzáférés: 2013. május 16.)
  55. PM Hopeful: New Bulgarian Cabinet Will Be 'Expert, Pragmatic'. Novinite.com. Sofia News Agency. (Hozzáférés: 2014. március 12.)
  56. Buckley, Neil. „Bulgaria parliament votes for a ‘Mario Monti’ to lead government”, FT.com, 2013. május 29. (Hozzáférés ideje: 2013. június 4.) 
  57. Seiler Bistra. „Bulgarians protest government of 'oligarchs'”, 2013. június 26. (Hozzáférés ideje: 2014. március 30.) 
  58. Bulgaria's PM Plamen Oresharski Resigns. Sofia News Agency. (Hozzáférés: 2014. július 25.)
  59. Bulgaria's President Names Georgi Bliznashki as Prime Minister. Novinite, 2014. augusztus 5. (Hozzáférés: 2016. április 7.)
  60. Bulgaria's Grand Parliament Chessboard Might Be Both Ailment and Cure. Sofia News Agency. (Hozzáférés: 2014. október 7.)
  61. Bulgaria's Borisov plasters together coalition government. Reuters, 2014. november 6. (Hozzáférés: 2016. április 7.)
  62. The Bulgarian Legal System and Legal Research. Hauser Global Law School Program, 2006. augusztus 1. (Hozzáférés: 2011. december 20.)
  63. Съдебната ни система – първенец по корупция”, News.bg, 2010. június 3. (Hozzáférés ideje: 2011. december 20.) (bolgár nyelvű) 
  64. Brunwasser, Matthew. „Questions arise again about Bulgaria's legal system”, 2006. november 5. (Hozzáférés ideje: 2011. december 20.) 
  65. Transparency International report: Bulgaria perceived as EU's most corrupt country”, Bulgarian National Radio, 2012. december 1.. [2012. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2012. május 23.) 
  66. Bulgaria Sets Up Anti-Corruption Unit; Security Chief Steps Down”, Bloomberg, 2011. február 17. (Hozzáférés ideje: 2012. május 23.) 
  67. Interpol: Interpol entry on Bulgaria. Interpol. (Hozzáférés: 2011. december 20.)
  68. Official: The policemen in Bulgaria are almost 27,000”, 2010. január 19. (Hozzáférés ideje: 2016. április 7.) (bolgár nyelvű) 
  69. History of Bulgarian Special Services. State Agency for National Security. (Hozzáférés: 2016. április 7.)
  70. LOCAL STRUCTURES IN BULGARIA. Council of European Municipalities and Regions. [2012. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 11.)
  71. ^ a b Административно - териториално устройство (Historical development of the administrative and territorial division of the Republic of Bulgaria) (bolgár nyelven). Ministry of Regional Development. (Hozzáférés: 2016. április 4.)
  72. Административни структури/Областни администрации (bolgár nyelven). Администрация на Министерския съвет. (Hozzáférés: 2016. április 4.)
  73. LOCAL GOVERNMENT IN BULGARIA. National Association of Municipalities in the Republic of Bulgaria. (Hozzáférés: 2016. április 4.)
  74. Dr Deborah Sanders. Maritime Power in the Black Sea. Ashgate Publishing, Ltd, 180–181. o (2014). ISBN 9781472405319 
  75. Bulgarian Navy Discards Submarine Force. Novinite, 2011. november 1. (Hozzáférés: 2016. április 7.)
  76. Armed Forces Development Plan. Ministry of Defence of Bulgaria, 2010. (Hozzáférés: 2016. április 7.)
  77. Library of Congress 252. o.
  78. The army is getting closer to a number of 24 000 active personnel”, 2010. május 26. (Hozzáférés ideje: 2011. november 1.)  (in Bulgarian)
  79. The Military Balance 2010. Routledge, 121–123. o (2010). ISBN 1-85743-557-5 
  80. Bulgaria 2011 review - Defense”, 2012. január 6. (Hozzáférés ideje: 2016. április 7.) 
  81. Official Military Expenditures List. Ministry of Defence of Bulgaria. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
  82. Bulgaria Factbook. United States Central Command. [2011. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 1.)
  83. US, Bulgaria sign defence co-operation agreement”, 2006. április 28.. [2011. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2011. december 20.) 
  84. The List: The Six Most Important U.S. Military Bases”, 2006. május 1. (Hozzáférés ideje: 2016. április 7.) 
  85. Тroop contributions to ISAF. ISAF official website. (Hozzáférés: 2016. április 7.)
  86. The United Nations Security Council. The Green Papers Worldwide. (Hozzáférés: 2016. április 7.)
  87. Bulgaria - OSCE. Embassy of the Republic of Bulgaria, London. (Hozzáférés: 2016. április 7.)
  88. NATO Update: Seven new members join NATO. NATO, 2004. március 29. (Hozzáférés: 2016. április 7.)
  89. Two new members join the EU family. Európai Unió, 2006. december 28. (Hozzáférés: 2016. április 7.)
  90. Popkostadinova, Nikoleta. „Angry Bulgarians feel EU membership has brought few benefits”, EUobserver, 2014. március 3. (Hozzáférés ideje: 2016. április 7.) 
  91. Бай Тошовият блян - България в ЕС през '87 =Todor Zhivkov's dream – Bulgaria in the EC in '87)”, Dnes.bg, 2008. augusztus 15. (Hozzáférés ideje: 2016. április 7.) (bolgár nyelvű) 
  92. Бай Тошо мислил да вкара България в ЕС (Todor Zhivkov was thinking of joining Bulgaria to the EC)”, 2008. szeptember 3. (Hozzáférés ideje: 2016. április 7.) (bolgár nyelvű) 
  93. "Дойче веле": Тодор Живков искал България да стане член на ЕС ("Deutsche Welle": Todor Zhivkov wanted Bulgaria to join the EC)”, 2008. szeptember 3. (Hozzáférés ideje: 2016. április 7.) (bolgár nyelvű) 
  94. Bulgaria Factbook. Bureau of European and Eurasian Affairs, U.S. Department of State. (Hozzáférés: 2016. április 8.)
  95. ^ a b Sofia’s Choice. Foreign Policy, 2015. január 16. (Hozzáférés: 2016. április 8.)
  96. Bulgaria - relations. Ministry of Foreign Affairs of Greece. (Hozzáférés: 2016. április 8.)
  97. Bulgaria - Bilateral Relations. Ministry of Foreign Affairs of the PRC. (Hozzáférés: 2016. április 8.)
  98. Vietnam Thanks Bulgaria for University Graduates”, 2010. október 28. (Hozzáférés ideje: 2012. március 31.) 
  99. Population and Demographic Processes in 2014 (Final data). NSI. (Hozzáférés: 2016. április 11.)
  100. NSI 3. o.
  101. NSI 7., 12. o.
  102. World Bank: The demographic crisis is Bulgaria’s most serious problem. Klassa, 2012. november 15. (Hozzáférés: 2016. április 11.)
  103. ^ a b Demographic crisis in Bulgaria deepening. Bulgarian National Radio, 2012. március 12. [2013. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 8.)
  104. ^ a b Will EU Entry Shrink Bulgaria's Population Even More?. Deutsche Welle, 2006. december 26. (Hozzáférés: 2016. április 11.)
  105. Migration In, From, and to Southeastern Europe. The British Library (2004). Hozzáférés ideje: 2011. december 20. 
  106. Country Comparison :: Population growth rate. Central Intelligence Agency, 2015. (Hozzáférés: 2016. április 11.)
  107. Birth rates by country. Central Intelligence Agency, 2015. (Hozzáférés: 2016. április 11.)
  108. Death rates by country. Central Intelligence Agency, 2015. (Hozzáférés: 2016. április 11.)
  109. Eurostat - Tables, Graphs and Maps Interface (TGM) table. Epp.eurostat.ec.europa.eu, 2013. október 17. (Hozzáférés: 2014. február 25.)
  110. ^ a b Library of Congress 2006 6. o.
  111. ^ a b Education in Bulgaria, 2007. (Hozzáférés: 2016. április 11.)
  112. indicators for Bulgaria. NSI, 2016. április 6. (Hozzáférés: 2016. április 11.)
  113. 2011 census of Bulgaria (bolgár nyelven). National Statistical Institute of Bulgaria, 2011 (Hozzáférés: 2016. március 31.)
  114. НАСЕЛЕНИЕ КЪМ 01.03.2001 Г. ПО ОБЛАСТИ И МАЙЧИН ЕЗИК (Population by mother tongue). NSI
  115. Bulgáriáról. Bolgár Kulturális Intézet. (Hozzáférés: 2016. április 11.)
  116. Kiminas, D.. The Ecumenical Patriarchate. Wildside Press LLC., 15. o (2009). ISBN 978-1-4344-5876-6. Hozzáférés ideje: 2011. december 20. 
  117. Carvalho, Joaquim. Religion and power in Europe: conflict and convergence. Pisa University Press, 257. o (2007). ISBN 978-88-8492-464-3. Hozzáférés ideje: 2011. december 20. 
  118. Bulgarian Orthodox Church. Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2016. április 11.)
  119. ^ a b NSI 5. o.
  120. Bulgaria's Muslims not deeply religious: study”, Hürriyet Daily News, 2011. december 9. (Hozzáférés ideje: 2016. április 11.) 
  121. Население по местоживеене, възраст и вероизповедание (bolgár nyelven). NSI, 2011. (Hozzáférés: 2016. április 11.)
  122. ^ a b (2012.) „Bulgaria Health System Review” (pdf). Health Systems in Transition 14 (3), 18, 58, 64. o, Kiadó: European Observatory on Health Systems and Policies. (Hozzáférés ideje: 2016. április 11.)  
  123. Бюджет 2013 залага 4,1% от БВП за здраве (Budget 2013 sets 4.1 % of GDP for healthcare) (bolgár nyelven). Investor, 2012. október 4. (Hozzáférés: 2016. április 11.)
  124. България е сред страните в ЕС с най-висок коефициент на болници (Bulgaria has one of the EU's highest hospital coefficient) (bolgár nyelven). Econ Online Magazine, 2010. február 17. (Hozzáférés: 2016. április 11.)
  125. The Bulgaria 2011 Review: Health and Healthcare”, 2012. január 6. (Hozzáférés ideje: 2016. április 11.) 
  126. The Bulgaria 2012 Review: Health and Healthcare”, 2013. január 7. (Hozzáférés ideje: 2016. április 11.) 
  127. World Bank country data: Bulgaria. The World Bank Group, 2015. (Hozzáférés: 2016. május 12.)
  128. Global Economic Prospects: Europe and Central Asia. Világbank, 2016. január. (Hozzáférés: 2016. május 12.)
  129. IMF
  130. FDI into Bulgaria Grew by 20.6% in January-November 2015. Novinite, 2016. január 19. (Hozzáférés: 2016. május 12.)
  131. Fixed Exchange Rates of Euro and the EMU Legacy Currencies against the Bulgarian Lev valued as at 01.01.2015. Bulgarian National Bank. (Hozzáférés: 2016. május 12.)
  132. Library of Congress 2006 9. o.
  133. Machine Building in Bulgaria pp. 15. o.. Invest Bulgaria, 2013. (Hozzáférés: 2016. május 26.)
  134. Gross Domestic Product, Third Quarter of 2015 (preliminary data). National Statistical Institiute. (Hozzáférés: 2016. május 10.)
  135. Library of Congress 2006
  136. Productivity in Bulgaria, Trends and Options (PDF) pp. 47-54. o.. Világbank, 2015. június. (Hozzáférés: 2016. május 30.)
  137. Library of Congress 2006 12. o.
  138. Arrivals of visitors from abroad to Bulgaria by months and by country of origin, 2015. (Hozzáférés: 2016. május 31.)
  139. The Economic Impact of Travel & Tourism 2015: Bulgaria (PDF). World Travel and Tourism Council. (Hozzáférés: 2016. május 31.)
  140. National road network by road category. National Statistical Institute. (Hozzáférés: 2016. április 29.)
  141. National road network by type of pavement. National Statistical Institute. (Hozzáférés: 2016. április 29.)
  142. Bulgaria: Local Transport. Lonely Planet. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  143. Buses and Coaches in Bulgaria. Flip Flop People's. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  144. Amid protests and plunder, Bulgaria aims to bring trains up to speed. Reuters, 2015. május 10. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  145. ^ a b Bulgaria country profile (pdf). Kongresszusi Könyvtár Federal Research Division, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2016. április 29.)
  146. Passenger traffic at Bulgaria's major airports grows 10% Y/Y in H1 2011. The Sofia Echo, 2011. augusztus 18. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  147. Air carriers. Civil Aviation Administration. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  148. Регистър пристанища (Bulgarian nyelven). Изпълнителна агенция "Морска Администрация". (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  149. Transport. Official Tourism Portal of Bulgaria. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  150. Bulgaria. UNESCO. (Hozzáférés: 2016. május 31.)
  151. ^ a b c U.S. University Directory
  152. Structure of the Education System in Bulgaria. Ministry of Education, Youth and Science of Bulgaria. [2012. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
  153. Sofia University St. Kliment Ohridski. QS Quacquarelli Symonds Limited. (Hozzáférés: 2016. április 11.)
  154. Theaters. NSI. (Hozzáférés: 2016. május 31.)
  155. Историческа справка (bolgár nyelven). Народен театър "Иван Вазов". (Hozzáférés: 2016. május 31.)
  156. Recitals and concerts. NSI. (Hozzáférés: 2016. május 31.)
  157. Cinemas by type. NSI. (Hozzáférés: 2016. május 31.)
  158. Museums by districts. NSI. (Hozzáférés: 2016. május 31.)
  159. Museums. mydestination-bulgaria.com. (Hozzáférés: 2016. május 31.)
  160. Museum of Yogurt. bulgariatravel.org. (Hozzáférés: 2016. május 31.)
  161. Rose Museum, Kazanlak. bulgariatravel.org. (Hozzáférés: 2016. május 31.)
  162. Libraries by type. NSI. (Hozzáférés: 2016. május 31.)
  163. History 1878-1953. National Library of Republic of Bulgaria. (Hozzáférés: 2016. május 31.)
  164. Bulgaria. olympic.org. (Hozzáférés: 2016. május 31.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]